Felső Magyar Országi Minerva. Folyó-Írás. 1825. 2-dik negyed (Aprilisz-Júniusz)
Negyedik Füzet. Aprilisz. - 2. Mi segíti elő a’tudományok’ és szép mesterségek’ virágzását? Superint. Kis János.
Aprilisz 1825. 135 2. Mi segíti elő a*’ tudományok’ és szép mesterségek' virágzását? Sokan sokféle okokban keresték a’ tudományok és szép mesterségek* előmenetelét ; leginkább ’s legtöbben pedig majd a’ kedvező éghajlatban , majd a’ polgári igazgatásnak e’ vagy ama’ formájában , majd végre az emberi nemzetnek szünetlenül nagyobb tökélletességre önként törekedésében. De a’ tapasztalás eléggé megbizonyítja , hogy mindezen vélekedések erőtlen fundamentomon állanak. A tudományok és szép mesterségek nem mindenkor csak az ollyan országokban virágoztak, mellyek kellemes éghajlat alatt feküsznek. Böotia Athénéval szomszéd, következésképpen azon eggy éghajlat alatt találtatik’s még is a’ Böotiabéliek tudatlanságban maradtak , midőn az Athenaiak a’ tudományos kimüveltetésnek fő grádicsára léptek ; ’s az Athenai tudományos kimüveltetés sok olly gyarmatokban is elterjedett, mellyek az anya országtól igen távol ’s egészen más éghajlat alatt laktak. Eléggé tudjuk a’ történetekből, hogy a’ tudósság egyszer Egyptomnak meleg térségeit, másszor az északi hideg tartományokat választotta lakhelyül. Sőt tulajdona az emberi természetnek, hogy a’ hol igen könnyű valami nagyra szert tenni, ott elpuhul ’s elveszül ; a’hol pedig több akadályokkal kell küszködnie, ott az akadályok által annál buzgóbb törekedésre ösztönöztetik. Az igazgatásnak valamelly meghatározott külső formájáról sem lehet azt erősíteni, hogy az a’ tudományok iránt, vagy egyedül kedvező vagy egyedül mostoha volna. A’ tekéntetét féltő ’s gyanakodó igazgatás az úgy nevezett szabad köztársaságokban is elnyomja az elmét és a’ léleknek egyéb tehetségeit, valamint másfelől ezek a’ monarchiában is nagy virágzásra juthatnak, a’ mit 14-dik Lajos’ századja Franczia országban ellene mondhatatlanúl megbizonyít. Hasonlóképen képtelen az a’ vélekedés is, mintha az emberi nemzet önként szünet nélkül magasabb tökélleteségre emelkednék ’s mintha az utóbbi idők mindenkor megvilágosodottabbak és tanulttabbak volnának az elébbenieknél,s mintha a’ dolgok’ rendje a’ nemzeteket minteggy akaratjok ellen is a’ kimüveltetésnek szüntelen magasabb grádicsára vinné. Hasonlítsuk öszve Indiának, Egyptomnak, Görögországnak ’s Romának hajdani állapotját azzal , mellyben a’ mi időnkben találtatnak é s látni fogjuk az említett állításnak szembetűnő helytelenségét. Nem a’ fellyebb mondott környűlállások hanem erköltsi okok azok, a’ miktől a’ tudományok és szép mesterségek’ virágzása függ. Ezek között, eggyik legnevezetesebb a bölcs törvényeben épült józan polgári szabadság. A’ hol az emberi léleknek nincsen szabadsága , a' legfontosabb tárgyak felett, mellyek a’ társasági intézetekkel és rendtartásokkal , erkölcsi és vallásbéli igazságokkal egyben függenek, magát tartózkodás nélkül kinyig .