Fejér Megyei Hírlap, 2006. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-01 / 127. szám

4 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Júniusban is adhatunk vért Székesfehérvár (kn)­­ A Magyar V­öröskereszt Fejér megyei szervezete ma két helyen várja a véradókat: 7.30-tól 11 óráig a postafeldolgozó Kaszap István úti üze­mében, az étterem előte­rében lesz lehetőség vért adni, délután pedig a Denso dolgozói nyúj­­hatják a karjukat 12.30 és 15.30 között. Ők tudnak kerékpározni Székesfehérvár (kk) -Az általános iskolások országos kerékpáros tu­dásszint felmérő ver­senyében 80 ezer gye­rek indult. Az előkelő negyedik helyet a Mun­kácsy Mihály iskola diákja, a hetedikes Pa­jor Zoltán érdemelte i­. A megyei kerékpáros kupa is befejeződött, a lányokat a munkácsys Takács Vera, a fiúkat az előbbi nyertes képviseli az országos döntőn. He­lyezettek még a cseri Hegedűs Anita, a fehér­vári Karácsony Eszter. A fiúknál második a má­nyi Bozsó Gergely, har­madik a csabdi Huszá­­rovics Alex. Civileket jutalmaztak Székesfehérvár (kk) - A különböző szervezetek­ben nagyon sokan dol­goznak másokért, szer­veznek programokat, képviselnek érdekeket, vagy egyszerűen csak segítenek. Munkájukat igyekeznek elismerni, így a múlt hét végén hár­man is elismerésben részesültek. A regioná­lis nagycsaládosok szer­vezetének tagja Far­­nady József NOB-díjat vett át, munkájáért ok­levelet kapott Klesitz Angéla és Szabóné Bartha Katalin. JEGYZET Zsohár Melinda Reménykedő kincskeresők Mindenki, aki vonzódik a régi tárgyakhoz, arról ál­modik, hogy egyszer egy lomtalanításkor kincset talál. A kincs persze nem jelent feltétlenül aranyat, ezüstöt, ilyesmiben a leg­­vérmesebb reménykedők sem bíznak, de az ép por­celán vagy réztárgy is ritka jószág. Mesélik, a hatva­nas-hetvenes években még úgy hajították ki az utcára a biedermier-garni­­túrát, mint a pinty, óné­met szekrényen ültek a tyúkok a falvakban, s még a nyolcvanas években is előfordult, hogy főnemesi családok eredeti doku­mentumait vitte a szél a szeméttelepen. De tisztázzuk: mi is a régi? Ami a második világhábo­rú előtti időkből szárma­zik. Vagy inkább az első előttiből. A kagyló fotel 1968-ból legföljebb retró, de szétesett, a csíkos re­­kamié 1978-ból már szimplán csak ócska, s húsz év múlva sem lesz belőle régiség, mivel tö­megcikk. Nem nemes anyagból gyártott sorozat­termékeket ontott a XX. század második felétől a világ, amelyek soha nem érnek kinccsé. És tömeg­cikk az irat, a fotó, a má­solt és fénymásolt levél, a műanyagot, műszálat ilyen szempontból már említeni sem érdemes. Agyonbeszélt téma ez! Ami mindenkinek olcsó és elérhető, az nem érté­kes, nincs rajta mit menteni, őrizni. De a reménykedő kincs­keresők sosem adják föl. A fehérvári lomtalanítás­kor egy férfi hozta be szer­kesztőségünkbe leleteit: egy százhúsz éves kis fü­zetkét az „alcsuthi önkén­tes tűzoltóegylet" szabály­zatáról, egy cselédkönyvet bizonyos Bak Rozáliától, aki „gondosan végzi a há­zimunkát", s egy gyűrött kokárdát. Ez utóbbi ugyan nem régiség, mondta, de sajnálta a szemétben há­nyódni. Mellésimította hát az öreg papíroknak. KRÓNIKA Zajos nyári szezonok Vannak, akiket ma már a fűnyíró és a harangzúgás is zavar Székesfehérvár (str) - Az elmúlt években az em­berek érzékenyebbé váltak a zajra - az ön­­kormányzat szakértője legalábbis így tapasztal­ja. Jön a nyári szezon, s a hangok is erősödnek... Szabadtéri koncert - van, aki erre a kifejezésre össze­rezzen. Eszébe­ jutnak azok az éjszakák, amikor a basszusgi­tár hangja megtörve vissz­hangzott a háló falán, nem hagyva aludni a pihenni vá­gyót. Mások viszont nagy örömmel várják az estét, ami­kor ismét szórakozhatnak egyet a szabad ég alatt. De így van ez minden olyan ese­ménnyel, amely egyeseknek hangos kikapcsolódás, má­soknak álmukra törő zaj. A táncos szórakozóhelyekről kiszűrődő hangok, a diszkó­ból a teraszra kitelepített parti, az utcai bálok, zenés és hang­szórós rendezvények mind konfliktusforrás lehet a két tá­bor képviselői között. - Már előre féltünk a szom­bat estéktől, mert tudtuk, hogy a közelünkben található vendéglátóhely ismét hangos bulira készül - mesélte egy fehérvári hölgy, aki azonban hozzátette: az utóbbi néhány hétben ezt nem tapasztalták. Többször kihívták már a rend­őrséget, bejelentést tettek az önkormányzatnál, a bulik szervezői pedig kiszimatol­ták, ki „zavarhatta meg” őket, s bizony jelezték is,hogy tud­ják... Ám azóta mégiscsak el­hallgattak. — Ennek ___ örülünk, ezért nem szeretnénk ebből ügyet csinálni - tette hozzá a hölgy. Székesfehérvár „zajrendelete” termé­szetesen lehetővé te­ ____ szi, hogy az ilyen jel­legű esetekben az önkor­mányzat mérje a zajkibocsá­tás értékét, s ha ezt túllépték, akkor csendháborítási szabálysértésért bírságot rója­nak ki. Ha kiderül, hogy a bejelen­tőnek van igaza, akkor a ha­tárértéket átlépőnek kell kifi­zetnie a mérést is, amely át­lagban 60-80 ezer forintba kerül. - Mindenképp megvizs­gáljuk a bejelentéseket, s ha a rendezvény szervezője nem tesz eleget a figyelmeztetés­nek, vagy nem fizeti be a bír­ságot, akár be is lehet záratni a helyet - mondta Csábli Ernő­­né, energiagazdálkodási ügy­intéző, aki a város zajrendele­tével kapcsolatos bejelentése­ket kezeli. - Az utóbbi évek­ben azonban megfigyeltem, hogy az emberek érzékenyeb­, különböző zónákban eltérő mértékben lehet „hangoskodni" bé váltak a zajra. Az olyan za­jokra is hevesebben reagál­nak, amelyek régebben még természetesnek számítottak. Például nem egyszer előfor­dult, hogy valaki füvet nyírt a kertben, a szomszéd viszont pihenni szeretett volna a tera­szon, ezért zokon vette a hangos tevékenységet. Ám arra nem gondolnak, hogy egyszer ők is fognak füvet nyírni... - mesélte Csábiiné. Másokat a harangszó, a ku­tyaugatás vagy a motor bein­dítása, esetleg a gyerekzsi­­vály zavar. A toleranciát ezekben az esetekben is érde­mes lenne gyakorolni. Az szintén nem mellékes, hogy hol lakik az ember. A zajrendelet szerint a különbö­ző zónákban más a megenge­dett zajszint. Legkevésbé az egészségügyi intézmények és szabadidős természeti környezetek közelé­ben, mint a kórház vagy a vidámpark és a csónakázó tó. A laza beépítésű lakó- és in­tézményi területeken, mint amilyen a Budai út vagy a Lövölde, már magasabb a határérték. A tömör városias területeken, például a Széchenyi vagy a Palotai úton, szintén jobban lehet „hangoskodni”. A határ­érték az ipari területeken (Ko­fám, Ikarus) a legmagasabb. Van, aki szórakozni vágyik, mások pedig pihenni szeretnének. A nyári szezon beköszöntével nagyobb toleranciára van szükség e téren ! SMS-véleményvonal SZÓLJON HOZZÁ ÍRÁSUNKHOZ! SMS-számunk: FV 06-90-631-300 Üzenetét FV (szóköz) jellel kezdje! Mit panaszol a beteg? Ha sokat kell várni - ezt nehezen viseljük el Székesfehérvár (me) - A közép-dunántúli jogvé­dők regionális találko­zóját tartották tegnap délelőtt az ÁNTSZ megyei intézetében. A betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők munkáját közalapítvány ko­ordinálja. Elnöke dr. Csehák Judit, aki megnyitó előadásá­ban arról szólt, a legrégebbi és leginkább kiforrottnak tekin­­hető a betegjogi képviselet, amely immár hat éve műkö­dik. Fejér megyében a kezdeti időszakban még kevésbé volt ismert, milyen ügyekben kap­hat hatékony támogatást, se­gítséget az egészségügyi ellá­tását kifogásoló beteg vagy hozzátartozója­­ mára a pana­szok évenkénti száma „beállt” 200-230 eset közé. A betegjogi képviselő és a tisztiorvosi szolgálat között rendezett, jó a kapcsolat, szá­mos ügyet, hivatalból az ÁNTSZ vizsgál tovább a be­tegpanasz nyomán - mondta egyebek között dr. Zsirai Éva megbízott megyei tiszti főor­vos. A figyelemre méltó elő­adások között is érdemes megemlíteni dr. Kovács Atti­la, a Fejér Megyei Szent György Kórház orvos-igaz­gatójának összegzését, aki sorra vette, hogy a betegjogok kilenc pontja közül melyek azok, amelyek - az egészség­­ügyi ellátás szempontjából - ma még kevésbé érvényesül­nek Fejér megyében: egyebek között a hemodinamikai ellá­tást és a sugárteápiás kezelés hozzá nem férhetőségét hozta fel példaként, de szólt olyan anomáliákról - például az orvoshiányról is amelyek gyakran vezetnek jogos észre­vételekhez. A tapasztalatok szerint a betegek legtöbbet az ápolás minőségére és az étke­zésre panaszkodnak. 2006. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Ingyenesen hat ingatlant adtak Értékük eléri a hétszázmillió forintot Székesfehérvár (bp) -Immár hivatalosan is átadta a városnak a Kincstári Vagyoni Igaz­gatóság azt a hat ingat­­lant, melyek összértéke 700 millió forint. A Fekete Sas Szálló, a Bre­­gyó közi sportcentrum „hát­só” része, a levéltár által hasz­nált épületrész, a kisfaludi buszfordulóhoz tartozó terü­let, a Malom-csatorna egy ré­sze és a börgöndi reptér mel­letti kisebb földdarabok tulaj­donjogának ingyenes átadása tegnap hivatalosan is megtör­tént. A városházán Zeltes Sándor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója, Kunos Bálint, védelemgaz­dálkodási helyettes államtit­kár és Warvasovszky Tihamér polgármester írta alá a szerző-­­ déseket. Fehérvár polgármes- t tere megköszönte a Honvé-­­ delmi Minisztériumnak és a­­ vagyoni igazgatóságnak az­­ együttműködést. Hozzátette,­­ 2002 óta a város 25 ingatlant kapott meg ingyenesen, 1,5 milliárd értékben. A Fekete Sas Szálló föld­szintjén cukrászdát, kávézót szeretne kialakítani a város, a­­ többi helyiségben regionális­­ irodák férnek el. A Bregyó­­ közi területet eddig is a város használta, most megnyílik a lehetőség ennek fejlesztésére. A kisfaludi buszforduló terü­letén húzódik majd a kohéziós­­ alapból megvalósuló csatorna­­ főgyűjtője, a börgöndi reptér­­ melletti földdarabokra pedig a­­ légikötő jelzőfényeinek ki-­s építése miatt van szükség. Kőkemény horgász és más szerencsések Több helyszínen is feloldják a pontytilalmat Székesfehérvár (tt)­­ A Horgász Egyesületek Fe­jér Megyei Szövetsége a sajtó előtt ismertette elképzeléseit. Ma ötven­egy tagszervezetük van. A felnőtt, ifjúsági és gyer­mek korosztályú horgászok száma az elmúlt évben 12 ezer 350 volt, tavaly hatszázan tet­tek vizsgát. A fogásokról Iván János elnök elmondta: a me­gyei átlag 22,8 kg, amely az elmúlt évek egyik legjobb eredménye, hiszen a mennyi­ség meghaladta a 201 ezer kg­­ot. Kiemelkedett ezek közül a nagylóki, várpalotai, lajosko­­máromi és a dégi horgászok teljesítménye. Érkezett hír né­hány kimagasló egyéni fogás­ról is: akadt horgász, aki egy­maga 500 kg-ot szákott. Meg­határozó zsákmánynak bizo­nyult a ponty, 60 százalékban e halfajtát akasztják meg a pe­­cások. Az elmúlt évben a me­gye horgászkezelésű vizeibe 102 millió forint értékben he­lyeztek halakat, s ezt a tevé­kenységet idén is folytatják. A Hofesz június 1 -jén 20- 24 mázsa három nyaras pon­tyot telepít a fehérvárcsurgói és a pátkai víztározókba. Ré­gen várt hír, hogy a szövetség a megyei halászati felügyelő­vel közösen úgy döntött: júni­us 2-án napkeltétől a két víztá­rozón, valamint a Gaja-pata­­kon a ponty horgászati tilal­mát feloldják. A Magyar Országos Horgász Szövetség kérésére a megyei földműve­lésügyi hivatal halászati ható­sága a Velencei-tavon június 3-án, szombaton reggel 4 órá­tól oldja fel a ponty fajlagos ti­lalmi idejét. Harmadik alkalommal ren­dezik meg június 2-ától 4-éig Nagylókon a Kőkemény hor­gász elnevezésű viadalt. A há­romnapos verseny során hat fordulóban éjszakai, ragado­­zós, úszós és fenekezős mód­szerekkel is szerencsét lehet próbálni. A megnyitó pénte­ken 18 óra 30-kor lesz. A székesfehérvári Petz Csaba a sárszentmihályi horgásztóból emelte ki 1 óra 20 perces fárasztás után ezt a 30 kilós harcsát

Next