Fejér Megyei Hírlap, 2009. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-01 / 179. szám
4 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Közép-dunántúli régió MDF: más lett a megyei elnök Székesfehérvár (tt) Tegnap késő délután ülésezett a Magyar Demokrata Fórum megyei vezetősége. A szervezet tisztújítást is tartott. Lapunk a megbeszélést követően úgy értesült, hogy az MDF megyei elnökének Göblyös Istvánt, az ercsi szervezet korábbi elnökét választották. A korábbi megyei elnök, Takács János - egyébként Pákozd polgármestere - nem volt jelen a választáson. Szúnyogirtás lesz ismételten Székesfehérvár (hp) Jövő héten, augusztus 5- én második alkalommal szúnyogirtás (vagy hivatalos nevén szúnyoggyérítés) lesz Fehérvár közigazgatási területén. A megbízott vállalkozó az irtáshoz a Delta ULV, Mosquitox 1 ULV 0,5 1/ha dózisú szúnyogirtó szert használja, ezért a méhészeknek meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, bár a szer a méhekre és a madarakra nem veszélyes. Kedvezőtlen időjárás esetén a légi permetezés pótnapja augusztus 6-7. Idén még egy szúnyogirtást terveznek, amit augusztus utolsó felében végez a szakember. Vendégségben a Szigeten Velencei-tó (kk) A tókörnyékieknek lehetőségük volt bemutatkozni a Hungaroring Hungarofalu rendezvényen. A tókörnyéki borok, a gasztronómia legközelebb a Sziget-fesztiválon mutatkozik be, majd szeptemberben a magyar vidék napján hagyományőrzők elviszik a települések hírét. Hétfőtől már építési terület Sárbogárd (azi) Július 30-án írták alá Fehérváron a megyeházán a szerződést a sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium bővítését végző cég kivitelezőjével. Eszerint augusztus 3-án, hétfőn kezdik a munkát. A 300 milliós beruházás keretében kicserélik a főépületen a födémet, egy emelettel bővítik az épületet. Az új tetőtérben méltó helyre kerül a gimnázium könyvtára is. Előszigetelik az épület déli homlokzatát, és kicserélik az ablakokat. A NAP TÉMÁJA REKORD! A székesfehérvári Mészárovics György, a magyar ejtőernyőzés nagy öregje tegnap Szolnokon elérte a szédületes 15 ezredik ugrásszámot Zuhanásnak szentelt élet Tihanyi Tamás tihanyi.tamas@fmh.pl.hu A repülőtereken szokták mondogatni, hogy ép gépből ép ésszel ember nem ugrik ki. Mégis nagyon sokan megteszik, sőt vallják, ennél nagyszerűbb élmény nincs több a világon. Mi kell ahhoz, hogy valaki 15 ezer alkalommal vesse magát a mélység fölé? Megszállottság? Szerelem? Talán mindkettő. Elsőre arra kérem, helyezze el ezt a nehezen felfogható ugrásszámot a hazai és a nemzetközi rangsorban. - Az a baj, nem tudom pontosan, hogy ez a szám mit jelent - gondolkodik el a válaszon Mészárovics György, az eleven ejtőernyős-legenda. - Csak mi, ugrók tudjuk egymásról, hogy a másik 10 ezernél, vagy éppen 11 ezernél tart. Amikor hivatalos adatot kértem a nemzetközi szövetségtől, kiderült, ilyen nyilvántartás nem létezik. De lényegtelen. Igazából nem az érdekel, hogy Európában vagy a világon kinek, mennyi ugrása van. Az a fontos, hogy ejtőernyőzhettem egész életemben: ha nyolcezernél tartanék, akkor is ilyen boldog lennék. Negyvenhét éve csatolt magára először hevedert a ma 64 éves sportember. - Azért lettem ejtőernyős, mert a repülőklubban barátokra találtam. Jártam súlyt emelni és bokszolni is, de ott az edzés végén mindenki szétszaladt. Az ejtőernyősök köz Hazánkban senki, Európában öt, az egész világon talán tíz ugró sem lehet hozzá hasonlítható .ött azonban kapocs volt, napokat töltöttünk sátorban a reptéren. Hallgattam a nagy ejtőernyős dumákat, s el voltam ájulva a gyönyörtől már attól, s utána, amikor elkezdtem ugrani jött a további gyönyör. Persze, nem az első bekötött ugrásnál, mert az szörnyű volt: csak az járt a fejemben, mit szólnak majd a barátaim, ha nem ugrok ki? De ha a többiek túlélték, talán én is... Tudtam, nem lehet meghátrálni, nem lehet a gépben maradni és vele együtt leszállni. Aztán a második már nem volt annyira félelmetes. Ahogy hallgatom, eszembe jut, hogy a 15 ezerből már csak a nagy számok törvénye alapján is kellett lennie néhány olyannak, amit alig-alig élhetett túl. Rákérdezek. - Volt ilyen. Egy bemutató során Tatabánya felett ugrottunk ki, gyönyörű időben, rádiókapcsolattal, időjárás-jelentéssel, gyenge szélben. Harmadiknak hagytam el a gépet, a súlyomnál fogva általában mindig én vagyok a csapat végén, a formáció legtetején. Néhány másodperc múlva elkezdtem sodródni, belekerültem egy sötét felhőbe, s láttam, nem érek a célterületre. Szörnyülködtem, atyaúristen, több ezer ugrásssal ez a szégyen teteje... Utána már az életünket mentettük, mert jött egy borzasztó vihar, de nem jutott eszembe utána sem, hogy abbahagyom. Megmenekültem, egy erdő szélén értem fát úgy, hogy a lomb megfogta az ernyőt, én pedig lecsúsztam a törzsön. Aztán jöttek a segítők kocsival, s mentünk keresni a többieket. Hat kilométerre vitt el minket a szél a kiugrási helyünktől. A laikus számára egyet jelent a halállal, ha odafent nem nyílik ki egy ejtőernyő. Hatszor hibásodott meg annyira az ernyő, hogy leoldottam, mentőernyőt kellett nyitnom. Az első előtt aggódtam, vajon helyesen cselekszem-e, jól oldom-e meg a vészhelyzetet? Aztán Szolnokon a főernyőm nem működött, de épségben lefutottam. Később kiderült, soha az életben nem nyílott volna ki, ha ezer méterrel a föld alatt rángatom, akkor sem. Később már nem jelentett ez gondot. Nem mindenki volt ilyen szerencsés a sportemberek, katonák között. Egy csapattársam helytelenül ítélte meg a helyzetet, zuhanás közben sokáig bajlódott a rendellenesen nyílott ejtőernyővel, s amikor rádöbbent, hogy már nagyon alacsonyan van, nem oldott, hanem rányitotta a mentőernyőt a főernyőre, a kettő pedig összetekeredett. Olyan erővel csapódott a földbe, hogy azonnal szörnyethalt. Bár nincs hivatalos lista, s lehet, Mészárovics Györgyöt sem érdekli annyira, az olvasó azért bizonyára kíváncsi. Nos, hazánkban senki másnak nincs 15 ezer ugrása, Európában öten, az egész világon tizen lehetnek hozzá hasonlóak. Fotó: FMH-archív Mészárovics György: „Azért, hogy ezt elértem, nagyon sokat köszönhetek a honvédségnek." Harminc évvel ezelőtt, 1979. július 12-én készült a felvétel, pillanatokkal az ötezredik ugrás után A katona és a nemzeti válogatott tagjaként rengeteget ugrott, de nem a rekordért: egyszerűen imádott (és imád) zuhanni. Hazánkban ketten vannak „mögötte" túl a 10 ezren Eltelt idő Vesztett magasság (másodperc) (méter) 0 s 0 m 1s 5 m 2 s 20 m 3 s 45 m 4 s 75 m 5 s 110m 6 s 147m 7 s 198m 8 s 240 m 9 s 287 m 10 s 335 m V_____________________________| A légellenállás a sebesség növekedésével négyzetes arányban nő, ezért a zuhanó test elér egy maximum sebességet, ami után már nem gyorsul tovább. Egy 80 kilós hason zuhanó ejtőernyősnél ez 170-200 km/h. Ma már sokan kipróbálják az ejtőernyőzést, hiszen „tandem" módszerrel könnyen lehet ugrani. Anélkül, hogy bárki tudná, amit az ábránk mutat -OTO: MVin-ARCHIV StRAFIka: LOVÁSZ LILLA Bátrak voltak, megszállottak ■ A kínai Fokién császár megkoronázását 1306-ban „ernyős ugrásokkal" ünnepelték. ■ A 1617-ben a magyar származású Fausto Veranzio ejtőernyővel ereszkedett le egy velencei toronyból. ■ Jaques Garnerin 1797-ben Párizsban végezte el az első légi járműből való ugrást. ■ Az első magyarországi ugrást 1920-ban Kovács Endre hajtotta végre Rákosmezőn. asó eleme Tömböl László (felettes) A Magyar Honvédség vezérkari főnöke lapunknak az eseményen azt mondta: Mészárovics György teljesítménye példaértékű. Minden magyar katona, sőt, minden magyar fiatal számára követendő, hogy ő 64 évesen is ilyen aktívan él. Mészárovics Imre (testvér) - Be kell vallanom, én magam mindig megpróbáltam mindent elkerülni, ami repül, s bár magamat földi halandónak tartom, mégis lenyűgöz, hogy öcsém egyetlen baleset nélkül hódította meg az eget és a levegőt immár tizenötezredjére. Réczi Attila (barát) - A katonai válogatott keret tagjai is csak 350-400 ejtőernyős ugrást végezhetnek, azaz hajthatnak végre egy esztendőben, ezért nem valószínű, hogy egyhamar lesz olyan, aki Mészárovics György nyomdokaiba léphetne. De igyekszünk... 2009. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Szerintem Az ejtőernyőzés a köztudatban veszélyes sport, s bár valóban a bátrak kihívása, a felmérések azt mutatják, mégsem eszik annyira forrón a kását. Egy svédországi tanulmány szerint az ugrások során előforduló halálos balesetek kockázata nagyjából a szülés során fellépő anyai halálozással egyforma mértékű, azaz náluk 100 ezer esetre jutott egy tragédia. Az Amerikai Ejtőernyős Szövetség jelentése pedig 2,2 millió ugrásból 821 sérülést és 18 halálesetet regisztrált. Én ugrottam egyedül, s furcsa, de nem kockáztattam jobban az életemet, mintha végighajtok csúcsidőben a 81 -esen. De a félelmet le kell győzni.