Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1839-11-19 / 46. szám
747 az erdei gazdaság’ érdekében, az erdőket az úrbéri faizástól föl kellene menteni. Bíráló a’ szerzőnek majd minden nézeteiben osztozik, ’s a’ szerzővel együtt (§. 304.) nem átalja a’ törvényhozás’ dicső feladásának elismerni azt, hogy a’ magyar paraszt lépcsőnként az értelmesség’ és physicai jólétnek olylyan lépcsőjére emeltessék, melly szerint valaha, ha csak századok múlva is, a’ törvényhozásbani részvételre is képessé és méltóvá lehessen. E’ czélt szemeink előtt tartván, legyen szabad a’ törvényhozás’ azon lépéseit egy pár szóval érinteni, mellyek a’ paraszt mostani állásához képest, bíráló’csekély vélekedése szerint , legfőbb tekintetet érdemelnek. 1-szer. A’ physicai jóllét’ az ország’ részeiben egyaránti kifejlődésének egyik legfőbb akadálya a’ földbirtokon fekvő terhek’ egy aránytalansága, — ezt pedig az 1832-diki 5dik törvényczikkely, megerősítvén a’ helységek’ mostani osztályozatát, továbbra is meghagyta. Hogy ezen minél hamarább segíteni kell, e’ következendőkböl világos. Mindenki tudja, hogy alsó és felső vármegyéink közti, de még ugyanazon vármegye’ egyes helységei között is, a’ föld’ termékenységére nézve igen igen nagy a’ különbség ; — annyira , hogy midőn Békés vármegyében a’ búzának egy szeme tizennyolczat terem, Szepesnek éjszaki részében, melly zabnál egyebet nem igen termeszt, a’ zabnak egy szeme, csak másfél szemet ád. A’ theresianum úrbér’ behozatalakor az alsó vármegyék erre nem ok nélkül azt felelték, hogy a’ gyér népség , és a’ kereskedés’ lila miatt, temesztményeiket el nem adhatják, ’s így a’ mennyiben az éjszaki megyék kevesebbet termesztenek, ezt a’ keveset jobb áron adják el. De az újabb időkben, a’ török hahómtól kezdve, ebben igen nagy változás történt. A’ népesedés mind itt,mind ott tetemesen megszaporodott; de azon lényeges különbséggel, hogy az alsó termékeny megyékben a’ népesedés’ növekedése a’ termesztőre jótékony hatású volt, mert tenyesztményeit jobban adhatja el ; — az éjszaki megyékben pedig, hol a’ terméketlen föld, már az előtt sem táplálhatta lakosait, most azt anynyival kevesbbé teheti, sőt a’ burgonya minden mód és végnélküli termesztése, melly hegyes vidékekben azért káros, mivel a’ földet igen meoritkitja , porhanyóvá teszi, ’s a’ záporok’ és felhőszakadások* kártékony befolyásának teszi ki, a’ föld’ természeti termékenységét annyira kimerítette , hogy sok határokon egész hegyek és sok száz holdnyi terek találtatnak, mellyek azelőtt szántóföldek voltak, de most már vagy épen nem, vagy igen ritkán miveltetnek, mert a’ magot és a’ munkabért meg nem térítik. Ebből, ha a’ törvényhozás nem segít, más nem következhetik,mint a’felső megyék’folyvásti elszegényedése, mellynek új osztályozat által némileg elejét vehetni. Most t. i. az országban 5 osztály van, minden megyében a’ legtermékenyebb földek az első osztályba tétetnek, holott talán A. vármegyében az első osztálybeli falu, a’ B. vármegyében fekvő 3ik osztálybelivel sem mérkőzhetik, — és hasonlóúl, ugyanazon egy vármegyében C. faluban az első osztályban fekvő föld annyit sem ér, mint D. faluban a’ harmadik osztálybeli. Ha tehát igaz arányt akarunk állítani, az országban nem 5, hanem legalább 12 osztályt kell állapítani ’s így aztán a’ terméketlen megyékben és falukban nem is lesz sehol lse osztálybeli falu vagy föld, hanem talán a’ legjobb csak az 5ik vagy 6ik osztályba fog helyeztetni. Ez vezet bennünket a’ második kérdésre t. i. a’ népesség’ szerfeletti növekedésére. Már régen el van ismerve, és szerzőnk is mondja , hogy nem a’ nép’ száma magában, hanem annak értelmi, erkölcsi és anyagi ereje, teszi és növeli a’ köztársaság’ erejét; sőt a’ népesség’ szerfeletti száma a’ köztársaságnak terhére és veszedelmére is válhatik. Különben is világos, hogy a’ melly darab föld egy háznépnek adhat eledelt, ’s azon felül még némi felesleget is, mellyböl azon háznép a’ közterheket viselheti, — ugyan azon föld, ha 10 háznép között felosztatik, annak elegendő eledelt nem adhat, annyival kevesbbé valami felesleget hagyhat a’ köztársaság’ számára. A’ törvény segíteni akart azáltal, hogy a’ telek’vég nélküli feldaraboltatását megtiltotta, de ezáltal czért nem ért, mert ha a’ paraszt’ négy öt fia mégis, bár osztatlanél, a’ telken marad és abból el akar élni, a’ rész talán még rosszabbá lesz ; mert a’ törvény a’ telkekbeni örökösödés iránt úgy sem elég világos, és a’ négy öt testvér között többnyire egynek sincs elég vagyona , hogy a’ többit kifizethesse. De tegyük fel, hogy a’ törvényt szigorúan végre hajthatni, vájjon mi lesz 20, 30 esztendő múl