Fejér Megyei Hírlap, 2021. február (66. évfolyam, 26-49. szám)

2021-02-01 / 26. szám

2021. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Szószólóválasztás és felújítás a téma Beloiannisz is érintett az indítványban FMH-INFORMÁCIÓ Hris­­todoulou Konstantinos, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (MGOÖ) elnöke indítvá­nyozta a magyarországi he­lyi görögség egymással való könnyebb kommunikáció érdekében egy fórum létre­hozását, amelyen a kerületi és vidéki önkormányzatok, illetve a civil szervezetek képviselői is kifejthetnék a véleményüket. Magyarország összes helyi görög nemzetiségi önkor­mányzatának elküldött tájé­koztatójában - melyben így megyénkben Beloiannisz te­lepülése kiemelten érdekelt­­ a fővárosi Görögség Háza felújítására, valamint a 2022- ben esedékes országgyűlési szószólóválasztás módjának szabályozására is kitért. A budapesti Görögség Há­zát az MDOC szerint kultu­rális és oktatási tevékenység folytatására kell alkalmassá tenni a színházterem felújítá­sával, valamint az előtérben lévő termek összevonásával, az emeleti helyiségek alkal­massá tételével .Jelenleg az épület emberi tartózkodásra alkalmatlan. Ehhez az aktuális állapot szerint az önkormány­zatnak bruttó 125 millió forint áll rendelkezésére, de számí­tunk további támogatásokra.” - írja az elnök. Szóba került a jövőre esedé­kes szószólóválasztás, melyet az elnök a lehető legdemok­ratikusabb módon szeretne lefolytatni, éppen ezért érvel amellett, hogy a civil szerve­zetek, illetve helyi nemzetiségi önkormányzatok részéről dele­gált jelöltekre ezek a szervezet összefogással valósítanák meg a fejlesztéseket tek szavazzanak, a szavazásuk eredményét pedig az országos önkormányzat vegye kötelező érvényűnek, és ennek megfele­lően állítsa össze a nemzetiségi listát az országgyűlési válasz­tásokra. Ezzel kapcsolatban Soltész Miklós, egyházi és nemzeti­ségi kapcsolatokért felelős ál­lamtitkár a napokban tárgyalt a kormány általi további segítsé­gekről az MGOÖ-vel. KT PALOCSAI JENŐ____________ jeno.palocsai@fmh.hu MÓR A végéhez közeledik a Szentháromság templom felújítása. A kivitelező cég szakemberei már eltávolí­tották az állványzatot, de még van hátra pár utolsó simítás. A külső tatarozás miatt hosz­­szú hónapokon át csak sejteni lehetett az állványzat és az azt védő háló mögött a kapucinus templom sziluettjét. A mun­kálatok idején is működött maga a templom, így a rend­szeresen használt kisebb ajtó fölé védőtetőt ácsoltak a szak­emberek. Enyhe volt a tél, így szinte zavartalanul folyhatott a munka, melynek eredmé­nyeként nemrégiben lekerült a háló, majd az állványzat is a homlokzatról, feltárva an­nak az eredetivel megegyező, sárga színét, lemezeit párká­nyait. Szpisják Péter Pál testvért, móri házfőnököt megkérdez­tük, hogy mikor kezdődött a munka és milyen forrást, for­rásokat tudtak igénybe venni? A templomigazgató el­mondta: - Tavaly, vagyis 2020 augusztusában kezdődtek a munkálatok, melyek elvég­zéséhez részben a Szenthá­romság templomunk közös­ségének szíves adományait, nagyobb részben a rendház, vagyis a Magyar Kapucinus Delegáció saját forrásait tud­tuk felhasználni. Ezzel kellett gazdálkodni, mert máshon­nan nem érkezett támogatás. A homlokzat tulajdonkép­pen készen van, de mégsincs lefestve teljesen az épület. Mint megtudtuk, a téli időjá­rás okán egy alsó falsáv még nem kapta meg a végleges szí­nét. A tervek szerint mihelyst lehetőség adódik rá, azonnal megtörténik a festés a szó­ban forgó alsó falszakaszon. A felújítás során nemcsak le­festették kívülről a málladozó vakolatot, hanem egy fontos műszaki megoldást alkalmaz­tak a fal szerkezetének védel­mében, hogy a víz ne tudjon abban felszívódni. Egy bizo­nyos magasságban lyukakat fúrtak az évszázados téglák­ba, és befecskendezéses eljá­rással olyan speciális anyagot juttattak be a hatalmas épület falaiba, ami záró réteget ké­pez, vagyis elállja az alulról érkező víz útját. Nem csak a falak szépül­tek meg, ugyanis megújult a bádogozás is, egészen a to­­ronysisaktól kezdve lefelé, valamennyi párkányon. A Restaurálták Assisi Szent Ferenc, valamint Szent Günther szobrát is bádogosok munkája nemcsak tovább szépítette az épületet, de a lemezek védelmében a fal is jobban ellenáll az időjá­rás viszontagságainak. Az épület vízszigetelé­sén, festésén, illetve a bádo­gozáson túl a kőből készült elemeket is felújították. Egy kőrestaurátor is dolgozott az építkezés több pontján. Szak­értelmének köszönhetően kicserélték a korábbi oszlop­főket és restaurálták Assisi Szent Ferenc és Szent Günt­her szobrát is. A templomigazgató el­mondta, hogy a templom belső terében ez esetben nem történt jelentős változás és egyelőre nem is tervezik, viszont a falak vízszigetelé­si munkái miatt akadt némi helyreállítási feladat a vako­laton. Az injektálás miatt ke­letkező lyukakat elfedték, és a falakat lefestették. Természetesen egy építke­zésre sosem lehet azt mon­dani, hogy teljesen kész, így a móri kapucinusok is újabb, kész tervekkel néznek a jövő­be. Spisják Péter Pál testvér, ezzel kapcsolatban elmondta: - A következő nagy feladat a templom előtti terasz hely­reállítása, szintezése lenne, ám sajnos ehhez a felújítás­hoz még nem látjuk az anyagi hátteret. Ez az, ami meghatá­rozza, mikor lehet a munkát elvégezni. A kapucinusokon nem múlik, az előzetes doku­mentáció már jórészt készen áll, így már csak a kivitelezés lenne hátra, de ahhoz elő kell teremteni a megfelelő tőkét. Valóban jelentős anya­gi forrásra lenne szükség a templom előtti, úttest fölé magasodó, kiemelt terület fel­újításához, ugyanis a terasz csapadékvíz-elvezetése nem igazán megoldott és ennek köszönhetően az alap kimo­sódik, amitől a lépcsők nem elég stabilak, sőt egyik-másik már veszélyesen meg is lazult. Megújulva magasodik Célegyenesbe fordultak a móri templom munkálatai A beloianniszi görög táncegyüttes a nemzeti ünnepen Fotó: PT (Archív) A tavaly augusztusban kezdődött munkálatok elvégzéséhez a Magyar Kapucinus Delegáció saját forrásait, valamint a Szentháromság templom közösségének adományait használták fel Fotó: Fehér Gábor A sokat látott nyugati kereszt közel 150 éve állíttatta Steiner Ferenc asztalos Isten dicsőségére CSÓKAK. A sok tragédia mellett nagy fogadalmak­nak és családi boldogság­nak is köszönheti a falu nyugati keresztje, a Libizai kereszt, hogy már majd' másfél évszázada áll. A Libiza egy valaha szőlőso­roktól sávos, délkelet felé lejtő terület volt. A Libiza-hegyen álló kőkeresztet 1883-ban a fi­­loxérajárvány megállításának érdekében, a kolerajárvány túl­éléséért hálából, valamint Isten dicsőségének hirdetése céljából állította Steiner Ferenc aszta­losmester és neje, Makk Kata­lin. Az idő vasfoga által meg­gyötört kőkeresztet 1923-ban az asztalosmester fia, Steiner Ignác és felesége, Fűrész Anna felújították, mert egy fogada­lom erre kötelezte őket. Steiner Ignác kocsisként vett részt a 17. gyalogezred műveleteiben, az első világ­háborúban. Az Isonzó mel­letti olasz fronton éppen arról álmodott a bakon zötyögve, hogy hamarosan hazatérhet és újra láthatja az övéit. Vágya korábban teljesült, mint hitte, ugyanis összetalálkozott Stei­ner Józseffel, saját fiával, aki szintén kocsit hajtott az úton, vele szemben. Az apa nem is tudta, hogy időközben a fiát is besorozták, ezért nagy volt az öröm, de nagy volt az aggoda­lom is, hogy vajon hazakerül­nek-e élve Doberdóból, illetve a háborúból? Találkozásuk­kor megfogadták, ha túlélik a nagy háborút, akkor a Libi­zai keresztet felújítják, kerül, amibe kerül. Mivel nem hiába fohászkodtak és fogadkoztak, hazatértek a háború poklából és megcselekedtek, amit meg kellett, így 1923-ban, Minden­szentek napján Mihalecz Fe­renc akkori csókakői plébános megáldhatta az addigra már megszépült keresztet. A Libizai kőkereszt történe­téhez tartozik még, hogy a II. világháborúban a 2. páncélos­hadosztály felderítő zászlóalja egy bevetést követően a Libizai kereszt alatt pihent meg. Egy egy nappal korábbi, a néme­tektől elszenvedett vereség mi­att lecsapott rájuk az orosz 20. gárda lövészhadtest. Az alvó katonákat lemészárolták, dög­céduláikat elvették, ezért nem lehetett őket azonosítani. így lettek ők a 42 magyar névtelen katona, mert mások tetteiért nemcsak az életükkel, hanem a nevükkel is fizettek. PJD Történetéhez tartozik, hogy a II. világháború idején a Libizai kereszt tövében lelte halálát a 42 magyar névtelen katona Fotó: Palocsai Jenő •Hirdetés

Next