Felvidéki Ujság, 1944. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-03 / 1. szám

Politikai napilap. fizetési k­* „ 1 hónapra 4*30 P, negyvre 12*40 P, félévre 24.80 P, esésbe 49.60 P. Főmunkatársi Forgách Gésa *2720285455* VII-ik évfolyam szán? Ara 16 fillér Hétfő, 1944 január 3 Felelős szerkesztő: Kassai Zoltén Starkeulöteg és kiadóhivatalt Kassa* Só­ utca 90 • Szerkesztőség! lelefon: 31.11 - Kiadóhivatali telefon: 24-И 7 Tegnip és ma reggel két újabb légitámadás érte Berlint Páris bmbázásánál 245 ember meghalt és 278 megsebesült További tombolnak a kemény harcok Ziit^üi­ná , N­ikopolnál és Vitebszk terében Berlin, január 3. Azév főhadiszállásáró­l jelentik a Német TI-n.A véderő főparancs­­­noksága közli: " A nikopoli hídfőn állásaink előtt össz­e­omlottak az ismételt ovjet támadások. A ellenség súlyos veszégeket szenvedett, s Dnyepropetrovszki délnyugatra a bolse­visták több hadoszt­al megismételték tá­­madásaikat. Néhány átörési helyen elkese­redett harcok folyn Zsitomir harci telében tovább tart a harci küzdelem. Külösen Berdicsevtől dél­keletre került sor­s­-os harcokra a tovább­ra is erősen támad e ellenséggel. Vitebszknél megújultak a gyengébb erőkkel végrehajtott szombaton ellenséges áttörési kisérletekAz ellentámadásainkkal visszafoglalt terepszakaszokat megtisztítot­tuk a szétugrasztott ellenséges osztagokéi. Neveljtől északnyugatra csapataink vére­sen visszavertek helyi szovjet támadásokat és szétvertek készenléti állásokat. Az Interinf. jelenti a keleti arcvonal har­cairól : A bolsevista támadó tevékenység súly­pontja az ó-esztendő utolsó napján is Zsito­mir harci terében volt, ahol a szovjet ma­kacsul folytatta támadását, 30—35 lövész­hadosztály és többszáz páncélos harcbaveté­­sével. A német elhárítás rugalmas harci érintkezéssel pénteken is felfogta az erős szovjet támadásokat, miközben csupán Ber­­dicsev térségében 55 harckocsit semmisítet­tek meg a 300 támadó harckocsi közül. A német csapatok többórás váltakozó küzde­lem után feladták Zsitomir városának rom­jait. A bolsevisták a zsitomiri téli csatában a péntekéi napon összesen 97 páncélost vesztettek, amelyeket a hadsereg tüzérsége semmisített meg vagy közelharci eszközök­kel puztították el. A keleti arcvonal déli szárnyán a szovjet csapatok pénteken ismét támadásra indultak a nikopoli hídfő ellen. A német védelem már felkészült a támadásra s teljes elhárító sikert ért el a támadásban résztvevő hat lövész­hadosztály és egy páncélos hadosztály ellen, bár a bolsevistákat erős tűzéségi előkészítés után, még többszáz csatarepülőgép is támo­gatta. Az esti órákban, kemény harcok után, a német vonalak mindenütt teljesen német kézben voltak. Huszonkét ellenséges páncé­lost semmisítettek meg. Kirovgrádtól északra a német páncélos kö­telékek felmorzsoltak egy bekerített szovjet harci csoportot. E harcokban ismét igen sok foglyot ejtettek. Vitebszk környékén a bolsevisták a város­­tól délkeletre és északnyugatra ismét több friss köteléket vetettek bele a csatába, amely már jóideje felőrlő­ csata jellegű a szovjet­erők számára. Ismét meghiúsult valamennyi áttörési kísérlet a német védelmi erők szí­vós ellenállásán, amelyek több ízben merész ellentámadással szereztek vissza átmenetileg elvesztett területeket a bolsevistáktól. A pán­céltörő német fegyverek a péntekéi napon az egész harci térben összesen 37 szovjet harc­kocsit semmisítettek meg. i Hitler napiparancsa és újévi kiáltványa a német néphős Berlin, január 3./lint a Führer főhadiszál­lásáról jelentik, F­ührer az évforduló alkal­mából napiparancst intézett a véderő és a hadsereg katonáid. A napiparancsban rá­mutat arra, hogyz angol-francia hadüzene­tek idején az ői­séget két reménykedés töltötte el: eloszt az, hogy bekövetkezik az összeroppanás, amely az új szocialista eszme német birodalma végleg szétzúzza, másod­szor remélte a mél hosszabb háborút, hogy a kapitalista beuházások kamatozhassanak és megtérülhessek. A német hálwus vezetés számára ezzel szemben nem­­ betett más feladat, mint az, hogy tekintettel.a német nép kis életterére, egyik ellenfélt a másik után gyorsan leverje és a német bikdalom védelmi területeit a lehetőség szrint messzire kitolja a német birodalom hadjain túl. A Németország elleni brit-francia had­üzenet napján a német birodalom egyedül állott. Mégis­övid időn belül sikerült a leg­fenyegetőbb eszélyt keleten, északon és nyugaton kikü­zöbölni. Olaszországnak a háborúba va­ó belépése után több euópai és európán kívüli állam kezdett szövetkezni a német birodalommal. Az JS^föI&i&ttes bolsevista veszély más ’Tipjeket is hrcra kényszerített, hogy felve­gyék a kir'd'met országaik és a kontinens fi \'­t megmentésére. Tényleg si-I­tón határaitól messze arcvona­l ill, amelyek néha előre, néha fi hozog­ra, az ellenfelet a német fi riaraitól messze visszaverték. I h az otthont erősebbé lehetett v agy a szükség napjaiban a har­■­ra vetette tekintetét, most az ■ irtása ma megérdemli a leg-I rosokat, vár a német arcvonalra. Mindnyájunk em­berfeletti erőmegfeszitésével mégis sikerült úrrá lenni a legborzalmasabb válságon és ismét sikerült rendbehozni az arcvonalat. Az 1943. esztendőt a történelemben mint a nagy válság második esztendejét kell majd megörökíteni. Az olasz tényezők passzív ellenállása Az olasz katonai kamarilla és politikai­kapitalista klikkek éveken át tartó szabotá­­lása, francia tengernagyok, tábornokok és tisztek árulása Észak-Afrikában, ezen a tér­ségen az ellenállási lehetőség hanyatlására vezettek. A felelős olasz tényezőknek rend­szeresen folytatott passzív ellenállása an­­­nyira megbénította az Észak-Afrikába irá­nyuló forgalmat, hogy az ott harcoló köte­lékek anyagi harceszközök, sőt az ellátás hiánya folytán végül nem­ tudták tovább tar­tani az északafrikai térséget. Az olasz szövetséges teljes kiesése kele­ten további válság bevezetője volt, amely a sztálingrádi hősi harccal zárult le. Anglia végül megkezdte a Balkán aláaknázását és az a veszély fenyegetett, hogy a német ka­tonát ott is megfosztják véráldozatának gyü­mölcsétől. A Duce letartóztatása és egyéb események igen súlyos következményekkel jártak Németországra. Németországnak né­hány hét alatt először is az elpártolt olasz csapatokat le kellett vernie és lefegyverez­nie. Több mint egymillió embert ért ez a sors, akiknek részéről részben az a veszély fenyegetett, hogy elvágják az Olaszország­ban és a Balkánon álló német csapatok min­den mögöttes összeköttetését. Számos szi­getet megszóltunk, másokat pedig, minthogy az összeköttetéseket biztosan fenntartani nem volt lehetséges, ki kellett ürítenünk. Új német hadosztályok a Balkánon Dél-Olaszországban nyomban, rögtönözve új arcvonalat kellett felállítani és megszilár­dítani. A Balkánon le kellett vernünk és le kellett fegyvereznünk olaszokat és minden­féle irányzatú bandákat. Ebből a célból szá­mos hadosztályt kellett ezekre a területekre rendelnünk, új hadseregeket kellett felállíta­nunk. Emellett nem volt szabad elhanyagol­nunk­ az erődítések kiépítését, személyzetük további kiképzését nyugaton és északon. Ugyanebben az időszakban azonban egyút­tal a fenyegető orosz támadást minden kö­rülmények között még a nyáron ki kellett kényszerítenünk, hogy a tél beállta előtt, amennyire lehet, elhasználjuk erejét. Magában az otthonban felül kellett vizs­gálni és tökéletesíteni kellett az ellenséges bombázótámadások elhárítási rendszabá­lyait. Új támadó és elhárító fegyvereket kellett kialakítani, alkalmazásuk módszereit kellett tanulmányozni és végül gyakorlatilag is ki kellett őket próbálni. Ebben az évben a német vezetőséget a legnagyobb feladat terhelte, amely valaha is támasztható. Hála az arcvonal és az otthon bátorságának, odaadásának és áldozatkész­ségének, hála a munkások szorgalmának, sikerült ■— a keletázsiai szövetségesek és az európai harcolótársak támogatásával —­­megoldanunk ezeket a nagy feladatokat. Azonban Európában a főterhet, miként kez­dettől fogva, a német nép és a német kato­na viseli. Az év hadimérlege Az Olaszországban velünk szemben tá­masztott feladatokat lényegében mind meg­oldottuk. Az arcvonal Rómától délre áll és állandóan megerősítjük, hogy elhárítsa az angolszász kötelékek támadásait. A Bren­ner elleni rohamból csigaoffenzíva lett és a szövetségesek hadvezérei boldogok, ha egy héten egy vagy két parasztfalu romjainak elfoglalását jelenthetik. A Balkán német kézen van, az összes szi­geteket német csapatok tartják megszállva. Szövetséges kötelékek partraszállítása, bár­hol is szándékoznának ezt megkísérelni, olyan német ellenállásba fog ütközni, amely más lesz, mint amikor Észak-Afrikában fran­cia tábornokok üdvözölték­ az amerikaiakat és angolokat, vagy ahogyan Szicíliában Ba­­doglio emberei fogadták őket. Ezekkel a pozitív oldalakkal szemben ne­gatív oldalak is állanak. E hatalmas új feladatokat csak más helye­ken való lemondás árán tudtuk megvalósí­tani. Az Európa védelme szempontjából el­kerülhetetlenül szükséges déli állások meg­szállása a mögöttes szolgálati és közlekedési berendezések kiegyenlítését követelte a ke­leti területek hátrányára. A kelet részére tervezett újonnan felállított erőcsoport le van kötve és segítenie kell a többi európai élettér megvédésében. Ez az oka a keleti arcvonalon küzdő katonák sok gondjának és nehézségének. Nem kétséges azonban, hogy a német történelemnek ez a legnagyobb vál­ságesztendeje, amelyről az angolok és a bol­sevisták sziklaszilárdan meg voltak győződ­ve, hogy teljes német összeroppanással fog végződni, nagy történelmi sikerré vált. A mű­szaki találmányok egyensúlyáért Bármilyen súlyosak voltak és legyenek továbbra is a harcok a keleten, a bolseviz­­mus nem érte el célját. A nyugati plutokrata világ bárhol kísérelje meg a partraszállást, amellyel fenye­getőzik, ez meg fog hiúsulni. A német otthon szétmállasztására irányuló kísérlet, ennek ellenkezőjét érte el. A német haditermelés kiküszöbölésére irányuló szán­dékukat meghiúsítjuk. A német ellenállás nem lesz kisebb, hanem 1944-ben még sike­resebb lesz. Ha átmenetileg a műszaki talál­mányok mérlege 1943-ban az ellenség javára billent is, a németek ezt ismét helyre fogják hozni. A német feltaláló szellem sem szüne­telt, hanem tevékeny volt és teljesítményei­vel ismét helyreállítja a műszaki fegyverek terén az egyensúlyt. A száraz tény az, hogy az ellenfeleket, akik ezt a háborút feltétlenül biztos győze­lem reményében robbantották ki, eddig mindenütt visszaűztük és hogy több mint négyesztendei harc után Németország, mely e mérkőzés kezdetén 634.000 négyzetkilomé­ternyi élettérrel rendelkezett, ma Európá­ban 2,650.000 négyzetkilométernyi területet tart megszállva. Tény az is, hogy a német birodalom szétrombolása a negyedik eszten­dőben sem sikerült, hogy nem sikerült a né­met népet kiirtani, vagy legalább megtörni életerejét és a német nép a háború ötödik esztendejében teljes biz­alommal tovább folytatja a német birodalom és ezzel Európa megvédését. Ez az egész véderő vezetésének és kato­náinak érdeme. Amit a hadsereg összes ala­kulatai ebben az évben is véghezvittek, méltó a legnagyobb dicséretre. A Führer tudatában van annak, hogy mit kíván a had­sereg katonáitól. Azonban a legnagyobb áldozat is, amit hozunk, ma nem súlyosabb, mint az az áldozat, amelyet Németországban, a nőktől és gyermekektől is megkívánnál. alfévi téli válság 941. és 1942. évben az észak­­csapásoktól eltekintve, csupán 70s válságot ismertünk, neve­­1941 decemberétől 1942 máciu­­s hónapokat. Igazi természeti hatásai következtében akkor­dzoktól és az anyagtól gyakran határain túlmenő teljesítmény e­­i vetelni. A test megmerevedett, ujak, gépek és fegyverek fel­­szolgálatot, vasutak kiestek az ,­­ látszott, hogy napóleoni sors

Next