Fejér Megyei Tanács Közlönye, 1967 (8. évfolyam, 1-4. szám)

1967-01-01 / 1. szám

A HÍJÉR MEGYEI TANÁCS KÖZLÖNYE A Fejér megyei Tanács V. B. 337/1966. számú határozata A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS HELYZETÉRŐL ÉS A TOVÁBBI FELADATOKRÓL A szarvasmarhatenyésztés a nagyüzemek kialakíts­­ával egyidejűleg jelentős minőségi változáson ment kereszt­ül. Az állomány nagyobb része a fagyüzemekben összpontosult. A szarvasmarhatenyésztés — mint az állattenyésztés legfontosabb ágazata — az utóbbi évek­ben sokoldalú állami támogatásban részesült. (Felvá­sárlási áremelés, beruházási kedvezmény, dotációk, takarmányjuttatás stb.) A közös állomány fejlődésével egyidejűleg azonban jelentősen visszaesett a háztáji állomány. 1. A közös gazdaságok szarvasmarha összlétszáma az elmúlt 4 évben a céltudatosabb tenyésztői munka és az állam jelentős támogatása mellett 5122 db-bal emelkedett, de a tehénlétszám emelkedése célkitű­zésünk ellenére évek óta a kívánt színt alatt alakult és jelenleg sincs a termelőszövetkezetekben megfe­lelő törekvés az anyaállo­mány növelésére. Ez a helyzet üzemeinkben gazdaságossági, elhelyezési és pénzügyi okokból fakad. Az egyéni­­ háztáji álattartóknál összlétszámban 7215 db tehénlétszámban 4996 db volt 4 év alatt a visszaesés A háztáji állomány csökkenése döntően társadalmi okok következménye volt. A fiatal mun­kaerő nagy része elvándorolt a mezőgazdaságból, a visszamaradók többsége pedig már nem vállalja a szarvasmarha-tartással járó nehéz munkát. 2. A mesterséges megtermékenyítés általános kiter­jesztésével (104 tsz, 103 község), a közös állomány 60 %-ában végrehajtott szelekcióval, a háztáji üsző­akció bevezetésével, a rendszeres szaporodásbioló­giai ellenőrzéssel, az elhelyezési, takarmányozási, állategészségügyi, szaktanácsadói és üzemi feltéte­lek javulásával együtt javultak a szaporulati és termelési mutatók. A közös tehénállomány átlagos életkora 8,5 év Az állomány 46 %-ánál kialakult az optimális, 13 hónapos ellési forgó. A szövetkezetekben évenként 3000 db tehenet selejteztek és pótoltak fiatal állo­mánnyal. Az Állattenyésztési Felügyelőség eddig 2800 db tehenet tart teljes törzskönyvi ellenőrzés alatt. Az állomány minőségi javítása és a tejterme­lés fokozása érdekében a következő években 5—6000 db-ra célszerű növelni az ellenőrzött létszámot. Az állategészségügyi szervezet 27 szövetkezetet mentesített 2973 db állománnyal a gümőkóros fer­tőzés alól. Ez a közös állomány 23 %-át teszi ki. 1967-ben újabb 10 telep mentesítését, majd a men­tes gazdaságok kialakítása után később a mentes körzetek létrehozását tervezzük. Tizenegy termelő­szövetkezetben felmértük a brucellafertőzöttséget és javaslatot készítettünk az 1967. évi brucellamen­­tesítési célkitűzéseink végrehajtására. Emellett rendszeressé tettük az üzemhigiéniai vizsgálatokat és a gépi fejést alkalmazó gazdaságokban meg­kezdtük a tőgy­evulladásokkal kapcsolatos labora­tóriumi vizsgálatokat. A 100 tehénre jutó éves borjúszaporulat 1965-ben a termelőszövetkezetekben 96,3 db, a felnevelt borjúszaporulat pedig 87 volt. Ezeket az eredmé­nyeket várhatóan ez évben is elérjük. A jövőben az ellési forgók további javításával ez az eredmény még tovább fokozható. A száj és körömfájás utáni időszakot követően a borjúelhullás is csökkent. Ez évben a született állomány kb. 7 °/o-át teszi ki a borj­úelhullás. Jelenleg saját erőből és dotációból építve 72 bor­­júnevelő üzemel termelőszövetkezetekben. A borjak 73 °/c-át itatásos módszerrel nevelik. Ez évben újabb 10 korszerű technológiával felszerelt nevelő épül. Huszonkét tsz-ben nagy hatásfokú tejporos, illetve tejzsíros tápszeres borjúnevelést folytatnak. A tenyésztési színvonal emelkedésével egyidejűleg az egy tehénre eső éves tejtermelés is növekszik. 1966-ban elérjük a 2800 literes átlagot. Célunk, hogy a közeljövőben elérjük és állandósítsuk a 3000 liter feletti termelést. A tanácsi szektor a múlt évhez hasonlóan ez évben is teljesíti 17 000 db-os felvásárlási előirány­zatát. A kedvező árak hatására 2 év alatt 470 kg-ról 515 kg-ra nőtt a hízómarha átvételi átlagsúlya és az értékesített állomány 32 %-a kerül évente export­ra A vágómarha termelés 75 %-át tsz-ek, 25 %-át egyéni állattartók biztosítják. 3. A termelőszövetkezetek többségében még korsze­rűtlen tartási, takarmányozási viszonyok között tartják a szarvasmarha állományt. Emiatt magas a a borjúnevelés, tej és hústermelés önköltsége. A szarvasmarhatenyésztési ágazat üzemeink több­ségében veszteséges. A nagymértékű fehérjehiány ellenére helyenként fehérje­veszteség és pazarlás tapasztalható. Alacsony a gépesítés színvonala, nem megfelelő a takarmányozás technológiája. Alacsony a rétek , legelők és pillangósok hozama, nagy a betakarítási és tárolási veszteség. A gazdaságos állattartás érdekében az elmúlt években több kezdeti intézkedést tettünk. A rét-, legelőjavítás érdekében állami támogatással és jelentős saját erő­felhasználással 16 000 kh-n üzemi vízrendezést, 16 000 kh-n rét és legelőjavítást, 12 000 kh-n műtrágyázást végeztünk. A korszerűbb pil­langós betakarítás érdekében több, hideglevegős szárító berendezés épült. A pillangóstermés 40 %-át már korszerűen takarítják és tárolják a tsz-ek. Az iregszemcsés Kutató Intézettel kooperálva 18 tsz bevezette a zöldtak­armány-keverék termesztésének fejlettebb formáját. A szakaszos legeltetés korszerűsítésére 41 tsz vá­sárolt­ villany-pásztor berendezést és 3 tsz folytatott öntözéses legelőgazdálkodást. A közös gazdaságok 63 %-ában már alkalmazzák az egyedi abrakada­golást és 57 %-ában rendszeres a tehenek ellés előtti előkészítése illetve az ellés utáni ráetetés. 4. A korszerű és gazdaságos szarvasmarhatartás fel­tétele a műszaki fejlesztés. Állattenyésztő telepeink színvonala e téren még igen alacsony. Emel­let­t gondot okoz, hogy az állattenyésztésben dolgozók életkora magas, munkája rendkívül nehéz. Jelenleg 15 960 tehénférőhellyel rendelkezünk és ebből­­ 9000 db korszerűsíthető. Megoldásra vár a takarmány-elosztás, trágyalehúzás és fejés gépesítése, a vízközművesítés befejezése, az ellető és elkülönítő helyiségek kialakítása, felszerelése, a szociális és egészségügyi létesítmények kiépítése, a telepek el­kerítése és a szakmunkás utánpótlás biztosítása. A III. ötéves tervben 124 millió Ft-ot fordítunk szarvasmarha férőhelyek építésére, mintegy 40 millió Ft-ot korszerűsítésre. 4500 új tehénférőhely épül korszerű technológiával. Az­ 1967-ben sorozat­gyártásra kerülő ablakadagoló gépekkel folyama­tosan ellátjuk a korszerűsíthető épületeket, 15 komplett nagyüzemi tehenészeti telepet létesítünk, ebből 4 kialakítása már folyamatban van. A gépi fejést alkalmazó tsz-ek számát 22-ről 50-re növeljük és ehhez évente 60—80 főt képezünk ki.

Next