Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1839-01-29 / 5. szám

69 70 mi életet, ha dicső, évekig fáradni homályban olly czél után, mellytől dicsőséget nem várhatunk, csak hogy szerencsétlen embertársaink’ sorsán könnyít­­hessü­nk, bizonyára az övé a’ legszebb babér, ki 1756 tól a’ franczia fogságból megszabadulva (hol a’ hét éves háború alatt katonai fogságban tarta­tott­ egész életét, mint a’ bedfordi grófság’ she­­rifje ’s független egyes, csak e’ czélnak szente­lő, ’s körüljárva hazája’ tömlöczeit, ’s körűlútaz­­va Európát, veszélyekkel ’s kellemetlenségekkel küzködve feláldoza mindent mit az élet a’ vagyo­nosnak kellemetést nyújthat, csak azon egy remé­nyért, hogy a’ rabok’ sorsa (mellyet munkájában a’ világgal ő ismertetett meg először egész ször­nyűségében) enyhülni fog *). De Howard maga a’ rabok anyagi jóléte gyarapításában fáradott leg­inkább, ’s habár munkásságával a’ tömlöczökre nézve egy új aera kezdődik, ’s ha bár munkái a’ leghasznosabb gondolatokat foglalják is magokban, még távol vala attól , mire a’ tömlöczi tudomány félszázadnyi tapasztalás után végre haladott. Meg­tartani tisztaság, rend ’s az által hogy egy tömlöczbe nem szerfelett sok rab záratik, az egészséget, munkásság által biztosítani a’ rabok’ jövendőjét, ’s egyszersmind kisebbíteni a’ tartási költséget: ez vala majd nem az, mit Howard , ’s idejében azok, kik példáját követék, tömlöczjavitás alatt közön­ségesen értettek.“ „A­’ valódi jobbító rendszer, melly csak a’ rabok’ teljes elkülönözésében áll, még távol vala, s e szép intézet dicsősége egy más boldogabb éghajlat sajáta lön, mint annyi más szép ’s jó, minek magvait mindig Europa hinti el, de mindig csak ott hajtja kalászait, mint ha az isten éghaj­latunknak napszámot adta volna e’ másiknak mí­­velését, nekünk csak a’ küzködést adva végzetül; s szerény quackereknek köszönheti a’ világ, hogy a’ hibák, mellyeket a’ 18. század tudósai észre­vették, de a’ nélkül hogy orvoslásokra valamit ja­vaslanak volna, végre megszűntek ’s józanabb ’s emberibb tömlöczöztetés lép e helyükbe!“ ,,Azonban itt is hosszú , majdnem 40 eszten­dei tapasztalás vala szükséges, míg végre a’mos­tani tökéletesűlés annyi próbákból kifejlődhetett.“ „Minekutána a’ gyarmati összeköttetés’meg­szűntével az anyaország’ vérengző törvénykezése megszűnt,’s az elébb annyi esetekben használt halálos büntetés’ helyébe, mind inkább hosszas elzárás használtatott, az elébbi tömlöczök’ szűke végett Pennsylvaniában egy új’s Howard nézetihez alkalmazott fogház építetett ugyan 1786 ban Phi­ladelphia városában, melly,helyétől a’ Walnut-stree­­ti tömlöcz’ neve alatt ismeretes , de minekutána itt csak a’ nagyobb gonosztevők zárattak el ma­gánosan, csendről pedig, vagy valódi elkülönö­­zésr­ől szó sem vala még, főkép miután a’ hely’ szűke miatt két két gonosztevő záratott egy szo­bába , e’ tömlöcz , bár akkori időben a’ legtöké­letesebbnek hirdetve , ’s 1797 ben Newyork ’s ké­sőbb más tartományoktól utánoztatva, poenitentia­­rius tömlöcznek nem neveztethető, ’s a’ szabadéit rabok’ sokszori visszatérése , csak hamar hibás­nak gyanítattatá e’ módot, ’s minthogy mindenki átlátá, hogy leginkább a’ rabok’ összekeverése és társalkodása az ok, melly miatt az eddigi tömlö­­czök a’ köz várakozásnak meg nem feleltek vala , a’ newyorky status, 1816ban az auburni, Penn­sylvania I816 a’ pittsburgi, ’s 1821 a’ város ’s a’ keleti grófságok’ számára a’ cheryhilli tömlöczöket építvén ; alapelvül az egészen magányos elzárást hozák be ez új intézetekbe. — E’ próbával a’ tömlöczjavításban új aerát kezde, mellyel, Ho­ward’ iparjait az elsőnek nézve , másodiknak ne­vezhetünk“. „De minekutána a’ magányos munkátlan el­zárás az auburni fogházban megpróbáltatok, ’s ki­tűnt, hogy 80 e’ czélra elkü­lönözött rab közűl nem csak 5 meghalt, ’s egy megbolondult, hanem va­lamennyi olly testi ’s lelkikép elgyengült állapotba sűllyedett, melly azoknak további tartását a’ leg­nagyobb veszedelem nélkül nem engedé, ’s midőn ugyan az tű­nt ki minden más ehhez hasonló tömlö­­czökben is, hol a’ rabok munkátlan Magányban tartattak, az egészen magános ’s munkátlan elzá­rás’ rendszere Pennsylvaniában megváltoztattatott, Newyork ’s más tartományokban pedig 1823 ban végkép elhagyatott, hol helyébe az úgy nevezett auburni rendszer hozatott be 1824 ben, melly az éjjeli magános elzárást megtartvám, nappal kö­zös munkát rendel, de a’ legszorosabb hallga­tás által feltartván azon morális elkülönözést, melly nélkül a­ rabol társáé rész befolyásától megőrizni nem lehet“. .."S innen kezdődik a’ tömlöczi javítások har­madik, mostani epochája, melly szerint azon ame­rikai tartományok, mellyeknek tömlöczei javító há­zak, két különböző rendszert követnek, miknek egyike , melly közös munka és hallgatás, az auburninak neve alatt hét tartományban gyako­­roltatik, a másika, mellynek alapja munkával összekötött tökéletes magányosság, Pennsylvánián kívül még csak New Jerseyben létezik“. Elhagyjuk itt lelkes szerzőnket, hogy a’ legújabban Éjszakamerika’ tartományaiban divatozó két fogházi javító rendszert röviden közelebbről bélyegezhessük. Erkölcsi javítás mindkettőnek czélja, mit értelmi, erkölcsi ’s vallásos oktatás , de kivált magány ’s munka által igyekszenek elérni. A’ philadelphiai rend­szernél a’ magány tökéletes, testi, mert a’ rab soha sem hagyja el kamaráját ’s ott dol­gozik ’s nyer mesterségi, erkölcsi ’s vallási oktatást; az anbarninád csupán lelki, mivel szerinte a’ betömlöczözöttek köz­műhelyekben együtt dolgoznak , de hallgatva, ’s hálásra kü­lön kamarákba egyenként vezettetnek vissza. Ha hazánkban a’ javító rendszer szerint új fogházakat építeni akarunk, mindenekelőtt a’ követendő rendszert kell elhatároznunk. *) E’ nagy férfiú 1790. Krimmniai Tatárországban ál­dozatja lett cint­érszeretetének beteglátogatás által ragadt ragályban jan. okán Chersonban kimúlván Hazája emlékezetének a’ londoni sz. Pál templom­ban oszlopot emelt. Hite.

Next