Fejér Megyei Hírlap, 2009. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-01 / 179. szám

4 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Közép-dunántúli régió MDF: más lett a megyei elnök Székesfehérvár (tt)­­ Tegnap késő délután ülésezett a Magyar De­mokrata Fórum megyei vezetősége. A szervezet tisztújítást is tartott. La­punk a megbeszélést követően úgy értesült, hogy az MDF megyei elnökének Göblyös Ist­vánt, az ercsi szervezet korábbi elnökét válasz­­­tották. A korábbi me­gyei elnök, Takács Já­nos - egyébként Pákozd polgármestere - nem volt jelen a választáson. Szúnyogirtás lesz ismételten Székesfehérvár (hp)­­ Jövő héten, augusztus 5- én második alkalommal szúnyogirtás (vagy hi­vatalos nevén szú­­nyoggyérítés) lesz Fe­hérvár közigazgatási te­rületén. A megbízott vállalkozó az irtáshoz a Delta ULV, Mosquitox 1 ULV 0,5 1/ha dózisú szúnyogirtó szert hasz­nálja, ezért a méhészek­nek meg kell tenniük a szükséges intézkedése­ket, bár a szer a méhekre és a madarakra nem ve­szélyes. Kedvezőtlen időjárás esetén a légi permetezés pótnapja au­gusztus 6-7. Idén még egy szúnyogirtást ter­veznek, amit augusztus utolsó felében végez a szakember. Vendégségben a Szigeten Velencei-tó (kk)­­ A tó­környékieknek lehető­ségük volt bemutatkoz­ni a Hungaroring Hun­­garofalu rendezvényen. A tókörnyéki borok, a gasztronómia legköze­lebb a Sziget-fesztivá­lon mutatkozik be, majd szeptemberben a ma­gyar vidék napján ha­gyományőrzők elviszik a települések hírét. Hétfőtől már építési terület Sárbogárd (azi)­­ Július 30-án írták alá Fehérvá­ron a megyeházán a szerződést a sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázi­um bővítését végző cég kivitelezőjével. Esze­rint augusztus 3-án, hét­főn kezdik a munkát. A 300 milliós beruházás keretében kicserélik a főépületen a födémet, egy emelettel bővítik az épületet. Az új tetőtér­ben méltó helyre kerül a gimnázium könyvtára is. Előszigetelik az épü­let déli homlokzatát, és kicserélik az ablakokat. A NAP TÉMÁJA REKORD! A székesfehérvári Mészárovics György, a magyar ejtőernyőzés nagy öregje tegnap Szolnokon elérte a szédületes 15 ezredik ugrásszámot Zuhanásnak szentelt élet Tihanyi Tamás tihanyi.tamas@fmh.pl­.hu A repülőtereken szokták mondogatni, hogy ép gépből ép ésszel ember nem ugrik ki. Mégis nagyon sokan megte­szik, sőt vallják, ennél nagyszerűbb él­mény nincs több a világon. Mi kell ah­hoz, hogy valaki 15 ezer alkalommal vesse magát a mélység fölé? Megszál­lottság? Szerelem? Talán mindkettő. Elsőre arra kérem, helyez­ze el ezt a nehezen felfogható ugrásszámot a hazai és a nem­zetközi rangsorban. - Az a baj, nem tudom pon­tosan, hogy ez a szám mit je­lent - gondolkodik el a vá­laszon Mészárovics György, az eleven ejtőernyős-legenda. - Csak mi, ugrók tudjuk egy­másról, hogy a másik 10 ezer­nél, vagy éppen 11 ezernél tart. Amikor hivatalos adatot kértem a nemzetközi szövet­ségtől, kiderült, ilyen nyilván­tartás nem létezik. De lényeg­telen. Igazából nem az érde­kel, hogy Európában vagy a világon kinek, mennyi ugrása van. Az a fontos, hogy ejtőer­nyőzhettem egész életemben: ha nyolcezernél tartanék, ak­kor is ilyen boldog lennék. Negyvenhét éve csatolt magára először hevedert a ma 64 éves sportember. - Azért lettem ejtőernyős, mert a repülőklubban bará­tokra találtam. Jártam súlyt emelni és bokszolni is, de ott az edzés végén mindenki szét­szaladt. Az ejtőernyősök köz Hazánkban senki, Európában öt, az egész világon talán tíz ugró sem lehet hozzá hasonlítható .ött azonban kapocs volt, na­pokat töltöttünk sátorban a reptéren. Hallgattam a nagy ejtőernyős dumákat, s el vol­tam ájulva a gyönyörtől már attól, s utána, amikor elkezd­tem ugrani jött a további gyö­nyör. Persze, nem az első be­kötött ugrásnál, mert az ször­nyű volt: csak az járt a fejem­ben, mit szólnak majd a barátaim, ha nem ugrok ki? De ha a többiek túlélték, talán én is... Tudtam, nem lehet meghátrálni, nem lehet a gép­ben maradni és vele együtt le­­szállni. Aztán a második már nem volt annyira félelmetes. Ahogy hallgatom, eszembe jut, hogy a 15 ezerből már csak a nagy számok törvénye alapján is kellett lennie né­hány olyannak, amit alig-alig élhetett túl. Rákérdezek. - Volt ilyen. Egy bemutató során Tatabánya felett ugrot­tunk ki, gyönyörű időben, rá­diókapcsolattal, időjárás-je­lentéssel, gyenge szélben. Harmadiknak hagytam el a gépet, a súlyomnál fogva álta­lában mindig én vagyok a csa­pat végén, a formáció legtete­jén. Néhány másodperc múl­va elkezdtem sodródni, bele­kerültem egy sötét felhőbe, s láttam, nem érek a célterület­re. Szörnyülködtem, atyaúris­ten, több ezer ugrásssal ez a szégyen teteje... Utána már az életünket mentettük, mert jött egy borzasztó vihar, de nem jutott eszembe utána sem, hogy abbahagyom. Megme­nekültem, egy erdő szélén ér­tem fát úgy, hogy a lomb meg­fogta az ernyőt, én pedig le­csúsztam a törzsön. Aztán jöt­tek a segítők kocsival, s mentünk keresni a többieket. Hat kilométerre vitt el minket a szél a kiugrási helyünktől. A laikus számára egyet je­lent a halállal, ha odafent nem nyílik ki egy ejtőernyő.­­ Hatszor hibásodott meg annyira az ernyő, hogy leol­dottam, mentőernyőt kellett nyitnom. Az első előtt aggód­tam, vajon helyesen cselek­szem-e, jól oldom-e meg a vészhelyzetet? Aztán Szolno­kon a főernyőm nem műkö­dött, de épségben lefutottam. Később kiderült, soha az élet­ben nem nyílott volna ki, ha ezer méterrel a föld alatt rán­gatom, akkor sem. Később már nem jelentett ez gondot. Nem mindenki volt ilyen szerencsés a sportemberek, katonák között.­­ Egy csapattársam helyte­lenül ítélte meg a helyzetet, zuhanás közben sokáig bajlódott a rendellene­sen nyílott ejtőernyővel, s amikor rádöbbent, hogy már nagyon ala­csonyan van, nem ol­dott, hanem rányitotta a mentőernyőt a főernyő­­re, a kettő pedig összete­­keredett. Olyan erővel csapódott a földbe, hogy azonnal szörnyethalt. Bár nincs hivatalos lista, s lehet, Mészáro­vics Györgyöt sem ér­dekli annyira, az olvasó azért bizonyára kíváncsi. Nos, ha­zánkban senki másnak nincs 15 ezer ugrása, Európában öten, az egész világon tizen lehetnek hozzá hasonlóak. Fotó: FMH-archív Mészárovics György: „Azért, hogy ezt elértem­, nagyon sokat köszönhetek a honvédségnek." Harminc évvel ezelőtt, 1979. július 12-én készült a felvétel, pillanatokkal az ötezredik ugrás után A katona­ és a nemzeti válogatott tagjaként rengeteget ugrott, de nem a rekordért: egy­szerűen imádott (és imád) zuhanni. Hazánkban ketten vannak „mögötte" túl a 10 ezren Eltelt idő Vesztett magasság (másodperc) (méter) 0 s 0 m 1s 5 m 2 s 20 m 3 s 45 m 4 s 75 m 5 s 110m 6 s 147m 7 s 198m 8 s 240 m 9 s 287 m 10 s 335 m V_____________________________| A légellenállás a sebesség növekedésével négyzetes arányban nő, ezért a zuhanó test elér egy maximum sebességet, ami után már nem gyorsul tovább. Egy 80 kilós hason zuhanó ejtőernyősnél ez 170-200 km/h. Ma már sokan kipróbálják az ejtőernyőzést, hiszen „tandem" módszerrel könnyen lehet ugrani. Anélkül, hogy bárki tudná, amit az ábránk mutat -OTO: MVin-ARCHIV St­RAFI­ka: LOVÁSZ LILLA Bátrak voltak, megszállottak ■ A kínai Fokién csá­szár megkoronázását 1306-ban „ernyős ug­rásokkal" ünnepelték. ■ A 1617-ben a ma­gyar származású Faus­­to Veranzio ejtőernyő­vel ereszkedett le egy velencei toronyból. ■ Jaques Garnerin 1797-ben Párizsban végezte el az első légi járműből való ugrást. ■ Az első magyaror­szági ugrást 1920-ban Kovács Endre hajtotta végre Rákosmezőn. asó eleme Tömböl László (felettes) A Magyar Honvédség vezér­kari főnöke lapunknak az eseményen azt mondta:­­ Mészárovics György telje­sítménye példaértékű. Min­den magyar katona, sőt, minden magyar fiatal szá­mára követendő, hogy ő 64 évesen is ilyen aktívan él. Mészárovics Imre (testvér) - Be kell vallanom, én ma­gam mindig megpróbáltam mindent elkerülni, ami re­pül, s bár magamat földi ha­landónak tartom, mégis le­nyűgöz, hogy öcsém egyet­len baleset nélkül hódította meg az eget és a levegőt immár tizenötezredjére. Réczi Attila (barát) - A katonai válogatott keret tagjai is csak 350-400 ejtő­ernyős ugrást végezhetnek, azaz hajthatnak végre egy esztendőben, ezért nem va­lószínű, hogy egyhamar lesz olyan, aki Mészárovics György nyomdokaiba lép­hetne. De igyekszünk... 2009. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Szerintem Az ejtőernyőzés a köztudat­ban veszélyes sport, s bár valóban a bátrak kihívása, a felmérések azt mutatják, mégsem eszik annyira for­rón a kását. Egy svédországi tanulmány szerint az ugrá­sok során előforduló halá­los balesetek kockázata nagyjából a szülés során fel­lépő anyai halálozással egy­forma mértékű, azaz náluk 100 ezer esetre jutott egy tragédia. Az Amerikai Ejtőer­nyős Szövetség jelentése pedig 2,2 millió ugrásból 821 sérülést és 18 halálese­tet regisztrált. Én ugrottam egyedül, s furcsa, de nem kockáztattam jobban az életemet, mintha végighaj­tok csúcsidőben a 81 -esen. De a félelmet le kell győzni.

Next