Fejér Megyei Hírlap, 1999. november (44. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-01 / 254. szám
1999. november 1., HÉTFŐ KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 „A szívedben..., a haza sírjában vagyok” (Folytatás az 1. oldalról) A Barbarossa-terv meghiúsulása, az 1941—42-es téli szovjet ellentámadás során elszenvedett veszteségek arra kényszerítették a német hadvezetést, hogy az 1942-re tervezett hadműveletében nagyobb arányban vegye igénybe a szövetségeseket. A határozott német követelésre Ukrajnába küldött katonák 200 kilométeres védelmi vonalat foglaltak el, s a magyar politikai és katonai vezetés azt remélte, hogy a hadművelet nem húzódik el, szeptemberre hazatérhetnek a katonák. Az erőt meghaladó feladat során a szovjet hadsereg jól védhető hídfőállásokat foglalt el. Az ezek felszámolására irányuló magyar kísérletek eredménytelenek maradtak, őszre egy személyi állományában, fegyverzetében és felszerelésében megfogyatkozott, súlyos utánpótlási gondokkal küzdő, kimerült várta a friss erőkkel történő váltást. A katonák azonban nem térhettek haza, nem jött a várva várt váltás. Lehullottak a falevelek, s beköszöntött a kemény orosz tél. A téli harchoz szükséges felszerelések késve, vagy egyáltalán nem érkeztek meg. A Vörös Hadsereg 1943. január 12-én Urinnál áttörte az arcvonalat. A dermesztő hidegben, napokig vívta kétségbeesett, katonailag elképesztően egyenlőtlen küzdelmét a magyar sereg... A Don menti téli harcokban a legújabb történelmi kutatások szerint 125 ezer katonáját vesztette el a nemzet. 45- 50 ezren a harcokban estek el, ugyanennyien megsebesültek, s mintegy 25 ezren hadifogságba estek. Az életben maradottak közül a visszavonulás során sokan fagyhalálban, szibériai hadifogolytáborokban, vagy a gulágokban pusztultak el, s jeltelen tömegsírokban nyugszanak hazájuktól távol. A tragédiáról csaknem fél évszázadig beszélni sem lehetett, ezért adatik meg az elesett hősök számára csak késve az őket megillető, méltó végtisztesség - mondta Preininger Ambrus. A „halált lehelő hó-és jégmezőkön” meghalt áldozatokra és hősökre emlékezett, mondott imát értük, s kívánt megnyugvást a szeretteiket elvesztetteknek Takács Nándor megyés püspök, Márkus Mihály református püspök és Lábossá Lajos esperes, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökhelyettese. Ez az egyetlen koporsó sok ezer reményteljes fiatal élet reményteljes koporsója is egyben - fogalmazott Warvasovszky Tihamér fehérvári polgármester, aki az eltávozott ezrek siratói között azokhoz is szólt, akik évtizedeken át csak titokban gyújthattak gyertyát hősi halált halt hozzátartozóikért. Jókai szavait kölcsönvéve így zárta beszédét a polgármester: „...mondjad, a szívedben vagyok, mondjad, a haza sírjában vagyok.” Fertő László hangsúlyozta: 56 éves égető adósság lerovása a dolgunk. Gondolattöredékek a Fejér Megyei Közgyűlés elnökének beszédéből: „Jelképesen hazatért minden idegen földben nyugvó hazánkfia... Feloldhatatlan lelki terhet viselt majd' minden család a II. vlágháború után... Emlékezzünk szeretteinkre, és hajtsunk fejet közösen hősi halottaink előtt... Minden kalandok legrettenetesebbje a háború...” * * * Vasárnap fátyolos, ködös idő fogadta a Mészeg-hegyre érkezőket. A várakozás perceiben az eső is eleredt, de mintha tudták volna az égiek, hogy valami fontos dolog történik, az ünnepség előtti percekben bezárultak az égi csatornák, röviddel ezután pedig a nap sugarai is áttörtek a fellegeken, mintegy dicsfénnyel övezve az emlékhellyé avatott kápolna környékét. A fehérvárról érkező konvojjal együtt érkezett az ünnepség helyszínére Göncz Árpád köztársasági elnök, Kövér László tárca nélküli miniszter, Homoki János, a FIM politikai államtitkára, Czeczidlowsky Béla, a Doni Bajtársi Szövetség elnöke, Paskai László bíboros, prímás, érsek, Márkus Mihály református püspök, Labosa Lajos evangélikus püspökhelyettes és Fröclich Róbert tábori rabbi. Az egyetlen névtelen áldozat tíz- és tízezer elesettet képvisel... Hajtsunk fejet valamenynyiük emléke előtt - hangzottak Göncz Árpád köztársasági elnök szavai. Röviddel ezután, tisztelgő ágyúlövések közepette temették el a hősi halált halt katona maradványait. (Zsigó) Fotó: Fási, Pati-Nagy Évekig tartottak az előkészületek Az Oroszországi Föderáció kormányával 1992-ben kezdődtek a tárgyalások egy doni emlékmű felállításáról. Előbb azonban kormánymegállapodást kellett kötni a hadisírok jogállásáról. Hosszú tárgyalássorozat végén 1994-ben parafálták a megállapodást, aminek nyomán emlékhelyet avattunk Krasznogorszkban. Hazahoztuk gróf Bethlen István néhai miniszterelnök és Deseő László vezérőrnagy, volt moszkvai katonai attasé földi maradványait. Később megkezdődtek a kutatási munkák - mintegy 1700 orosz, ukrán településen vannak világháborús sírok, temetők -, 1997-ben hősi emlékművet állítottak fel Bolgyirjovkában. Az eddig elkészült magyar temetők, emlékhelyek száma 82, közel 60 építés, tervezés alatt van. Szakál Antalné apjára emlékezett szombaton a fehérvári bazilikában, és tegnap Pákozdon. Tízéves volt, amikor Székely Gábor, az édesapa kikerült a frontra. A feleségéhez írt tábori levelezőlapon utolsó szavai ezek voltak: „Vigyázz magadra, és ha engem bármi is érne, kislányunkat el ne hagyd... Isten veled...” A Mészeg-hegyen a beszédek, az ünnepséget követő díszlövések után sokan rótták le kegyeletüket Ez a kápolna legyen az emlékezeté, legyen mindannyiunké - hangzottak Göncz Árpád köztársasági elnök szavai a pákozdi temetésen . A pákozdi Mészeg-hegyen pünkösdhétfő délutánján ünnepélyes keretek között felavatták és beszentelték a Don-kanyari emlékkápolnát (Fejér Megyei Hírlap, 1993. június 1.) „Szárnyas épület” a pákozdi Mészeg-hegyen Az élők, a túlélők emlékeznek, emlékeztetni szeretnének. Az édesapára, férjre, testvérre, rokonra, akikre közel fél évszázadig gondosan bezárt ajtó, ablak mögött mert emlékezni csak a fájdalmából, könnyeivel nem bíró, és akiket csak a család fogadott szívébe vissza, nem a haza. Feledésből épült az emlékművük, raktuk a követkőre. (Részlet B. Z. írásából, a Fehérvári Hét 1992. május 12-én megjelent számából) A felgyorsult időben már a közelmúlt néhány évének eseményei is fakulnak. De azért nem árt emlékezni és emlékeztetni: négy éve történt, hogy a Megyei Művelődési Központ István termében halványan lobogtak a gyertyák a kopjafa tövében, az emelvényen a Donkanyari emlékút szervezőbizottsága, s mögöttük a Szovjetúnió térképe a végzetes csatahelyek bejelölésével. Szinte hihetetlen! Igen, az, hisz ki gondolta volna, hogy az akkori bátortalan akció végül célhoz ér, s a feledésből (épült) emlékmű helyett valódi emlékművek készülnek a jeltelen sírokban nyugvó hősöknek és áldozatoknak.... Ki gondolta volna, hogy több alkalommal is eljutnak a hozzátartozók Urivba, Kosztyenkibe, Koskiba vagy Novo-Uszpenszkába? ... Zarándokutak voltak ezek a megbékélés európai ösvényein. Csak büszke lehet mindaz, akinek köze volt e nemes ügyhöz... Egy éve jött létre a kivitelezés érdekében az alapítvány. Az egyik jelentős alapítványtevő maga a város, de számtalan helyről és forrásból jött, áradt a segítség, a támogatás... Az öszszefogás eredménye a „szárnyas épület”, Szabó Tamás építész terve szerint. (Részlet a Fehérvári Hét 1993. május 27-én megjelent számából Péntek I. írásából) Avatóbeszédet Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke mondott, aki méltatta a II. magyar hadsereg helytállását; a sokszoros túlerővel szemben hiányos fegyverzettel harcoló katonák teljesítették a haza parancsát. Még akkor is, ha ez sokuk életébe került. Ezek az emberek a vereség ellenére győztesek voltak, mert győztek önmaguk felett. A II. magyar hadsereg pusztulásából le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket. Azt, hogy egy kis ország hadseregének mi a kötelessége... Ez a kápolna és minden hősi emlékmű lezár valamit.A múlt lezárását jelenti, megbékélést a valósággal, a jelennel. A harangra régen felírták a csodálatos szép mondatot: Hívom az élőket, elsiratom a holtakat, megtöröm a villámokat. Ez a harang is hívja az élőket emlékezni, megerősödni, hogy soha többé pusztító háborúba ne keveredjünk. Azok, akiknek emlékét itt akarjuk őrizni, most már véglegesen Isten békéjét élvezik. (Fejér Megyei Hírlap, 1993. június 1.) Székesfehérvár, Vasvári P. u. 3. A mai jánlatak Tel : 22/329-3931 mai ajánlatai: Somogyaszaló Panorama Hotel és I Lovas Club 56 990Ft 99.123. Pécs (Avar Panzió) 33 990FMD 12.21-01.OZ Ausztria síelés (Murau-Lachtal) 12 500 Ft16 2000.01.02.-05. Szlovénia síelés (Bohinj) 14 900 FHötel 2000.01.09.-7 nap Gég Mexikó - 9 nap, reggeli, rep. 282 900 Fotö HM. Tenerife (apartman) B4900 FHD 99.11.10.11.17. Tunézia/sp.-val,m szálloda 59900FW 99.11.01.BlHa CH?R.NEL R. pénzváltó Székesfehérvár, Kossuth u. 12. (volt Árpád fürdő) Telefonszám: (22) 330-229. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 18,40 18,70 CHF 157,00 160,50 DEM 129,50 131,50 ESP 1,5100 1,5650 GRD 0,7550 0,8000 ITL 0,1300 0,1340 SEK 28,9077 29,2079 USD 241,00 246,00 Érvényes: 1999. november 1. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig. Internett: www.goldinfo.hu