Evangélikus gimnázium, Felsőlövő, 1875
. A mult évi egyházkerületi gyűlés fent idézett végzésében meghagyta az igazgatónak, hogy a képezdében a magyar nyelvre, mint az állam nyelvére nagyobb gond fordíttassék. A tanári értekezlet ennélfogva ez ügyet m. é. szept. 14-én tartott ülésében tárgyalván elhatározta, hogy a magyar nyelvben való biztosabb és sikeresebb haladhatás céljából a magyar tanórák az intézetben — egy párhuzamos osztály felállítása által — hetenkénti három órával szaporíttassanak, valamint hogy a földrajz és történelem tanításánál a német mellett a magyar nyelv is használtassék tannyelvül. Midőn az igazgató a tanári értekezlet ezen végzését a m. é. október 26-án tartott iskolai nagybizottmányi gyűlés elé terjesztette, a latin nyelv tanára (ki egyúttal a bizottmány jegyzője) pótlólag még azon jegyzőkönyvbe is igtatott nyilatkozatot tette, hogy a latinból való fordításnál már eddig is szokásban volt nem csak a német, hanem szintúgy a magyar nyelvnek is használata. Az említett iskolai bizottmányi gyűlés e nyilatkozatokat helyeslőleg tudomásul vette és abbeli meggyőződésének adott kifejezést, hogy a tanári kar e nyilatkozatok értelmében működvén, az egyházkerületi gyűlés követelményének teljességgel eleget teend. Ha immár azt mondanám, hogy a tanári kar tettleg is ily értelemben működött a jelen tanévben, úgy e nyilatkozatot némelyek ismét ama „holmi igazgatói jelentések“ sorába állíthatnák, melyeknek hitelt adni lehet is — nem is. Azért csak annyit említek, hogy a vasmegyei tankerület királyi m. tanfelügyelője, tek. Libertinyi Gusztáv ur, ki tanintézeteinket i. é. május harmadikén látogatásával szerencséltette, teljes megelégedését nyilvánította úgy tanítóképezdénk jelen állásával általában, mint a tanári kar működésével különösen a hazafias szellem szempontjából is. — Annál is inkább remélhetjük, hogy főtisztelendő superintendensünk, Karsay Sándor úr és méltóságos báró Prónay Dezső úr, egyházkerületünk világi felügyelője, kik hivatalos látogatásukat i. é. június 8-dik és következő napjaira helyezték kilátásba, olyannak fogják tapasztalni a tanári karunk részéről kifejtett működést, amely nem csak a tanintézet, hanem a magyarországi evang. tanintézet követelményeinek megfelel.* * * A tanári kar kebelében utolsó évi értesítőnk kiadatása olta előfordult változásokra nézve a következőket tartom felemlítendőknek: A múlt év nyarán végzett képezdei növendékek közül Graf Lajos József és Klein János választattak meg segédtanítókat, amaz pinkafői, emez felső-lövői születésű. Mindketten a jelen tanévvel kezdették meg hivatalos működésüket. Mindjárt a tanév elején a tanári kar jelentékeny veszteséget szenvedett Jausz György távozásával, aki a soproni városi felső leánytanoda igazgatójává választatván meg, intézeteinktől október elején végkép elbúcsúzott. Az eltávozott kortárs 12 éven át párját ritkító buzgósággal és erélylyel szolgálta a tanítás és nevelés ügyét tanintézeteinkben. A tanuló ifjúság, tanári kar és iskolai bizottmánynak hálás elismerése és őszinte üdvkivonatai kísérték a körünkből távozót. — Október havának vége felé szinte egyik segédtanítónk Bruckner Mihály is elhagyta intézeteinket, a mosony megyei gálosi evang. gyülekezet részéről tanítói hiványt nyervén. Bruckner négy éven át viselte segédtanítói hivatalát lankadatlan buzgalommal és kitartással, — és meg vagyunk a felől győződve, hogy újabban vállalt hivatalában kifejtendő működése sem fog szégyent hozni tanintézeteinkre, melyeknek ő kiképeztetését köszöni. Míg iskolai bizottmányunk előresejtett távozásának eshetőségéről az által gondoskodott, hogy a múlt tanév végével egy helyett két új segédtanítót választott, addig a Jausz György távozása által megürült állomás folyó évi januárius végén pályázat útján jöltetett be. A tanárrá megválasztott Porberger Lajos február hó közepén tényleg el is foglalta hivatalát. Porberger L. szepesmegyei leibiczi származású, született 1850-ben nov. 17-én; gymnasiumi tanulmányait Késmárkon (1871) végezvén, három évet töltött a budapesti magyar királyi egyetemen, hol természettudományi és nevelészeti tanulmányokkal foglalkozott. A tanári testületben történt változások a tanszakok felosztására vonatkozólag is több rendbeli változást vontak maguk után, melyekre nézve az alább közölt tanterv nyújt részletes felvilágosítást. A tanintézetek ügyeit vezető iskolai bizottmány tagjává, egyúttal annak egyházi elnökévé és tanintézeteink egyházi felügyelőjévé hold. Kirchknopf Mátyás helyébe a dunántúli egyházkerület részéről nagytiszteletű Benner Endre úr, a vasi felső egyházmegye esperese neveztetett ki. A helybeli iskolai kis bizottmány elnöke az igazgató; tagjai jelenleg a következők: Blochmann Ernő, lelkész, Weber Hugo és Neubauer János, tanárok, Brunner János, községi elöljáró, Grosz János György, egyházi gondnok, Bruckner János György, pénztárnok, Bruckner Samu, Amtmann Mihály, Rátz János, Inger János és Neubauer János György. A bizottmányból kilépett Posch János helye ez idő szerint még nincsen betöltve. Ugyanezen tagokból alakul az iskolai nagybizottmány is, fentnevezett út. Benner Endre úr elnöklete alatt a következő tagok hozzájárultával: a) az egyházkerület részéről: 1*