Felvidéki Ujság, 1912. október-december (7. évfolyam, 223-298. szám)

1912-10-01 / 223. szám

Kassa, 1912. Szerkesztőség: Fő-utca 34. I. e. S Jsdóhivatal: Pó-utca 34. (Bejárat s Szegili­ u. (elől)­­ Telefon 21. Vll. évfolyam 223. szám. Kedd, október I. FELVIDÉKI ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Ferdinándy Gyula dr. Felelős szerkesztő: Dzurányi László. Előfizetési ár: " Egy évre ... helyben Fél évre.................... Negyed évre . . . Egy szám ára 4 fül. K 14.— vidéken K 18.­­.7.­ . . 9.­. 3.50 . . 4.5# UJ HIRER. — Saját tudósítónk telefonjelentése. — A wieni utazás. (Budapest, szeptember 30.) Lukács László miniszterelnök, Tisza István gróf, Hazai Samu báró honvédelemügyi miniszter tegnap este Wienbe utaztak. Beöthy László miniszter, Beöthy Pál és Jankovich Béla alelnökök s Teleszky János pénzügymi­niszter ma érkeztek Wienbe. Audienciák. (Wien, szeptember 30.) A király ma reggel 10 órakor külön kihallgatáson fo­gadta Beöthy László kereskedelemügyi minisztert, Beöthy Pál alelnököt, Teleszky János pénzügyminisztert és Jankovich Béla alelnököt, akik a titkos tanácsosságot kö­szönték meg Őfelségének. Délelőtt kihall­gatáson fogadta a király Lukácsot és Tiszát, akik ugyancsak a kitüntetést köszönték meg. A király Budapesten. (Wien, szeptember 30.) Őfelsége októ­ber hó utolsó hetében Budapestre érkezik, ahol néhány hétig marad. A megoldásról Wienben. (Budapest, szeptember 30.) Ellenzéki körök szerint Wienben nem hajlandók sem Lukácsot, sem Tiszát elejteni. A béke­biz­tos alapját úgy vélik Wienben megoldani, hogy Tisza engedjen választójogi álláspont­jából. A kormány demokratikusabb választó­joggal léphet a nemzet elé, mint az ellen­zék. Ha pedig ez megtörténnék, akkor az ellenzék elvesztené a munkásságot, amely most mellette foglal állást. Ellenzéki népgyülések. (Budapest, szeptember 30.) Vasárnap délelőtt Nagykárolyban és Komáromban az ellenzékiek népgyülést tartottak. A gyűlések óriási lelkesedéssel folytak le. Szoborleleplezések. (Szeged, szeptember 30.) Nagy ünnep­ségek közt leplezték le II. Rákóczi Ferenc lovas­ szobrát, Vastagh György kiváló művét. (Nyíregyháza, szeptember 30.) Kossuth Ferenc és sok ellenzéki képviselő jelenlé­tében nagy ünnepségek közt leplezték le Kossuth Lajos szobrát. A Balkán-kérdés. (Wien, szeptember 30.) Vasárnap dél­előtt a király Berchtold külügyminisztert és Schemua vezérkari főnököt a Balkán-kérdés­ben kihallgatáson fogadta. Székely aviatikus lezuhant. (Szatmárnémeti, szeptember 30.) Va­sárnap d. u. 20.000 főnyi közönség jelen­létében Székely Mihály, a kiváló aviatikus gépe 100 méter magasságból lezuhant. A gép összetört — Székely sértetlenül maradt. Kilenc szál virág a nevelés kertjéből. Kassa, szeptember 30. Tanév elején nem időszerűtlen, ha egy pár gondolatot a neveléstudományban jár­tasok megszívlelésül a szülők figyelmébe ajánlanak. A tanítás mezején bőven terem a mér­ges és hasznos virág egyaránt és a kertnek is vannak virágai, melyeket a szülőknek ápolniok, gondozniok kétszeres odaadással kell, hogy aggkorukban is gyönyörködhes­senek annak szépségében és bájos illatában. E kertből ajánlok kilenc szép szál virágot a szülők figyelmébe, hogy azt gyermekeik szivébe ültetve ápolják, szeretetükkel öntöz­zék és a szigor jóltevő zivatarával néha­­néha lankadásában felfrissítsék, hogy e virá­gokból koszorút fonva, melyek a szülőket és gyermekeket mint Istennek együvé rendelt egy családba fűzött tagjait, egymással szo­rosan egybekössék. E virágokból font koszorúnak első és legszebb virága: Istenfélelem és jámborság. Ha nem imára tanítják a szülők gyer­mekeiket, ha nem lesz gondjuk rá, hogy ezzel keljenek és feküdjenek, megjósolhat­juk, hogy minden törekvésük hiábavaló és nem fognak valóságos boldogságot lelni e földön s üdvösséget érni az égben. Ha a csa­ládok háza nem lesz az Istenfélelem és jámborság otthona, hiába minden törekvés, hiába minden akarat, gyermekeik nevelése nem sikerül úgy, hogy abban agg koruk­ban örömet, boldogságot, megnyugvást és megelégedést találjanak. Az istenfélelem mellett a szeretet az, amely nem ritkán csodákat művel, hisz az Üdvözítő maga szolgált a példával, midőn a gyermekeket ölébe véve, így szólt a szülőkhöz: „Enged­jétek hozzám a kisdedeket, mert övék a mennyek országa". A második virág: Erkölcsiség. Ez az a virág, melynek illata megóvja a családot a szétvonás, az elpártolás, az egyet nemértés penészgombáitól. Az erkölcsi­ség az, mely a családi életet nemessé, ma­gasztossá és igazán boldoggá emeli. Abban a családban, hol az erkölcsiség virágának illata tölti be a sziveket, nincs perlekedés, nincs féltékenység, nincs gyanakvás, nincs fennhéjázás és a rangvágyás kórsága sem bánt senkit. A család minden tagja Istenben bízva hisz, remél, minden csapást szívesen eltűr és elszenved anélkül, hogy egymás­tól elidegenednék. Azért szülők neveljétek gyermekeiteket Istenbe vetett bizalom mel­lett, zúgolódás nélkül tűrni a csapást, bosszú nélkül a megalázást, mert ha így nevelitek, lehettek csak büszkék a virág szépségére, illatára és csak igy élvezhetitek annak hasz­nos gyümölcseit. A harmadik virág: Munkásság. Mint a közmondás tartja: A munkásság az élet sója, mely szivünket a romlástól megóvja. Ha gyermekeinket a társadalom hasznos tagjaivá akarjuk nevelni, már ko­rán kell ahhoz szoktatni. Erőiket, akaratu­kat a komoly célokra irányítani és körükből mindent eltávolítani, mi elpuhultságokra a legcsekélyebb alkalmat is adhatná. A szor­galom figyelmessé, gondossá tesz, a munka, a foglalkozás elűzi az unalmat és örömet önt iránta az ifjú szivekbe. A gyermekben a munka ösztöne korán már a játékban nyilvánul, hisz játszani is csak azért szeret, hogy foglalkozás nélkül ne legyen. És e játék változik át apránkint komoly munkává és vezeti a kisded lelkét a megfontolt mun­kára, mely neki a megélhetést majdan biz­tosítani fogja és megóvja attól, hogy a munkátlansággal az ördög párnájára jusson. A negyedik virág: Rendszeretet. Ha valami, úgy a rendszeretet az, mi a gyermekek erkölcsi nevelésében a mun­kát könnyűvé és kellemessé teszi. A rend­szerető gyermek életet, áldást hoz a csa­ládba ; rendszeretete felemeli és hasznos foglalkozásra sarkalja. És hogy a rendsze­retetnek nevelő hatása van, a közmondás magában rejti: „Rend a lelke mindennek !“ Azért a szülőknek a rendre való figyelem­ben vonatkozással kell tenniök az iskolára is, hogy gyermekeik az iskolába járásnál pontosak, feladataik elkészítésében rende­sek, tanszereik gondozásában pedánsak le­gyenek. Ötödik virág: Tisztaság: Mi a harmat a virágnak, az a tiszta­ság az emberi testnek, még inkább a lé­leknek, mert a lélek tisztasága igazi útra­­való a másvilági boldogságra. Hisz az a nyomorúság, mely a testen, mely a lelken oly mély sebeket vág, mint ez erénynek az ellenkezője, a tisztaság, mutatja azt, hogy a tisztaságra, teszi de még inkább a lelki tisztaságra a gyermekeket korán, de na­gyon korán szoktatnunk kell, hogy ellen­kezője, a bűn és tisztátlanság még gyöke­ret se verhessen. Ez erényvirágot bimbójá­ban szeméremnek nevezzük, a­melynek gyönyörű rózsapirja a gyermeki arcon min­den legcsekélyebb avatatlan benyomásra is odaül. Hatodik virág: Engedelmesség. Az engedelmesség az az erény, mely az erkölcsi és világi törvényeknek az egyéni akaratot zúgolódás nélkül alávetni képes. Az engedelmesség az a kormánypálca, mel­­­lyel a családi és a társadalmi életet és ren­det célirányosan vezetik és kormányozzák. Mivel a családi és társadalmi rendnek fen­­tartása az életben oly szükséges és elen­gedhetetlen kellék, azért a szülők soha elég korán nem szoktathatják gyermekeiket az erényre. Elhibázza az a szülő a nevelést,

Next