Felvidéki Ujság, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-01 / 147. szám

2 ______________ 1919-ben akadtak egyesek, akik nem a ma­gyar haza keretében keresték a szlovákság boldogulását, de a szlovákság többsége nem akart elsza­kadni a magyar hazától. A közelmúlt történelmi eseményei is igazol­ták, hogy a szlovák nemzet boldogulásának legfontosabb alapja a magyar-szlovák test­vériség. Kadlec Antal hatalmas tapssal fogadott be­széde után a kárpátaljai képviselők részéről Bródy András válaszolt az üdvözlésre. Az ülés mai napirendjén csak a bizottsá­gok kiegészítése szerepelt. Az egyes bizott­ságokban ugyanis helyet tartottak fenn a felvidéki és kárpátaljai képviselők részére. A mai üléssel a képviselőház kitűzött munkarendje be is fejeződött. Kedden vagy szerdán már csak formális ülést tart a kép­viselőház és utána három hétig tartó nyári szünetre mennek a képviselők. Bárcxay János dr. mondott emlékbeszédet a Magyarországon élő nagyszalánciak találkozóján Budapest, junius 30. A bécsi határmegállapítás egyik legszo­­morúbb ténykedése volt, hogy a színtiszta református Nagyszaláncot a szlovákoknak ítélték, s ez az őstelepülés a magyar falu la­kosságának minden igyekezete és kérelme­zése ellenére nem kerülhetett vissza az anya­országhoz. Ugrásaink előtt közismert az a véres esemény, amely a novemberi bécsi döntés után 1938 december 19-én zajlott le Nagyszaláncon. Az akkor már végnapjait élő cseh uralom erőszakosságai és jogtalan­ságai annyira fellázították a község magyar népét, hogy elkeseredésében fegyvert fogott .'Igl * kiverte a cseheket a faluból a harcba, a cseh csapatok provokálása­it, a szomszédos és már magyar területre eső Abaujrákos községben állomásozó ma­gyar honvéd-határőrszakasz is kénytelen volt beleavatkozni s akkor esett el Görgey János honvédzászlós és Varga-Estók kisbir­tokos, a nagyszalánci gazdaközönség közbe­esőfélben állott­ vezetője. Ez a hősi cseleke­det sajnos nem járt eredménnyel, mert a határmegállapító bizottság döntése folytán a magyar határőrszakasznak ki kellett vonul­nia a faluból, úgy, hogy Nagyszalánc jelen­­tleg is szlovák terület. A Nagyszaláncról a csonkahazába elszármazottak június 29-én, Péter és Pál napján seregszemlét, tartottak maguk között s visszaemlékezve a szalánci festői szépségű Árpád-kori várra, Visegrá­­dom, a visegrádi várromok között gyűltek össze. A hajó elindulása előtt testületileg megje­lentek a Szabadság-téri Észak-szobornál, ahol Görgey János honvédzászlós és Varga- Estók emlékezetére koszorút helyezett el. A kegyeletes aktus alkalmából Bárczay János dr. országgyűlési képviselő nagyhatású em­lékbeszédet mondott Felvidéki Ujság M­allúdina is olasz r­dciter Trieszt és a Dardanellák vonalán halad az olasz „Labenstauro“ határa Magyarország egy része is beletartozik az impériwn érdekkörébe Berlin, június 31. Ansaldo olasz publicista, akinek külpoliti­kai cikkei mindig nagy figyelmet érdemel­nek a német „Europäische Revue“-ben na­gyobb tanulmányt irt a földközitengeri hely­zetről és Olaszország „életteréről“. — Olaszország — írja — a világháború után elérte a Brennert, azóta az olaszok ter­mészetes vágya a Földközitenger felé for­dult. Olaszország tudatában van annak, hogy vagy megszerzi a földközitengeri he­gemóniát, vagy pedig megszűnik nagyhata­lom lenni. A cikk a továbbiakban hangsúlyozza, hogy az olasz élettér keleten Trieszttől a Dardanellákig terjed, tehát beletartozik Jugoszlávia, Görögország, Magyarország egy része és Bulgária is. Ez nem jelenti azt, hogy Olaszország ezek­nek az államoknak önállóságába bele akarna avatkozni, azonban nem tűrheti el, hogy eze­ket az államokat más kontinentális hatalom­ hajtsa befolyás alá. Ha például Franciaor­szág stratégiai sakkfigurává akarná meg­nyerni a maga számára Jugoszláviát, Olasz­ország ezt nem nézhetné tétlenül. — egyéb­ként azonban Olaszországnak esze ágában sincs beleavatkozni a jugoszláv hadsereg ügyeibe. — Albániát — fejezi be cikkét Ansaldo — szintén azért kellett Olaszországnak beke­belezni, nehogy a gyönge és önállótlan or­szágocska olaszellenes érdekszférába kerül­jön. A balkáni államoknak érezniök kell, hogy az olasz élettérhez tartoznak. Egy nemzet sem hajlandó indokolatlan áldozatra a békéért Halifax külügyminiszter beszéde Angliát támadja a német sajtó London, június 30. (MTI) Halifax külügyminiszter az angol külügyi társaság lakomáján beszédet mon­dott Hangsúlyozta, hogy Anglia kész további kötelezettségeket vállalni, ha valamely or­szág függetlensége és biztonsága veszély­ben forog, mert ha egy ország elveszíti füg­getlenségét, akkor ezáltal Anglia biztonsága is nagyobb veszélybe kerül. Rámutatott arra, hogy Anglia támadás elleni intézkedé­seit Németország és Olaszország úgy fogja fel, hogy azok a tengelyhatalmak bekeríté­sére és tönkretételére irányulnak, pedig Németország gazdasági önellátásra törekvő politikája által szigeteli el magát. Anglia ez­zel szemben az együttműködést hajlandó ki­terjeszteni minden nemzetre és a gazdasági élet minden ágazatára. A világ óhajtja a békét, de termés­zete­sen egy nemzet sem hajlandó Indokol­tan áldozatot hozni a békéért Berlini jelentés Szerint a Deutsche Dienst Halifax beszédével kapcsolatban azt írja, hogy úgy látszik Londonban azt hiszik, hogy az érveket meggyőzővé lehet tenni a hang erejével és az állandó ismételgetéssel. Hagyjanak fel már Londonban azzal a kísérlettel, hogy az angol politikát béke­­politikának tüntessék fel a német nép előtt Rosszul értelmezik a német élettért és német gazdasági önellátást. Németország jelen kö­rülmények között nem cselekedhet, máskép. Az angol államférfiak viszont túlteszik ma­gukat a Semleges államok függetlenségén és politikai üzletek tárgyává teszik őket. Anglia jelenlegi politikája a háborús szél minden előjelét magán viseli. Halifax beszédéből világosan kitűnik. — írja a Deutsche Dienst —­ hogy Anglia még­­ min­dig nem tudta felismerni a szőnyegen fekvő európai kérdések lényegét. Angliának gyarmati kérdés megoldására tett kijelen­­­tései csupán azt a célt szolgálják, hogy ki­fogást találjanak a probléma elodázására. Ami pedig a fegyverkezési korlátozást illeti, ezt a kérdést német részről vetették fel elő­ször, de Anglia az ajánlatot ismételten el­utasította. GHESS FILMSZÍNHÁZ TELEF: 34-50 ElZaddsek kezdete: 1 i5-V«7-to9-l<or vasár, ‘­,3-kor is Pénteken utób­bra: Karaván Duna Steffi Szombattól, a modern repülés éposza Szárnyas tengerészek 147. szám) — 1939. július b Hitler és Mussolini Rohanóban találkoznak. Róma, június 30. (MTI) Bernini közlekedésügyi miniszter hivatalosan bejelentette Mussolininak Bol­­zanóban történő közeli látogatását. Olasz politikai körökben biztosra veszik, hogy a látogatás a jövő hét elején megtörténik- Mus­solini bolzanói látogatása során állítólag ta­nácskozni fog Hitler kancellárral. Ezt a hírt hivatalosan nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Döntéshez közelednek az angol-francia-orosz tárgyalások London, junius 3d A keletázsi­ai feszültség következtében Anglia mindent megtesz, hogy a moszkvai tárgyalások menetét meggyorsítsa és ered­ményt érjen el. Moszkvai körökben úgy vé­lik, hogy az angol erőfeszítéseknek meg­lesz az eredetértje és az angol-francia-szovjet tárgyalások a döntéshez közelednek. Sztanov, a szovjet legfelsőbb tanácsának tagja az angol-francia-szovjet tárgyalásokról cikket írt a Pravdában. Azt írja többek kö­zött­, hogy minden békés nemzet türelmetle­nül várja a tárgyalások befejezését, és sze­retné, ha az egyezmény létrejönne. Angol körökben a cikket felhívásnak tekintik az egyezmény gyors megkötésére, természe­­tesen a szovjet elgondolása szerint, az angol érdekek háttérbe szorításával. A szlovák kormány Eperjesen Eperjes, június 31. A szlovák kormány több tagja Tiso minisz­terelnök vezetésével Keletszlovák­iába uta­zott A miniszterelnök vonata szerdán este ér­kezett Eperjesre, ahol ünnepi fogadtatásban részesítették a miniszterelnököt és kíséretét. A himnusz eljátszása után Tiso miniszterel­nök ellépett a katonaság, HG és FS arc­vonala előtt, majd­ Ondrejkovics dr. járási főnök be­mutatta a miniszterelnöknek a helyi hatósá­gok vezetőit A járási főnök üdvözlésére Tiso miniszter­elnök rövid beszédben válaszolt Hangoz­tatta, hogy mint néprajzi egésznek joga van ahhoz, hogy etnográfiai határai legyenek, de tudatában kell lennie annak, hogy csak saját erejére és munkájára támaszkodhatok állama kiépítésénél. Este Fritz igazságügyminiszter vacsorát adott a miniszterelnök tiszteletére. A Felvidéki Újság eredeti tárcája A felvidéki magyar könyvtárak a csehszlovák uralom alatt összeállította: Péterfy József dr. III. A városi közkönyvtár ily módon állami és városi támogatás mellett szépen fejlő­dött. Könyvállománya, amely az átvétel idején 33.000 kötetből állott az 1938. év végén 87.000 kötetet számlált. Beirt olva­sóinak létszáma 1001 és 2300 között inga­dozott. Az évi látogatók száma 62­ 000 és 84.000 között változott A házi használatra kikölcsönzött kötetek száma pedig 35.000 és 65.000 között mozgott Jelentékeny könyv­forgalmat bonyolított le egyúttal az egye­temi és más tudományos könyvtárakkal, amelyek a kassai könyvtárból kölcsönözték ki a szükséges magyar történelmi, földrajzi, statisztikai és egyéb könyveket. Kassa város közkönyvtárával azért fog­lalkoztunk kissé részletesebben, mert ala­kulása és fejlődése több tekintetben eltérő volt a Felvidék egyéb könyvtáraitól, de még azért is, mert a Kassán elért rendezés min­tául szolgált más városok könyvtárai szá­mára és pl. az ungvári országos jellegű könyvtárt buzgó vezetője, Halász Dániel főkönyvtáros teljesen a kassai könyvtár mintájára szervezte meg, amellyel állandó összeköttetésben volt A huszas évek fo­lyamán több hivatalos küldöttség is felke­reste a kassai könyvtárt, szervezetének ta­nulmányozása végett. A két könyvtár, a volt állami és a városi illy módon egyesülten, kölcsönösen védte és­­ támogatta egymást Az állami könyvtár vé­delme alatt zavartalanul működött a városi könyvtár, viszont a városi könyvtár a ve­szély napjaiban megóvta az állami könyv­tárt és annak értékes felszerelését és be­rendezését az elhurcolás veszélyétől. Királyhelmec. Könyvállománya: 2500 kö­tet. Megalakult 1928-ban, könyvtárosa: Ju­hász György, áll elemi isk. tanító. Komárom. Könyvtárának hivatalos címe: Komárom Városi Nyilvános Közkönyvtár. Alapítási éve: 1887, tehát már 52 éves múltra tekinthet vissza. Könyvtárosa: Bara­­nyay József dr. Könyvállománya: 12.500 kötet. A 430/1919. számú csehszlovák könyvtár­törvényt Komáromban csak 1926-ban haj­tották végre a magyar ellenzéki pártok sür­getésére. Minthogy ez a törvény a magyar kultúrának is előnyöket ígért, a csehszlovák kormányzat nem sietett a törvény végre­hajtásával, hanem a magyarságnak kellett azt kikövetelni. 1926-ban megalakult könyvtártanács és Alapy Gyula dr.-t, majd a annak lemondásával Baranyay József dr.-t választották meg városi könyvtárosnak. A magyar kultúra fejlődését rossz szemmel né­ző csehszlovák kormányzat sok gáncsot ve­tett a magyar könyvtár fejlődése elé. Gya­koriak voltak a könyvrazziák, a könyvek utáni nyomozások és az 1918 után nyomott magyar könyveket kérlelhetetlenül elvitték, lett légyen a könyv a legártatlanabb szak­könyv is, mint pl. A varrógépek kezelése, a kerékpárok szerkezete. Vörösmarty Mi­hály verses kötetét is elkobozták, csak azért, mert 1918 után nyomódott. Hiába hi­vatkozott a könyvtáros arra, hogy Vörös­marty már régen meghalt, még a csehszlo­vák állam születése előtt. Mert a könyvtár­ban 1918 után nyomott könyvet is találtak a könyvtárost perbe fogták és vád alá he­lyezték. A komáromi törvényszék azonban felmentette és az ügyész nem fellebbezte még az ítéletet s így a könyvtáros megme­nekült a büntetéstől. Közben sűrűn érkez­tek a miniszteri rendeletek, hogy ezt is, azt a könyvet is ki kell selejtezni a könyvtár­ból. Azokat a költői antológiákat, amelyek­ben a Himnusz vagy a Szózat volt közölve, mind ki kellett vonni a könyvtári forgalom­ból. De még Gárdonyi: Isten rabjai c. művét is, amely pedig IV. Béla király idejében játszik, szintén ki kellett selejtezni. Állan­dóan jöttek a rendeletek, hogy eltávolítan­­dók mindazok a könyvek, amelyekben Má­tyás király győzelme a csehek felett­ van megírva. Komárom város közigazgatására is nyomást gyakorolt a csehszlovák uralom és amíg a szlovák könyvtár dotációját pon­tosan kiutalták, a magyar könyvtár részére megszavazott segélyt rendesen két-három évi késedelemmel, csak állandó sürgetésre fizették ki. A pénzhiány ily módon állan­dóan súlyos gondot okozott a könyvtár ve­zetőségének. A cseh íróknak magyar nyel­ven megjelent munkáit először megrendel­tették a könyvtárral, azután megrendelte a járási hivatal, persze a könyvtár terhére. Ekkor a könyvkiadó cég megkörnyékezte az iskolaügyi minisztériumot és az a megma­radt példányokat eladta a minisztériumnak, amely ajándékba küldte meg a vidéki könyv­táraknak, s így azok ott három példányban is megtalálhatók. A komáromi közkönyvtár a gyarapodásról címjegyzéket szokott kiadni. Most készül a nyolcadik, amelyet a közönség is megsze­rezhet magának. A könyvtár jelenleg a Jókai Egyesület Kultúrpalotájának földszintjén bérelt három helyiségben van elhelyezve, ahol olvasó­szoba is van. Az állandó olvasók száma 1000 körül mo­zog, a kikölcsönzött könyvek száma kitesz 35—40.OOO-ot A könyvtárt kisegítő tisztviselőjét maga a könyvtáros fizeti. Komárom egyik külvárosában, Partosuj­­telepen a könyvtár fiókkönyvtárt is tart fenn. Komárom körzetében a következő kisebb községi magyar könyvtárak működnek: Bogya, Csallóközaranyos, Ekei, Kamcsa, Megyercs, Keszegfalva, Nagymegyer, Ne­­mesócsa, Szitnő. Sajnos azonban, hogy egyes községek a könyvtár dotációját beszüntették azzal a szűkkeblű indokolással, hogy erre törvényi­leg nincsenek kötelezve . Losonc városának még a cseh uralmat megelőző időből van 20.000 kötetnyi könyv­tára. Könyvtárosa: Vassányi Margit. — A könyvtár dotációját a cseh uralom alatt fe­lerészben magyar, felerészben pedig szlovák könyvek beszerzésére fordították. Losoncon van még az állami gimnázium­nak és az Ipartestületnek is elég jól felsze­relt könyvtára. Léva város közkönyvtárának szervezése az 1938/39. évekhez fűződik. Megalakulását sokáig főleg a helyiség hiánya okozta. Kriek Jenő múzeumi igazgató és könyvtáros óriási fáradsággal összegyűjtötte a megszüntetett magyar intézetek könyvtári anyagát és ily módon rendkívül becses tartalmú, 10.000 kö­tetet meghaladó könyvtárt létesített amely 4000 kötetnyi Hungarikát tartalmaz. A könyv­tár minden nehézség ellenére is a könyvtár­­vezető páratlan ügybuzgalma és szinte em­berfeletti munkássága révén állandóan­­ nö­vekedett A beírt állandó olvasók száma 1938-ban kitett 241-et, a házi használatra kikölcsönzött könyvek száma 9436 kötetre rúgott. A könyvtárvezető mellett két Iroda, segéderő működik. Mind a három tisztelet­­díjat élvez. A könyvtár működéséről 1938 ban adta ki nyolcadik évi jelentését (Folytatjuk)

Next