Felső Magyar Országi Minerva. Folyó-Írás. 1825. 2-dik negyed (Aprilisz-Júniusz)

Negyedik Füzet. Aprilisz. - 2. Mi segíti elő a’tudományok’ és szép mesterségek’ virágzását? Superint. Kis János.

Aprilisz 1825. 135­ 2. Mi segíti elő a*’ tudomány­ok’ és szép mesterségek'­ virágzását? Sokan sokféle okokban keresték a’ tudományok­ és szép mesterségek* előmenetelét ; leginkább ’s legtöbben pedig majd a’ kedvező ég­hajlatban , majd a’ polgári igazgatásnak e’ vagy ama’ formájában , majd végre az emberi nemzetnek szünetlenül nagyobb tökél­­letességre önként törekedésében. De a’ tapasztalás eléggé megbizonyítja , hogy mind­ezen vélekedések erőtlen fundamentomon állanak. A­ tudományok és szép mesterségek nem mindenkor csak az ollyan országokban virágoztak, mellyek kellemes ég­hajlat alatt feküsz­­nek. Böotia Athénéval szomszéd, következésképpen azon eggy ég­hajlat alatt találtatik’s még is a’ Böotiabéliek tudatlanságban maradtak , midőn az Athenaiak a’ tudományos ki­­müveltetésnek fő grádicsára léptek ; ’s az Athenai tudományos kimüveltetés sok olly gyar­matokban is elterjedett, mellyek az anya országtól igen távol ’s egészen más ég­hajlat alatt laktak. Eléggé tudjuk a’ történetekből, hogy a’ tudósság egyszer Egyptomnak meleg tér­ségeit, másszor az északi hideg tartományokat választotta lakhelyül. Sőt tulajdona az em­beri természetnek, hogy a’ hol igen könnyű valami nagyra szert tenni, ott elpuhul ’s el­­veszül ; a’­hol pedig több akadályokkal kell küszködnie, ott az akadályok által annál buz­góbb törekedésre ösztönöztetik. Az igazgatásnak valamelly meghatározott külső formájáról sem lehet azt erősíteni, hogy az a’ tudományok iránt, vagy egyedül kedvező vagy egyedül mostoha volna. A’ tekén­­tetét féltő ’s gyanakodó igazgatás az úgy nevezett szabad köz­társaságokban is elnyomja az elmét és a’ léleknek egyéb tehetségeit,­ valamint másfelől ezek a’ monarchiában is nagy virágzásra juthatnak, a’ mit 14-dik Lajos’ századja Franczia­ országban ellene mond­­hatatlanúl megbizonyít. Hasonlóképen képtelen az a’ vélekedés is, mintha az emberi nemzet önként szünet nélkül magasabb tökélleteségre emelkednék ’s mintha az utóbbi idők mindenkor megvilá­­gosodottabbak és tanulttabbak volnának az elébbenieknél,­­s mintha a’ dolgok’ rendje a’ nemzeteket minteggy akaratjok ellen is a’ kimüveltetésnek szüntelen magasabb grádicsára vinné. Hasonlítsuk öszve Indiának, Egyptomnak, Görög­országnak ’s Romának hajdani állapotját azzal , mellyben a’ mi időnkben találtatnak é s látni fogjuk az említett állításnak szembetűnő helytelenségét. N­em a’ fellyebb mondott környűlállások hanem erköltsi okok azok, a’ miktől a’ tu­dományok és szép mesterségek’ virágzása függ. Ezek között, eggyik legnevezetesebb a­ bölcs törvényeben épült józan polgári szabadság. A’ hol az emberi léleknek nincsen sza­badsága , a' legfontosabb tárgyak felett, mellyek a’ társasági intézetekkel és rendtartások­kal , erkölcsi és vallásbéli igazságokkal egyben függenek, magát tartózkodás nélkül kinyi­­g .

Next