Felvidéki Ujság, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-01 / 147. szám
2 ______________ 1919-ben akadtak egyesek, akik nem a magyar haza keretében keresték a szlovákság boldogulását, de a szlovákság többsége nem akart elszakadni a magyar hazától. A közelmúlt történelmi eseményei is igazolták, hogy a szlovák nemzet boldogulásának legfontosabb alapja a magyar-szlovák testvériség. Kadlec Antal hatalmas tapssal fogadott beszéde után a kárpátaljai képviselők részéről Bródy András válaszolt az üdvözlésre. Az ülés mai napirendjén csak a bizottságok kiegészítése szerepelt. Az egyes bizottságokban ugyanis helyet tartottak fenn a felvidéki és kárpátaljai képviselők részére. A mai üléssel a képviselőház kitűzött munkarendje be is fejeződött. Kedden vagy szerdán már csak formális ülést tart a képviselőház és utána három hétig tartó nyári szünetre mennek a képviselők. Bárcxay János dr. mondott emlékbeszédet a Magyarországon élő nagyszalánciak találkozóján Budapest, junius 30. A bécsi határmegállapítás egyik legszomorúbb ténykedése volt, hogy a színtiszta református Nagyszaláncot a szlovákoknak ítélték, s ez az őstelepülés a magyar falu lakosságának minden igyekezete és kérelmezése ellenére nem kerülhetett vissza az anyaországhoz. Ugrásaink előtt közismert az a véres esemény, amely a novemberi bécsi döntés után 1938 december 19-én zajlott le Nagyszaláncon. Az akkor már végnapjait élő cseh uralom erőszakosságai és jogtalanságai annyira fellázították a község magyar népét, hogy elkeseredésében fegyvert fogott .'Igl * kiverte a cseheket a faluból a harcba, a cseh csapatok provokálásait, a szomszédos és már magyar területre eső Abaujrákos községben állomásozó magyar honvéd-határőrszakasz is kénytelen volt beleavatkozni s akkor esett el Görgey János honvédzászlós és Varga-Estók kisbirtokos, a nagyszalánci gazdaközönség közbeesőfélben állott vezetője. Ez a hősi cselekedet sajnos nem járt eredménnyel, mert a határmegállapító bizottság döntése folytán a magyar határőrszakasznak ki kellett vonulnia a faluból, úgy, hogy Nagyszalánc jelentleg is szlovák terület. A Nagyszaláncról a csonkahazába elszármazottak június 29-én, Péter és Pál napján seregszemlét, tartottak maguk között s visszaemlékezve a szalánci festői szépségű Árpád-kori várra, Visegrádom, a visegrádi várromok között gyűltek össze. A hajó elindulása előtt testületileg megjelentek a Szabadság-téri Észak-szobornál, ahol Görgey János honvédzászlós és Varga- Estók emlékezetére koszorút helyezett el. A kegyeletes aktus alkalmából Bárczay János dr. országgyűlési képviselő nagyhatású emlékbeszédet mondott Felvidéki Ujság Mallúdina is olasz rdciter Trieszt és a Dardanellák vonalán halad az olasz „Labenstauro“ határa Magyarország egy része is beletartozik az impériwn érdekkörébe Berlin, június 31. Ansaldo olasz publicista, akinek külpolitikai cikkei mindig nagy figyelmet érdemelnek a német „Europäische Revue“-ben nagyobb tanulmányt irt a földközitengeri helyzetről és Olaszország „életteréről“. — Olaszország — írja — a világháború után elérte a Brennert, azóta az olaszok természetes vágya a Földközitenger felé fordult. Olaszország tudatában van annak, hogy vagy megszerzi a földközitengeri hegemóniát, vagy pedig megszűnik nagyhatalom lenni. A cikk a továbbiakban hangsúlyozza, hogy az olasz élettér keleten Trieszttől a Dardanellákig terjed, tehát beletartozik Jugoszlávia, Görögország, Magyarország egy része és Bulgária is. Ez nem jelenti azt, hogy Olaszország ezeknek az államoknak önállóságába bele akarna avatkozni, azonban nem tűrheti el, hogy ezeket az államokat más kontinentális hatalom hajtsa befolyás alá. Ha például Franciaország stratégiai sakkfigurává akarná megnyerni a maga számára Jugoszláviát, Olaszország ezt nem nézhetné tétlenül. — egyébként azonban Olaszországnak esze ágában sincs beleavatkozni a jugoszláv hadsereg ügyeibe. — Albániát — fejezi be cikkét Ansaldo — szintén azért kellett Olaszországnak bekebelezni, nehogy a gyönge és önállótlan országocska olaszellenes érdekszférába kerüljön. A balkáni államoknak érezniök kell, hogy az olasz élettérhez tartoznak. Egy nemzet sem hajlandó indokolatlan áldozatra a békéért Halifax külügyminiszter beszéde Angliát támadja a német sajtó London, június 30. (MTI) Halifax külügyminiszter az angol külügyi társaság lakomáján beszédet mondott Hangsúlyozta, hogy Anglia kész további kötelezettségeket vállalni, ha valamely ország függetlensége és biztonsága veszélyben forog, mert ha egy ország elveszíti függetlenségét, akkor ezáltal Anglia biztonsága is nagyobb veszélybe kerül. Rámutatott arra, hogy Anglia támadás elleni intézkedéseit Németország és Olaszország úgy fogja fel, hogy azok a tengelyhatalmak bekerítésére és tönkretételére irányulnak, pedig Németország gazdasági önellátásra törekvő politikája által szigeteli el magát. Anglia ezzel szemben az együttműködést hajlandó kiterjeszteni minden nemzetre és a gazdasági élet minden ágazatára. A világ óhajtja a békét, de természetesen egy nemzet sem hajlandó Indokoltan áldozatot hozni a békéért Berlini jelentés Szerint a Deutsche Dienst Halifax beszédével kapcsolatban azt írja, hogy úgy látszik Londonban azt hiszik, hogy az érveket meggyőzővé lehet tenni a hang erejével és az állandó ismételgetéssel. Hagyjanak fel már Londonban azzal a kísérlettel, hogy az angol politikát békepolitikának tüntessék fel a német nép előtt Rosszul értelmezik a német élettért és német gazdasági önellátást. Németország jelen körülmények között nem cselekedhet, máskép. Az angol államférfiak viszont túlteszik magukat a Semleges államok függetlenségén és politikai üzletek tárgyává teszik őket. Anglia jelenlegi politikája a háborús szél minden előjelét magán viseli. Halifax beszédéből világosan kitűnik. — írja a Deutsche Dienst — hogy Anglia még mindig nem tudta felismerni a szőnyegen fekvő európai kérdések lényegét. Angliának gyarmati kérdés megoldására tett kijelentései csupán azt a célt szolgálják, hogy kifogást találjanak a probléma elodázására. Ami pedig a fegyverkezési korlátozást illeti, ezt a kérdést német részről vetették fel először, de Anglia az ajánlatot ismételten elutasította. GHESS FILMSZÍNHÁZ TELEF: 34-50 ElZaddsek kezdete: 1 i5-V«7-to9-l<or vasár, ‘,3-kor is Pénteken utóbbra: Karaván Duna Steffi Szombattól, a modern repülés éposza Szárnyas tengerészek 147. szám) — 1939. július b Hitler és Mussolini Rohanóban találkoznak. Róma, június 30. (MTI) Bernini közlekedésügyi miniszter hivatalosan bejelentette Mussolininak Bolzanóban történő közeli látogatását. Olasz politikai körökben biztosra veszik, hogy a látogatás a jövő hét elején megtörténik- Mussolini bolzanói látogatása során állítólag tanácskozni fog Hitler kancellárral. Ezt a hírt hivatalosan nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Döntéshez közelednek az angol-francia-orosz tárgyalások London, junius 3d A keletázsiai feszültség következtében Anglia mindent megtesz, hogy a moszkvai tárgyalások menetét meggyorsítsa és eredményt érjen el. Moszkvai körökben úgy vélik, hogy az angol erőfeszítéseknek meglesz az eredetértje és az angol-francia-szovjet tárgyalások a döntéshez közelednek. Sztanov, a szovjet legfelsőbb tanácsának tagja az angol-francia-szovjet tárgyalásokról cikket írt a Pravdában. Azt írja többek között, hogy minden békés nemzet türelmetlenül várja a tárgyalások befejezését, és szeretné, ha az egyezmény létrejönne. Angol körökben a cikket felhívásnak tekintik az egyezmény gyors megkötésére, természetesen a szovjet elgondolása szerint, az angol érdekek háttérbe szorításával. A szlovák kormány Eperjesen Eperjes, június 31. A szlovák kormány több tagja Tiso miniszterelnök vezetésével Keletszlovákiába utazott A miniszterelnök vonata szerdán este érkezett Eperjesre, ahol ünnepi fogadtatásban részesítették a miniszterelnököt és kíséretét. A himnusz eljátszása után Tiso miniszterelnök ellépett a katonaság, HG és FS arcvonala előtt, majd Ondrejkovics dr. járási főnök bemutatta a miniszterelnöknek a helyi hatóságok vezetőit A járási főnök üdvözlésére Tiso miniszterelnök rövid beszédben válaszolt Hangoztatta, hogy mint néprajzi egésznek joga van ahhoz, hogy etnográfiai határai legyenek, de tudatában kell lennie annak, hogy csak saját erejére és munkájára támaszkodhatok állama kiépítésénél. Este Fritz igazságügyminiszter vacsorát adott a miniszterelnök tiszteletére. A Felvidéki Újság eredeti tárcája A felvidéki magyar könyvtárak a csehszlovák uralom alatt összeállította: Péterfy József dr. III. A városi közkönyvtár ily módon állami és városi támogatás mellett szépen fejlődött. Könyvállománya, amely az átvétel idején 33.000 kötetből állott az 1938. év végén 87.000 kötetet számlált. Beirt olvasóinak létszáma 1001 és 2300 között ingadozott. Az évi látogatók száma 62 000 és 84.000 között változott A házi használatra kikölcsönzött kötetek száma pedig 35.000 és 65.000 között mozgott Jelentékeny könyvforgalmat bonyolított le egyúttal az egyetemi és más tudományos könyvtárakkal, amelyek a kassai könyvtárból kölcsönözték ki a szükséges magyar történelmi, földrajzi, statisztikai és egyéb könyveket. Kassa város közkönyvtárával azért foglalkoztunk kissé részletesebben, mert alakulása és fejlődése több tekintetben eltérő volt a Felvidék egyéb könyvtáraitól, de még azért is, mert a Kassán elért rendezés mintául szolgált más városok könyvtárai számára és pl. az ungvári országos jellegű könyvtárt buzgó vezetője, Halász Dániel főkönyvtáros teljesen a kassai könyvtár mintájára szervezte meg, amellyel állandó összeköttetésben volt A huszas évek folyamán több hivatalos küldöttség is felkereste a kassai könyvtárt, szervezetének tanulmányozása végett. A két könyvtár, a volt állami és a városi illy módon egyesülten, kölcsönösen védte és támogatta egymást Az állami könyvtár védelme alatt zavartalanul működött a városi könyvtár, viszont a városi könyvtár a veszély napjaiban megóvta az állami könyvtárt és annak értékes felszerelését és berendezését az elhurcolás veszélyétől. Királyhelmec. Könyvállománya: 2500 kötet. Megalakult 1928-ban, könyvtárosa: Juhász György, áll elemi isk. tanító. Komárom. Könyvtárának hivatalos címe: Komárom Városi Nyilvános Közkönyvtár. Alapítási éve: 1887, tehát már 52 éves múltra tekinthet vissza. Könyvtárosa: Baranyay József dr. Könyvállománya: 12.500 kötet. A 430/1919. számú csehszlovák könyvtártörvényt Komáromban csak 1926-ban hajtották végre a magyar ellenzéki pártok sürgetésére. Minthogy ez a törvény a magyar kultúrának is előnyöket ígért, a csehszlovák kormányzat nem sietett a törvény végrehajtásával, hanem a magyarságnak kellett azt kikövetelni. 1926-ban megalakult könyvtártanács és Alapy Gyula dr.-t, majd a annak lemondásával Baranyay József dr.-t választották meg városi könyvtárosnak. A magyar kultúra fejlődését rossz szemmel néző csehszlovák kormányzat sok gáncsot vetett a magyar könyvtár fejlődése elé. Gyakoriak voltak a könyvrazziák, a könyvek utáni nyomozások és az 1918 után nyomott magyar könyveket kérlelhetetlenül elvitték, lett légyen a könyv a legártatlanabb szakkönyv is, mint pl. A varrógépek kezelése, a kerékpárok szerkezete. Vörösmarty Mihály verses kötetét is elkobozták, csak azért, mert 1918 után nyomódott. Hiába hivatkozott a könyvtáros arra, hogy Vörösmarty már régen meghalt, még a csehszlovák állam születése előtt. Mert a könyvtárban 1918 után nyomott könyvet is találtak a könyvtárost perbe fogták és vád alá helyezték. A komáromi törvényszék azonban felmentette és az ügyész nem fellebbezte még az ítéletet s így a könyvtáros megmenekült a büntetéstől. Közben sűrűn érkeztek a miniszteri rendeletek, hogy ezt is, azt a könyvet is ki kell selejtezni a könyvtárból. Azokat a költői antológiákat, amelyekben a Himnusz vagy a Szózat volt közölve, mind ki kellett vonni a könyvtári forgalomból. De még Gárdonyi: Isten rabjai c. művét is, amely pedig IV. Béla király idejében játszik, szintén ki kellett selejtezni. Állandóan jöttek a rendeletek, hogy eltávolítandók mindazok a könyvek, amelyekben Mátyás király győzelme a csehek felett van megírva. Komárom város közigazgatására is nyomást gyakorolt a csehszlovák uralom és amíg a szlovák könyvtár dotációját pontosan kiutalták, a magyar könyvtár részére megszavazott segélyt rendesen két-három évi késedelemmel, csak állandó sürgetésre fizették ki. A pénzhiány ily módon állandóan súlyos gondot okozott a könyvtár vezetőségének. A cseh íróknak magyar nyelven megjelent munkáit először megrendeltették a könyvtárral, azután megrendelte a járási hivatal, persze a könyvtár terhére. Ekkor a könyvkiadó cég megkörnyékezte az iskolaügyi minisztériumot és az a megmaradt példányokat eladta a minisztériumnak, amely ajándékba küldte meg a vidéki könyvtáraknak, s így azok ott három példányban is megtalálhatók. A komáromi közkönyvtár a gyarapodásról címjegyzéket szokott kiadni. Most készül a nyolcadik, amelyet a közönség is megszerezhet magának. A könyvtár jelenleg a Jókai Egyesület Kultúrpalotájának földszintjén bérelt három helyiségben van elhelyezve, ahol olvasószoba is van. Az állandó olvasók száma 1000 körül mozog, a kikölcsönzött könyvek száma kitesz 35—40.OOO-ot A könyvtárt kisegítő tisztviselőjét maga a könyvtáros fizeti. Komárom egyik külvárosában, Partosujtelepen a könyvtár fiókkönyvtárt is tart fenn. Komárom körzetében a következő kisebb községi magyar könyvtárak működnek: Bogya, Csallóközaranyos, Ekei, Kamcsa, Megyercs, Keszegfalva, Nagymegyer, Nemesócsa, Szitnő. Sajnos azonban, hogy egyes községek a könyvtár dotációját beszüntették azzal a szűkkeblű indokolással, hogy erre törvényileg nincsenek kötelezve . Losonc városának még a cseh uralmat megelőző időből van 20.000 kötetnyi könyvtára. Könyvtárosa: Vassányi Margit. — A könyvtár dotációját a cseh uralom alatt felerészben magyar, felerészben pedig szlovák könyvek beszerzésére fordították. Losoncon van még az állami gimnáziumnak és az Ipartestületnek is elég jól felszerelt könyvtára. Léva város közkönyvtárának szervezése az 1938/39. évekhez fűződik. Megalakulását sokáig főleg a helyiség hiánya okozta. Kriek Jenő múzeumi igazgató és könyvtáros óriási fáradsággal összegyűjtötte a megszüntetett magyar intézetek könyvtári anyagát és ily módon rendkívül becses tartalmú, 10.000 kötetet meghaladó könyvtárt létesített amely 4000 kötetnyi Hungarikát tartalmaz. A könyvtár minden nehézség ellenére is a könyvtárvezető páratlan ügybuzgalma és szinte emberfeletti munkássága révén állandóan növekedett A beírt állandó olvasók száma 1938-ban kitett 241-et, a házi használatra kikölcsönzött könyvek száma 9436 kötetre rúgott. A könyvtárvezető mellett két Iroda, segéderő működik. Mind a három tiszteletdíjat élvez. A könyvtár működéséről 1938 ban adta ki nyolcadik évi jelentését (Folytatjuk)