Felvidéki Ujság, 1944. november (7. évfolyam, 270. szám)

1944-11-28 / 270. szám

IM éTfolyao, 270. vám ára 3 © HIM** ■ Kedd, 1044 nom­ber 20 EcCau ® 5"St eis:?® meghiúsultak a szovjet bekerítés! kísérletei Német és magyar repülők jó eredménnyel támadják az ellenséges csapatokat, páncélosokat és utánpótlási vonalakat Szlovákia keleti határvidékén is­ arcvonalon rendezkedett be a német védelem Az aacheni csatában több községből kiverték az amerikaiakat Budapesten keletre és Miskolctó délre ■ ellanyhultak a szovjet támadások A Dráva-torkolattól északra fokozódik a harcok ereje - A német ellenállás Itt is megakadályozta az áttöréseket E gger szilárdan német késen van Berlin, november 28. A magyarországi had­színtérről jelenti a Nemzetközi Tájékoztató Iroda. A legutóbbi fejlemények szerint a Dráva-torko­­lattól északra lévő területen rövidesen a harcok fokozódására lehet számítani. A bolsevisták ezen a területen a Duna mindkét partján nagyobb erő­ket összpontosítottak abból a célból, hogy a Dunától nyugatra Budapest irányában előre tör­jenek és a német elhárító arcvonalat, amely a magyar főváros előtt áll, oldalról és hátulról fe­nyegessék. Máris nagyot­ erők vonultak fel a kis­­kőszegi és apatini hídfőknél lévő német záróál­lások ellen. A német csapatok rendkívül kemény csatáikban megakadályozták az áttöréseket és néhány kilométerrel elszakadtak a jól elkészített védőállásokba. Budapesttől keletre a csata nagy mértékben ellanyhult. A bolsevisták támadásai csupán helyi jelentőségűek voltak. A támadásokat, jelentékte­len betörésektől eltekintve, a szélesen kiterjedő arcvonal déli részén visszaverték. A Csepel-szigeten egy zászlóalj erejű szovjet támadás összeomlott a Tököltől északra össz­pontosított tüzérségi tűzben. Budapesttől keletre 11 szovjet páncélos a sűrű ködben elvesztette tá­jékozódását és közvetlenül a német fő arcvonal elé került. Ott azután, amikor a ködfelhő elosz­lott, közelharci eszközökkel egymásután végez­tek velük. Nagyobb arányokat csak az Eger birtokáért vívott harcok öltöttek. A város szilárdan német kézen maradt. A szovjetet sok ellenlökéssel vis­­­szaverték dél felé. Az egyik ezred zöme, miután több katlanra széttagolták, úgyszólván megsem­misült. Miskolctól délre a teljesen eliszaposodott terepen a bolsevisták kénytelenek voltak meg­szakítani erőfeszítéseiket és megvárni az erősí­téseket. A tiszai arcvonal valamennyi többi sza­kaszán az ellenséggel csak gyengébb érintke­zésre került a sor. Berlin, november 28. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti: A Budapest és a Mátra-hegység közti arcvona­­lon helyi jellegű harcokra került a sor. Az Eger délnyugati részébe történt szovjet betörést sike­rült ellentámadással szétverni. A Német Távirati Iroda újabb jelentése szerint a szovjet támadásai Budapest és Tokaj közt átme­netileg ellanyhultak. Az ellenség egyes támadá­sait a védelem szétverte. Az egyik német kötelék szakaszán 22 ellenséges páncélos semm­isült meg, Szlovákia keleti határvidékén a német kötelékek egy rövidebb arcvonalra elszakadtak anélkül, hogy az ellenség megzavarta volna ezt a had­mozdulatot. Berlin, november 28. A véderő főparancsnoksá­ga jelentésének kiegészítéséül közlilt: Budapesttől keletre a hadsereg és a fegyveres 55 kötelékei a légierő repülőkötelékeinek és lég­védelmi tüzérségének támogatásával 13 napig tartó harcban a számbeli túlsúlyban lévő ellenség valamennyi áttörési kíséreltét meghiúsították és 272 páncélost semmisítettek meg. A légierő ugyanebben az időben ezen a szakaszon még 63 páncélost, valamint 73 repülőgépet lőtt le. Berlin, november 28. A magyar hadszíntéren harcoló egyik német hadsereg október 1-től, te­hát a Nyíregyháza—Debrecen és Budapest kö­rüli csata megindulása óta november 25-ig, vagyis 56 nap alatt 1113 páncélost semmisített meg és 10.220 foglyot ejtett. A megsemmisített vagy zsákmányul ejtett ágyúk száma 410, gránátvetőké 354, légvédelmi lövegeké 67, gyalogsági ágyuké 1243. Az új magyar honv­édtiszt A korszerűsített honvédtisztképzésről je­lent meg kormányrendelet. A rendelet rész­letesen előírja: mi kell annak elérésére, hogy a fegyverfogható honvédből tiszt le­hessen. A rendfokozatok elérését a jövőben nem kötik a honvédakadém­iai végzettség­hez s a tartalékos tisztnek sem kell okvet­lenül középiskolai végzettségű honvédnek lennie. Hivatásos és tartalékos honvédtiszt­nél egyaránt a vezetői rátermettség, erkölcsi kiválóság, szellemi és testi alkalmasság az előmenetel s a rendfokozat elérésének felté­tele. A csapatparancsnok, illetve a tisztkép­zésre bocsátott tisztjelöltek iskolai parancs­noka állapítja majd meg, mekkora a tiszti rangra érdemesített magyar honvédben a vezetési készség, a vele született belső intelligencia s az a szellemi elhivatottság, amely méltóvá avatja őt a továbbképzésre, de nem utolsó helyen szerepel a rendfokozat és a tisztté minősítés elérésénél az ellenséggel szemben tanúsított bátor magatartás, a honvéd egyéni hősiessége, amely mindenek fölötti rangot és megbecsülést kíván. A hatályba lépett tíz rendelet — talán mon­danunk is felesleges — hallatlanul nagy jelen­tőségű. Magán viseli az emberiesség, az erő és igazság s az öntudatnevelés fénylő je­gyeit. Egy ország támasza s talpköve a tiszta erkölcsön és szociális igazságosságon kívül a bátor szellemű, egészséges hadsereg. Az egészséges hadseregben, mint a fiatal és erős új államrendszer vezetői mindig hir­dették, le kell omlani a különféle olyan vá­laszfalaknak, amelyek megkülönböztetik az embert az embertől, illetve születési rang­­fokozat vagy iskolai végzettség szerint s­tt­m az egyéni képességek, a lelkidet­ fölé­be, szellemi magassága szerint különbözte­­­k meg. A korszerűsített honvédkiképzés, mint a rendelet részletei igazolják, ebben a szellemben történik. A magyar honvédkikép­­zés tulajdonképpen most jutott el a fejlődés­nek arra a fokára, amelyen a nagy nyugati népeknél már régen bevált módszer szerint állott a tisztnevelés nehéz, de kitűnő rend­szere. A condottierik és kapitánok, majd a nagy német birodalom remek, vérbeli kato­naszellemtől csattanó lelkű tisztjei sohasem az iskolai alapvégzettség szerint különböz­tek egymástól rangban, előmenetelben. A harcokban érdemeket szerzett hős kapta a rangot a háborúban, békében pedig a kö­telező szolgálatban kimagasló eredményt el­ért katona. A Monarchia Ittfelejtett egyik szokása szűnik meg most az új rendelet életbeléptetésével s reméljük, hisszük, teljes sikerrel indul majd szép és hősi útjára az új tisztnevelési rendszer. Hiszen olyan testi és lelki tulajdonságokat ír elő feltételként a jö­vendő magyar honvédtisztjeinek, a tisztté­válás lehetőségét nyújtva, amely feltételek az ember lelke mélyén szunnyadó szép vo­nások kimunkálására ösztönöz. Vezetői rá­termettség, erkölcsi kiválóság, szellemi al­kalmasság, vagyis: világos fej, nemes szív, intelligencia és műveltség, testi alkalmas­ság, vagyis: erő és személyes bátorság. A magyar ember megannyi faji jellegzetes­sége, felismerhető vonása. Egyetlen pilla­natig sem félünk attól, hogy az új magyar honvédtiszt szellemi és lelki felkészültség­ben alatta marad majd e vészterhes háború­ban is hősi érdemeket szerzett kiváló elő­deinek. A német-magyar hadveszteség erélyesen áthinn­i a szovjet minden támadási tervét A súlyos páncélos veszteségek és az utánpótlási nehézségek újabb súlypontváltoztat­ásokra késztetik a bolsevistákat Berlin, november 28 Egy német haditudó­sító jelenti a magyarországi hadszíntérről: — Már négy hete, hogy a bolsevisták Bu­dapest előtt vannak anélkül, hogy nagyobb döntő sikert tudtak volna elérni. Az a tá­madó ék, amellyel a bolsevisták délről tá­madtak a Duna mentén, a főváros előtt meg­akadt a magyar és német csapatok retesz­­állásánál. Az utóbbi két hét alatt azonban megerősödött a szovjet nyomás Budapesttől keletre Hatvan és Miskolc között. Itt a bol­sevisták nagy erővel kísérelték meg az áttö­rést. Feltételezhető, hogy egy sikeres áttö­rés után nyugatra fordulnának és Budapest­től északra igyekeznének kijutni a Dunához. Ezeket a szovjet kísérleteket azonban az utóbbi napok tartós esőzéseivel súlyosbí­tott kemény harcokban sikerült elhárítani. A bolsevisták súlyos veszteségeket szenved­tek páncélosokban Erre vezethető vissza kétségtelenül a súlypontok folytonos áthe­lyezése is. Tévedés volna azonban a bolsevisták tá­madó erejének ellanyhulásáról beszélni El­lenkezőleg, mindenütt, ahol súlypontokat létesítenek és áttöréssel próbálkoznak, rend­kívül erős tüzérségi támogatással vezetik be az elkeseredett rohamokat. Kétségtelen, hogy a szovjetet szükség kényszeríti az ilyen nagy erőfeszítésre, aminek indító oka elsősorban a nagy páncélos-veszteség, ame­­lyet a bolsevista hadvezetés döntő ered­mények elérése nélkül huzamosabb ideig nem engedhet meg magának. Másodsorban pedig befolyásolja a helyzetüket az után­pótlás terén felmerülő nehézségek sorozata. Ezeket a nehézségeket nem csekély mérték­ben a német repülőkötelékek beavatkozása idézte elő. Az elkeseredett szovjet erőfeszítések je­gyében álltak azok a kísérletek is, amelyek arra irányultak, hogy a Duna déli szakaszán Apatinnál létesített hídfőjüket kiszélesítsék és olyan hadműveleti támaszponttá bővít­sék ki, amelyből a Duna jobb partján vonul­hatnak fel Budapest ellen vagy északnyugati irányban a Balaton felé nyomuljanak előre. Ezek a kísérletek is meghiúsultak. Feltéte­lezhető, hogy a bolsevisták, mint ezt az utóbbi napok eseményei is mutatták, újabb súlypontváltoztatással új terveket tűlz maguk elé. A Budapesttől délre előretörő bolső­ támadó­­k balszárnya az elmúlt napok ködös időben átkelt Csepel-szigetre, hogy ez az időjárás nem engedte be kötelékek bevetését, a szovjetnek s­ ü , kompokon és pontonokon átkelő for létesíteni és ennek segítségével a szinc mintegy kétharmad részét kézbe kr“n’c' A sziget magyar védőrségét azonl: német hadosztállyal erősítették meg3TM?^ megérkezése után nyomban ellentana5, indított. Erős tüzérségi támogatást tült a bolsevistákat visszaszorítani/ szige­ten még folyik a harc, de a szovjep­ az a szándéka, hogy a Duna jobboldal­ában átkeljen és hogy a magyar fővár­ beke­rítse, máris meghiúsultnak tekinthet­ő ° A­sevisták tapasztalhatták, hogy olyn ellen­féllel állanak szemben, amely j^lárdan e­l­határozta, hogy erélyesen keresztül húzza minden tervüket. 'M

Next