Figyelmező, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1840-01-07 / 1. szám
kel haladó első rangú nemzetek’ vonzó erejének maholnap képtelenek lesznek ellentállani, saját övéjük elveszend ama fő literaturákban, ’s ezekkel népiségök, ’s evvel ismét nemzetiségük ’s végre nemzeti létök is. Mert a’ szellemi forradalmak hatalmasbak, elnyelőbbek, mint vas és tűz. Egyike a’ legkésőbb ocsulóknak a’ belga nemzet, melly népből nemzetté kétség kívül csak önállósága’ kivívtával lett. ’S alig* volt meg* ez, valamint az előtt a’ hollandi elemmel küzdött, de csak hogy a’ hatalmas franczia szellem’ zsákmánya legyen, úgy most mind e’ két erő ellen visszataszító erőt fejt ki, sajátot, ’s azért zsengét bár még most, de hatalmasat következéseiben, ’s maholnap nemzetiséginek kétségkívül legerősebb védét. Egy külföldi lap a’ következő híreket hozza Belgiumból. „Egyik örvendetes eredménye a’ Holland és Belgium között létesült békének legközelebb a’ flamand nyelv és literatúrai emlékek iránt ébredező buzgóság. A’ hollandi nyelvvel olly rokon flamand, hogy a’ külföldi alig képes a’ két dialectust megkülönböztetni, Belgiumban, részint a’ Holland iránti ellenszenv, részint a’Francziaországgali rokonszenv miatt, különösen az 1830-i események óta annyira el volt mellőzve, hogy nem csak az országos szószékről ’s a’ magasb társaságból egészen eltűnt, hanem a’ franczia újságok’ lassankénti elterjedése, vallon prédikátoroknak flamand közönségek közti alkalmazása, ’s a’ hadi seregnek egészen franczia rendezete által az alsóbb rendek közt is megfogyott, ’s kiveszéssel fenyegetőzött. Hogy az anyanyelv’ illy elhanyaglása csupa külföldiskedésböl a’ flamand belgáknak épen nem szolgált becsületükre, a’ jobbak közölök átlátták; de a’ politicai szenvedély elnyomta a’ szózatokat, mik ama’ nemzeti emlékek’ fen tartására meg akartak zendűlni. Csak legújabban, ’s mióta Leopold király, ki — mint német előtt a’ flammand ügy természetesen kedves volt, bizonyos részvételt mutatott illy nemű törekvések iránt, nyomosabban lép fel a’ nemzeti elem’ tisztelete is. Sőt a’ király egy külön biztosságot is nevezett ki, melly a’flamand helyesírás’ egy szélütésével foglalkodjék, ’s ez e’ tárgybeli véleményét már közzé is tette. Mint a’ hollandi, úgy a’ flamand nyelv is németalföldinek (nederduitsche taal) bélyegeztetik, ’s ez által e’ dialectus’ viszonya a’ felnémethez (Hochdeutsch) magától megalapíttatik. Különösen a’ diphthongusok’ irása, valamint az I és Y használása eddig igen önkénytes volt: a’ biztosság’ javaslatai segítenek a’ bajon. A’ papság késznek nyilatkozott ez írásmódot a’ mostantól nyomatandó énekes és imádságos könyvekben elfogadni. Létezik már egy kis kör több igen figyelemre méltó flamand költőből is. Ezek közöl megnevezzük Prudent van Duyset, ki „vaderlandsche Poezij“ czím alatt három kötet lyrai költeményt adott ki, mellyek közt egy nagyobb „Egmont gróf’ halála“ a’ flamand társaság által tiszteletjutalommal koronáztatott meg ; — Ledeganckot, kitől „Bloemen mijner Lente“ (Tavaszom’ világi) jelentek meg; van Acker asszonyt, ki szinte egy kötet verset adott ki: „Madelieven“ (Százszorszépek) czím alatt. A’ prósairók közűl Willems, Visschers, Lambin, Snellaert neveztetnek. A’ német romantica’ befolyása valamennyi újabb flamand költőknél észrevehető, a’mennyiben t. i. nem csupa franczia themák’ dolgozásait adnak , vagy a’ görög és római mythologiához folyamodnak, mint elődeik, azonban e’ befolyást sem első kézből vették, hanem a’francziák’ közvetítése által, öntudatlanul is német mezőre vezettettek vissza“. 2. ,,A’ moszka közoktatási minister’ hivatalos tudósítása szerint 1838 ban Oroszországban 893 munka nyomatott, mellyek öszvesen 10,918 nyomtatott ívre mennek; köztök eredeti munka 777 van ’s 116 fordítás 1837ben 866 munka jelent meg, t. i. 740 eredeti, ’s 126 fordítás, 9677 íven. A’ felebbi öszveghez jő még 51 folyóirat 4447 íven, úgy hogy az 1838ban megjelent munkák’ száma 944et tesz. Az eredeti munkáknak a’ fordításokhoz, felette kedvező arányából, melly már több év óta egyforma marad, méltán a’ moszka literaturának önállásra törekvését lehet következtetni. Hasonlókép a’ csupán mulattató munkák fogyása, ’s a’ tanító-könyvek’ szaporodása vétetik észre, kivált az orosz történet és földirat’ körében. A’ folyóiratok’ száma az utóbbi években nagyon csökkent, 1835 ben még 83 jelent meg.— Külföldről több mint 400 ezer kötet vitetett be M. s. F. Magyar tudós társaság. Az academia’ Xd. nagygyűlése f. évi nov. 16tól 25-ig tartott 9. üléseiben végezte el sacconészt. foglalatosságait; t. i. könyvkiadási , ugy szó