Felső Magyar Országi Minerva. Folyó-Írás. 1825. 2-dik negyed (Aprilisz-Júniusz)
Negyedik Füzet. Aprilisz. - 3. A’ Magyarok’ nyomorúságai a’ Török hatalom alatt. — Melczer Jakab.
Aprilisz 1825. 3. A’ Magyarok’ nyomorúságai a’ Török hatalom alatt. Valamint a’ korábbi időkben több Görög Császárok minden erőből igyekeztek Magyarországot királyi pálczájok alá hozni, szintúgy később, a’ Bizancziumi Császárság’ elmultjával többen a’ Török Szultánok közzül is hasonló törekedést nyilatkoztattak ki, ’s csak hamar el is érnék czéljokat, ha nem találkoztak volna honnunkban mindég olly' férjfiak , kik dühös pusztítás-vágyaiknak bátran és győzedelmesen ellene szegezték magokat. Mind e’ mellett az Oszmánok, főképpen a’ Várnai és Mohácsi szerencsétlen ütközetek után, Magyarország’ nagy részét hatalmok alá kerítették; csak nem harmadát bírták, ’s a’ nékik hódúló helységek közzé számláltattak, a’ következendők is : Buda, Esztergom, Pécs, Eger, Székes Fejér vár, Sziget, Fülek, Szeged, Temes, Csanád és Gyula. Szomorú vala sorsok azon Magyaroknak, kik a’ Török halaimat megösmérni kénteleníttettek. Fennmaradott eggy igen nevezetes és ritka levél, ezen czím alatt: „Idea Christianorum Hungarorum in et sub Turcismo,a mellyet a’ Tolnai Oskola’ Rektora , Thúry Pál írtt, ’s mellyben a’ Törökök által hazánkfijain véghez vitt kegyetlenségek rajzoltatnak. A’ levél, Gróf Thurzó Kristóf, Zemplén és Sáros Vármegyék akkori Fő-ispányának van ajánlva, ’s azt Bokátzius János, ama híres poéta, és Kassai biró, elébb l6l3-ban Kassán, azután 16l?-ben Oppenheimban kinyomtattatta. Hogy a’ Magyarok’ ezen kínzók alatt szenvedett gyötrelmeik’ csak egy kis részét is megösmertessem, közlöm e’ levél’ némelly helyeit : így ír Thúri a’többek között : „Mind azon helyeken, hol a’ Törökök a’ hely’ birtokában osztoztak a’ Keresztyénekkel, a’ hivatalokat Törökök viselték. Semmin sem igyekeztek annyira , mint a’ Magyarok’ megtérítésén. Ha találkozott, ki magát környűlmetélteté, minden terhek és adók alól felszabadúlt, ’s a’ legnagyobb vétkeket és akármi alávalóságokat félelem és büntetés nélkül folytatható; de a’ ki magát a’ térítésnek állhatatosan ellene szegezte , azt nem csak hevesen üldözték , hanem a’ legterhesebb adókkal is terhelék. Az üldözéseket sok csalárdsággal és kegyetlenséggel toldották. Annak, ki valamelly Törököt, akár tudva, akár nem szán’szándékkal, ha csak legkissebbé is megbántott, vagy által kelle lépni az Alkoran’ hit-vallására, vagy a’ meggyujtandó máglyára (regus) hágnia. Azt, ki ha bár tréfából feltette, a’ turbántot, minden haladék nélkül körül metélték. Eggy Evangélikus Prédikátornak illy’ erőszakos környül-metéllés után, azonnal Ali-Basává kelle lenni, szint’ ott, a’ hol az előtt az Evangyéliomot hirdette, mivel egy Török nála lévén látogatóba, míg ennek fején volt a’ Prédikátori süveg, a’ Keresztyén lelki pásztor tréfából a’ Török’ turbántját festette. Ha valamelly Magyar magát bottal, vagy ha csak ököllel védelmezte is valamelly Török