Fejér Megyei Hírlap, 2017. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-01 / 280. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Ma még ki lehet tölteni az íveket MAGYARORSZÁG Decem­ber 1-jéig még mindenki véleményt mondhat a Soros­tervről akár az interneten, akár a kérdőív postára adá­sával. Eddig, a kormányzati közlések szerint, több mint 2,2 millióan küldték vissza a nemzeti konzultációs kérdő­íveket. Ma Kijev körmére néz az Európai Unió UKRAJNA Az Európai Par­lament és az Európai Tanács elnöke is biztosította Kövér László házelnököt, hogy fi­gyelemmel kísérik a magyar kisebbséget hátrányosan érintő ukrán oktatási tör­vény ügyét. Donald Tusk ET elnök jelezte, hogy már az ukr­án hatóságokat is értesí­tették, Antonio Tajani pedig azt írta, hogy az EP nagyon komolyan veszi a magyar aggályokat, és ezért levélben fordult Petro Porosenko uk­rán elnökhöz. MW Trump dühös Észak-Koreára WASHINGTON További szankciókat léptetnek életbe Észak-Korea ellen, miután újabb rakétával hajtott vég­re kísérletet, és nukleáris fegyverei képesek lehetnek elérni az Amerikai Egyesült Államok partvidékét is - je­lentette be Donald Trump amerikai elnök. „Lesöpörjük a kommunista rezsimet” - fogalmazott. MW ------------------------------------ KRÓNIKA --------------------------------­ Megnövelte a ponty árát az európai hiány Eredményes évet zárnak a halászok, jó volt a hazai haltermelés MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.hu BUDAPEST Az európai hiány miatt a tavalyi árhoz képest néhány tíz forinttal emelkedik az ünnepi ponty kilónkénti ára. Karácsony­kor az élő pontyot 800- 1000 forint közötti áron adják majd, attól függően, hogy termelői piacon vagy multinacionális áruházlánc­nál vásároljuk. A halhús áfájának jövő évi csökken­tése viszont segíthet ab­ban, hogy jövőre többször kerüljön hal az asztalra. Meglepetés érhet minket a halpult előtt, hiszen a tavalyi árhoz képest kilónként néhány tíz forinttal többet kell majd fizetni a karácsonyi pontyért­­írta meg a Világgazdaság. Ennek oka az európai hiány­nyal magyarázható, amelynek igazi hatását jövő­ tavasszal fogjuk érezni, amikor a kínálat is csökkenni fog. Az ünnepek alatt élő pontyot 800-1000 forint közötti áron kaphatunk, attól függően, hogy termelői piacon vagy áruházláncnál vásároljuk - jelent meg az InfoRádió oldalán. A ponty­szelet 1500-2000, a ponty­fűlé pedig 2500 forintba fog kerülni. A ragadozó halak ennél drágábbak, a szürke­­harcsa-filé kilója akár ötezer forint is lehet. A ponty tóparti ára körülbelül 70 -80 forinttal emelkedett - osztotta meg ta­pasztalatait Radóczi János, a Szabolcsi Halászati Kft. ügy­vezetője a Világgazdasággal. Az elmúlt évi 530 forintos nettó ár után idén 600 forinttal indult a felvásárlás a körülbe­lül 550 tonna pontyot értékesí­tő cégnél. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma­hal) elnöke kiemelte, na­gyon jó évet zárnak a hazai halászok, a haltermés jónak mondható, csupán ragadozó halakból, elsősorban süllő­ből van kevesebb. Újdonság az idei szezonban, hogy egy halbetegség miatt a nagy pontytermelő országok vevő­ként jelentek meg a magyar piacon és viszik a halat, mint a cukrot, elsősorban Len­gyelországba, Romániába és Ausztriába. Az elnök szerint, ez azonban nem okoz gondot a hazai ellátásban. A Mahal arra számít, hogy januártól a hal 27- ről 5 százalékra történő áfacsökkentésével akár 15 szá­zalékkal is megnőhet a hazai fogyasztást. Évente ugyanis nagyjából 6,5 kilogramm halat eszünk, amivel sajnos az utol­só helyek között kullogunk az Európai Unió tagállamaihoz képest. Németh István hangsúlyoz­ta, szeretnék elérni, hogy a nö­vénytermesztőkhöz hasonlóan a tógazdaságokat üzemeltetők is kapjanak normatív támoga­tást. Ez ügyben az agrártárca képviselőivel közösen a jövő héten Brüsszelben tárgyalnak majd. A halászati ágazat évente 15 milliárd forintnyi árbevé­telt hoz. Ez lényegesen gyen­gébb más agrárágazatoknál. 1 . ’ ^ !­* ^ ^ (2010-2016, forint/kilogramm) gJjH" | ! _____________° 2010-2016 Lecserélte a Jobbik Morvait Elvesztette a kapcsolatot Vonáékkal az EP-képviselő BUDAPEST Nem fér bele a radikális, unióellenes múlt az új néppárti arculatba, emiatt a Jobbik nem jelöli Morvai Krisztina EP-képvi­­selőt újabb mandátumra. A viszony megromlása nem új keletű. Lemondott egyik legismertebb politikusáról a Jobbik - írta tegnap több sajtóorgánum. A párt és Morvai Krisztina útjai tíz év után válnak el egymás­tól, jobbikos források szerint ugyanis az európai parlamen­ti képviselő személye, radi­kálisnak tartott munkája már nem fér bele a Vona Gábor által meghirdetett új néppárti arculatba. A 2019-es európai parlamenti választáson pedig végleg megválik Morvaitól a párt, nem is jelölik újra. A sza­kítás nem előzmény nélküli, Morvai Krisztina nemrég azt nyilatkozta: nem tudja, a Job­bikra szavaz-e jövőre, és meg­említette, hogy szerinte Vona Gábor feladja az eredeti jobbi­kos értékeket, hogy az átmo­sott agyú és szívű baloldali vá­lasztóknak udvaroljon. Morvai hozzáteszi: hosszú ideje nincs kapcsolata a párt vezetésével, nem kérték ki a véleményét a béruniós kampánynál sem. „Nőként talán bevallhatom, hogy fáj” - közölte a Heti Vá­laszban a politikus, aki ennek ellenére azt mondja, nem hiú­sági kérdés van annak hátte­rében, hogy már nem biztos a Jobbikban. Morvai Krisztina hiába hi­vatkozott arra, hogy évek óta küzd a magyar emberekért (elsősorban a kisgazdákért, a multik és gyárak kizsákmá­nyolta munkásokért és a nők jogaiért szólalt fel), az EU felé forduló Jobbikban ez már kevés - áll a 24.hu írásában. Mint írják: a párt legújabb óriásplakátjain Morvait egy másik jogásznőre, a deviza­hiteles ügyekben járatos Var­­ga-Damm Andreára cserél­ték. Ő a kormányfővel rossz viszonyban lévő, az utóbbi időben többször is furcsa ál­lapotban plakátokra obszcén feliratokat festegető Simicska Lajos milliárdosnak a bizal­masa. Morvai Krisztina több ügyben is exponálta magát az elmúlt hetekben, a Jobbikkal ellentétben határozottan ki­állt a magyar kormány migrá­ciós politikája mellett. Soros György amerikai milliárdos ügyében is szembement Vona Gábor politikájával, hiszen a Jobbik az utóbbi hónapokban a baloldallal összefogva több esetben is védte Soros érde­keltségeit. Ma Már túl radikálisnak tartják a jogásznőtFotó: MTI HELLER: TRAGÉDIA, HA A FIDESZ MARAD Az utóbbi hetekben Heller Ág­nes szélsőbaloldali holokauszt­túlélő filozófus lett a Jobbik legnagyobb támogatója. „Mindenki azzal jön, hogy az antiszemitáktól védi az országot meg az ellenzéket. Uramisten, én vagyok a holokauszttúlélő és nem ők! Ezzel a tapasztalat­tal a hátam mögött mondom, hogy ha nincs együttműködés a Jobbikkal, akkor a Fidesz fog hatalmon maradni. Ha a Fidesz hatalmon marad, az tragédia Magyarországnak. Nem egy bonyolult ügy ez" - mondta tegnap a Magyar Narancs című hetilapnak a filozófus. Megkapják a gazdák jövőre is a támogatást BRÜSSZEL Az uniós támo­gatásokat jövőre is meg­kapják a magyar gazdák. Vidékfejlesztésre 1,4 milli­árd euróval többet költhe­­tünk majd, mint tavaly. Hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió jövő évi költ­ségvetését csütörtökön a két uniós társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tö­mörítő tanács. Deutsch Ta­más fideszes EP-képviselő az MTI-hez is eljuttatott közle­ményében kedvezőnek nevez­te Magyarország számára az elfogadott büdzsét. „A magyar gazdák 2018-ban is meg fog­ják kapni a nekik járó uniós támogatásokat, vidékfejlesz­tésre pedig 1,4 milliárd euró­val többet költhetnek majd, mint 2017-ben” - mutatott rá, hozzátéve, hogy „2018-ban is rekordösszegű kohéziós forrás kifizetése várható Magyar­­országon”. Mint írta, „külön magyar siker”, hogy Hölvényi György KDNP-s képviselő indítványa nyomán jövőre 1,4 millió euró támogatást kap az az uniós kutatási projekt, amely „a környezetbarát és fenntartható tüzelési alterna­tívákat hivatott megtalálni”. Balczó Zoltán jobbikos képvise­lő pedig arról számolt be, párt­ja nemmel szavazott, ugyan­is „ebben a költségvetésben változatlanul a neoliberális gazdaságpolitika érvényesül, és nem biztosítja a periféria országai számára a centrum­országokhoz történő felzárkó­zást”. MW 2017. DECEMBER 1., PÉNTEK Nálunk nem változik meg a Miatyánk MAGYARORSZÁG Francia­­országgal ellentétben, Ma­gyarországon nem vetődött fel a Miatyánk imádság for­dításának megváltoztatása, mondta az InfoRádiónak Mohos Gábor atya, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. A Francia Katolikus Püspöki Konferencia nemrég megvál­toztatta a Miatyánk imádság egyik sorát, miután az eddi­git számos pap és teológus bírálta. Szerintük ugyanis azt a látszatot kelti, mintha az Atya furcsa játékot űzne a hívekkel: egyszerre kísér­tené, majd elbotlásuk után büntetné őket. A „ne vígy minket a kísértésbe” sor ez­tán úgy hangzik majd, hogy „ne engedd, hogy kísértésbe essünk”. Magyarországon azonban nem változik az ima szövege. A Szentírás szerint ugyanis Jézus így tanította imádkoz­ni a híveit. Az eredeti görög szövegben, a latin­­ és így a modern nyelvekre­­ történő fordításban is a „ne vígy min­ket kísértésbe” megfogalma­zás szerepel - hangsúlyozta Mohos Gábor. A hagyomá­nyos változat kérdéseket vet fel, hiszen Isten nem kísért senkit, Jakab levelében is az áll, hogy „nem Isten az, aki kísért bennünket”. Leggyak­rabban jelenleg is úgy értel­mezik a szövegrészt, hogy Isten ne engedjen kísértésbe esni. Az egyház jobbára úgy gondolja, hogy az eredeti szövegnél kell maradni, és magyarázattal kell szolgálni. MW Sok pénzt hoz a kínai kapcsolat Jövedelmező a konténerüzlet BUDAPEST A Budapest- Belgrád vasútvonal felújí­tásával a kínai konténerek hatalmas tömege indulhat meg Magyarország felé. Az Európai Unió tagálla­mai versenyeznek, hogy melyikük végezhesse el a Kínából érkező áruk vám­kezelését, a vetélkedésbe Magyarország is beszállt. Varga Mihály nemzetgaz­dasági miniszter a Magyar Időkben közölt interjúban arra a felvetésre, hogy az el­lenzék szerint inkább a Nyu­gattal kellene barátkoznunk a Kínával, illetve a keleti gazdasági hatalmakkal való együttműködés helyett, a tárcavezető kijelentette: az ellenzéki oldalon vélemény­­dömping van, a megszólalá­sok legnagyobb része azon­ban súlyos tájékozatlanságról árulkodik. A legtöbb nyuga­ti vezető hatalom is szoros gazdasági kapcsolatban áll Kínával, ahogy többségük Oroszországgal is nagy té­telben kereskedik. Hangsú­lyozta: téved az, aki szerint a kínaiakkal műanyag áruk és ruházati cikkek beszer­zéséről egyeztettünk, hiszen ipari fejlesztésekről, csúcs­technológiai beruházásokról és arról tárgyaltunk, hogyan juthatnak távol-keleti meg­rendeléshez a magyar válla­latok. Persze fontos szempont az áruszállítás, a nemzetközi kereskedelem is. Kína évente hatalmas mennyiségű árut hoz be az Európai Unióba, konténerek milliói érkeznek hajón. Az egyik fontos kér­dés ez ügyben, hogy a sok termék vámkezelését hol, melyik tagállamban végzik el. A vámeljárás helyszínét a kereskedőcég maga választ­hatja meg, tehát dönthet akár úgy is, hogy például Ma­gyarországra hozza a konté­nereket. A kínai konténere­kért az elmúlt időszakban valóságos verseny alakult ki az EU-ban, a rivalizálásba hazánk is bekapcsolódott. A magyar vámhivatal fejlesz­tette szolgáltatásait, ennek köszönhetően több mint húsz százalékkal nőtt az unión kívülről Magyarországra ér­kező áruk értéke - fejtette ki Varga Mihály. Hozzátette: a vám ugyan nagyrészt az unió bevétele, ám az összeg húsz százaléka az ügyintéző tagállamnál marad. Ennek eredményeként szeptemberig 44 milliárd forintnyi vámbe­vétel keletkezett itthon, ebből kilencmilliárd forint gazda­gította a hazai költségvetést. Az importáfa összege pedig már most meghaladja az 1300 milliárd forintot. Ráadásul egyes számítások szerint egyforintnyi vámbevétel to­vábbi 33 adóforintot termel, vagyis nagyon is megéri ide­csábítani a külföldi kereske­dőket. - A Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása is ebből a szempontból lényeges iga­zán -jegyezte meg a minisz­ter. MW

Next