Felvidéki Ujság, 1943. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-01 / 145. szám

Tl­ik éftolyaa, 146. Utehi ■ nurficfttirtik, IMS JüUm 1 *«HMkai láfilUip 1 m»i>n­Ml», IM« I, EMfiuMfi *ra P•’t Kallai Bol­tűn NIHm m M41 -kladedhratan­ Kassa, talafaai tatofon: M>» Churchill bejelentette, hogy az angolszász légiflotta folytatni fogja kíméletlen támadásait a német városok polgári negyedei ellen Hatvannégy templom pusztult el Nápolyban Megjelentek a fizetések, munkabérek, árak, adók, illetékek szabályozásáról szóló rendeletek A közalkalmazottaknak a háborús kü­lönátalánnyal összevónt fizetését 20 százalékkal emelték . A családi pótlékot te emelték­­ A nyugdíjkiszámításnál a közalkalmazottak újonnan megállapított fizetését vették alapul, a nyugdíjasok is felemelt családi pótlékot kapnak — A magánalkalmazottak alapfizetését újonnan keU rendezőtök a munkaadóknak és a fizetéspótlék 55-60 százalékra emelkedik — Az ipari és kereskedelmi munkások az alapbére után 60 százalékra emelkedik a bérpótlék . A túlórád­ j után is szcbd kell bérpótlékot A közszükségleti és fényűzési cikkek új árai­t­­! A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Buda­pesti Közlöny csütörtöki száma ,a rendeletek hosszú sorozatát tartalmazza, amelyek töb­bek között az árakat, a fizetéseket és bére­ket újból szabályozzák. A kormány azért tette közzé egyidőben ezeket a rendeleteket, hogy az új árak, bérek és fizetések színvo­nala kialakításában az összhang és az egy­öntetűség biztosíttassák és megfelelő módon kifejezésre is jusson, mert csak ez az út lehetséges az új árszínvonal állandósítására. A KÖZALKALMAZOTTAK új fizetése A rendezés keretében a közalkalmazottak illetményei és családi pótlékai, valamint a nyugdíjasok, özvegyek és árvák járandósá­gait is szabályozták. A közalkalmazottak háborús különmun­­kaá­talány­át is összevonták a fizetéssel. A fizetés 20 százalékkal lett nagyobb és a családi pótlék a fizetésjavításnak meg­felelően emelkedett. Fenntartja a rendelet azt az eddigi intézke­dést is, hogy az újszülött után első ízben fel­emelt családi pótlék ötszörös összege folyó­sítandó. A jövőben az a közalkalmazott vagy nyugdíjas, aki hadiárvát fogad örökbe, vagy hadiárva gyermek neveléséről háztartásában gon­doskodik, családi pótlékban részesül, illetve a pétlét engedélyezhető akkor is, ha a gyermekkel sincs vérrokonságban. Családvédelmi szempontból nagy jelentő­­az az intézkedés, hogy az atvátlan árva után fizetett nevelési járulék a cs­ládi pótléknál kevesebb nem lehet. Ez az­ összeg a hősi halált halt alkalmazott árvájánál a családi pótlék összegének másfélszeresére, a szülötten árvánál pedig ennek kétszeresére emel­kedik. újítás a nyugellátásnál A nyugellátás terén lényeges újítást jelent a rendelet, mert a közalkalmazottak újonnan megállapí­tott fizetését vették a nyugellátás kiszá­mításánál alapul és egyben emeli a rendelet a nyugdíjasok családi pótlékát. A MAGÁNALKALMAZOTTAK FIZETÉSÉNEK ÚJABB SZABÁLYOZÁSA A magánalkalmazottak­­ fizetésének újabb Szabályozásira a rendelet hatálya kiterjed az ipari és­­ kereskedelmi, valamint a bányá­ig kiodőü­zí­nekben, üzletekben és a rende­letben felsorolt egyéb vállalatoknál, úgyszin­tén általában a keresetszerűen folytatott Vállalatoknál és irodákban alkalm­azott ma­gántisztviselőkre. A rendelet a magánalkalmazottaknál a járandóságot emeli és egyben rögzíti. A munkaadó köteles a rendelet hatálya alá eső munkavállalójánál úgynevezett alap­fizetést megállapítani, az alapfizetés alapján kiszámtott járandóság, úgyszin­tén a túlóra­díj és az esetleges vasárnapi pótdíj után fizetési pótlékot kell fizetni. A fizetési pótlék mértéke az egész ország területére egységesen megállapittatott. A FIZETÉSI PÓTLÉK 50-60 SZÁZALÉK A fizetési pótlék a korábbi rendeletek­ben már megállapított, mintegy harminc százaléka figyelembevételével az évi 4000 pengőig terjedő alapfizetés után a 60 százalékot, a 8000 pengőig terjedő alapfizetés után az 55 százalékot nem haladhatja meg. 8000 és 24 ezer pengő között mozgó fizetéscsoportok után a pótlék legfeljebb 4400 pengő lehet. Akinek évi 24 ezer pengőnél több, de évi 24.800 pengőnél kevesebb az alapfizetése, annak pótlékát úgy kell megállapítani, hogy a pótlék az alapfizetést 28.400 pengőre egé­szítse ki. A MUNKÁSOK BÉRPÓTLÉKA 60 SZÁZALÉK Az ipari, kereskedelmi, bánya- és kohó­üzemekben, üzletekben és a rendeletben felsorolt vállalatokban foglalkoztatott iparos és kereskedősegédek, munkások, tanoncok és hasonló munkavállalók munkabérének újabb szabályozására kiadott rendelet értel­mében a munkaadóknak meg kell állapítaniuk a munkavállalók úgynevezett alapbérét. Az alapbér az eddigi törvényes bérpót­lékot általában a harminc százalékot is magában foglaló, június 30-án érvényben volt járandóság 77 százaléka. Az alap­bér alapján kiszámított járandóság, úgy­szintén a túlóradíj és az esetleges vasár­napi pótdíj után bérpótlékot kell fizetni. A bérpótlék a hadiüzemekben és a honvé­delmi törvény alapján előkészületi intézke­désre kötelezett üzemeknél 60 százalék. Egyéb üzemekben a munkaadó a bérpótlé­kot 56 százalékig emelheti fel. A MEZŐGAZDASÁGI MUNKABÉREK A munkabér általános rendezése kapcsán újból szabályozni kell a mezőgazdasági munkabéreket is. A magána­k­almazo­ttak nyugellátásának, va­lamint a munkások nyugbérének újabb sza­bályozására vonatkozó rendelkezések rövi­desen szintén megjelennek. A TRAFIK, CUKOR, GYUFA, ECET, SÓ, ÉLESZTŐ ÚJ ÁRAI, EMELIK A FOGYASZ­TÁSI ADÓKAT, ITALMÉRÉSI ÉS VÁM­­ILLETÉKEKET A Magyar Távirati Iroda jelenti. A Buda­pesti Közlöny csütörtöki számában rendele­tek jelentek meg, melyek aziránt intézked­nek, hogy azok az adók, amelyek tételesen, tehát nem százalékszerűen állapíttatnak meg, valamint az állami szolgáltatásokért járó díjak, tarifák és egyes egyéb állami, illetve közületi bevételek összhangba hozas­sanak az új árszínvonallal. Az új árszínvonal kialakítása a kézbevéte­lek emek újabb alkalmazásának figyelembe­vételével történt. A bevételek fokozásánál a kormány elsősorban a fényűzést, illetve az élvezeti cikkeket kívánta megterhelni. Ezeknek a szempontoknak megfelelően emel­kedik a mozijegy adóterhe, a szesz és ennek következtében az ecet és az ecetsav és az élesztő eladási ára, úgyszintén emelkedik a dohánygyártmányok ára. A dohánygyártmá­nyok áremelkedése az olcsóbb fajtánál ki­sebb, mint a jobb minőségűeknél. Növekszik az ásványolaj, az izzólámpa, valamint a szi­­varkapapír fogyasztási adója. A jövőben a propán- és butángázok után is kell fizetni fo­gyasztási adót és megszűnik a totalizátor forgalmi adómentessége. A legtöbb vendéglátó üzemben július 15-től a vendégek által fizetett összegről számlázó lapot kell kiállítani és a számlázó lapokért a rendelet értelmében járó illetéket le kell róni. Emelte a kormány a bor és ki­sebb mértékben a hús fogyasztási adóját. A bor­ fogyasztási adójának felemelése nem érinti a szőlősgazdák által termelt saját hasz­nálatra szolgáló bor adójánál biztosított ötvenszázalékos kedvezményt és a magasabb hús fogyasztási adó mellett is megmarad a magánszemélyek által saját házi szükségletre eszközölt vágás adómérséklete. A közszükséglet számba menő cikkek kö­zül csupán a cukor ára emelkedett nagyobb mértékben. Tudvalevő azonban, hogy a cu­kor ára az 1938. évi árcsökkenés óta nem emelkedett, pedig a termelési költség, külö­nösen a cukorrépa beváltási ára lényegesen drágult A fogyasztási ctekor ára változatlan nagy áldozatával vált lehetségessé. Amen­­­nyire kívánatos volt, hogy a közszükségleti cikkek árai alacsony színvonalon mozogja­­nak, biztosítani kellett azt is, hogy az árak között a harmonikus összefüggés fennm­arad­­jon. A cukor árának emelkedésével kapcso­latban a mesterséges édesítő szerek ára is megváltozott. A háború kitörése óta első­ízben került sor a só jövedéki alapárának, az italmérési illeték tételeinek, a vámkeze­lési illetéknek, valamint­­ a vámhivatali rak­tárdíjak felemelésére, továbbá első ízben vál­tozik a gyufa ára. FELEMELIK A VASÚTI TEHERDÍJSZABÁST Sor került az árufuvarozás mai díjtételei­­nek megfelelő emelésére is a vasúti és teher­­­gépkocsi forgalomban. A HELYHATÓSÁGI TERHEK ARÁNYOSÍTÁSA A vármegyék és városok, valamint a nagy- és kisközségek háztartását érintő egyes kérdések szabályozása tárgyában ki­adott rendelkezések a helyhatósági terhek arányosítását célozzák. Egyszerűsítési intéz­kedés is van a rendeletben. A jövőben ugyanis a belügyminiszter rendelettel meg­állapíthatja a helyhatósági közszolgáltatások legmagasabb mértékét és ezen felül az ön­­kormányzati testületek saját hatáskörükben szabhatják meg a helyhatósági közszolgál­tatást. KÜLÖN FÖLD­ADÓT IS VETNEK KI EZ ÉVBEN — 1944-TŐL A FÖLDADÓ UTÁN 25 SZÁZALÉK LESZ AZ ÁLLAMI PÓTADÓ KULCSA A kormány rendeletet adott ki az 1943. évi külön földadóról, az 1944. évtől a földadó kulcsának az erdő művelési ágában használt földek kataszteri tiszta jövedelmének fel­emelésére, valamint a földadó u­tán kivetett állami pótadóknak leszállításáról. A rendelet értelmében 1943. évre a már kivetett földföldön felül a­ kataszteri tiszta jö­vedelem minden koronája után 15 fillér kü­lön földadót kell kivetni. A külön földadó után sem állami, sem egyéb járulékos adót kivetni nem lehet.. A földadó után az állami pótadó kulcsa 1944. évtől kezdve 25 szá­zalék.­­ . . A rendelet a kihirdetés ttapst»n &p érette. ry <

Next