Fejér Megyei Hírlap, 2006. november (51. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-02 / 256. szám

2006. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Önkormányzati kézbe kerülhet A változással fejlesztések valósulhatnak meg Mór(rk) - Az új temető­rendelet várhatóan no­vemberben kerül a tes­tület elé. Január 1 -jétől az önkormányzat keze­lésébe kerülhet a Ho­moki temető és a Kálvá­ria temető felső része is. A halottak napjára készül­ve az önkormányzat megszé­pítette a móri köztemetőket. A félreeső helyeken összegyűj­tötték a hulladékot, rendbe­hozták az utakat és a város ki­emelkedő hírű halottainak a síremlékeit. Az ünnepeket megelőző nap Pál Csaba vá­rosgondnokkal bejárták a Kálvária és Homoki temetőt. Ezalatt sorban érkeztek az emlékezők, hogy virágokat és koszorúkat helyezzenek a családtagok vagy a barátok sírjára, majd gyertyát gyújtsa­nak, fejet hajtsanak és imád­kozzanak. A séta közben a szakember az új temetőrende­­letről beszélt, amelyet várha­tóan a novemberi ülésen tár­gyal meg a képviselő-testület. A Kálvária temető alsó ré­szét és a felsődobosi temetőt az önkormányzat kezeli. Az új rendelet lényege, hogy az egyházi felekezetek kezelésé­ben lévő sírkertek, úgy mint a Homoki temető és a Kálvária temető felső része is az­ önkor­mányzat kezelésébe kerülhet január 1-jétől. A fenntartásu­kat pályázat útján a nyertes vállalkozó végezné. Az egy­házakkal előzetes egyezteté­sek folytak, és megállapítha­tó, hogy támogatják az új te­metőrendeletet - mondta Pál Csaba. A változtatás azért szükséges, mert a felekeze­­teknek nincs elég forrásuk, hogy fedezzék a gondozással járó költségeket, és a techni­kai feltételeik sem adottak. A Kálvária temető megújí­tására számos elképzelés szü­letett. Tervezik egy urnás te­metőfal megépítését, továbbá egy kapu felállítását, hogy az út jobboldalán lévő sírokat ne lehessen megközelíteni autó­val. A Homoki temetőben, a ravatalozó előtt a napokban fejezték be a parkosítást. A jö­vőben szeretnék körbekeríte­ni a területet, kiépíteni a köz­­világítást, és elérni, hogy időnként kijárjon a helyi jára­tú busz, ami megkönnyítené a látogatóknak, hogy kijussa­nak elhunyt szeretteikhez. A Kálvária temető alsó része az önkormányzat kezelésében van JEGYZET B. Kiss László Ne öntsék ki a vízzel együtt a gyereket is! Sokan - egyre többen - kapcsolnak másik adóra, ha a tévében politikai vita­műsor kezdődik, és fogadják meg: ezentúl a szomszéddal csak az időjárásról váltanak szót. A tömeges jelenségnek több oka van. Nyilvánva­lóan hozzájárulnak a je­lenkori magyar nagypoliti­kában uralkodó áldatlan állapotok, meg az a nép­szerű, ám hibás véleke­dés, amely a vitát, a néze­tek ütköztetését önmagá­ban is az összefogás, az együttműködés akadályá­nak tartja, elfeledkezve ar­ról: a demokráciának egyik alapköve a szabad véleménynyilvánítás. A jelenséggel mintha nem sokat lehetne kezdeni, habár a demokrácia ügyét változatlanul fontosnak ítélő polgár azért reméli: nem marad mindig így. Amikor azonban - lapunk keddi számában - arról olvas, hogy egy civil szer­vezet által megfogalma­zott dokumentum mond­ja nem kívánatosnak a politikai rendezvények megtartását, a politikai szimbólumok, zászlók, szórólapok használatát, mégis meghökken. Nem vitatom el a jószán­dékot, de ez akkor is több mint furcsa. Hogy éppen olyan szervezet legitimálja - akarva-akaratlanul -a közélettől történő elfor­dulást, amelyet vélhetően olyanok alakítottak, akiket nem csupán az esti tévé­műsor foglalkoztat. Olyanok, akik maguk is fontosnak tartják, hogy kis falujuk lakóit közösséggé szervezzék. Azaz, maguk is közösségi emberek. Úgy tűnik, nem fölösleges arra emlékeztetni: a politi­ka - legalábbis eredeti ér­telmét tekintve - nem más, mint a köz ügyeivel való foglalkozás. Aki pedig némely „főállású" művelője miatt száműzné azt a köz életéből - egyébként hiába -, az a fürdővízzel a gyereket öntené ki... KRÓNIKA Az öregedők vonzása Egyre több a gyerek és a fiatal család a városok környékén Fejér megye (sme, kn, str) - A szociológia szerint a lakosság, a különféle tényezőknek köszönhe­tően időnként bevándo­rol a nagyobb városok­ba, máskor kimenekül azok agglomerációiba, lemérhető a falvakban. - Az elmúlt években úgy alakult, hogy Tabajdon dupla akkora a népszaporulat, mint amekkora az országos átlag - mesélte Nagy Attila, a telepü­lés jegyzője. Ám ennek első­sorban nem az az oka, hogy időnként nincs tévéadás a fa­luban, vagy hogy különféle programokkal igyekszik fia­talítani a hivatal az amúgy öregedő lakosságot. - Tabajd minden szem­pontból középen található - adta meg a magyarázatot So­mogyi Dezső alpolgármester. - Közel van Budapest, Szé­kesfehérvár és a Velencei-tó is, az M7-es, az M1 -es is közel azonos távolságra található. Sorban ürülnek ki a családi házak Tabajdon, a tősgyöke­res lakosság öregszik. Háza­ikat a betelepülő fiatal csalá­dok vásárolják meg, kisgyere­keket hoznak magukkal, vagy már a gyerekek itt születnek. A faluban a születések szá­ma megduplázódott 1998 óta. Amíg 8 éve még csak 9, addig tavaly már 19 gyermek szüle­tett a faluban, s közel ennyit várnak idén is. (Az adatok szerint ugyan a gyerekek mintegy harmada nem helyi, de volt olyan időszak is, pél­­dául 1999-ben, amikor­ az ap­rók kevesebb mint a fele volt tősgyökeres tabajdi.) Gyer­mekek számára ideális kör­nyék ez, hisz a csendes, falusi­as közegben a szülők, fiatal párok nyugodtabban élhet­nek. Persze itt fenyeget az­ osztályösszevonás réme, ám úgy tűnik, a növekvő gyer­meklétszámnak köszönhető­en ez a probléma elodázódik. - Az óvodában is lehetne új csoportot indítani - tette hoz­zá Somogyi Dezső, de ehhez nincs elég pénzük. A Váli-völgy kitűnő fé­szekrakó adottságai mellett a megye más részei is egyre vonzóbbak a városból kitörni vágyók számára. Megéri Szé­kesfehérvárról az pár percnyi autózás, hogy a környező fal­vak nyugalmában részesül­hessenek. Az ingatlanárakról már nem is beszélve, amelyek egy kis faluban jóval alacso­nyabbak, mint akár a megye­­székhely kevésbé népszerű pontjain. Sárkeresztesen például az elmúlt húsz évben megduplázódott a la­kosság száma. Az utóbbi időben sem lassult ez a tendencia, az eltelt négy évben száznál többen köl­töztek a faluba. Kráhling János pol­gármestert naponta keresik meg - elsősorban fiatal párok - Fehérvárról, illetve a megye távolabbi településéről, a me­gyeszékhelyhez közeli ott­honteremtés reményében. Örömmel fogadják a faluban a fiatalokat, és tesznek is az­ért, hogy megtartsák őket. Négy évvel ezelőtt a Széche­­nyi-terv pályázatán nyert pénzen alakítottak ki eladásra huszonhárom telket, ami egy év alatt kelt el, de fejlesztési tervükben folymatosan szere­pel a közművesített telkek ki­alakítása. Lakáshoz jutási tá­mogatást nem tudnak adni, de a csendes, nyugodt, jó fekvé­sű település árai a nagyvárosi­hoz képest így is vonzó. Az utóbbi években Iszka­­szentgyörgy a másik legfelka­pottabb hely a környéken. A falu szép fekvése, közelsége a megyeszékhelyhez sok kite­lepülő számára meggyőző érv a kiköltözés mellett. Pátka „hírharangjában" nemrégiben már-már szenvedélyes hangú beszéd jelent meg Füri Béla polgármester tollából arról, milyen sorsra kell számítson a falu, ha 4—5 éven belül nem sikerül a lélekszámot kétezer főre emelni. A jelenleg 1700 lakosú település első embere attól tart, a kistelepülések közigazgatásilag mindinkább elhanyagoltak lesznek, ezért a rövid távú célok mellett arra is „hajtaniuk" kell, hogy ezeket minél nagyobb lakos­ságszámmal teljesít­hessék. - Minden fejlesz­téssel az élhető falu gondolatát célozzuk meg - mondja a pol­gármester. Az önkor­mányzat a „bűvös két­ezres lélekszámhatár” eléré­sénél nagyon bízik a lassan a megvalósulás gyakorlati fázi­sába érő Királyberek projekt­ben: ennek több ütemben léte­sülő lakóövezeteibe a család­­alapítás szándékát dédelgető házaspárok nagy arányú je­lentkezésére is számítanak. Sok faluban kétszer annyi a gyermek, mint korábban, nem lesz osztályösszevonás A tabajdi gyerekek és szüleik szeretik a falut, csendes és közel van minden, ami fontos JEGYZET Gabnai Gábor Szórólapok, szónokok kerüljék a házamat! Miért baj az, ha egy na­gyon pici település lakói­nak - kollégám nem ne­vezte meg, de tudjuk hol van megyénkben - tele van a hócipője a politiká­val, és településükről száműzni szeretnék a pártokat. Szeretnék oda­költözni, ám az ingatlan­árakat vizslatva erre sem­mi esélyem. Jómagam is tudom - és nem csak az értelmezőszótárból hogy a politika a köz ügyeivel való foglalkozást jelent. Ámde mivé tettük az utóbbi tizenhat évben? Lesilányítottuk, gyűlölkö­dések színterévé degra­dáltuk, úgyhogy kies ha­zánkban ma már nem jól hangzik ez a szó. Néhai agrármérnök bará­tom, aki 1925-ben szüle­tett, mondta nekem: a magyart mindig is a pár­toskodás tette tönkre. Ő nyilvánvalóan a háború előtti állapotokra utalt, mikor a maihoz hasonló­an több párt is működött a parlamentben. Tudom, hogy sok ember nem osztja majd a véle­ményemet, mégis leírom. Vannak népek, nemzetek, akik - hagyományaik, mentalitásuk miatt - nem tudnak mit kezdeni a de­mokráciával. Ilyen az orosz, a magyar, de a né­met is. Előbbinek cár­­atyuska és kancsuka kell, nekünk bikacsök, az utób­biaknak pedig führer, aki „átvezet" minden veszé­lyen, gondolkodik helyet­tünk. Kocsmaasztalnál, baráti társaságban többször el­mondtam: azt kellett vol­na agyagba döngölni, aki kitalálta az első pártot. Mert az rendben van, hogy nyári estéken le­ülünk az eperfa alá have­rok, akik hasonlóan gon­dolkozunk a világról, jól érezzük magunkat, de minek ehhez pártot grün­­dolni? Tehát a kis faluval „szá­guld, vív, ujjong a lelkem", csak nem tudom, sikerül­­t nekik, amit szeretnének. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 3 RÖVIDEN Felszentelték a keresztet Pákozd (kk)­­ Tegnap délután a katolikus egy­házközség plébánosa szentelte fel azt a ke­resztet, amelyet eredeti­leg az­ 1700-as években állítottak fel a faluban. A keresztet nemrégiben restaurálták, majd új helyre került. A kereszt szentelése után ökume­nikus istentiszteleten emlékeztek halottaikra a falubeliek. Nyelvi tanulóközpont Dég (w) - Idegen nyelvi tanulóközpont kezdi meg decembertől mű­ködését a Dr. Kovács Pál Általános Iskolá­ban. A központ létreho­zásához félmillió forin­tot nyertek a Tempus Közalapítvány által meghirdetett pályáza­ton. A tanulóközpont nyitvatartási idejében a partneriskolák számára is hozzáférést biztosít, így Lajoskomárom, Mezőkomárom és Enying iskoláiból vár­ják a látogatókat. Útjavítás - 3,2 millióért Szabadbattyán (w) - A nagyközség belterületi útjain, valamint a külte­rületen lévő Emmaró­­zán a kátyúzás összkölt­sége elérte a 3,2 millió forintot. Fiókkönyvtár Kabókán Enying (w) - A kabóka­­pusztai városrész műve­lődési házában szep­tembertől újra működik a Vas Gereben Művelő­dési Ház és Könyvtár fiókkönyvtára. Kizárható lesz-e a politika? Vérteskozma (GC) - Ha a nyájas olvasó nem akadt el a két jegyzet egymás­nak ellentmondásos ki­csengésén, eláruljuk, amit október 31 -ei, ked­di lapunkból is tudni lehet, a falu nevét. Egy falu, ahol a helyi civil szervezet próbálja megakadá­lyozni, hogy a politika begyű­rűzzön az emberek békés mindennapjaiba. Céljuk: se­gíteni abban, hogy az időköz­ben kicserélődött lakosság új­ra összetartó közösségé ková­­csolódjon. (Hogy ehhez ele­­gendő-e egy józanul gondolkodó civil szervezet, majd kiderül.) Egy biztos: Vérteskozma békét idéző fe­hér házaival mindig is a bol­dogság kis szigetének tűnt. Megvalósulhat álmuk? Erről kérnénk olvasóink vélemé­nyét. Szavazzanak online la­punkon, a www.fmh.hu-n!

Next