Fejér Megyei Hírlap, 1999. november (44. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-06 / 259. szám
6 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP HÉTVÉGE 1999. november 6., SZOMBAT A Hangya hatvan éve A mintafalu kultúrterme a közösség központja volt és maradt Hatvan évvel ezelőtt, 1939. november 5-én jeles ünnepre gyülekeztek a tordasiak: ezen a napon avatták fel az első szövetkezeti mintafalut s az elkészült új épületeket. A mintafalu kialakításának ötlete almási Balogh Elemér, a Hangyaszövetkezet országos elnökének halála után vetődött fel: utódai, követői neki akartak emléket állítani azzal, hogy egy magyar faluban megvalósítják mindazt, amit a gyakorlatban a szövetkezeti elvekből meg lehet valósítani. Tordast a fővároshoz közeli fekvése miatt, s a falu szelleme miatt választották: a községben már addig is szép eredményeket ért el a szövetkezeti élet. A gondolatot gyorsan követték a tettek: 1938 végén már folyt a tervezés, a következő év elején megindult a munka, novemberben pedig álltak az épületek. Az avatóünnepséget az új székház előtt rendezték, ahol a háromszáz ember fogadására alkalmas kultúrterem mellett gazdaköri olvasó, tanácsterem, hitelszövetkezeti helyiség, gazdaszoba és az ifjúságnak szánt magyar szoba is helyet kapott, de az épületben bolt, vendéglő, italmérés, pince, nyáron az árkádos udvarban söröző is működött. - Ez a ház a falu központja lett - mondja Bediné Németh Márta, az egykori Hangya székházban működő, ma Petőfi nevét viselő művelődési ház vezetője. - Az emberek idejöttek elé fényképezkedni - ez kiderült most, amikor a régi fotókat hozták a kiállításra és gyakran jártak a házba. Az idősek mind azt mondják, a mintafalu-lét megváltoztatta, feldobta a község életét. A kultúrteremben színielőadásokat játszottak, gyakran többször is ugyanazt, mert a sok érdeklődő nem fért el egyszerre, s már 1939-től mozi is volt itt. A gazdaköri helyiségben tartották a tanfolyamokat, a székház feladata volt ellátni a falu képzését, nevelését. Számos tanfolyamot szerveztek a gazdáknak: tejtermelésről, gyümölcstermesztésről, méhészetről, takarmányozásról, az asszonyoknak a konyhakertészkedésről, a korszerű táplálkozásról, főzésről, szövésről, csuhéfonásról. Már az elemiben ifjúsági gazdasági önképzőkör alakult, amely a gyakorlattal a baromfitenyésztési iskolaszövetkezet keretében ismertette meg a gyerekeket és persze mintagazdaságot is létrehoztak a faluban. Az egészségházban napközi és bölcsőde működött, az anyák a zöldkeresztes védőnőtől kérhettek tanácsot, a leventeotthon a testnevelés ügyét szolgálta - mindez mutatja, hogy a Hangya nem csupán a gazdasági ismereteket terjesztette, de a mindennapokban is igyekezett a falusiakat nevelni. Lakóháztípusokat, sőt bútorterveket is ajánlottak a tordasiaknak. Utak, járdák épültek, a kiskertekben virágokat, az út mellé diófákat ültettek. A falu megszépült, fejlődött, s hogy minden elképzelést nem sikerült a mintafalu megálmodóinak megvalósítani, annak egyedül a háború és azt azt követő időszak volt az oka. H.Cs. A mintafalut a mozgalom nagy alakjáról, almási Balogh Elemérről nevezték el Az egykori székház kultúrterme ma is a művelődés háza Tordason Tordas különlegeset akart... Tízéves a gyönyörű iskola, amely közművelődési feladatokat is ellát A Sajnovics János Általános Iskola épülete Tordas büszkesége. Éppen tíz éve épült, és azóta sem bánták meg, hogy nem egy fantáziátlan kockaépítményt emeltek... A tordasiak valami „mást” akartak, ezért folyamodtak Makovecz Imre tervezőirodájához. Tamás Gábor építész alkotta meg a szép épület tervét. A tágas előcsarnok az oszlopokkal, az emeleti galériák, a tetőtér a melegséget árasztó fagerendákkal — mindez az otthonosság érzetét kelti. A teret növényekkel, királyainkat megörökítő festményekkel szépítette az iskola - nem véletlen, hogy itt, az aulában rendezik a tordasiak a házasságkötési ceremóniákat is. Emellett pedig az iskola közművelődési feladatokat is ellát mindenki örömére. Irodalmi esteket, író-olvasó találkozókat, történelmi tárgyú megemlékezéseket, előadásokat éppúgy tartanak, mint táncbemutatókat, koncerteket. Sok neves személyiséget láttak már vendégül Kányádi Sándor költőtől Bánffy György színművészig - hosszú a sor. Mindez nem véletlen, hiszen az igazgató, dr. Hamza Lászlóné magyar-történelem szakos tanár, de egyúttal maga is versmondó, Radnóti-díjas előadóművész... Együtt lapozgatjuk az iskola képekkel illusztrált, gazdag krónikáját, amelyből az is kiderül: nyaranta kézműves tábort is szerveznek a diákok számára. A táborban - ahol nyaranta egy jurtaépületet állítanak - az alkotómunkát szakemberek irányítják az ötvöstől a lószőr ékszerek készítőjéig... De az igazgatónőt a múltról, az iskola megépítésének előzményeiről is kérdezem: - A régi épület korszerűtlen volt, el sem fértünk benne, ezért az egykori leventeotthonban és a hajdani katolikus iskola termeiben is volt oktatás. Végül megyei támogatásból és hatalmas helyi összefogással épült meg az új iskola: ez az épület egy kicsit többe került, mint egy hagyományos jellegű, de Tordas remek döntést hozott, amikor ezt a tervet választotta... - mondja dr. Hamza Lászlóné. Voltak ugyan gondok a kivitelezéssel, a falak szigetelésével. Nemrégiben azonban ez is megoldódott. Tordas partnertelepülése a szlovéniai Puconci: amikor a szlovén vendégek itt jártak, és látták az átvizesedett falakat, felajánlották, hogy ők egy speciális szigetelőanyaggal megoldják a gondokat. Most készültek el a munkálatok... A tágas aulához képest aprók ugyan a tantermek, de az iskola is családias: 146 gyerek jár ide, a tantestület pedig 15 pedagógust számlál. Az iskola a művészeti nevelésre is hangsúlyt fektet: ők már tíz éve bevezették a néptáncoktatást. Az iskolában zenét is tanulhatnak a diákok: az oktatók járnak ki Tordasra. Van énekkaruk, színjátszásra is vállalkoznak, s hogy mi mindennel foglalkoznak diákok és tanárok, a születésnap alkalmából november 12-én, 18 órakor gálaműsoron mutatják be a Petőfi Sándor Művelődési Házban... A település ragaszkodik a családias kisiskolához. Az igazgatónő ezért abban bízik, hogy sikerül a pénzt is előteremteni ahhoz, hogy a tágas padlástérben szakköri helyiségeket, színháztermet alakítsanak ki, hogy még kényelmesebbé varázsolják a gyerekek számára az épületet... gábor Egy kis iskolában családiasabb a légkör Fotó: Gregority Antal Az ungvári régész, aki újraírja a történelmet A régészeti kutatás és a nagypolitika Az ungvári múzeum régészeti osztályának vezetője azt feltételezi, hogy honfoglaló őseink török eredetűek voltak. Merész következtetéseit régészeti leletekre, kultúrtörténeti, nyelvi azonosságokra alapozza Kodály József. A csütörtök esti, Szent István Király Múzeumban megtartott előadása után kértünk interjút. - Kutatómunkája során hogyan bukkant rá a magyar honfoglalás és Ungvár meglepő, őseink eredetét megkérdőjelező kapcsolatára? - A régészeti osztály vezetőjeként szinte valamennyi korral behatóan foglalkozom. A város történetét tanulmányozva jutottam erre a következtetésre. Évtizedeken keresztül a kutatók a finnugor eredetet keresték, mert ez volt a hivatalosan elfogadott, uralkodó elmélet. De miért lenne ez az egyetlen lehetséges magyarázat? A múlt században néhány régész felvetette a magyarok egy részének török eredetét, de ezeket a kutatási eredményeket hamar elfelejtették. A kilencvenes évek politikai változásaival a tudomány is felszabadult. Ekkor László Gyula mellett mások is megerősítették: vannak dilemmák, amelyeket a régi megközelítéssel nem lehet megmagyarázni. A korabeli források például a honfoglaló magyarokat konzekvensen törököknek nevezték, noha jól ismerték a környezetükben élő népeket. - Ön szerint mi bizonyítja, hogy honfoglaló eleink tényleg török eredetűek voltak? - A régészeti leletek, a korabeli ruhák, tárgyak, vagy például a temetkezési szokások, a székely népmesék hagyományai sok hasonlóságot mutatnak a törökökével. Aztán a városom, Ungvár elnevezése is egyike az érveimnek. Olyan területen, ahol korábban csak szlávok éltek, a törökös ung, ong, szála neveket csak a honfoglalók adhatták a településnek, a folyóknak. Ezen a területen régebbi korokban sohasem éltek törökök, ráadásul csak a honfoglalás után jelentek meg a vizet, folyót jelentő Tarac, Borzsa nevek. Türkmenisztánban is vannak hasonló hangzású elnevezések. Persze ezek igazolása, kutatása a nyelvészek dolga. - Izgalmas felfedezését hogyan fogadják? Amint tapasztalhatta, az előadása után csak úgy záporoztak önhöz a feltevését vitató kérdések. - Nem igazán szeretik, de más elméleteimmel sem aratok osztatlan sikert. Azt is állítottam, hogy az óorosz fejedelemségek vezérei normanok lehettek, erre utal például az Olga név. Arra a megállapításra jutottam továbbá, hogy a Kárpátalján élő ruszinok nem azonosak azokkal a szlávokkal, akiket a Vereckei-hágón keresztül érkező honfoglalók leigáztak. Ha a VI-IX. századi szláv területeket összevetjük a ruszinokéval, a kettő nem fedi egymást. Téves szerintem az a korábbi feltevés is, miszerint a honfoglalók puszta síkságot foglaltak volna el új hazaként. Legalább hetvenhetvenöt szláv település volt ott abban az időben, ezeket szállták meg. A XV-XVI. századi első írásos emlékek Kárpátalján már magyar falvakat említenek. A Kenéz-levelekből pontosan kiolvasható, melyik település mikor alakult. Amikor megvizsgáltuk ezeket a helyiségneveket, kiderült: valamennyi déli és nyugati szláv eredetre utalt, a ruszinok viszont keleti szlávok. Mindebből az következik, hogy az Ukrajnában élő ruszinok ősei nem azonosak a honfoglalók által leigázott szlávokéval. Az ukrán ruszinok - a hivatalos álláspont szerint - legalább a VI. század óta őshonosak ezen a tájékon, a régészeti adatok viszont másról tanúskodnak. - Meglepő teóriák. Mi az oka, annak, hogy mostanában hozakodnak elő hasonlóan meghökkentő felfedezéseikkel a kutatók? - Kárpátalja többször cserélt gazdát mozgalmas történelme során. Ezer éven át a magyar királyság része volt, húsz éven keresztül Csehszlovákiához csatolták. A harmincas évek végétől a II. világháború befejezéséig ismét magyar területként jelölték a térképek, majd a világégést követően egészen a kilencvenes évek elejéig, Ukrajna függetlenségének kikiáltásáig a Szovjetunióhoz tartozott. A régészet, a történészet tudományok, s mint ilyenek, csak a saját törvényszerűségeiket szabadna követniük. Csakhogy a politika felhasználja a tudósok kutatási eredményeit arra, hogy a ideológiáját alátámasszák. Minden hatalom azt nézi, kié volt ez a föld, ki őshonos itt, s ki a betelepült, ki kit igázott le a történelem sodrában? Amíg eltitkoljuk egymás előtt az igazságot, mindig lesznek közöttünk súrlódások. Ha az ember nem azt nézi, hogy mit mond el a sajátjainak és nem tart attól, hogy azok majd mit szólnak hozzá, a problémák megoldódhatnak. Szentkuti Eszter Kodály József nem csak honfoglaló őseinkről gondol mást