Fejér Megyei Hírlap, 2009. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-02 / 27. szám

4 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Szűcs Lajos lett a polgármester Etyek (tt)­­ Lemondás miatt időközi polgár­mester-választásra ke­rült sor tegnap a Fejér megyei településen, ahol hárman indultak a posztért. A 3 ezer 234 választóból összesen 1271-en éltek állampol­gári jogukkal. Kollárné Papp Ildikó 574, Szűcs Lajos 645 és Kreisz György­né Tiszekker Er­­szébet 35 voksot kapott, így Szűcs Lajos lett Etyek polgármestere. Mindhárman független jelöltek voltak. Új gyülekezeti házat avattak Székesfehérvár (sme) -Másfél év alatt épült fel az Evangéliumi Pün­kösdi Közösség fehér­vári gyülekezetének há­za a Tompa Mihály ut­cában, részben állami támogatásból, részben magánszemélyek ado­mányaiból, társadalmi munka vállalásával. Az Oktatási és­ Kulturális Minisztérium öt-, a fe­hérvári önkormányzat hárommillió forinttal, Polgár Tibor építész a tervek ingyenes elkészí­tésével járult hozzá az építkezéshez. A törté­nelmi kis egyház gyüle­kezeti házát szombaton szentelték fel állami, vá­rosi és egyházi vezetők részvételével. Közép-dunántúli régió Presztízs és lehetőség VÁROSPÁLYÁZAT A megyéből csak két település próbálja meg elnyerni a címet ! Tribolt Lajos tribolt.lajos@fmh.pl­.hu Fejér megye - Fejér me­gye városainak száma tovább szaporodhat, az idei pályázók között ket­tő is megyei. Csákvár harmadik, Rácalmás második alkalommal adta be várossá válási pályázatát az államigaz­gatási hivatalhoz. A régióból Tát, Balatonke­nese, valamint a Fejér megyei Csákvár és Rácalmás nyújtot­ta be várossá válási pályázatát a regionális államigazgatási hivatalhoz. Gelencsér József hivatalvezető elmondta, hogy valamennyien megfelelnek a kritériumoknak. Rendelkez­nek a szükséges intézmény­­rendszerrel és infrastruktúrá­val is. A települések vállalták, hogy adott esetben biztosítják a helyet a városoktól elvárt in­tézményeknek, például ok­mányirodáknak. Csákvár minden kritérium­nak megfelel - mondta Giesz János polgármester, amikor a beadott pályázatukról érdek­lődtünk. Elmondta, hogy a csatornázás több mint 75 szá­zalékban megoldott. A tele­pülés korábban mezőváros volt, s a mai napig mikrocent­­rum a Vértes alján. Erősségük az egészségügy, hiszen ott van a megyei kórház egyik részlege, mentőállomásuk van, jó néhány szakrendelés, több gyógyszertár is szolgálja a lakókat. Nagyon erős az idősgondozás, az általános is­kola mellett művészeti iskolá­juk és esti tagozatos gimná­ziumuk is működik. Giesz Já­nos úgy véli, a városi cím olyan presztízst is jelent, ami vállalkozásokat vonz, a fiata­lok megtartásában is segít. Rácalmás második alka­lommal adta be pályázatát. A Dunaújvárostól és Adonytól rekedésében a megyén belül a második helyen áll. Az elmúlt tíz évben 20 hektár önkor­mányzati területen alakítottak ki­­ lakótelkeket, ám már el­fogytak, és most újabb terüle­tet jelöltek ki. Minderről Schrick István polgármester beszélt. Elmondta azt is, hogy a Hankook gumiabroncsgyár a területükön fekszik, és a 6- os út mellett egyre több kö­zépvállalkozás telepszik meg. A Jankovich-kúriában létre­hozott rendezvényközpont a környéken, de a tágabb kör­nyezetben is a legszebb. A közelében szálloda épült, amelyet most 50 szobásra bő­vítenek, s wellness-központ is épül. A polgármester úgy véli, hogy rekreációs jellegű kisvá­ros lehetnének, olyan, ame­lyet szívesen választanak la­kóhelyül az emberek. Aba ugyan nem pályázott, ám az ország egyetlen nem városi rangú kistérségi köz­pontja, így, ha a feltételeknek megfelel, jó esélye lenne. Kossa Lajos polgármester azt mondta lapunknak, a csator­názás megkésése miatt most , nem pályáztak, ám a választá­si évet követő időszakban be­adják majd a pályázatot. Ak­kor, amikor azt teljes megala­pozottsággal tehetik. Kellemes park a leendő városközpontban­­ Csákváron sokat tettek a település képének változásáért Mezőváros volt Jó adottságok Giesz János nem tagad­ja, a pályá­zat beadá­sában presztízs­­szempon­tok is szerepet játszottak, ám úgy véli, Csákvár a mikrokörnyezetében el­láthatja a központi, városi szerepet. Az M6-os, a 6-os utak és a Duna hoz­zájárulnak Rácalmás felértékelő­déséhez. Schrick István polgármes­ter úgy véli, kevésbé fej­lett és kevésbé jó adott­ságú települések is kap­tak már városi címet. Szivárgott a gázpalack? A most bajba jutott idős asszonyt két és fél éve kirabolták (Folytatás az 1. oldalról.) „A robbanás? Tizenegy óra körül berezgett a ház, s jött a fiam, hogy menjek, mert baj történt a szomszédnál” - me­sélte a mentés körülményeiről a beszélgetők egyike, Kolom­pár István, a harmadik szom­széd. „Ideszaladtam én is” - mondta, „láttam a romokat, s hogy nincs meg a két fal. A Juliska néni pedig ott feküdt a gáztűzhely mögött, a földön. Eldobáltam az épületbe lógó vasakat és tégladarabokat, törmelékeket, és így tudtam kihúzni. Az arca, a keze, a ru­hája égett meg” - tette hozzá. A rendezetlen udvaron a barakkokba halmozott limlo­mok között néhány liba, a rob­banástól szétnyűt tető és az ol­dalfal romjai között pedig az előtérben egy gáztűzhely tűnt fel, rajta fazékban gőzölgő étellel és egy teáskannával. A háttérben, a kanapén egy kiló megszegetlen kenyér látszó­­dott. „Nagy szegénységben él a néni” - mondta Berta József polgármester, aki szerint a mentés során példaértékű volt az együttműködés a lakosság, a mentők, a tűzoltók, a rendő­rök, az áram- és gázszolgálta­tó munkatársai között. El­mondta: gyorssegélyben ré­szesítik a nénit, s ha hazajön a kórházból - ahová agyrázkó­dás gyanújával vitték be megoldják a lakhatását is. A polgárdi tűzoltók 3 gáz­palackot hoztak ki az épület­ből. A katasztrófavédelem in­formációi szerint eddig úgy tűnik, hogy az egyik palack szivárgott, s a ház gázzal telí­tődött. S amikor az asszony főzni kezdett és meggyújtotta a gyufát, a gáz berobbant. Néhány éve, 2006 szep­temberében már jártunk Julis­ka néninél egy, a faluban élők körében rendkívüli megdöb­benést kiváltó bűncselek­mény miatt. Az idős hölgyet és férjét - aki időközben el­hunyt-, 2006. szeptember 7- ére virradóra ismeretlen tette­sek kirabolták. A támadók a bácsinak eltörték több bordá­ját és az orrát is, az asszony lábait megkötözték, szájába kendőt kötöttek. A tettesek hatezer forintot (!) vittek el. aiyiAi avNoog­­pioj A gázrobbanás két falat is kidöntött a Petőfi utcai lakóházban KRÓNIKA Nem adták fel Aba majd akkor pályá­zik, amikor minden fel­tételnek tel­jesen meg­felel - jelen­tette ki Kossa Lajos pol­gármester. Jövőre választási év van, tehát legközelebb 2011-ben lesz erre lehetőség. Minden feltételnek­­ megfelel a két, megyei pályázó település is 10-11 kilométerre fekvő te­lepülés az elmúlt 10-15 évben dinamikusan fejlődött, az adatok szerint a lélekszám nő­ JEGYZET tribold­ajos@fmh.pk­.hu Várossá válni Két évvel ezelőtt a régió­ban egyetlen település nyert városi rangot: Ács. Mint a falu szülöttjét, meghívtak a városavató ünnepségre. Elmentem. Utólag nagyon örülök a döntésemnek. Mert bár évtizedek óta Fejér me­gyében elek­ mégis büsz­keséget éreztem szülőfa­lum várossá válásakor. S azóta is másként nézek a településre, amikor az ott élő családtagokhoz láto­gatok. Keresem a tényle­ges várossá válás jeleit, töröm a fejem, hogy mit lehetne jobban csinálni. Drukkolok a településnek - jobban, mint nagyköz­ség korában. A városi cím az addigi községeknek nem annyira az elért eredmény nyugtázása, hanem főleg biztatás a jövőre. Jól tudjuk, a vá­rossá nyilvánított telepü­lések zöme még nem igazán város. Ám a cím kötelez, s arra biztat, hogy előbb-utóbb­ tényle­gesen megfeleljenek a szónak, hogy „város". An­nak a kinézetnek, annak a szolgáltatási színvonal­nak, annak az életminő­ségnek, annak a társadal­mi és kulturális életnek, amit a város szóval együtt értünk. Szurkolok min­den településnek amely pályázik, mert olyasmit vállal, ami előrevisz. Triboli Lajos 2009. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Megértek rá, kiérdemelték Fejér megye (bkl­kk)­­ Ösz­­szeállításunkban meg­kérdeztük néhány, nemrégiben városi ran­got kapott település ve­zetőjét, mi inspirálta a nagyközséget arra, hogy megszerezze a címet. A polgármesterek mind­egyike büszke arra, hogy tele­pülésük elérte ezt a rangot, a pályázatuk sikeres volt, meg­kapták a városi címet. Emlék­szem, amikor Velencén hoz­zákezdtek a pályázat kidolgo­zásához, mekkora lelkesedés­sel látott munkához a testület néhány tagja. Cserny Vilmos volt az egyikük - talán ő is fogta össze a munkát-, aki ta­nári pontossággal regisztrált minden adatot, amely szüksé­ges volt a sikeres pályázati anyaghoz. Szinte könyvszerű, táblázatokkal tarkított anyag kerekedett ki az összeállítók keze alól. - A lehetőség, hogy város­sá lehetünk, számunkra első­sorban erkölcsi elismerést je­lentett - emlékezett a 2004- ben megkapott cím átadási ünnepségére Oláhné Surányi Ágnes polgármester. - Nem hivalkodásnak éreztük, ha­nem olyan fegyverténynek, amellyel sikerült bebizonyíta­nunk, megértünk a városi rangra. A településünk külső megjelenése, az intézmé­nyeink működése, a civil szer­vezeteink, a lakóink szemlé­lete együtt kapta az elisme­rést. A városi cím nem jár több pénzzel, hacsak nem számít­juk a vonzerőt, amelynek ré­vén nyilván sikeresebb lehet egy település. Czompó István, Pusztasza­­bolcs polgármestere is azt mondja, nem „flancból” pá­lyáztak, hanem mert jobb, más körülményeket akartak teremteni a több mint hatezer nagyközségi lakónak. Hogy ne kelljen utazni, városként elsősorban egy kihelyezett okmányirodát szeretnének, amelynek lenne helye a hama­rosan kész, kibővített polgár­­mesteri hivatalban. Hitet adott a település la­kóinak az, hogy sikerült el­nyerni a városi címet. Bebizo­nyosodott, hogy összefogás­sal nagyon sok mindent el le­het érni - mondta el Oszlánszki Zsolt, a fél éve vá­rosi rangra emelt Bodajk pol­gármestere. A várossá válás­sal kevesebb oktatási norma­tívát kapnak, a településiek viszont növekedtek. A kettő nagyjából kiegyenlíti egy­mást. Ahhoz, hogy a címet el­nyerjék, magas szintű egész­ségügyi ellátásra, középisko­lára, aszfaltozott utakra volt szükség. A cím a település fej­lesztéséért végzett munka el­ismerése. Esélyt ad arra, hogy - a polgármester szerint - elengedhetetlenül szükséges közigazgatási reform majdani eredményeként Bodajk térsé­gi szerephez jusson. Oláhné Surányi Ágnes és a kép­viselők is dolgoztak a címért Czompó István: jobb körülmé­nyeket teremtenek a városban Oszlánszki Zsolt: esélyt kap­hatunk a térségi szerephez Fotó: FMH-archív SMS-véleményvonal SZÓLJON HOZZÁ ÍRÁSUNKHOZ! ISMS-számunk: FV 06-91-33-10-33 ^|ÜzenetétR^szóköz^ellentezdje^^^^^

Next