Figyelmező, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1838-09-11 / 37. szám
609 m gírróság által, emezére Szalay Jsász 1ft ügyvéd, segédjegyző és 1. tag választatott, a’ Közli, esmertárában számos jogtudományi czikkelyek’ írója, ’s „Themis“ törvénytudományi folyóirat’ szerkesztője. Vidéki rendes tagul pedig, negyedik helyre, a’ társaság’ ajánlására az igazgatóság Zsoldos Ignácz h. ügyvédet, Veszprém vmegye’ fő jegyzőjét ’s lev. tagot, legújabban is a’ „Honi közbátorság“ Pest, 1838. Íróját, nevezte ki. A’ természettudományi osztályban elhunyt Schuster János’ helyébe D. Frivaldszky Imre nemz. muzeumbéli segéd őr a’ természetiek’ tára mellett ’s lev. tag választatott, többi közt a’ balkányi természettudományi utazásnak saját költségén eszközlője (l. Tudománytár, VI. köt.) s e’ tárgyról a’ társaság’ Évkönyveiben két nagy becsű czikkely’ szerzője. Végre tiszteleti tagok’ választására menyén át a’ gyűlés, kiknek sorából b. Szepessy Ignácz halt el, Guzmics Izidor bakonybéli apát ’s eddig a’ társaság’ rendes tagja a’ nyelvtudomány’ osztályában nyere szótöbbséget. ’S ez alkalommal olvastatott fel valamennyi e’ IX-d. nagy gyűlésen jelen volt tiszt, és rendes tagok’ felírása az elnök és másod elnök urakhoz, mellyben a’ két előljárót, kik e’ zsenge intézet körül magoknak eddig is nem csak mint fő alapítók és elnökök, hanem a’ társaság’ érdekeit minden alkalommal ’s módon csüggedhetlen buzgósággal előmozdító tudós hazafiak ’s első rangú irók is múlhatlan érdemeket szerzettek, tiszteleti tagokat üdvözlik. Azonban az elnökök’ előterjesztésére, mi szerint a’ rendszabások minden választást titkos szavazás’ útján eszközlendőnek kivánnak, az ülés gróf Dessewffy József igazg.tag’ ideigleni elnöksége alatt ezt, egyes akarattal, legott véghez is hajtotta, így az igazgatóság is, sept. 5. tartott ülésében gr. Illésházy István és báró Szepessy Ignácz által megürült két igazgatói hely’ betöltéséhez látván, szinte titkos szavazással ’s egyes akarattal gróf Csáky Károly szepesi főispán és gróf Nádasdi Ferencz b. titk. tan. és váczi püspök választattak el; végre sept. 8. a’ két elnök a’ rendszabások’ értelmében letevőn méltóságukat, abban ismét megmarasztattak, ’s ez új választás, szó Jrott kir. helybenhagyás végett, az /ens. főlig nádor- pártfogói’ útján 5 fel is terjesztetett. — Idei, sor szerint hetedik, köz ülését, a’ társaság, sept. 9. délelőtti 10 órától egyediéiig, a’ aj vármegye’ teremében tartotta, számos figyelmes hallgató’ fényes koszorújában. Megnyitotta azt az elnök, egy, az academiának a’ közvéleményhez állását ’s viszonyait fejtegető jeles beszéddel, mellyben többi közt érintette, miképen a’ társaság mindig figyelemmel volt és van a’ nemzeti ügy’ őszinte és értelmes barátinak elfogulatlan ’s jó szándékú vélemény-nyilatkozásaira; ellenben méltósága alatt valónak tartá , ’s fogja mindig, olly félszeg tanácsokra, gáncs, gúny és vádakra ügyelni, mikkel azt belátás’ hiánya, a’ környűlmények’ nem ismerése ’s főleg sértett hiúság’ forrásából eredeti részakarat leczkézni ’s megtámadni vetélkednek. Felváltotta ezt A’ titoknak’ előadása» a* társaságnak 183% beli dolgairól. Miképen igyekezett zsenge intézetünk a’ most befejezett nyolczadik academiai évben az alaprajz által neki kitűzött úton haladni, a’ következőkben terjesztjük elé rövideden a’ hazafi ' 'f.. közönségnek. Elő volt koronként adva, milly készületeket gyűjtött a’ társaság , nagy szótárához, és mennyiben járultak ehhez egyéb, kebelén kivűl levő buzgó hazafiak is. Ez idén Sárváry Pál lt. ismét mathematical, Jászay Pál lt. törvénytudományi, Májer István rézmetszészeti műszavakat gyűjtöttek, tájszavakat Döbrentei Gábor, Horváth József rr. rt. és Májer István, mik, de lévén a’ Tájszótár’ nyomtatása fejezve, a’ még gyülendőkkel együtt a’ maga idejében pótlékul használva lesznek. Miután Döbrentei Gábor rt. a’ múlt őszszel ,z1 hivatalos útján a’ csornai országos levéltárt, és Sopron vmegye és város, Szombathely káptalan és város, valamint Vas vmegye és Kőszeg’ városa levéltárait régi magyar nyelvemlékek’ keresése végett meglátogatta, folyt ezeknek másoltatása is; sőt a’ XV.század’másod felébéli, úgy XVII-d. századbelieknek is jutott figyelem, mint a’ melylyek nyelvtörténeti tekintetben jelesek, név szerint a’ magyarság’ régi hivatalos éltét, a’ nagyok’ udvaraiban, a’ nemesség közti divatát, annak társalkodásbeli kifejlődését érdekes képben tűntetik élőnkbe.