Fejér Megyei Hírlap, 2007. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-02 / 1. szám

2007. JANUÁR 2., KEDDKRÓNIKA Csipkerózsika kastélya Az egykori Uránia mozi évek óta használaton kívül álló épületébe civilek álmodtak feladatot B. Kiss László Mór­ Filmklubnak, ka­maraszínháznak, kiállí­tásoknak adna helyt a sváb tájházat is magá­ba foglaló Móri Művé­szetek Háza. Az ötlet­gazda egy civil szerve­zet, mely egyelőre a kezdőtőke „összekala­­pozásánál" tart. A Móri Művészetek Háza tervének megismertetését, népszerűsítését, a megvalósí­táshoz szükséges támogatók toborzását szolgálta az az úgynevezett projektbemutató rendezvény, amelyet még ka­rácsony előtt szervezett az öt­letgazda, a Képző- és Iparmű­vészeti Szabadiskola Alapít­vány. A rendezvény helyszíne az egykori Uránia mozi évek óta használaton kívül álló épülete volt, ahová a megye­­szerte egyedülálló intézményt álmodták meg a móri lokál­­patrióták. Az egykori film­színház épületébe lépve, mintha Csipkerózsika kasté­lyába érkeztek­­volna a meghí­vottak. Az előcsarnok falain a múlt század hetvenes éveiben készült „sztárfotók” fogadták a vendégeket, melyek láttán némi nosztalgiával konstatál­hatta a tudósító: a kiplakátolt egykori filmcsillagok­­ akkor még - a magyar mozi egén ra­gyogtak. Az érkezőknek nem volt szüksége ruhatárra: a fű­­tetlen vetítőteremben min­denki kabátban foglalt helyet, beleértve ebbe a projekt fő­védnökét, az Oktatási és Kul­turális Minisztérium nemzet­közi szakállamtitkárát, Bo­­gyai Katalint is. Kivételt talán csak a polgármester, Fenyves Péter jelentett, aki csupán zakót viselt. Nagy Benedek szobrász, a szabadiskola vezetője volt az est első megszólalója, aki mikrofon nélkül olvasta föl a beszédét, így érzékeltetve azt, hogy milyen kiváló a terem akusztikája. Az 1990-ben létrehozott alapítvány 14 esztendeje ren­dez - kézműves műhelyeire alapozva - alkotótelepeket. A szabadiskola ilyen módon fel­halmozott műtárgyvagyona 40-45 millió forintra rúg - tűnt ki a szavaiból. A nagy tervek, a szárnyaló elképzelések közösen szület­nek, a megvalósítással járó aprómunka azonban sokszor az asszonyokra marad - fo­galmazott Szűcs Erzsébet, a szabadiskola művésztelepei­nek szervezője, aki a már elért eredményekről - a műhelyek létrehozásáról, a Lamberg­­kastély korábban lebontásra ítélt barokk kútházának meg­mentéséről - adott tájékoz­tatást. Ugyancsak a szabadiskola ad helyet a bodajki Hang- Szín-Tér Művészeti Iskola móri tagozatának is, ahol a diákok száma a kezdeti ötven­­ről 117-re gyarapodott - tud­hatták meg a résztvevők an­nak vezetőjétől, Nagy Sárá­tól. A szabadiskola gondozza a Lamberg-kastély parkját is, amely örvendetesen­­megszé­pült az utóbbi években: új fa­sor, madárház, diszkót és­­tó ékesíti - árnyalódott tovább a hallgatóságban a szabadisko­láról alkotott kép. Ennyi bevezető után Búza Ernő, a projekt menedzsere ismertette részletesen is a Mó­ri Művészetek Háza létrehozásával kap­csolatos elképzelé­seket. Az üresen álló mozi és a hozzá kap­csolódó két épület hasznosításának jo­gát egy esztendővel ezelőtt, húsz évre kapta meg az önkor­mányzattól az alapít­vány. A szabadisko­la egy építészeti irodát kért föl a tervek kidolgozására, vala­mint lobbi tevékenységbe kezdett annak érdekében, hogy a majdani pályázati kon­zorciumban minél többen le­gyenek. A Móri Művészetek Háza többfunkciójú intézmény lesz, ahol a vetítő- és színház­­termen, a kiállítóhelyen kívül sváb tájház, őstörténeti kiállí­tás, mozigépész múzeum, sőt turisztikai iroda is helyet kap. A 674 négyzetméter alapterü­letű épületkomplexum átala­kítása 320 millió forintba ke­rül, fenntartásának költségeit pedig évi 24 millióra becsülik - derült ki az előadásból. A projekt megálmodói abban bíznak, hogy az uniós pénzek­re alapozódó második Nem­zeti fejlesztési terv keretében módjuk nyílik majd pályázati forrás elnyerésére. A két és öt százalék közötti pályázati sa­ját erő, illetve az építészeti tervezés díja összesen húsz milliót tesz ki. Ez az összeg az, amit a szabadiskolának mielőbb össze kellene gyűjte­nie — halhattuk. Két Lamberg-kastély talán elég volna hozzá. Ez volt az első reakciója, amikor meg­hallotta, hogy mi mindent kell elhelyeznie az átépítést köve­tően az épületben - mesélte Göde Ferenc, az építészeti terveket készítő Fehérvár Épí­tész Kft. munkatársa. A dolog, a tervezőt hallgatva, úgy tűnik, mégis sikerült. A mo­ziépület a tető cseréjét követően három szin­tes lesz. A terv érde­kessége, hogy a szom­szédos ház helyén felépítendő sváb tájház is szoros építésze­ti kapcsolatban lesz majd a komplexummal. A Művészetek Háza új di­menziót jelenthet a móri kul­turális élet számára. Ablak lesz a világra, amely jótékony egymásra hatást gyakorol majd a település kedvező adottságaival - fogalmazott a gyerekkora révén móri kötő­désű Bogyay Katalin, amikor szót kapott. A legfrappánsabb megszólalás azonban a pol­gármesteré volt. Azt hallotta, egy polgármesternek nem a szavai, hanem a tettei számí­tanak. Sok sikert kíván hát a terv megvalósításhoz - mon­dotta Fenyves Péter meglehe­tős tömörséggel. A terv megvalósításhoz szükséges kezdőtőkét az öt­letgazdák adományokból kí­vánják összegyűjteni. E cél­ból bocsátották áruba az est folyamán Nagy Benedek li­mitált példányszámú érmeit, és sorsoltak ki tombolán a sza­badiskola gyűjteményéből három nyomatot. Egyedülálló intézményt ál­modtak a móri lokálpatrió­ták a kihasználatlan épület­be. Az akarat megvan, már „csak" a pénz hiányzik... A várt siker sok településnek adhatna szárnyakat hason­lóan jó ötletek megvalósítá­sához. Az üresen álló mozi és a hozzá kapcsolódó két épület hasznosításának jogát egy esztendeje, húsz évre kapta meg az alapítvány Nagy Benedek szobrász, a sza­badiskola vezetője volt az est első megszólalója. A résztvevők később megismerkedhettek a volt moziba álmodott ter­vekkel, átalakított, papíron már létező, képével is Fotó: Gregority Antal JEGYZET Gábor Gina Amíg még nem Sokáig némi nosztalgiával emlegettük őket. Még ak­kor is, ha be kellett lát­nunk, idejük lejárt. Mert sok baj volt a hangosítás­sal, no meg a terem szel­lőztetésével. A látványról már ne is beszéljünk. Mégis, a plazák csillogó, új, légkondicionált mozi­termeiben - a körülöt­tünk kukoricahegyeket majszoló látogatók gyűrű­jében - gyakorta eszünk­be jutott az a régi, büdös kis mozi, a kényelmetlen székeivel: ifjúságunk egy letűnt darabja... De az job­ban fáj, ha a megürese­dett moziépületeket nem használják semmire. Fe­hérváron, a belváros szí­vében évek óta elhagya­tottan, üresen tátong a hajdani Petőfi mozi, no meg az egykori Köztársa­ság. Hasznosításukra már évekkel ezelőtt tervek szü­lettek, hiszen annyi min­denre lenne szükség! Jó volna, ha a neves fehérvári képzőművészek hagyaté­kát állandó kiállításon tud­nánk megmutatni a város­ba látogatóknak. Hiányzik egy városi hangversenyte­rem is, amely egyúttal kon­ferenciateremként is üze­melhetne - ez is, az is fel­vetődött, tervek is szület­tek arról, miként lehetne a moziépületeket átalakí­tani, és kulturális célokra hasznosítani... Aztán azóta sem történt semmi. Évekig. S most, egyik szemem sír, a másik nevet. Örülök, hogy a szomszédos Móron igyekeznek előrelépni, fel­készülni a jövőre, hogy ha végre eljön az eu-s pályá­zatok ideje, ne kelljen el­hamarkodottan, felkészü­letlenül dönteni. No és addigra talán összejön az önrészhez és a többi költ­séghez szükséges pénz is... De persze, búsulok is, mert bezzeg Fehérváron régóta nem „téma" a mo­zik sorsa. Pedig nem árta­na újra elővenni, komo­lyan megvizsgálni, újra megfontolni a hajdani terveket. Hogy ne az utolsó pilla­natban, kapkodva szüles­sen meg a döntés, legyen idő és energia átgondolt, jó pályázatot készíteni, és aztán megfelelő támo­gatást nyerni. Különben? Még évekig maradhat az üres belváro­si épületek szívszorító lát­ványa. Ezt nézzük majd, akár a moziban... ­ Ólomkatonák, emlékezők A móri csata elesett hősei előtt huszárok, politikai és civil szervezetek tisztelegtek Mór(rk) - Megemlékez­tek az 1848-1849-es szabadságharc móri üt­közetéről. Az osztrák és horvát katonákból álló sereg háromszoros túl­erőben lévő nehézlovas­sága eldöntötte a csatát. Az elmúlt szombaton az 1848. december 30-án lezaj­lott móri csata évfordulójára emlékeztek a város lakói. A település határában 158 évvel ezelőtt Perczel Mór tábornok hadteste megütkö­zött a Jellasics altábornagy vezette császári sereggel. A csaknem azonos létszámú, ám minőségbeli fölényt élvező ellenség meghátrálásra kész­tette a hősiesen harcoló ma­gyarokat. Az év utolsó előtti napjá­nak délelőttjén Kovács Géza a szabadságharc e szomorú ese­ményéről tartott előadást az érdeklődőknek a Lamberg­­kastélyban. A szabadidejében ólomkatonák öntésével fog­lalkozó csetényi férfi a móri csatát megelevenítő terepasz­talnál sorolta az ütközet főbb történéseit. Időközben megér­kezett a Fehérv­ári Huszárok néhány tagja, akik szintén be­kapcsolódtak az előadásba. A történelmi visszatekintést kö­vetően, a szülők kíséretében érkezett gyerekek kaptak egy­­egy ólomkatonát, amit meg­festettek. Hamarosan felkerekedtek a hagyományőrző huszárok, majd társaikhoz csatlakozva, felvonulást tartottak a város­ban. A színpompás ruhákba bújt lovasok délre megérkez­tek a Homoki temetőbe, aho­vá egykor eltemették az ütkö­zetben elhunyt hősöket. A sír­kertben álló kopjafánál ko­szorút helyezett el Fenyves Péter polgármester, a Fehér­vári Huszárok, továbbá politi­kai és civil szerv­ezetek, okta­tási intézmények. A kopjafa lábánál három tömegsírban, 32 hősi halált halt katona nyugszik.­ ­ A kopjafánál három tömegsírban, 32 hősi halott katona nyugszik FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 3 RÖVIDEN A támogatással csökken még Szabadbattyán (w)­­Megállapította a képvi­selő-testület az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás lakossági, közületi és intézményi díjait. Az idei évben a lakossági ivóvíz díja köbméteren­ként 195 forint (plusz 20 százalék áfa) lesz, a csa­tornaszolgáltatás köb­métere 491 forint (plusz áfa), de ezekből még le kell számolni az állami támogatás, jelenleg még nem ismert, összegét. A gazdálkodást tükrözi Enying (w) . A könyv­­vizsgálói vélemény sze­rint az önkormányzat háromnegyed éves gaz­dálkodásáról összeállí­tott beszámoló a szám­viteli nyilvántartások alapján készült, s hűen tükrözi a tárgyidőszaki gazdálkodást. A képvi­selő-testület a polgár­­mester előterjesztését 1 milliárd 419 millió fo­rint bevételi és kiadási módosított előirányzat­tal, 1 milliárd 10 millió forint bevételi és 941 millió 82 ezer forint ki­adási teljesítéssel elfo­gadta. Árokba fordult a gépkocsi Sárosd (me) - Szilvesz­ter és Újév a közleke­désben csendesen telt, de tegnap délután bal­eset történt Sárosd és Hantos között. Amint arról a mentőszolgálat lapunkat tájékoztatta, egy személyautó fordult árokba. A mentők egy­ súlyos sérültet szállítot­tak kórházba. A baleset okát, körülményeit a rendőrségi vizsgálat tisztázza majd.

Next