Felső Magyar-Országi Minerva 2. (Kassa, 1826)
1. Negyed - D. Bárány Ágoston: Pázmány Péter' Római Sz. Egyház' Kardinálisa', Esztergomi Érsek', 's Magyar-országi Primás' képe
PÁZMÁNY PÉTER’ s Római Szent-Egyház’ Kardinálisa’, Esztergomi Érsek’, ’s Magyarországi Prímás’ képe. Vissza Magyar ! ha Magyarnak akarsz tartatni , dicsödb Eldödeidnek nyomdokait kövesd . Azt , a’ mit bátor fegyver , ’s ész szerze : kitompult Szív 's kardok által védeni nem lehet, Sutig Benedek, Poet. Műnk. A ’ veszélyeknek rendítő villámai közzűl, nem csupán csak tábori lobogók, ’s nem mindenkor éppen csak törvény-táblák vivák ki a Magyar-kont. A’ legfeketébb borok közzül is feltűnék itt, ott, egy egy kétség-megváltó sugár, felszárasztá a hon’ vért gőzölgő vidékeit; 's azon tájakat, mellyek a’ had’ ’s belső viharok* menykövei alatt elhamvadozának; nem egyszer viték új létre viszsza a’ Fő-papi pálczák. 1526-dik évben gyászhalomba rogyott a’ Magyar. Felrészelt bánját majd Oszmán bitangja , majd belső viszsza-vonások’ lángja emésztgeté. Vallásbeli újítások nevelék a’ tűzhalmokat, ’s fogyaszták azon remény nélkül bolygott maroknyi népet is, mellyet Mohácsnak rettenetes napja, a’ feketébb jövők’ dühének áldozatúl hagyott fel. Hunnia újra lánghalommá vált. Folyt a’ Prómai hit’ Sorsosinak vére; folyt az Újítóké is. A’ viszszavonások’ eme’ szomorú korában 1570-dikben, *) eggy jóltévő súgár tetszék fel a’ Magyarhon’ egén; ’s ez Pázmány Péter vala. ) Molnár János, Egyházi történeteiben, Pázmány’ születéseit 1572-ikre teszi; Buday É’saiás pedig Histtriai Lexiconában 1570-dik evre. Ezen evre teszi Bél Mátyás is. Compend. Históriáé Geogr. pag. 287. Mindszenti Sámuel Ladvocat Histoáriai Dictionáriumában 1575-ikra. d-ik Dar. pag. 487. — Valemint Kölesi Vincze is Nemzeti Tlutárkusa I-so Kötetének 185-dik lapján 1575-ra. F. M. Dr. Minerva 1. Negyed, 1826, 1