Figyelmező, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1840-06-30 / 26. szám
és Fejér György Horvát- és Tótország’ viszonyait Magyarországhoz fejtegetvén, valamint a’ régi magyar dolgokról eléhozott újabb véleményeket bírálván 40). Végre D. Wagner Dániel az újonan fölfedezett gyógyszerek’ tabellaris leírását indította meg 41). A’ német írói munkásság' már rég elébe matatott nálunk is a’ deáknak. Az főleg az élet’ érdekeit közvetíti. A’ gazdaságiakban : Elsner egy „Tanácsadót“ irt juhtermesztőknek 42), Hecksch szinte a’ juhászairól 43), (mind kettő magyarul is kijött), Greiner a’ m. erdészet’ javításáról 44), Kölesy Vincze egy utasítást iradalmi tiszteknek 45), G. Széchenyi István’ „Néhány szava a’ lóverseny körül“ lefordíttatott. A’ természettudományiakban : Dorner a’ Bánság’ term. helyirását adta, tekintettel Mehádiára 46), Beer a’ trenesényi—47), Kratochvilla és Schlosser 43) a’horvát-töpliczi fürdők’ ismertetését, Fejes’ egri fürdőirata 19) németül is megjelent, Hammer Antal az 1738—40ki bánsági dögvész’történetét adta, forrásokból 50), Schoepf Ágoston a’ harmadévi pesti árvíz’ kórtani hatásairól értekezett 51). Történeteink’ forrásai Gévay 52) és gr. Kemény József által becses gyarapodást vettek 53). A’ szépliteratura Jósika’ regényei’ fordításán kivűl nem hozott semmit. Kolbenheyer és Steinacker predikácziókat adtak ki 54). — Élénkebb terjedelmet vett a’ német időszaki sajtó. Pesten egy német napilap támadt, a’ Tageblatt, egy „National-Panorama*4,de melly már második füzetével elakadt, Zágrábban egy „Croatia“ czimű haviirat. De mind ezek, a’régibb lapokkal együtt, alkalmasint csak azt mondhatják magokról: nos numero sumus. Dicséretes kivételt érdemel folyvást, tartalmassága ’s hazafi irányával, a’ brassói német hírlap’ társa: Blaetter f. Geist, Gemüth u. Vaterlandskunde. Általában a’ hazai történetmező az erdélyi szász földön, néhány lelkesek által, legújabban ismét örvendetes buzgósággal kezdett míveltetni, melly munkásság’ eredményeit ez év’ lefolyása után lesz alkalmunk bővebben méltánylani. Io. Schedel F. Latin nyelv. (Folytatás). SJ Az ig e.i dok' formálódásának szabályai', latinban. ( Czímlap , év és hely nélkül). 8/ 65 lap. A’ nyelvtan’ egyes részeinek kidolgozásai szintúgy becsesek lehetnek, mint egyéb tudományokban az egyediratok; sőt csak akkor készülhetnek egészben igazán jó nyelvtanok , ha amazok ezeket megelőzték; mert a’ mit illy részletes iratok egyenként kifürkésznek ,megvitatnak, kimerítenek, azt a’ rendszeres és tanulásra szánt munkák kivonatban adják csupán, ’s eredményeikben használják föl. Illy tekintetben az előttünk fekvő könyvecskének becse, némi kivétellel, alapossága ’s terjedelme miatt tanítókra nézve el nem tagadható, de ismét hosszaságra és sötét modorja miatt tanulókra nézve nem ezélirányos. — Lássuk tartalmát: ,,Minden latin igében (így kezdi) négy idő van, mellyet szótárból tudni kell. Illy általánosan mondva ez nem való; mert vannak hiányos igék, miilyeneket utóbb maga a’ szerző is (37. 1.) említ, péld. pdi; múltja pedig soknak nincs, péld. glisco, vergo, satago ’s másoknak. — Ezen gyökéridők nála: „1. a’ cselekvő forma, jelentő mód, jelen idő’ egyes első személye. 2. ugyan azon mód, múlt idő’ első személye. 3. a’ határozatlan mód’ jelen ideje. 4. a’ szenvedő foma’ részesülő múltja“. Nem helyesen utasíttatik a’ tanulni akaró ezen négy idő’ megtudása végett csak amúgy szárazon ’s föltétlenül a’ szótárra; mert vannak ez iránt, habár sok kivételü , szabályok is; ’s kezdőtől nem kívánhatni, hogy a’ szótár’ minden igéjét megtanulja; azon fölül, ha a’sik gyökéridő, mint mondatik, a' szenvedő forma' részesülőjének múltja, ezt a’ szótárakban senki meg nem találja, mert ott a’ supinumok vannak kitéve. Ezek’ előre bocsátása után nehézkes, komoly ’s gyermeket bizonyosan elijesztő modorban az igéket gyökbetűkre tagolja: 1. am — 2. doc — 3. leg — 4. aud — E’ betűkhöz járulván mások, leszen a’ cselekvő formában: 1. hajt.2. 3. 4. Jelen o e-o0 i-o Múlt ávi un ívi Határozati, áré éré ere íré Múlt részes, etus*) tus ius itus *°) Lásd Figyelnező , 1839. 206. — 41) 563. — 42) 384. — 43) 844. — 44) Bírálatát lásd a’ Figyelmező’ idei folyama’ 57. 65 ’s köv. szeletein—45) 563.—46) 384. —47) 728., a’ franczia eredeti ismertetését 1. Figy. 1838. 82. szel. —48) 744. — 49) 844., bírál. J. 713 ’s t. sz. —50) 400.—51) 605.—52) Urkunden u. Actenstücke stb. Gesandtschaft K. Ferdinands I. .1034. —52) 5312.r—,54) 207. t .. *) azaz : atus, fölötte rész helyen történt nyomtatási hiba.