Felvidéki Ujság, 1912. október-december (7. évfolyam, 223-298. szám)
1912-10-01 / 223. szám
Kassa, 1912. Szerkesztőség: Fő-utca 34. I. e. S Jsdóhivatal: Pó-utca 34. (Bejárat s Szegili u. (elől) Telefon 21. Vll. évfolyam 223. szám. Kedd, október I. FELVIDÉKI ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Ferdinándy Gyula dr. Felelős szerkesztő: Dzurányi László. Előfizetési ár: " Egy évre ... helyben Fél évre.................... Negyed évre . . . Egy szám ára 4 fül. K 14.— vidéken K 18..7. . . 9.. 3.50 . . 4.5# UJ HIRER. — Saját tudósítónk telefonjelentése. — A wieni utazás. (Budapest, szeptember 30.) Lukács László miniszterelnök, Tisza István gróf, Hazai Samu báró honvédelemügyi miniszter tegnap este Wienbe utaztak. Beöthy László miniszter, Beöthy Pál és Jankovich Béla alelnökök s Teleszky János pénzügyminiszter ma érkeztek Wienbe. Audienciák. (Wien, szeptember 30.) A király ma reggel 10 órakor külön kihallgatáson fogadta Beöthy László kereskedelemügyi minisztert, Beöthy Pál alelnököt, Teleszky János pénzügyminisztert és Jankovich Béla alelnököt, akik a titkos tanácsosságot köszönték meg Őfelségének. Délelőtt kihallgatáson fogadta a király Lukácsot és Tiszát, akik ugyancsak a kitüntetést köszönték meg. A király Budapesten. (Wien, szeptember 30.) Őfelsége október hó utolsó hetében Budapestre érkezik, ahol néhány hétig marad. A megoldásról Wienben. (Budapest, szeptember 30.) Ellenzéki körök szerint Wienben nem hajlandók sem Lukácsot, sem Tiszát elejteni. A békebiztos alapját úgy vélik Wienben megoldani, hogy Tisza engedjen választójogi álláspontjából. A kormány demokratikusabb választójoggal léphet a nemzet elé, mint az ellenzék. Ha pedig ez megtörténnék, akkor az ellenzék elvesztené a munkásságot, amely most mellette foglal állást. Ellenzéki népgyülések. (Budapest, szeptember 30.) Vasárnap délelőtt Nagykárolyban és Komáromban az ellenzékiek népgyülést tartottak. A gyűlések óriási lelkesedéssel folytak le. Szoborleleplezések. (Szeged, szeptember 30.) Nagy ünnepségek közt leplezték le II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát, Vastagh György kiváló művét. (Nyíregyháza, szeptember 30.) Kossuth Ferenc és sok ellenzéki képviselő jelenlétében nagy ünnepségek közt leplezték le Kossuth Lajos szobrát. A Balkán-kérdés. (Wien, szeptember 30.) Vasárnap délelőtt a király Berchtold külügyminisztert és Schemua vezérkari főnököt a Balkán-kérdésben kihallgatáson fogadta. Székely aviatikus lezuhant. (Szatmárnémeti, szeptember 30.) Vasárnap d. u. 20.000 főnyi közönség jelenlétében Székely Mihály, a kiváló aviatikus gépe 100 méter magasságból lezuhant. A gép összetört — Székely sértetlenül maradt. Kilenc szál virág a nevelés kertjéből. Kassa, szeptember 30. Tanév elején nem időszerűtlen, ha egy pár gondolatot a neveléstudományban jártasok megszívlelésül a szülők figyelmébe ajánlanak. A tanítás mezején bőven terem a mérges és hasznos virág egyaránt és a kertnek is vannak virágai, melyeket a szülőknek ápolniok, gondozniok kétszeres odaadással kell, hogy aggkorukban is gyönyörködhessenek annak szépségében és bájos illatában. E kertből ajánlok kilenc szép szál virágot a szülők figyelmébe, hogy azt gyermekeik szivébe ültetve ápolják, szeretetükkel öntözzék és a szigor jóltevő zivatarával néhanéha lankadásában felfrissítsék, hogy e virágokból koszorút fonva, melyek a szülőket és gyermekeket mint Istennek együvé rendelt egy családba fűzött tagjait, egymással szorosan egybekössék. E virágokból font koszorúnak első és legszebb virága: Istenfélelem és jámborság. Ha nem imára tanítják a szülők gyermekeiket, ha nem lesz gondjuk rá, hogy ezzel keljenek és feküdjenek, megjósolhatjuk, hogy minden törekvésük hiábavaló és nem fognak valóságos boldogságot lelni e földön s üdvösséget érni az égben. Ha a családok háza nem lesz az Istenfélelem és jámborság otthona, hiába minden törekvés, hiába minden akarat, gyermekeik nevelése nem sikerül úgy, hogy abban agg korukban örömet, boldogságot, megnyugvást és megelégedést találjanak. Az istenfélelem mellett a szeretet az, amely nem ritkán csodákat művel, hisz az Üdvözítő maga szolgált a példával, midőn a gyermekeket ölébe véve, így szólt a szülőkhöz: „Engedjétek hozzám a kisdedeket, mert övék a mennyek országa". A második virág: Erkölcsiség. Ez az a virág, melynek illata megóvja a családot a szétvonás, az elpártolás, az egyet nemértés penészgombáitól. Az erkölcsiség az, mely a családi életet nemessé, magasztossá és igazán boldoggá emeli. Abban a családban, hol az erkölcsiség virágának illata tölti be a sziveket, nincs perlekedés, nincs féltékenység, nincs gyanakvás, nincs fennhéjázás és a rangvágyás kórsága sem bánt senkit. A család minden tagja Istenben bízva hisz, remél, minden csapást szívesen eltűr és elszenved anélkül, hogy egymástól elidegenednék. Azért szülők neveljétek gyermekeiteket Istenbe vetett bizalom mellett, zúgolódás nélkül tűrni a csapást, bosszú nélkül a megalázást, mert ha így nevelitek, lehettek csak büszkék a virág szépségére, illatára és csak igy élvezhetitek annak hasznos gyümölcseit. A harmadik virág: Munkásság. Mint a közmondás tartja: A munkásság az élet sója, mely szivünket a romlástól megóvja. Ha gyermekeinket a társadalom hasznos tagjaivá akarjuk nevelni, már korán kell ahhoz szoktatni. Erőiket, akaratukat a komoly célokra irányítani és körükből mindent eltávolítani, mi elpuhultságokra a legcsekélyebb alkalmat is adhatná. A szorgalom figyelmessé, gondossá tesz, a munka, a foglalkozás elűzi az unalmat és örömet önt iránta az ifjú szivekbe. A gyermekben a munka ösztöne korán már a játékban nyilvánul, hisz játszani is csak azért szeret, hogy foglalkozás nélkül ne legyen. És e játék változik át apránkint komoly munkává és vezeti a kisded lelkét a megfontolt munkára, mely neki a megélhetést majdan biztosítani fogja és megóvja attól, hogy a munkátlansággal az ördög párnájára jusson. A negyedik virág: Rendszeretet. Ha valami, úgy a rendszeretet az, mi a gyermekek erkölcsi nevelésében a munkát könnyűvé és kellemessé teszi. A rendszerető gyermek életet, áldást hoz a családba ; rendszeretete felemeli és hasznos foglalkozásra sarkalja. És hogy a rendszeretetnek nevelő hatása van, a közmondás magában rejti: „Rend a lelke mindennek !“ Azért a szülőknek a rendre való figyelemben vonatkozással kell tenniök az iskolára is, hogy gyermekeik az iskolába járásnál pontosak, feladataik elkészítésében rendesek, tanszereik gondozásában pedánsak legyenek. Ötödik virág: Tisztaság: Mi a harmat a virágnak, az a tisztaság az emberi testnek, még inkább a léleknek, mert a lélek tisztasága igazi útravaló a másvilági boldogságra. Hisz az a nyomorúság, mely a testen, mely a lelken oly mély sebeket vág, mint ez erénynek az ellenkezője, a tisztaság, mutatja azt, hogy a tisztaságra, teszi de még inkább a lelki tisztaságra a gyermekeket korán, de nagyon korán szoktatnunk kell, hogy ellenkezője, a bűn és tisztátlanság még gyökeret se verhessen. Ez erényvirágot bimbójában szeméremnek nevezzük, amelynek gyönyörű rózsapirja a gyermeki arcon minden legcsekélyebb avatatlan benyomásra is odaül. Hatodik virág: Engedelmesség. Az engedelmesség az az erény, mely az erkölcsi és világi törvényeknek az egyéni akaratot zúgolódás nélkül alávetni képes. Az engedelmesség az a kormánypálca, mellyel a családi és a társadalmi életet és rendet célirányosan vezetik és kormányozzák. Mivel a családi és társadalmi rendnek fentartása az életben oly szükséges és elengedhetetlen kellék, azért a szülők soha elég korán nem szoktathatják gyermekeiket az erényre. Elhibázza az a szülő a nevelést,