Figyelmező, 1837. január-december (1. évfolyam, 1/1-25., 2/1-52. szám)
1837-08-01 / 5. szám
MAGYAR LITERATURA. Philosophia. 1) A philosophiának jótevő befolyása a státust és egyes emberek boldogságára, ’s minden haszna mellett a’ tőle való idegenkedésnek okai. Vecsei Józseftől, midőn a’ debreczeni H. V. T. anyaoskolában a’ philosophiai tanítószékét elfoglalná 1837. Debreczen, n. 81. (Utánnyomtatva a Tudományos Gyűjteményt 1837/első kötetében). 2) Az erkölcsiség , és annak próbakövei. Fitos Páltól, midőn a nagykőrösi H. V. T. oskolában mint philosophia professor a tanítói hivatalába belépne. Pesten, 1837, n. 81. E’ két értekezés , midőn más sok illyest mellőzhetünk, három tekintetben érdemli figyelmünket: a) mint philosophiaiak, mert a’ philosophia a’ több tudományok’ elünkbe tolongó tartalmának gondolat-lelkesítője, rendszeresítője, és mint igyen kifejlendőknek, föntebb, folyvást föntebb vezetője. Nincs ismeret , vagy ha volna is, zavart az philosophia nélkül; a’ zavart ismeret pedig nem tudomány. b) Mint philosophiai székfoglalók, minthogy a’ beköszönő’ beszédéből, annak tudományos állására következtetünk, mert némelly tanítóknak közvetlen szellemi tételeket is, csak akkor veszszük észre a’ tudományos világban, midőn már mint oktatók pattantak föl; így velök ismerkedni előszűri beköszönőjök által van szerencsénk. Valóban igen tág* szabadalommal bírnak a’ tanítók. Óhajtanak , hogy ezen szabadalom, több, azon tudományban szabadon taníthatókra terjesztetnék. c) Mint a’ tanítványok’ philosophiai nézetüket irányzók ; mert legyen a’ tanításnak tartalma érdekes, vagy érdektelen, előhalasztó, vagy visszaverő a’ gondolkozás’ országiban; illy következettel lesz az, az ifjak’ fogékony és képzékeny tehetségeikre is; már pedig az egész szellemi világ az ifjak’ józan, vagy veszélyes gondolkodásán emelkedik ; következetképen , hogy a’ philosophia-tanításnak józan megfontolással kell történnie, világos. — Mi kevés az a’ szerencsés ifjú, ki, az előítéletes nevelés, és hibás oktatás’homályán kedvezőbb körülmény által ki tud vergődni! Ezeknek előbocsátása után, lássuk az első értekezést. Az első értekezés’ szerzője, munkáját, két nagyobb pontra osztja. Az elsőben szól a’ phis aiand az egyetemes literatura’ köriben. Kiadó szerkesztők: SCHE&EL., VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ: VAJXA. Második félév. Pesten, augustus’ 1. 1833. 5. szám. Tartalom: Magyar literatura. Philosophia. Vecsei, a’ philosophia’ jótevő befolyása státus- és egyesekre; ’s Fitos, az erkölcsiség , és annak próbakövei, 65. sz. Drámák. A’ méregkeverő, Scribetel, ’s a’ Notredami harangozó Hugo után, fordítva Pály által, 69. sz. Német literatura. Ország- ’s népismeret. Pulszky’ angol utazása, 70. sz. — Literatúrai mozgalmak, 78. sz. Magyar tudós társaság, 80. sz. Kérelem, 80. sz.