Felső Magyar Országi Minerva. Folyó-Írás. 1825. 3-dik negyed (Júliusz-Szeptember)
Galanthai Eszterházy Pál, Római Sz. Bir. Herczegnek, Aranygyapjas Vitéznek, Magyar-országi Nádornak ’s Kunok’ bírájának emléke.
265 A GALANTHAI ESZTERHÁZY PÁL’ Római Sz. Bir. Herczegnek, Aranygyapjas Vitéznek, Magyarországi Nádornak, ’s Kunok’ bírájának emléke. Eggyes hírangok és ballépések a’ Nemzetek’ történeteiben, nem vonhatnak feledéshomályt az egészre; gyakorlott virtusok ’s páros nemes tettek tüntetik fel a’ bár maroknyi népet is , ’s magasabb díszt súgároznak arra, mint a’ világot hódoltató temérdek nemtelen csoportokra. Az elsüllyedt hajdan’ szövevényes évei között tiszta fényű napok is világoltak — kivívni azokat a’ jelennek megalázó részre hajlásai közzül, és általadni a’ jövő kor’ ápolásainak, szerencse is, kötelesség is. Illy fényt lövell sírja’ nyugalmából, ’s díszt ad nemzetének Eszterházy Pál. Kis- Mártonban született Gaz 1635-iki évben, September’ 8-ikán. Atyja Miklós, ama dicső, ’s Európa előtt híres Nádor volt. Anyja Bedeghi Nyári Krisztina; mindketten dús birtokú, régi nemességü, ’s fő hivatalokat viselt ősöknek maradékai. Már gyönge korában nemes erkölcsei, józan életre, a’ hadi életre hajló volta által, egy reményt nyújtott maga felől, hogy Atyja’ virtusait jövendőben követni, vagy felűlmúlni fogja. Nyolczadik évében, a’ tudományokat gyakorolván, a’ szelídebbeket gyors elméje úgy párosítá a’ komolyabb gyakorlásiakkal , hogy kétkedni hagyná a’ maradékot a’ felől : mellyikben jeleskedik inkább?!? Hogy tudományos kimíveltségét virág korában a’ külföldét láttatná, idegen éghajlatok alá, (nem merő hivalkodás, és mulatság végett) útazott ; és a mi hasznost a’ köztársaság’ kormányozására tapasztalt, tulajdonává tette. Honjába tért viszsza végre, az 1052-iki évben. Azonban testvére Gróf Eszterházy László, a’ Barbaruszok’ dühe által Nagy-Vezekén mellett*) halt el. Pál először Soproni Eő-Ispáni, majd 3-dik Ferdinánd által Tanácsosi, továbbá a’ Pápai várnak Fő-igazgatói méltóságával tisztelteték meg. Reményén kívül történt ez, annál inkább, minthogy magát ifjú kora miatt, illy súlyos hivataloknak megfelelhetni nem gondolta. 1055-ben Leopold Pozsonyban megkoronáztatván, a’ józan életéről Ösmért Pált Kamarásnak választá. 1659-ben Országbírói székbe emeltetvén, kitűnő nemes tettei által Leopold’ szívét annyira magához vonta, hogy őtet 1663-ikban Fő Hadi-kormányozónak hívá meg. Ennyi méltóságokba avattatván tíz év alatt Pál, tulajdon költségén eggybe-gyüjtött Magyar hadiseregével, a’ csata-síkon megjelenve, a’ tapasztalt hős Zrínyi Miklóssal eggyütt, Dárda erősséget elfoglalja, az ellenfélt eggy lábig levagdalja, ’s temérdek költség’ és nap’ mivét, a’ híres Eszéki hidat, kevés órák alatt hamvába dönti. E’ nemes hős-tűz is dicsőítvén már Eszterházyt, Zrínyivel Pécs’ és Kanizsa’ ostromlása közben, halálos veszélyeket állaki. Mind két részről nagyobb hadi-eszközök vétetvén elő, történt, hogy eggy álgyú-golyóbis , a’ Kanizsai erősségből a'táborba vettetnék — hol Pál, népével állott — ’s Kolcsay Ortff Forgács Ádám’ vezérlése alatt történt ezen ütközet, 26-ik Augusztusában , 1652. Nyolcz Eszterházy volt itt jelen ; László 24. sebet von, ’s kínos halállal nyílek ki, három atyafijaival Eszterházy Ferenczel, Tamással, és Gáspárral ; János, ’Sigmond , Miklós és Sándor pedig életben maradtak. *