A Fejér Megyei Tanács Értesítője, 1964 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

FEJÉR MEGYEI TANÁCS ÉRTESÍTŐJE - ből, valamint nem egységes értelmezéséből adódóan a községi tanácsok nagy számban adtak ki családfenntar­tói igazolást olyan személyek részére is, akiket ez nem illetett meg. A későbbiek folyamán a jogtalanul kiadott család­­fenntartói igazolások száma fokozatosan csökkent, ösz­­szességében a vizsgált időszak fokozatos fejlődést bi­zonyít. Okulásként azonban szükséges, egy-két olyan eset megemlítése, ami azt igazolja, hogy e fejlődés még nem eléggé egyenletes. Például : A bakonycsernyei tanács 1962. évben családfenn­tartói igazolást adott ki olyan esetben is, amikor a háromtagú család eltartására havi 2000 Ft-os jövede­lem állt rendelkezésre. A martonvasári tanács 1963-ban jogtalanul csa­ládfenntartói igazolást adott ki egy olyan kérelmező­nek, aki havonta 1200 Ft-ot keresett, ebből egyedül én, mivel gyermekét az anyja gondozta. Az enyingi tanács ugyancsak 1963-ban kiadott olyan kérelmezőnek család­enntartói igazolást, aki szü­leivel élt közös háztartásban, s a család 3000 Ft jö­vedelemmel rendelkezik. A fenti eseteken kívül 1963. évben összesen 29 esetben adtak ki tanácsaink indokolatlanul család­fenntartói igazolást. A fenti és hozzá hasonló esetek törvényszerű kö­­vetkezménye, a járási, kirívóbb esetekben a megyei ta­nács részéről történő felelősségre vonás, a felületes munkáért való elmarasztalás stb., ahogyan ezt mutatja az is, hogy 191­3. évben több mint tíz községi tanács­elnökét kellett a járási tanácsoknak figyelmeztetésbe részesíteni, sőt volt aki megrovást is kapott. Érdemes és hasznos megvizsgálni, hogy milyen okok fékezik — még napjainkban is — az egyenletes fejlődést a 3/1959./I. 6. számú kormányrendeletben elő­írtak betartása terén. Véleményem szerint a főbb okok az alábbiak: 1. 1963. évben több községben volt tanácselnök, vagy titkár változás. Az új elnök, illetve titkár elv­­társak kezdetben még tájékozatlanok voltak e mun­kában. Előfordul azonban még napjainkban is több helyen, hogy a döntés jogát valamelyik előadóra bíz­zák, nem a vb elnök, vagy titkár dönt a családfenn­tartói igazolás kiadásáról. 2. i egyes helyeken népszerűtlen feladatnak tart­ják a jogtalan keretem elutasítását, „népszerűségből” támogatnak indokolatlan kérelmeket. 3. Még mindig elég gyakori, hogy a kérelmezőknél nem végeznek környezettanulmányozást. A kérelmező által bemondott adatok alapján állítják ki a család­fenntartói igazolást. 4.­­Nincs mindenütt következetes törekvés a prob­lémák helyi megoldására, pl. keresmezők munkába he­­lyezése, kiskorú gyerekek óvodába, bölcsödébe való helyezése stb. terén. 5. A betegségre hivatkozó családtagokat nem min­denütt küldik el időben a „Munkaképesség csökken­tést Megállapító Orvosi Bizottság­­noz. isifogatnak helyi, körzeti orvosi véleményeket, igazolásokat is. összességében — amint azt a példaként felsorolt esetek is bizonyítják — lényeges előrelépés melett, több esetben kényelmi szempontból vagy hozzá nem értésből, községi tanácsi vezetőink olyan hibákat vé­tenek, ami bántja az emberek igazságérzetet, úgy gondolom, nagyon időszerű lenne, ha kitétel nélkül, mindenütt megértenék, hogy a családfenntar­­tói igazolások kiadása több mint adminisznaciós fel­­adat. Módszerében azt a gyakorlatot követnek, hogy a családfenntartói igazolás kiadását sokoldalú vizsgálat előzné meg, hogy a 3/ 1969./I. 6. számú kormányren­deletben elen tettek szerint megnyugtatóan elogad­­ható, tényekké­ igazolt indokok igazolják a család­­fenntartói igazolás kiadásának jogosságát. Célszerű lenne, ha e téren még szorosabb együtt­működést teremtenének helyi tanácsaink az illetékes járási kiegészítő parancsnokságokkal. Megyénk dolgozói e tekintetben is körültekintő,, humanista, de a törvényességet betartó határozatok hozatalát várja el mindazoktól, akiknek kezébe tette azt a jogot, hogy emberek sorsáról döntsenek. Taná­csaink munkája mentes kell, hogy legyen minden elő­ítélettől, szubjektivizmustól és liberalizmustól, de ugyanakkor a felületességtől, a bürokratikus, formai ügyintézéstől is. Bozai István­­ megyei tanácstag. -------------­------------------— Versenyfelhívás A Fejér megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei Bizottsága — több községi tanács és községi Hazafias Népfront Bizottság kezdeményezését figye­lembe véve — a községfejlesztési tevékenység elősegí­tése és a megye lakosságának kommunális, szociális­­egészségügyi és kulturális igényeinek fokozottabb ki­elégítése érdekében, hazánk felszabadulásának 20. év­fordulója tiszteletére a járások és városok között ver­senyt hirdet. I. A megye öt járása — Bicske, Dunaújváros, Mór, Sárbogárd, Székesfehérvár — közötti verseny, a községfejlesztés, a községrendezés és az egészségügy területén az alábbi feltételek mellett kerül meghirdetésre: 1. KÖZSÉGFEJLESZTÉS TERÜLETÉN: A verseny értékelése: a) a legfontosabb kommunális, szociális-egészség­­ügyi, és kulturális létesítmények, melyek a községfej­lesztési alapból és a vegyes fedezeti forrásokból való­sulnak meg: — útépítés, — járdaépítés, — parkosítás, (beleértve a község belterületét, fásítását is), — vízvezeték nyomócső építés, — villanyhálózat bővítés, — bölcsődei férőhely bővítés, — iskolai tanterem (férőhely) bővítés abszolú­t számban (mérőszám) elért eredményeinek figyelembevételével történik. Az értékelésnél minden ezer méter szilárdburko­latú út-, járda-, vízvezeték nyomócső építés, minden ezer négyzetméter parkosítás és elültetett 100 db. fa 10 pontnak, minden bölcsődei-, óvodai- és iskolai fé­rőhely, emelkedés 1 pontnak felel meg. b) A verseny tartama alatt ténylegesen elvégzett és a tanács által szabályszerűen nyilvántartott és ér­tékelt társadalmi munka forint értékének figyelembe­vételével történik. Az értékelésnél ez átlagosan egy lakosra eső tár­sadalmi munka, minden forintja 10 pontot jelent. c) A községfejlesztési­ feladatok végrehajtása so­rán a verseny tartama alatt igénybe vett helyi anyag értékének figyelembevételével történik. Az értékelésnél a teljesített forint kiadáshoz vi­szonyított helyi anyag értéke minden százaléka 1 pont­nak felel meg. 2. KÖZSÉGRENDEZÉS TERÜLETÉN: A verseny értékelése: a) A magánlakóházak tatarozásának az összes la­kóházakhoz viszonyított százalékos arányszáma figye­lembevételével történik.

Next