Figyelmező, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1840-02-25 / 8. szám
AZ EGYETEMES LITERATURA’ KÖRÉBEN. Kiadó szerkesztők SCMtEEEEp Viki ÖSjflyl Ill Y, szerkesztőtárs BALIZA. ------------------- Mt NEGYEDIK EV 3»---------------Pesten. ITebtruarius* 25. 1840. g. szám. Tartalom. Hazai literatura. Philosophia. Szontagh’ Propyleumai a’ magyar philosophiához (Vecsei József). — Utazás. Besse’xitja a’ Kaukaz’ hegyén stb. Folytatás (Jerney János). — Visszaigazítások. Orosz bajok (Bajza). — Magyar tudós társaság. — Gömöri jutalomtétel. — Literatúrai mozgalmak. HAZAI LITERATURA. Philosophia.. Uropylaeumok a' magyar philosophiához. Irta Szontagh Gusztáv. Budán, a' m. l. egyetem’ betűivel. 1839. nov. 291. lap. Finom velmen , kemény táblába kötve 1 st 40 st euró munka, tárgyaltassék benne bármi része a’ tudományoknak, mindig kedves; ollyan, melly egy, még szinte parlagban levő nagy hatású tudománynak sikeres művelésére biztos utat mutat, nem lehet nem a’ legkedvesb jelenet. Illyen ref.’ Ítélete szerint a’ jelen munka. — Igazolja becsét saját tartalma! Előszavában előadja szerzőnk a’ kútfőket, mellyeket használt, ’s a’ műszavak’ értelmét megállapítja. Bevezetésében kimutatja álláspontját honnan,’s a’ czélt, melly felé munkájában törekszik. Nem ígéri, hogy a’ tudományban új felfedezéseket tesz; hogy tárgyára nézve új philosophiához rak propylaeumokat; hogy dolgát ott kezdi, hol a’ világliteraturában a’ philosophiára nézve, munkájokat mások végzették. Fő czélja nemzete’ műveltségi szükségeinek, a’ tudomány’ elért fokához tehetségig mért, kielégítése, a’ philosophiának kezdő literaturánkban, honunkbani átültetése, honosítása. Hogy pedig a’ választásban ne téveszszen, munkája’ első részében előadja a’ philosophia' fogalmait, mód- ’s rendszereit , a’ mint azok az eddigi philosophiákban kiképeztettek , hasonlító bírálásban, hogy úgy az igazi mód- és rendszer meghatároztathassék, a mi ha megismerteték, a’ czélhoz jutás, a’helyes, igazi philosophia’kimutatása iránt kétség nem lehet. Minthogy pedig a’ philosophiát, ítélete szerint, nem elég csak megismertetni ’s honosítani , hanem azt önállóan tovább is kell művelni , és pedig összeköttetésben a’ világ’ philosophiájával, hogy ez megeshessék, munkája’ második részében előterjeszti a’ legújabb angol, franczia ’s német philosophia’ criticai vázlatát, azon okból, hogy bebizonyítsa, mikép a’ tőle ajánlott mód ’s rendszer, nem csak a’ világ’ két legműveltebb nemzetetekül, az angol ’s francziátúl követtetik, hanem a’ német philosophusok’ józanabb részétől is. Szerinte a’ philosophiai eredeti törvényeink’ ’s azok’ czéljainak kinyomozása, hogy magunkat elméletileg és gyakorlatilag törvényesen határozhassuk, ’s úgy rendeltetésünket, szabad, tökéletesülhető lényekhez illőleg» .