Felső Magyar-Országi Minerva 2. (Kassa, 1826)

1. Negyed - D. Bárány Ágoston: Pázmány Péter' Római Sz. Egyház' Kardinálisa', Esztergomi Érsek', 's Magyar-országi Primás' képe

PÁZMÁNY PÉTER’ s Római Szent-Egyház’ Kardinálisa’, Esztergomi Érsek’, ’s Magyar­országi Prímás’ képe. Vissza Magyar ! ha Magyarnak akarsz tartatni , dicsödb­ Eldödeidnek nyomdokait kövesd . Azt , a’ mit bátor fegyver , ’s ész szerze : kitompult Szív 's kardok által védeni nem lehet, Sutig Benedek, Poet. Műnk. A ’ veszélyeknek rendítő villámai közzűl, nem csupán csak tábori lobogók, ’s nem min­denkor éppen csak törvény-táblák vivák­ ki a­ Magyar-k­ont. A’ legfeketébb borok közzül is feltűnék itt, ott, egy egy kétség-megváltó sugár, felszárasztá a­ hon’ vért­ gőzölgő vidé­keit; 's azon tájakat, mellyek a’ had’ ’s belső viharok* menykövei alatt elhamvadozának; nem egyszer viték új létre viszsza a’ Fő-papi pálczák. 1526-dik évben gyász­halomba rogyott a’ Magyar. Felrészelt bánját majd Oszmán bitangja , majd belső viszsza-vonások’ lángja emésztgeté. Vallásbeli újítások nevelék a’ tűzhalmokat, ’s fogyaszták azon remény nélkül bolygott maroknyi népet is, mellyet Mo­hácsnak rettenetes napja, a’ feketébb jövők’ dühének áldozatúl hagyott­ fel. Hunnia újra láng­halommá vált. Folyt a’ Prómai hit’ Sorsosinak vére; folyt az Újítóké is. A’ viszsza­­vonások’ eme’ szomorú korában 1570-dikben, *) eggy jóltévő súgár tetszék­ fel a’ Magyar­­hon’ egén; ’s ez Pázmány Péter vala. ) Molnár János, Egyházi történeteiben, Pázmány’ születé­seit 1572-ikre teszi; Buday É’saiás pedig Hist­triai Lexiconában 1570-dik e­vre. Ezen e­vre teszi Bél Mátyás is. Compend. Históriáé Geogr. pag. 287. Mindszenti Sámuel Ladvocat Histoá­­riai Dictionáriumában 1575-ikra. d-ik Dar. pag. 487. — Valem­int Kölesi Vincze is Nemzeti Tlutárkusa I-so Kötetének 185-dik lapján 1575-ra. F. M. Dr. Minerva 1. Negyed, 1826, 1

Next