Fejér Megyei Hírlap, 2008. szeptember (53. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-01 / 204. szám

-----------------------------------------------------------------------KRÓNIKA 2008. SZEPTEMBER 1HÉTFŐ __________________________________________________________________________ Kár éri a csekken Brüsszel (ma)­­ Herczog Edit az Európa Parla­ment képviselője a ma­gyar fogyasztókat sújtó „sárga csekk" problé­mára hívja fel a figyel­met a telekommuniká­ciós törvénycsomag jö­vő keddi vitájában. Az elmúlt hónapokban szá­mos hazai szolgáltatót pana­szoltak be magánemberek és fogyasztóvédelmi szerveze­tek a Nemzeti Fogyasztóvé­delmi Hatóságnál azért, mert a korábbi gyakorlattal ellen­tétben az ügyfelekre rótták a postai csekken történő befize­tések tranzakciós költségeit. Egyes szolgáltatók 75, mások akár 120 forinttal is többet számláztak csekkes ügyfe­leiknek, arra hivatkozva, hogy ezentúl nem állják a be­fizetés postai költségeit. A vállalatok ezzel a különféle bankszámlához kötődő mó­dozatok felé kívánják terelni az ügyfeleket. Herczog Edit úgy véli, a szolgáltatók azzal, hogy két eltérő technikát egy­idejűleg alkalmazva duplán jutnak a pénzbefizetés ellen­értékéhez, diszkriminálják a hagyományos postai befize­tést választó fogyasztókat, és jogosulatlanul jutnak bevétel­hez. A képviselő szerint ez az általános szerződési feltételek egyoldalú és indokolatlan módosítása, burkolt áremelés. Az áremelés mértékét jelzi, ha az évi több mint 200 millió be­fizetett csekket egyenként csak 100 forinttal terhelik, már akkor 20 milliárdra tehe­tő a fogyasztókat érő kár. Ez azért is drasztikus lépés, mert a hazai fogyasztók mintegy 70 százaléka a mai napig pos­tai úton bonyolítja közüzemi befizetéseit. A képviselő az EP-ben tárgyalt telekommu­nikációs jogszabálytervezet­hez olyan módosító indít­ványt szerkeszt, amely elejét veheti a kettős számlázásnak. Dömölki Lajos domolki.lajos@fmh.pk­.hu „Plángéta" propaganda A kábeltévés hálózatok­nak köszönhetően az em­ber fia belekukkanthat je­lentősebb külföldi TV-ál­­lomások adásaiba, s néha derülhet vagy bosszan­kodhat sajátos hangvéte­lükön, hírcsoportosításai­kon. A CNN igyekszik di­namikusan „élőben" köz­vetíteni, ezért szinte természetszerűen téved is a sebtében összedobott tudósításaiban. A német adók visszafogottabbak. Az orosz RTR televízió és rádió adása „kidolgozot­tabb" anyagokat szór szét a világban az oroszul ér­tőknek. Az egyik éjszaka közöltek egy terjedelmes és vágóképekkel gazda­gon megtűzdelt összeállí­tást az „elvetemült grúz hadseregről és a NATO- ról": azt fejtegették, hogy a NATO „hirtelen" felfegy­verezte a grúz haderőt a Bundeswehrnél rendsze­resített gépkarabélyokkal. Az ördög tudja megítélni, hogy ezek a gyilkoló me­chanikák mennyivel job­bak az AK-47-eseknél (Kalasnyikovoknál), ame­lyeket szinte minden ter­roristacsapatnál kizáróla­gosan használnak, de a vágóképek tanúbizonysá­ga szerint a német fejlesz­tésű kézifegyver alkalmas az orosz páncélozott harci járművek és tankok meg­semmisítésére is. A drá­mai képek sorában érzel­mes képsorok mutatták be, ahogyan sorra ledön­­tötték a hős szovjet harco­sok emlékműveit, és he­lyébe a grúz katonák szobrai kerültek. A kom­mentár szerint ezek is bi­zonyítékai a beavatkozás­nak, mert a bronz figurák már nem a megszokott dobtáras vagy AK géppisz­tolyokkal állnak a vártán, hanem a jelzett német gépkarabélyokkal. Elgondolkodtató volt a felvezetés, de­ egy-egy kétszeres ember nagysá­gú figura megmintázása, kiöntetése több mint egy évi munka... Megrendítő­­en dokumentálták, hogy a grúzok támadtak először (ami igaz is), de amikor az összefoglalóban felsorolt orosz „védekező és ellen­támadó egységek" meny­­nyiségét hallgattuk, ak­kor... A fene sem értette, hogy ennyi nehézfegyvert „hirtelen" hogyan lehetett felvonultatni. Bár lehet, hogy az oroszok képesek az ilyen logisztikai bravúr­ra... (Mint ahogyan a grú­zok egy-két hét alatt húsz szobrot kiöntetni.) Még jó, hogy nem került az adásban, hogy a romá­nok lőszert, mi meg pán­célozott szállító járműve­ket vittünk oda. Bár erről mások már tudósítottak... A fizetés nem emelkedik A városi cím elnyeré­sének motorját az egyéni és közösségi ambíciók jelentik. Jól megfigyelhe­tő az úgynevezett bo­korhatás Fejér esetében is: a címre aspiráló 23 település közül négy megyei is volt - mon­dotta a bodajki város­avató alkalmával tartott urbanisztikai előadá­sában Trócsányi András, a pécsi egyetem tan­székvezetője, aki szerint közösségformáló ereje van a városi címnek. Növekszik általa a tele­pülés ismertsége, vonzóbb lesz mint telep­hely. A polgármester fizetése azonban nem emelkedik... Várossá lett Bodajk is ÜNNEP A partnertelepülések polgármesterei is eljöttek köszönteni a testvért (Folytatás az 1. oldalról.) Rencz Gézáné, az ünnep­ségsorozat háziasszonya kö­szöntötte a vendégeket, majd a polgármester ünnepi beszé­de következett.­­ A városi cím elnyerését a csapatmunka tette lehetővé - mondotta Oszlánszki Zsolt, aki sorra vette mindazokat a fejlesztéseket, eredményeket, amelyek az elismerést meg­hozták a településnek. Így szólt az új egészségházról, a szakrendelések létrehozásá­ról, a közelmúltban megépült idősek otthonáról, a kistérségi székhelyintézményként mű­ködő iskoláról és óvodáról, amelyek felújítására, bővíté­sére most nyert 480 millió fo­rintot az önkormányzat. Meg­említette továbbá a két éve in­dult művészeti szakközépis­kolát, a 2006-ban megnyílt kollégiumot. A tervek közt szólt a 200 millós sportcent­rumról, amely a megvalósulás küszöbéhez ért, illetve az új városházáról, amelynek meg­épülése esetén a je­lenlegi hivatal helyén helytörténeti múzeu­mot, illetve civilek házát szeretnének be­rendezni. A fentieket a jelké­pes városkulcsot át­nyújtó Jauernik Ist­ván, az Önkormányzati Mi­nisztérium államtitkára né­hány további adattal toldotta meg. Eszerint Bodajkon teljes körű a közművesítés, a lakos­ság 88 százaléka kötött rá a szennyvízcsatorna-hálózatra, példásan növekedett a szilárd burkolatú utak aránya, s mos­tanra elérte a 76 százalékot. A július elsejével városi címet elnyert települést a két part­nertelepülés, Leszek Nowicki, a lengyelországi Plesna, és Roland Kern, a németországi Rödemark polgármestere sze­mélyesen köszöntötte, utóbbi - nagy tetszést aratva - ma­gyarul tette ezt. A városavató alkalmával Oszlánszki Zsolt több kitünte­tést is átnyújtott. Bodajkert Emlékéremben részesült Bodri Sándor Ferenc egykori tanácselnök, valamint - meg­osztva - a Rozmaring Nyug­díjas Tánccsoport és a helyi nyugdíjasklub. Testnevelési és Sportdíjat kapott a még is­kolás Dilingai Alexandra, aki nemzetközi szintű tol­laslabdázó. Polgár­­mesteri Díszoklevelet vehetett át Fülöp Atti­la a háborús emlékek gyűjtéséért, restaurá­lásáért, a reális törté­nelmi tudat formálá­sában kifejtett tevé­kenységért. A polgármester emléklapot adott át Ecsődi László országgyűlési képvi­selőnek, Horváth Andrásnak, az MSZP megyei szervezete elnökének, illetve a Lasz fi­véreknek, az In-Kal cégcso­port tulajdonosainak. Könyv­­jutalmat kapott a tudósító is, aki miután átvette azt, a mik­rofonhoz lépve a következőt jegyezte meg: köszöni a meg­tiszteltetést, de nem érdemel elismerést, hiszen csupán a munkáját végezte. A városavató alkalmával tartott testületi ülést ünnepi programok sora követte: a he­lyi galambász egyesületnek köszönhetően 1500 postaga­lamb kapott szárnyra a tófür­dőnél. A katolikus templom­ban ökumenikus istentisztele­tet tartottak, az irodalmi dél­utánon pedig - több más szerző mellett - a Kossuth-dí­­jas Baranyi Ferenc is jelen volt. Nem volt hiány szóra­koztató programokban sem: a kastélykertben egymást kö­vették a koncertek, zenés pro­dukciók. A városavató napját tűzijáték és utcabál zárta. A polgármester hangsúlyozta, hogy a cím elnyerését a csapatmunka tette lehetővé Fotó: Pati-Nagy Bence Az ünnepi programok sorából egy látványos, a helyi galambász egyesület jóvoltából 1500 postagalamb kapott szárnyra a tófürdőnél FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 3 Termálfürdő épül Siklóson Pécs (mti) - Termálfür­dő épül Siklóson: a 2010-re megvalósuló, 2,4 milliárd forintos beruházás alapkövét tegnap helyezték el a ki­vitelezés helyszínén, a város strandján. Az új létesítmény a tervek szerint 5000 négyzet­­méteres, gyermek- és él­ménymedencével, ter­málvizes- és törökfür­dővel, szaunákkal, well­­ness-részleggel várja majd a vendégeket; té­len 850, nyáron 2000 ember befogadására lesz alkalmas. Az építő cég saját beruházásban 1,1 milliárd forintból négycsillagos, 44 szo­bás szállodát is emel a fürdő szomszédságában álló régi épület helyén. Közép-dunántúli rgió Tűzoltókocsi­nak rohant Nyíregyháza (mti)­­Egy nő meghalt, három em­ber megsérült, amikor tűzoltókocsinak rohant egy autó Szabolcs me­gyében vasárnap. A 4-es főúton Fényeslitke és Komoró között tarlótűz miatt állt az út szélén a tűzoltóautó, s a füstben egy Záhony felől érkező kocsi nekiütközött. Egy nő a sérüléseibe a hely­színen belehalt, három sérültet a kisvárdai kór­házba szállítottak. Romantika a vár tövében A középkor varázsát, lovagjainak hősiességét idézték fel a tizedik játékokon Csókakő­ (ma) - Idén is középkori forgatag fo­gadta azokat, akik kilá­togattak a tizedik alka­lommal megrendezett csókakői várjátékokra. A vár tövében életre kelt a múlt. Igazi időutazáson vehettek részt azok, akik a hétvégén ki­látogattak a csókakői várhoz. Idén tizedik alkalommal ren­dezték meg a játékokat. A ju­bileumi program olyan sike­res volt, hogy már nem csak a helybéliek, de a szomszédos településeken élők is kiláto­gattak, de érkeztek vendégek a megyeszékhelyről és távo­labbról is. A csókakői vár ro­mantikus világa sokakat ma­gával ragad. A kedvelt kirán­dulóhelyen évről évre a kö­zépkort idézik meg a program szervezői. Az önkormányzat pedig évről évre támogatja a rendezvényt, amely egyre népszerűbb. S általa ismerteb­bé lett a település is. A telepü­lés polgármestere, Végh Kor­nél úgy vélekedett a rendez­vényről, bizony a rohanó hét­köznapok mellett szükség van egy igazi ünnepre, amelyet közösen tölthetnek el. Ez az ünnep tizedik éve a csókakői várjátékok, amelyre idén is nyert támogatást az önkor­mányzat a RIB pályázatán. A vár tövében megbújó rendezvényen sétálgatva iga­zi izgalmakat élhettek át az ér­deklődők. Sokan, ahogy me­sélték, nem először látogattak ki a várjátékokra, bár nem a településen élnek. Ahogy mondták, a romantika vonzot­ta őket. Különösen a gyerekek vetették bele magukat a „kö­zépkor világába”, amelyben a Várbarátok Társasága Lovagi Tagozata segített. Később az I. András Lovagrend forgatta a kardot, mindenki kipróbál­hatta magát. Mire a program során a Csókakői Várbarátok Királyi íjászcsapatának harci bemutatója következett, kide­rült, a középkor lovagjainak kemény élete volt, míg a lova­gi tornákon helyt álltak. Fotó: Nagy Norbert A csókakői vár lábánál a hétvégén újból megelevenedett a múlt, sokan voltak kíváncsiak a játékokra

Next