Felvidéki Ujság, 1940. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1940-02-01 / 26. szám
KASSA, 1940 febr. 1, Csütörtök Ara 10 fillér I. évfolyam, 26. számm Főmunkatárs: Dr. PAJOR MIKLÓS POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. BÁRCZAY JÁNOS Időlés las . A meteorológiai intézet jelentése szerint északkeleti szél, több helyen havazás, néhány helyen kisebb hófúvás, sok helyen köd várható. A hideg csökken. ROMÁNIA MBMIWCEPI Eredménytelen marad a balkenertakoslat Róma, február 1. (MTI) A Dunamenti és a balkáni fővárosokból érkező jelentésekből arra lehet következtetni, hogy a belgrádi értekezlettől nem várható szenzációs eredmény. A Balkán-szövetség tagállamai megvizsgálják az általános politikai helyzetet, annak hangsúlyozásával, hogy a balkáni béke fenntartása közös érdekű. Az értekezlet elutasítja az olyan csoport vagy tömörülés létesítését, amelyet harmadik hatalom ellen irányulónak lehetne felfogni. Utalni lehet Cincar-Markovics jugoszláv külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatára, amely szerint a jugoszláv politika teljesen összhangban van Olaszország politikájával és arra irányul, hogy a Balkánon és a Dunamedencében rend valósuljon meg. A Neue Zürcher Zeitung budapesti tudósítója írja, hogy a pénteken Belgrádban összeülő értekezlet előestéjén úgy látszik csaknem teljesen tisztázódott a diplomáciai helyzet és eddig semmi jele sincs annak, hogy Románia engedne. Jugoszlávia tanácsát barátságosan fogadták ugyan Bukarestben, de foganatja a tanácsnak nem lesz. Bukaresti vélemény szerint Németországnak a román kőolaj iránt tanúsított nagy gazdasági érdeklődése erélyesebbé tette Románia magatartását szomszédaival szemben. A Magyarország és Románia közötti olasz közvetítő javaslat ilyen körülmények között nem vezethet eredményre. Nincs lehetősége annak sem, hogy Románia önkormányzatot biztosítson a bolgár és magyar kisebbségnek. így helytálló Cincar-Markovics jugoszláv külügyminiszter kijelentése, hogy a balkáni értekezlettől, amely a semlegességi gondolat megszilárdítását szolgálja, semmiféle szenzációs eredmény nem várható. Olaszországnak is vannak fontos érdekei a Balkánon, amelyek közvetlenül a német érdekek után következnek. Hangsúlyozza a lap, hogy a Szovjet változatlanul követeli Besszarábiát Romániától és nem mond le arról a törekvéséről, hogy lejebb hatoljon a Fekete-tenger partján és így melegebb vizű kikötőhöz jusson. Törökország, mint a nyugati hatalmak szövetségese, a francia és az angol külpolitika jótanácsait viszi magával Belgrádba. Rámutatnak arra, hogy röviden ebben lehet összefoglalni a balkáni helyzetet. Álláshalmozás ' Az ország megcsonkítása óta állandó témája közéletünknek az álláshalmozások kérdése. Minél kisebb lett a nemzet kenyere, annál inkább nemzeti érdek lett az abból való aránylagos osztás. Bár soha el nem érhető utópisztikus dolog volna arra törekedni, hogy mindenki pontosan egyforma adagolásban részesüljön a javakból, mégis állami feladattá kell tennünk, hogy kirívó esetek ne állandósulhassanak. A Magyar Élet Pártjának egyik legutóbbi értekezletén is szóba került ez a kérdés, amikor az egyik képviselő megkérdezte a miniszterelnököt, hogy hajlandó-e a kormány az állás-, illetve jövedelemhalmozásával foglalkozni oly módon, hogy erre vonatkozólag törvényt is hozzanak._ Már maga az interpelláló képviselő szigorú határok közé szorította felvetett kérdését, hangoztatván, hogy nem gondol a kis tisztviselőkre, akik aránylag csekély jövedelmük mellett esetleg valami mellékkeresetre tesznek szert, sőt azokra a házaspárokra sem, akik külön-külön keresnek ugyan, de a két jövedelem sem haladja meg az életnívó határát. Gróf Teleki Pál részletesen válaszolt s amit mondott, teljes mértékben kielégííti a közvélemény kívánságát. Nagyon helyes, hogy a miniszterelnök az álláshalmozások kérdését is beépítette az állam szociális gondoskodásának komplexumába. A miniszterelnök mindig hangoztatta, hogy ahol csak lehet, szociális segítést kell gyakorolnunk, de ezt ne alamizsnaszerűen tegyük, hanem a reális, szociális élet megteremtését szolgáljuk. Ha a szociális segítést gyakoroljuk, ezt két okból tesszük. Az egyik humanitárius szempontból történik, abból a filantróp géngondolatkörből fakad, amelyek nemcsak hirdeti az emberséges felfogást, de az emberen, valóban, segít is. A másik szempont nemzeti célokat kíván kielégíteni. A nemzet egyedekből áll s nemcsak a jelen, de különösen a jövő szempontjából nem érdektelen, hogy milyen egyedekből áll a nemzet Az erős, viharálló, fejlődni tudó, fizikailag és lelkileg felvértezett nemzet nem egyes kormányoknak, nem valamely pártnak, foglalkozási ágnak, vallásfelekezetnek, avagy társadalmi osztálynak a kisajátított programja, hanem nagy nemzeti cél, amelyen jövőnk fordul meg. Ebből a szempontból bírálta felül a miniszterelnök a hozzá intézett kérdést s valóban helyes választ adott akkor, amikor hangoztatta, hogy az álláshalmozások elnevezés alá vont probléma anyagában nem lehet rést hozni. általános érvényű rendelkezem lehet azért, mert ha legfőbb szempontnak az ország érdekét vesszük, — mint ahogy e mögött el kell törpülnie minden más szempontnak — akkor súlyos felelősséget vállalna az állam bizonyos állások betöltésénél, ha például kifejezetten csak humanitárius megítélés alapján döntene. Ha a férj és feleség is keres — amit gyakran hoznak fel kirívó esetek gyanánt —, itt is rendkívül óvatosnak kell lennie a döntésnek. Mert csaknem annyi a probléma, ahány az eset. Ha a férj például úgynevezett jó állásban van, amelynek jövedelmében eltarthatja feleségét és gyermekeit is, az esetleges paragrafus szerint a feleség nem foglalhatna el kereseti pozíciót. Pedig megtörténhet, hogy a feleség olyan kiváló tanárnő, orvosnő, tanítónő, stb., akinek szellemi képességeit, munkáidnak rendkívüliségét kivonni a nemzeti fejlődés vonalából vétek volna, mert a nemzet kulturképességeinek egy értékét távolítanánk el a nemzeti fejlődés munkaterületéről. Nehéz tehát ebben a sokszor hangoztatott álláshalmozási kérdésben általános érvényű rendezést hozni. Igen gyakran megtörténik, hogy nem a humánus, hanem a nemzeti cél és a nemzet érdeke kívánja meg azt, hogy állásban hagyjunk kiváló tehetségeket, mert bármily magasfokú kultúrára hivatkozhat a magyar nemzet, azt a könnyelműséget mégsem követheti el, hogy értékeit könnyen negligálja. Maradjunk meg tehát az elérhető legjobb határok között s olyan területekre koncentráljuk az álláshalmozások tilalmazását, amelyeken valóban szükségtelen, sőt ártalmas a jövedelmekkel járó több pozíció betöltése. Általában helyes hogy a közfunkciót betöltő ember ne ragadjon magához két-három munkakört, természetesen olyanokat, amelyekért fizetést kap. A közfunkcionárist sem lehet azonban kárhoztatni azért ha istenadta tehetségével munkakörét szccskiti, de ezeknek azt mondhatjuk: tekintsenek a magyar történelmi múltba s fedezzék fel a mai modern világ számára a régi magyar közéletben ismert nobile officiumokat. Értjük ezt úgy, hogy igenis fáradozzon, dolgozzék a közfunkcionárius a haza javára, az egyesületi és társadalmi életben kifogyhatatlanul, de ezért a munkájáért fizetést ne fogadjon el. Még mindig jobb, hogyha tömegével rendelkezünk olyan szellemi értékekkel, akik több munkakört is el tudnak látni, mintha azoknak száma szaporodnék, akik egyetlen munkakör ellátására sem alkalmasak. A közvélemény gróf Teleki Pál válaszát higgadt, komoly megítéléssel fogadta s igazat ad felfogásának. Mi a demagógiát tartjuk a magyar közélet egyik legnagyobb veszedelmének. A legnemesebb gondolat is pusztító, destruáló anyaggá válik annak a kezében, aki alsóbbrendű ösztönökre építve akar célhoz jutni Korántsem kelünk védelmekre a szociális életet bénító, az anyagi javakat habzsoló s mások szájától még a kenyeret is elvenni kívánó álláshalmozóknak, akik ürge módjára anyagiakkal halmozzák éléskamrájukat azon túl is, ami magas életszínvonalukat már meghaladja. — ezt a beteges törekvést tűzzel-vassal ki kell irtani a magyar életből. De visszatérve gróf Teleki Pál gondolatmenetére, ne a demagógia során száguldozzunk, amikor ebben a kérdében higgadt állásfoglalást akarunk tenni, mert amikor lenten-nyomon legfőbb törvényünkhöz térünk vissza , ez a nemzet érdeke, akkor ebben a kérdésben is akkor járunk el helyesen, ha döntésünket hozzáigazítjuk. Egyébként legjobb reményünk szerint nyílik a magyar horizont s reménykedünk a tavaszodás áldást hozó jövőjében, amikor talán a kicsire szabott magyar kenyér is nagyobbra nő mindannyiunk számára. A Szovjet követeli Besszarábiát Róma, február 1. (MTI) A Stempe Sera című lap a balkáni helyzettel foglalkozva többek között azt írja, hogy valamennyi nagyhatalomnak fontos érdekei vannak a Balkánon. Németország érdekei gazdasági természetűek, mert a balkáni külkereskedelem 40 százaléka Németország felé irányul. Rámutat a lap arra, hogy Olaszország Délkeleteurópában a béke fenntartását kívánja, de mint Magyarország barátja, támogatja a magyar követeléseket a békeszerződések békés felülvizsgálása céljából. Erősödtek a bolgár revíziós törekvések is München, február 1. (MTI) A „Münchener Neueste Nachrichten“ a belgrádi értekezlettel foglalkozva hangsúlyozza, hogy Törökországnak a két nyugati hadviselő állammal való szövetkezése élénk rést ütött a balkán államok szövetségén. A csehszlovákiai nagy események és később a lengyelországi események teljesen új helyzet elé állították a Balkánt. Romániával együtt Magyarország is a Szovjet szomszédja lett és erősödtek a bolgár revíziós törekvések is. A jelenlegi helyzetben biztosra vehető, hogy a belgrádi értekezlettől nem várható döntő határozat. Fontos szerepet játszik a balkáni politika kialakulásában az a tény is, hogy a szovjet-román határ meghosszabbodása Bukarestben nagy ijedelmet okozott, tekintettel a rendezetlen bolgárromán viszonyra, nem is beszélve arról, hogy távolról sem sikerült megvalósítani a magyar-román kibékülést. A balkáni politika kialakulásához hozzájárult Olaszország tevékenysége is Délkeleteurópában. Ez Albánia bekebelezésével kezdődött és folytatódott olyan diplomáciai tevékenységekkel, mint legutóbb Ciano gróf és Csáky István gróf velencei megbeszélése volt. Huszonöt hajót süllyesztett el a német légiflotta a nagy légitámadás során Nyolcszáz kilométeres szakaszon bombázták a hajókat az angol partvidéken London, február 1. (MTI) A Havas Iroda jelentése szerint a német légitámadás során, amely a skóciai Aberdeentől a kenti grófságig mintegy nyolcszáz kilométeres hosszú szakaszra terjedt ki, a húsz német repülőgép a következő hajókat támadta meg: A Croyton ^553 tonnás cardiffi szénszállító hajó, a 8501 tonnás British Triumph londoni olajszállító hajó. Jersey Queen, mely az angol-normand szigetek hajóstársaságának tulajdonában van, Algoma nevű 169 tonnás grynsby-i halászhajó, továbbá egy felfegyverzett halászhajó és egy világítóhajó. A City of Bath nevű hajót ugyancsak bombázta két német repülőgép, midőn Firth of Tagban tartózkodott, ahol még két másik hajót, a Lady Shirleyt és a Hullt, továbbá egy ismeretlen nevű hajót bombáztak. Az Algomat az éjszaka beálltával érte támadás. Az esti órákban a yorkshirei partokról elindult mentőhajó hiába keresett négy órán keresztül egy kereskedelmi hajót, amely segélyt kérő jeleket sugárzott ki, miután bombatalálat érte. Egy másik helyen egy mentőhajó az ellenség által bombázott halászhajó legénységének tíz megmentett tagjával tért vissza a kikötőbe. Délután Yarmouth közelében bombaesések által előidézett tompa robbanásokat hallottak. Egy hatalmas német hárommotoros repülőgép megtámadta a kikötőben horgonyzó őrhajót. Az 1847 tonnás Eston nevű angol gőzössel kapcsolatban, amely az Északi tengeren zátonyra futott, nem tudják, hogy az ellenséges bombák követeltek-e emberáldozatot? A tegnapi német légitámadás során a „Giralda“ nevű angol hajó elsüllyedt. A 4450 tonnás „Bancrest“ hajó is súlyosan megsérült. Úgy látszik hogy a hajó legénységét egy ember kivételével megmentették. Mint Plymouthból jelentik, a 4652 tonnás Avra nevű görög hajó szerdán reggel Start Point közelében aknára futott A kikötőből vontató hajók siettek a helyszínre, hogy megkíséreljék a hajó bevontatását . Az angol kísérő hajók ellen intézett német légitámadás kiegészítéséül jelentik, hogy a német repülőgépek hatásosan bombázták az „Ungern“ 8180 tonnás angol hajót és a „Hon-1