Felvidéki Közlöny, 1889 (11. évfolyam, 1-101. szám)
1889-12-03 / 94. szám
XI. évfolyam Kassa, kedd, 1889. deczember 3. 94-ik szám. FELVIDÉKI KÖZLÖNY. i ■*■■*""* '*■■ —l" {* Tl “' *" "' '*1' ' '*' ' m**^1 * 1 I * ■—Ml” ■■■■'*■ 1 '■' 'I i*l Ml Ifci ■' ■!■»>>*■—■—Ml— «mi\ L'.L.'.".. ■' - . ■ I 1 --"■ !.■■■■■! ■Í_1L.^LJ_ . J J. '■■■!. I " S .11—■_ ... ... "■■JLLÜÜ_B" 1 " . ..... . _ii. ■ . , . , i ,, , , , ,, . Szerkesztőség és kiadóhivatal malom-utcza. 14. hová a Megjelen minden kedden es szombaton. Előfizetési Szerkesztő Dr Hohenauer Ignácz. lapot illető minden közlemény czimzendő. díj: egész évre 5 frt, fél évre 2 frt £ 0 kr. negyed Hirdetések a legjutányosabb árak mellett vétetnek fel évre I frt 25 kr. Egy szám 6 kr. Laptulajdonos Hedry Bertalan. Bernovits Gust £;ía^nJ °“tdtjSanmal0,n'Uteza U’ Alapítsunk sörgyárakat. (Gr. M.) A legközelebbi lépés a magyar közgazdaság fejlesztésére azon mezőgazdasági iparágak felkarolása, amelyek a czukorgyártással, a czukorrépa termesztéssel együtt járnak. S mi legyen ez ? A válasz nem nehéz . Köztudomású, hogy czukorrépa után a legkitűnőbb sörárpa terem. Ahelyett, hogy ezt külföldre küldenék, belföldön kell feldolgoznia. Tehát sörgyárakat kell felállítani. A dolog természete hozza magával azt, hogy most erre a mezőgazdasági iparágra fordítsuk figyelmünket. S van több más körülmény is, mely arra utal, hogy karoljuk fel erélyesebben a sörgyártást. A sör a legegészségesebb italok egyike. A németek folyó kenyérnek nevezik, mert a sör azonkívül, hogy a szomjat oltja és a testet felfrisíti, jelentékeny táplálékot is tartalmaz. Kár, hogy fogyasztása most nagyon meg van drágítva, mert ha a sör olcsóbb home, népünk mindinkább megszokná azt fogyasztani a pálinka helyett a munkában. Ez fontos élettani kihatással lenne az egész nemzet fizikai fejlődésére. Pálinkától a nép elcsevenészedik sörtől erős, egészséges kinézést kap. Mindenesetre haladás, ha a nép a pálinkafogyasztásról áttér a sörfogyasztásra. S ehhez járul, hogy a sör, már előállítását tekintve, a legolcsóbb ital, VÍJMMUL Emlékeim mezejéről. II. ,Ha én akkor mertem volna !“ Az ember el sem hinné, ha nem látta volna, ha nem szeme előtt történt volna az egész ! Már hogy lehet valaki olyan gyáva, akkor sem szólni, mikor a saját boldogságáról van szó ! Megvárni, míg más tépi le s mikor már hervadás fenyegeti a rózsát, akkor emelni fel.... Pedig ez így volt. Minthogy évek óta egy folyosón lakom Charles-al, szemtanúja voltam az egész históriának. Sőt ő maga avatott be az egész dologba. Charles akkor kezdte meg ügyvédi pályáját. Egy napon már reggel 8 órakor hallottam, amint a folyosón szólt inasának : „Ma későn jövök vissza. Thomast, a rablógyilkost kell védelmeznem.“ Előre gondoltam, hogy Thomast felmentik. Charles kitűnő szónok volt. Lágy, zengzetes baritonja, kellemes szerény külseje s rendkívül vonzó, nagy, kék szeme, meghódítotak rendesen a bírákat, úgy, hogy két évi ügyvédkedése után fényes rangot foglalt el kartársai között. A mondott napon épen ebédre indultam, Hollandiában, ahol a népnek aránylag véve a legtöbb pénze van s ahol a földbér a legdrágább, mert 20—80 frt haszonbért is fizetnek 1 Morgenért (600 □ öl) általánosan a sört isszák az aratásnál és takarításnál. A gazda a hordásnál csapra ütött hordót vitet csürjébe s a mint cselédet, megrakva a csűrbe érnek, mindig egyegy krügli sörrel kínálja meg őket. A munka így aztán szaporán megy, mert az emberek megszomjaznak a mezőn s igyekeznek mielőbb a sörös hordóhoz jutni. S a gazdának egy korsó sör nem kerül többet kínál Ez tehát a leggazdaságosabb ital. S mihelyt ilyennek van elismerve és általánosan használatba jön, imminens mennyiség fogyasztatik belőle. Túltermeléstől tehát itt nem kell tartani. A magas söradó igaz, most útját állja némileg a tömegesebb sörfogyasztásnak, de ezen segíteni lehet s meg vagyunk győződve, hogy mihelyt lesz elegendő belföldi jó sörünk és a söradó le fog szállíttatni, a kincstárnak épen a tömeges fogyasztás folytán abból még nagyobb haszna lesz, mint most a magas söradóból van. Az országban elfogyasztott sör után az adónak nagy része most nem is folyik a magyar kincstárba. Évente 100,00 mmázsa sör hozatik be Ausztriából harmadfél millió frt értékben. Ami különösen a sörgyártást illeti, amint a lépcsőn Charles izgatottan, égő arczczal rohant velem szemben elfelé. — Hohó! talán tezelték Thomast ? Oh ! nem — de engem ! — Nos ? ! Önt! Oh ! én boldogtalan vagyok , ezzel rohant a lakásába. Ámbár étvágyam hangosan kiáltotta az 5 órát, mégsem hagyhattam el így barátomat. Visszatértem. — Nem mondaná meg, mi történt? — Oh! boldogtalan vagyok! Amint elvégeztem védbeszédemet, mindenki sietett üdvözölni. Déranger is. A szép Laurette atyja i I<ren. Kezet szorítottam vele. Örvend CTlem, hogy jelen volt sikeremen. Aztán így szólt hozzám : „Kedves Daumon úr, ön házam barátja. Ezennel meghívom önt ma estére. Leányom eljegyzését ünnepelem. Philippe megkérte s beleegyeztünk“. Nem tudom mit hebegtem. A világ kezdett velem forogni. Ha e pillanatban a törvényszék tagjai be nem lépnek, talán összeesem. A beállott csend jótékonyan hatott rám. Megvártam az ítélet kihirdetését. Védenczemet felmentették a halálbüntetés alól, de én halálos sebbel szivemben rohantam haza. Engem is meglepett a dolog. Kissé hirtelen történt. Charles ugyan gyakran panaszkodott a szép Philippe udvariasa matt, de ehhez jó viz, kitűnő sörfőzéshez való árpa és komló szükséges, úgy az árpa mint komló nagyon jól megterem Magyarországon. A komló az északi szelek ellen védett helyit igényel, legjobban szereti a mély agyagos vályog és agyagos homok talajt, déli fekvéssel erdőség közelében. Ily talaj bőségben van a Kárpátok aljában a felvidéken és Erdélyben Egy hectárról évenkint 400—780 kgr. szárított komlót aratnak s ára 50 és 80 frt közt ingadozik, de általános rossz termések idején 400 frtra is emelkedik. Tán nincs semmiféle más termény, melynek ára oly roppant nagy ingadozásnak volna kitéve, mint a komlóé. A jövedelmezőségről igen különböző kimutatást lehet hát készíteni. II A Lr Am lnfn.vmckG y tác<r»nl /. ooT^ a fr _ nuuitut1 1 JJI OVtCOiUl •‘vJLC.t/ CV rv VJ V ül)Kc/u einirdiiyzdior. diaijai ki Bevétel: 1 hectárról 7 mm. á. 130 frt == 1820 frt. Kiadás : b) Évi költség: A befektetési költség 5e/C-os kamatja 67.35 A telep fen:, költsége évente 360 rúd 90 — Trágyázás 600 mm. trágyával a. 25 kr én utóbbit nem tartottam komoly vetélytársnak. Hiszen mindegyikünk ismerte Philipp . zajos — kissé nagyon is zajos — mudjar Tudtam, hogy Charles halálosan szereti Laurettet. Biztattam is akárhányszor, hogy lépjen fel nyiltan. Hiszen vannak chauce-ai Állása biztos. A szülők szeretik. Charles meg is fogadta, hogy ma, holnap, holnapután kéri meg, s ha az eredményt kérdeztem, a válasz rendesen az volt: „Oh barátom ! Nincs bátorságom ! Szerethethet-e engem ily angyal!“ Hasztalan magyaráztam neki, hogy ha a leány olyan angyal, is mint Laurette, még sem haragszik meg, ha oly csinos, derék ember ajánlja kezét mint Charles ! mikor ő túlságos szerénységében ezt nem merte hinni ! Sime, most ez a lehűtő Philipp elcsípte orra elől. — Oh, csak legalább boldog lehetne Laurette ! de nem merem hinni! Ismerem Philippet ! S így mindketten boldogtalanok leszünk ! De főként én ! Oh az én habozásom, félelmem ! Az igaz, hogy ez utóbbit magam sem értettem. Egy ember, kinek de most hevesi éke,szólása van, ki elég bátor egy rablógyilkost kitépni Justitia kötele alól — s nem varr az imádott lánynak megmondani : „légy az enyém !“ Mondom, nem hittem volna mádnak, ha magam nem látom. Laurette férjhez ment, Olaszországba indult nászútra. ’ . a) Első befektetés : Mély ásás (rajoiozás) .... 175.— 4400 karó 25 kilaval's/áldással . 1100 — 9000 db dugvány, szaza 35 kr. 31.50 Elültetés, gödöra sas . . . .____40.— összesen : 1346.50