Fejér Megyei Hírlap, 2015. június (60. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-01 / 126. szám

2 • FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Kerékpárbarát települések FMH-információ (bkI)­­Összesen ötvenöt ön­­kormányzat és hatvan­hat munkahely képvise­lői vehették át a napok­ban idei kerékpárosba­rát pályázatok díjait. A díjakat átadó Tasó Lász­ló, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleke­déspolitikáért felelős ál­lamtikára elmondta: 2020-ig Magyarorszá­gon összesen 50 milli­árd forintot kívánnak kerékpárút építésére for­dítani. Fejér megyéből Velencét, Pusztaszabol­­csot, valamint Iszka­­szentgyörgyöt díjazták a Kerékpárbarát település kategóriában. Ingyen internet a megállóban Bakonycsernye (bkl)­­ Az önkormányzati kép­viselő-testület döntése értelmében wifi hotspo­­tokat építenek ki a köz­ségben két buszmegálló­nál is. A rendszer révén egyszerre huszonöten csatlakozhatnak fel in­gyenesen az internetre. A tervek szerint a rend­szer június elejétől lesz elérhető, s legalább egy éven keresztül teszt­módban üzemel majd - tudta meg lapunk Túri Balázs polgármestertől. Trianonra emlékeznek Bodajk (bkl)­­ Június 4- én, csütörtökön a refor­mátus templom kertjé­ben a Trianon emlékmű­nél a történelmi Ma­gyarország az első vi­lágháborút követő, kö­nyörtelen földarabolásá­ra emlékeznek. KRÓNIKA „Csak siessen haza!" KIÁLLÍTÁS A helyiek háborús emlékeivel idézik a múltat (Folytatás az 1. oldalról) Tény, hogy mind a kétszer támadó háborúban vettünk részt, megnyerhetetlenül rossz oldalon álltunk, mégha őszinte fájdalommal és az igazságtalanság miatt elszán­tan is. Ám a honfiak, azaz ük­apáink, dédapáink, felmenő­ink kötelességgel szolgáltak, s hitték: hazájukért hoznak ál­dozatot. A mai hős az, aki ké­pes magában legyőzni a rosszat, s jót csele­kedni - fogalmazta meg az őrnagy a sze­rinte a mának szóló üzenetet. A martonvásári Em­lékezés tere ékköve lett a városnak, a régi és az új ötvözésének építésze­ti megoldásaival, a mostanra felújított első világháborús emlékművel, a pompás növé­nyekkel, a szerelmes Beetho­­ven-szoborral, százados fák­­kal, csobogókkal. Gucsek Ist­ván alpolgármester köszön­tötte az ünneplőket, a régi-új kötelességgel szolgáltak, s hitték: a hazájukért hoznak áldozatot Országzászló tartórúdján fel­vonták az angyalos-címeres lobogót a hagyományőrző ka­tonák, az egykori egyenru­hákban. Az első világháborús emlékművön 97 martonvásári neve olvasható, 151 név pedig a második világégés áldozata­it idézi meg: elesettek, elhur­coltak, eltűntek. A második világháború után pedig következtek a tit­kok, hazugságok, elhallgatá­sok, a gyász is tilos volt. A térről nyíló Beethoven- Brunszvik Központban viha­ros gyorsasággal készítettek egy kiállítást régi katonai egyenruhák másolataiból, s a helyiek háborús emlékeiből. Képeslapok, fotográfiák, ki­tüntetések, s a legmeghatób­­bak, az egykor tábori képesla­pok és levelek kinagyított má­solatai mutatják meg a mai kor emlékezőinek, milyen volt a háború: „Aranyos édes apikánk, mink jók leszünk, csak siessen haza!” Ez az 1916-ban keltezett levélidézet lett a mottója a kiállításnak, amit két kisfiú írt a frontra. Száz év oly messze van, de alig kéznyújtásnyira a mától az emlékezés időutazásán. Rácz Ist­ván százados, katoli­kus tábori pap, Mészá­ros László alezredes, protestáns tábori espe­res és Fatth Áser rabbi, izraelita lelkipásztor imát mondott mindannyiunk lelki üdvéért. Az elődökért és az utódo­kért, s a békéért fohászkodva, mindenek felett. Hagyományőrzők a martonvásári ünnepségen, háttérben a felújított világháborús emlékmű Halomsírok nyomában Értékes régészeti leletek kerültek elő a múzeumi ásatáson Várpalota-bnota (kzs) - Két magányos temetkezési halmot, mellettük több sírhelyet tártak fel a Lacz­­kó Dezső Múzeum mun­katársai a közelmúltban. A két halom egy fiatalabb és egy idősebb rokon férfi sír­helye volt, akik feltehetőleg az 1. század végén, második század elején a területen élő törzs arisztokráciájának tagjai voltak. A feltárási területet Csirke Orsolya régész mutatta be a csoportnak, melynek tag­jai a régészet napja alkalmá­ból látogathatták meg a hely­színt. Csirke Orsolya elmond­ta, az elsődleges geofizikai felmérések is több váratlan felfedezéssel jártak. A hal­mok közelében több sírt is feltártak, amelyekről koráb­ban nem volt tudomásuk.­ A háromhektáros területen több munkafázis is látható, többek között kibontott és ki­bontás alatt lévő feltárási he­lyek. Találtak többek között épített falakat, ehhez kapcso­lódóan sírkamrákat. A ham­­vasztásos temetkezésnél egy központi égetőhelyet használ­tak a törzs tagjai. Az elhunyt hamvai mellé elhelyeztek kü­lönböző használati és dísztár­gyakat. A gazdag leletanyag egyik kiemelkedő darabja egy díszpajzs, emellett terra sigil­­laták, üvegedények, kisebb fegyverek is előkerültek. A halmokban a fiatalabb férfi mellé a lovát, az idősebb férfi mellé egy mezőgazdasági ko­csit temettek el. De ládák fémpántjait is fedezték fel a régészek. A korabeli temetke­zési helyhez tartozó település feltehetőleg a mai Inota köz­pontjára esett. A tavalyi év sikerét köve­tően a Magyar Régész Szö­vetség idén is meghirdette a régészet napját, a Lelőhely­felderítéstől a rekonstrukcióig címmel. A május 29-30-áig tartó rendezvényhez ország­szerte több mint harminc in­tézménnyel együtt a Laczkó Dezső Múzeum is csatlako­zott. A bejárást ennek alkal­mából szervezték meg. Az inotai feltárási területet Csirke Orsolya régész mutatta be a csoportnak a régészet napján. Első század végi sírokat találtak további képek, információk fed­ő: FMH Online A rasszizmus nem tolerálható Nagykanizsa (mti) -Soha nem lehet el­fogadni a rassziz­must, senki nem to­lerálhatja a kirekesz­tést vagy az idegen­­gyűlöletet - hang­súlyozta a Magyar­­országi Zsidó Hitköz­ségek Szövetségé­nek (Mazsihisz) el­nöke vasárnap. Ezt Heisler András a városból és környékéről elhurcolt zsidóság emlé­kére tartott ünnepségen mondta. Az antiszemi­tizmussal kapcsolatban hangsúlyozott minisz­terelnöki zéró tolerancia nem egyeztethető össze sem a kocsmai, sem az intellektuális zsidózás­sal - hangsúlyozta. A Mazsihisz elnöke hozzátette: a zéró tole­rancia „nem tűri meg Hóman Bálintnak, Horthy kultuszminiszte­rének, a jogfosztás emb­­lematikus alakjának akadémiai rehabilitáció­ját sem”. 2015. JÚNIUS 1., HETI Szobrot kapott Chernél István Újabb alkotással bővült a panteon Agárd (ki) - Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és L. Simon László állam­titkár avatta fel vasárnap Chernél István ornitoló­gus szobrát a tóparton. A Kontur András által ké­szített mellszobrot a tudós születésének 150. évforduló­ján avatták fel a szabadstrand melletti csónakkikötőnél. Semjén Zsolt szerint a szobor­ral egy újabb álom valósult meg L. Simon László és Tóth István polgármester elképze­léséből, hogy a Velencei-tó agárdi parti sétányán létrejöj­jön a tóért és környezetéért sokat tevő természettudósok és természetírók panteonja. Ennek részeként tavaly Hó­man Ottónak emeltek szoba a közelben halálának századi évfordulóján. L. Simon László az avató bemutatott két könyvet. A egyik Faragó Sándor: Lélel­kel teljesített hivatás, a mási­k vadászat nemes élvezett válogatás Chemel István va­dászati írásaiból és vadász naplóiból című, Majthény László által szerkesztett mű. Chemel István ornitológus vadászíró és természettudó 1865. május 31-én születet Kőszegen. Egész életét a ma­daraknak szentelte. Elhivatot­tan járta a Velencei-tó nádasa­it, hogy kutassa az ottani kü­lönleges madárvilágot. Az alkotó (balra) és a politikusok együtt leplezték le a szobrot Felújították Gömbös egykori vadászházát A férfi nem érhette meg álma valóra válását Királyszállás (bkl) - Szom­baton avatták föl Gömbös Gyula mostanra felújított egykori vadászkastélyát. Az egykori kis kolónia te­rületét néhai Cser Béla ébresztette fel Csipkeró­zsika álmából. A természetjárók, a Tési­­fennsík barlangászai, na meg a megszállott medvehagyma­­gyűjtők előtt nem ismeretlen Királyszállás neve. A terület közigazgatásilag ugyan az on­nan tíz kilométerre fekvő Isz­­timérhez tartozik, de közúton - Fehérvár és Várpalota érin­tésével - csak 35 kilométer megtétele után érhető el. E helyen áll Gömbös Gyula, a két világháború közti minisz­ter egykori vadászkastélya, melyet valamikor 11 ház öve­zett, és - úgy hallottuk - még bolt és iskola is volt itt. Az er­dő övezte kis kolónia azonban idővel elnéptelenedett, s pusztulásnak indult a kúria is. A fehérvári Cser Béla és fele­sége nagyjából egy évtizede vásárolta meg a négy hektáros területet, és szorgos munkával az elvadult dzsungelből való­ságos kis paradicsomot vará­zsolt. A tulajdonosok idegen­­forgalmi célra hasznosították Királyszállást. A 1930-as évekbeli mi­niszterelnök vadászkastélyát mostanra újították fel telje­sen. Eredetileg - mint arról lapunk szeptemberben hírt adott - drogambulanciát kí­vántak létesíteni a világtól el­zárt helyen fekvő épületben, ám ez a terv meghiúsult. Cser Béla nem érhette meg, hogy álma teljes egészé­ben valóra váljon, tavaly feb­ruárban hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt. Ham­vai Királyszálláson leltek végső nyugvóhelyet, szomba­ton pedig egy őt idéző emlék­követ is fölavattak. A felújított vadászkastélyt szombaton bárki megtekinthette

Next