Fejér Megyei Hírlap, 2012. december (57. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-10 / 288. szám

12 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Téli gálaműsor Martonvásár, Budapest (ki)­­ December 13-ikán, csütörtökön kerül sor Budapesten, a Hagyo­mányok Házában a a Százszorszép Tánc­­együttes hagyományos téli gálaműsorára. Köz­reműködnek a művészeti iskola táncosai, a tordasi Pillikék és a Felvonó zenekar. A település és a „köz" ügyeiről Tordas (ki)­­ December­ 17-én, hétfőn 18 órakor tartja közmeghallgatását az önkormányzat. Az iskola aulájába szeretet­tel várnak mindenkit, aki érdeklődik a falu ügyei iránt, javaslataival, meg­látásaival szeretné se­gíteni községünk fejlő­dését. Közönségből közösséget Gyúró (ki)­­ Az Adventi Vasárnapok ünnepség­­sorozat részeként min­den vasárnap 17 órakor adventi vásárt tartanak a településen. December 16-ikán az evangélikus gyülekezet és a Millená­ris Park várja a vendége­ket. Az Adventi vasárna­pokon a Baba-Mama Klub, valamint az iskola tanulói, pedagógusai és a Szülői Munkaközösség a Karácsonyi vásárra is szeretettel vár min­denkit. LAKÓHELYÜNK - MARTONVÁSÁR ÉS KÖRNYÉKE és hagyomány„A tudás az, mi fölemel!" KÖSZÖNET Egy szeretettel átitatott, szálfa egyenes jellem rajzolódott ki Gajdó Ágnes belpol@fmh.pl­.hu Martonvásár, Ráckeresztúr - Gózonyné Szekeres Il­dikó lett a martonvásári tankerület vezetője. A rác­keresztúri igazgatóról jó szívvel emlékeznek. Ha elképzeljük, mivel fog­lalkozik egész nap egy iskola­­igazgató, különféle képek ve­tülnek elénk: ül az irodájában, telefonál, hivatalos ügyeket intéz, ki sem látszik az iratok közül. Mogorva és megköze­líthetetlen, folyton rohan, ide­ges, nincs egy jó szava se fel­­nőtthöz, se gyerekhez. Ő a fő­nök, irányít és vezet, hatalmi szóval dönt minden kérdés­ben. Pénzügyekkel, oktatás­­­szervezéssel egyaránt foglal­kozik, ha kell, reprezentál, ha kell, megfenyíti a tanóráról ki­küldött gyereket... A ráckeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola most leköszönő igazgatójára egyál­talán nem illik e leírás. Gó­zonyné Szekeres Ildikó ugya­nis nagyon sok időt töltött a gyerekek között, többször a kötelezően előírt munkaidőn túl is. Legutóbb Kecskeméten szurkolt a lelátóról a keresztúri csapatnak a Nagy vagy! játékos sportve­télkedőn. Szívesen vett részt a szülők által szervezett programo­kon is, ám ami­ ar leg­fontosabb, minden eszközzel az iskola fej­lesztésén, a diákok körülményeinek javításán dol­gozott. Tudását és tehetségét Ráckeresztúr javára fordította, s mindez azért is különösen tiszteletreméltó, mert a Duna másik partján lévő városkából, Ráckevéről járt át nap mint nap, hol komppal, hol sok kilo­méteres kerülővel. Ildikó 2006-ban került a Pe­tőfi Sándor Általános Iskola élére. Akkoriban a faluból hét­Most lezárul egy fejezet, de egy újabb rögtön el is kezdődik ven gyerek más, elsősorban százhalombattai vagy marton­vásári oktatási intézménybe járt, az iskolában nem volt ét­keztetés, nem működött nap­közi. Rövid időn belül ezt a hi­ányt pótolták, és bevezették az iskolaotthonos oktatást is, melynek előnye, hogy a nap folyamán a tanítás és a szabad­idő váltja egymást, egyenlete­sebb a tanulók terhelése, több ú­ lehetőség nyílik a diá­kokkal való beszélge­tésre, az egyéni élmé­nyek meghallgatására. Minden évfolyamon az integrált pedagógiai rendszer szerint taníta­nak, a módszertani megújulás jegyében több éve a tanév végén projekt­hetet szerveznek. A községi önkormányzattal közösen be­nyújtott pályázat eredménye­képpen 2008-ban az iskola diákjai és tantestülete hat in­teraktív táblával és tizenhat asztali számítógéppel lett gaz­dagabb. Ezek a XXI. századi eszközök nagymértékben ja­vítják az oktatás színvonalát. Az iskola pedagógiai elképze­lései és gyakorlata azért pél­daértékű, mert elsősorban a gyerekek egyéni fejlődési üteme számít, s ehhez igazítják a tanítási módszereket, a tan­órák felépítését. A tantestület tagjai tudják, hogy változatos, izgalmas óravezetés szüksé­ges a figyelem fenntartásához, s hogy a gyerekek sokkal együttműködőbbek, ha nem mindig a hagyományos, fron­tális osztálymunka keretei kö­zött kell dolgozniuk. A koope­ratív tanulási-tanítási techni­kák, a projektek arra jók, hogy gyakran csoportmunkában vagy játékos formában sajátít­sák el az ismereteket, és mint­egy észrevétlenül gazdagod­jon tudásuk. A gyakori önelle­nőrzésnek köszönhetően a diá­kok reális énképet alakítanak ki magukról, s hozzászoknak saját teljesítményük elfogulat­lan megítéléséhez is. A gye­rekek és a felnőttek közötti kapcsolat a tanórákon kívül is formálható, erre szolgálnak a szakkörök, a nyári táborok vagy éppen a színjátszók előa­dásai, a Légy jó mindhalálig, A muzsika hangja... A Petőfi Sándor Általános Iskola történetében most lezá­rul egy fejezet, hiszen az igaz­gatónő 2012. november 15-től a Martonvásári Tankerület ve­zetőjeként dolgozik tovább. Tamási Áron szerint „azért va­gyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne... De az is fontos, hogy nyomot hagy­junk magunk után, mert a pél­daértékű tettek újabb és újabb jó cselekedetekre ösztönöz­nek. A ráckeresztúri iskolában Gózonyné Szekeres Ildikó ve­zetésével, irányításával el­kezdődött valami új és jó, s az itt maradók folytatják a munkát. Mert tudják, amit a Légy jó mindhalálig főhőse, Nyilas Misi is megtanult: „A tudás az, mi fölemel. Várnak rád új és új csodák, Az élet szép, az élet minden, S míg létezhet a föl­dön ember, A lánc, mi egybe­köt, nem hullhat szét, Lesz út, lélektől lélekig, Lesz, kinek megtanítsd világod titkait”. Fotó: Nagy Norbert Gózonyné Szekeres Ildikó az utóbbi évek egyik legsikeresebb intézményvezetője volt Fejér megyében Vásárfia, jó hangulat Vál (ki)­­ Adventi vásárt szer­vezett a hétvégén a települési önkormányzat. A kastéllyal szemközti parkolóban csodás rács, a sült gesztenye, a pala­csinta illata vidám hangulat keveredett. A soron a helyi civil szervezetek is kóstolója Fotó: Klecska Ernő A sült gesztenye és a palacsinta illata messziről vonzotta a bá­mészkodókat. Még idegen nyelven szőtt mondat is hallatszott 2012. DECEMBER 10., HÉTFŐ további képek, információk A cselekvő, leleményes szeretet Emberségből példát! - hősökre emlékeztek. Akkor is a szavakkal kezdődött... Val (ki) - A Wallenberg-év tiszteletére megrendezett vándorkiállítás nyitotta meg kapuit szombaton a községházán. Sokan vol­tak. Ma sem lehetünk né­mák, közömbösek, gyávák - hangzott el. A kiállítást Ádám Zsuzsan­na, a Váli Faluszépítő és -védő Egyesület elnöke, Szita Sza­bolcs, a Holokauszt Emlék­központ igazgatója, Kirschner Péter, a A Magyar Zsidó Kul­turális Egyesület (MaZsiKe) elnöke és Bencze András evan­gélikus püspökhelyettes nyi­totta meg. A magyar zsidóság történe­tének legtragikusabb korszaka az 1944. március 19-én bekö­vetkező német megszállással vette kezdetét. Adolf Eich­­mann vezetésével SS-külö­­nítmény érkezett Budapestre, amelynek irányításával, a ko­rabeli magyar közigazgatás és karhatalom sokszor túlbuzgó közreműködésével, rövid idő alatt 437 ezer embert depor­táltak Auschwitz-Birkenauba, ahol legtöbbjüket elpusztítot­ták. A magyar holokausztnak több mint félmillió zsidó, több ezer roma és más kisebbség­hez tartozó, vagy politikai okokból üldözött honfitársunk esett áldozatául. A holokauszt szembeszálltak a pusztító gé­pezettel, és saját életük, biz­tonságuk kockáztatásával mentették az üldözötteket, éle­lemmel, hamis személyi ira­tokkal látták el, vagy épp búj­tatták őket. A diplomaták véd­leveleket bocsátottak ki, „vé­dett házakat” állítottak fel. Áldozatos tevékenységük eredményeképpen több ezer honfitársunk menekült meg a biztos haláltól. Végig hű, meg­alkuvást nem tűrő magatartá­követendő példa és figyelmez­tetés: ne legyünk némák, kö­zömbösek, gyávák a napjaink­ban feléledő antiszemitizmus­sal, rasszizmussal, a gyűlölet­keltéssel és a kirekesztéssel szemben - hangzott el. Szita Szabolcs külön kie­melt két megyei embermentő személyt is. Zoltai Pál csend­őr alezredes, aki GH-s tiszt­ként élelmiszercsomagok get­tóba juttatásával segítette az üldözötteket Fehérváron és k­i mentette őket. A fehérvári Almásy Tibor honvéd főhad­nagy, aki 1945-ben Sopronban volt állomásparancsnok, lak­tanyájába munkaszolgálatoso­kat és katona-szökevényeket fogadott be, s elvitelüket úgy akadályozta meg, hogy a kör­letben járvány, pontosabban tífusz-veszélyre figyelmeztető feliratokat helyezett el. Közel 400 ember életét mentette meg - emlékét ma is emléktábla őr­zi Székesfehérváron, szülő­­ Fotó: A szerző felvétele Bencze András, Szita Szabolcs és Kirschner Péter - a rosszra, de a jókra is emlékezni kell

Next