Figyelő, 1959. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-06 / 1. szám
Hogyan járul hozzá iparunk szerkezeti átalakításához a Kohó- és Gépipari Minisztérium ez évi terve? A KGM 1959. ÉVI TERVÉRŐL:* Teljes termelés: 110,8% Exportszállítás: 109,6% Belkereskedelmi szállítás: 100,4% A költségszint csökkenése: 2,6% A termelékenység növekedése: 6,2% Beruházás növekedése: 515 millió forint A munkások átlagkeresetének növekedése 2% * 1958. százalékában Az elmúlt évben megkezdett úton A minisztérium ez évi célkitűzései közül egyike a legfontosabbaknak: hogyan szolgálja a KGM 1959. esztendei terve iparunk szerkezeti, strukturális átalakítását — milyen tennivalókat jelöl meg ebben a vonatkozásban a dolgozók, a műszaki vezetők számára? Mindenekelőtt hadd összegezzük egy mondatban: mit jelent ez a szerkezeti átalakítás? Elsősorban azt, hogy iparunk főként azokat a termékeket gyártsa, azokra az iparágakra összpontosítsa erejét, amelyek megfelelnek hazánk gazdasági, természeti adottságainak, ipari hagyományainak, következésképp, amelyekben gazdaságossági, s export szempontból a legkedvezőbben, a legelőnyösebben termelhetünk. Hozzátehetjük, hogy a KGST módot is nyújt erre, mert a nemzetközi munkamegosztás keretében éppen e cikkei termeléséhez biztosít piacot. A Kohó és Gépipari Minisztérium lényegében 1958-ban látott hozzá az ipari szerkezet tervszerű átalakításához. Az 1958 év — még nem végleges — adatai szerint, amíg a gépgyártásban az átlagos havi termelés 1957-hez képest 11,7 százalékkal nőtt, addig a műszeriparban 36,4 százalékkal, az erősáramú iparban 15 százalékkal, a híradástechnikában 25,1 százalékkal. Jelzik az iparfejlesztés irányát az elmúlt esztendő beruházási adatai is: a gépgyártásra fordított beruházások 70 százalékát a következő öt iparág kapta: a Diesel-gyártás 92 milliót, az erősáramú ipar 56,3 milliót, a híradástechnika 62,7 milliót, a műszeripar 15,6, és a golyóscsapágy-gyártás 34,5 milliót. A KGM EGYES IPARÁGAINAK 1958 ÉVI TERMELÉSNÖVEKEDÉSE Mielőtt az idei esztendő célkitűzéseit vázolnánk, hadd tegyük fel a kérdést: mi indokolja, hogy éppen ezeket és nem más iparágakat fejlesztünk erőteljesebb ütemben, miért válik ily módon népgazdaságunk szerkezete kedvezőbbé, előnyösebbé? Ami a műszeripart és a híradástechnikát illeti: ismeretes, hogy e két iparágban sok tapasztalattal rendelkezünk, több évtizedes múltra tekinthetünk vissza, s e gyártmányaink egész sor külföldi piacot meghódítottak, másrészt: ezek elsősorban munkaigényes, és kevésbé anyagigényes cikkek, tehát hazánk szűkös nyersanyag helyzete is indokolja termelésüket. A Diesel-gyártás jelentőségét aligha kell különösebben aláhúzni: hazánk, hagyományos mozdonygyártó ország, s a korszerű technika a gőzenergiát a közlekedésben már régen túlhaladta. Ami pedig végezetül a golyóscsapágy termelést illeti: ez a viszonylag fiatal iparágunk, mondhatni, az ipar „lelkét” állítja elő — (immár versenyképes színvonalon) — mert a golyóscsapágy olyannyira nélkülözhetetlen termék, hogy egyes külföldi statisztikák nemcsak az energia, vagy az acél, de a golyóscsapágy fogyasztás színvonalával is mérik egy-egy ország technikai fejlettségét. A gépipari beruházások 76 százalékát öt iparág kapja A KGM 1959. évi terve ennek megfelelően tovább lép az elmúlt esztendőben megkezdett úton, és — erőinkhez mérten — gyorsítottabb ütemben kívánja fejleszteni ezeket az iparágakat. A számok a következőket mondják erről. Kifejezi az anyagi erőforrások koncentrálását a beruházások megoszlása is: a tavalyi 70 százalékkal szemben, idén a gépgyártás beruházásainak 76 százalékát kapják az úgynevezett „kiemelt“ iparágak, s ezen belül a híradástechnika 16, az erősáramú ipar 18, a Diesel-gyártás 23,7, a műszeripar 9,5, s a golyóscsapágygyártás 9 százalékot. Ha meggondoljuk, hogy a minisztérium több mint 1 milliárdot költ ebben az évben beruházásokra, s hogy ennek az összegnek mintegy az 55 százalékát kapja összesen a gépipar, akkor kitűnik, hogy anyagi erőinkhez mérten számottevő mértékben fejlesztjük ezeket a legfontosabb iparágakat. Lássuk most már — a számokon túlmenően — milyen célkitűzések, milyen megoldásra váró feladatok foglalkoztatják majd ebben az évben ezeknek az iparágaknak a dolgozóit? Az iménti adatokból is kitűnt, hogy a híradástechnika csaknem a leggyorsabban fejlődik majd ebben az esztendőben. A minisztériumi össztermelésből való részesedése is jelentősen — 13,4-ről 14,7 százalékra — emelkedik. A legfőbb cél ebben az iparágban, hogy a gyártmányok korszerűsítése lépést tartson e világszerte ugrásszerűen fejlődő ipar megannyi „technikai csodájával”. Számottevően fejlődik a televíziós vevőkészülékek termelése: a növekedés 189,1 százalék, s egyetlen év alatt 43 000 készüléket állítanak elő. Bevezetik például a rádiótechnikában a korszerű nyomtatott áramkört. Kétszeresére növekszik a mikrohullámú berendezések termelése. A műszergyártáson belül, elsősorban azokat a termékeket gyártjuk, amelyek megfelelnek adottságainknak. Ilyenek az elektronikus műszerek, amelyek termelésében már jelentős tapasztalataink vannak, s amelyek egész sor más iparágban nélkülözhetetlenek. Jellegzetesen magyar iparág (Eötvös Lóránd óta) a geofizikai műszerek termelése is; sok országba exportáljuk ezeket a termékeinket, s 1959-ben 117 százalékkal növeljük a gyártást. Figyelemre méltó — és iparunk korszerűsítési törekvéseit jelzi —, hogy a műszeripar általános emelkedésének a kétszeresével növekszik ebben az évben a mechanikus műszerek termelése: ezek a műszerek a már a jövő útját, az automatizálást jelzik. Ami az erősáramú ipart illeti, az elmúlt években ebben elmaradtunk, noha ez a gyártási ág ugyancsak hagyományos hazánkban. 1958-ban már hozzákezdtünk az elmaradás behozásához, s most ez erőteljesebben folytatódik. Jellemző, hogy az erősáramú ipar részesedése 13,4-ről 14,7 százalékra nő a minisztérium tervében. Az elmaradás felszámolását jelzi az a célkitűzés is, hogy ebben az évben olyan cikkeket kell előállítani, amelyek megfelelnek a nemzetközi szabványok előírásainak, tehát elérik a korszerű technikai színvonalat. S e nagy minőségű követelmény ellenére is, például a nagyfeszültségű készülékek termelése 134 * szálékra, a villamosforgógépek gyártása 129,9 százalékra emelkedik, s új szigetelőanyagok, kapcsolók, tipőmotorok, kéziszerszámok termelését tervezik. A Diesel-gyártás elmaradásáról aligha kell különösebben szólnunk, ez közismert. Az elmúlt években, s részben még 1958- ban is elsősorban a szűkös beruházás akadályozta e gyártási ág fejlődését, 1959- ben azonban rendelkezésre állnak a fejlesztéshez szükséges összegek. Ebben az esztendőben az összevont Mávag é• Ganz gyárban már megszűnik a gőzmozdonyok termelése, s a hazánkban készülő hajóknak is mintegy a felét Dieselmotorral gyártják. A Diesel mozdonyok, motorkocsik motorvonatok termelésének átlagos emelkedésén belül erőteljesebben: 176 százalékra növekszik a 600 lóerős Diesel-mozdonyok gyártása. Végezetül: az ötödik „kiemelt” iparág, a golyóscsapágy termelés egy év alatt 136,7 százalékra emelkedik 1958-hoz képest. Ebben az iparágban a meglevő gyárak, termelő apparátus fejlesztésével növelik a termelést, s bővítik a belföldre és immár exportra is gyártott csapágyak választékát, minőségét. Háromezer új szovjet gép Hadd szóljunk végül arról, hogy az említett iparágak fejlesztését a minisztérium jelentős mértékben a gyártástechnológia javításával, korszerűsítésével kívánja elérni. Ebben a vonatkozásban maguk a minisztérium vezetői is elégedetlenek: kevés az ilyen irányú próbálkozás, kísérletezgetés, sokhelyütt bizonyos nehézkesség tapasztalható. Jellemző például, hogy a gyárak vezetői az új gépek rendelésekor nem „törik magukat” eléggé a legkorszerűbb automata vagy félautomata gépekért, inkább dolgoznak a régi, megszokott univerzális szerszámgépekkel. Itt nyomban hozzátehetjük, hogy ebben a vonatkozásban nagy előrelépést jelent a szovjet áruhitel keretében importált 3000 gép és egyéb felszerelés, amelyet a KGM ebben az esztendőben kap, s amely , hozzájárul majd a gyártástechnológia korszerűsítéséhez. A KGM 1959 ÉVI BERUHÁZÁSAINAK MEGOSZLÁSA A Kohó és Gépipari Minisztérium ez évi terve egészében azt körvonalazza, hogy tovább haladunk a hároméves tervben megjelölt feladatok végrehajtásának útján — a korszerűbb, s adottságainknak jobban megfelelő termelés kialakításának útjánl —i—s z-BAN 36,4°, minisztériumi teljes termelés 10,8%, híradástechnika termelése 20 %, műszergyártás 10 %, erősáramú ipar 16 %, Diesel-gyártás 7 %. © híradástechnika ® '»VI ERŐSÁRAMÚ IPAR ® DIESEL-GYÁRTÁS © 11§ MŰSZERIPAR ® [HÍ GOLYÓS CSAPA GY,_____„ GYÁRTÁS © | 23,8% 1 TÖBBI IPARÁGAK ÖSSZESEN Az üzemek életéből „Célhulladék“ hasznosítás A Kontakta gyártja az egész ország szénkefe- szükségletét. A szénkefét a többi között villamosgépeknél, a bányászatban és a kohászatban használják. Alapanyaga importcikk. Az anyagkihozatalt a gyárban az eddigi hatvanhét százalékról nyolcvan százalékra emelik, mert egyébként a termelői árrendezés folytán a gyártás veszteséges lenne. A célgépeket átalakítják, hogy az importalapanyagot — amely táblákban érkezik be —, minél gazdaságosabban darabolhassák fel. Az úgynevezett „célhulladékot“, amelyet eddig nem hasznosítottak, ezután felhasználják. 1959-ben hozzávetőlegesen három tonna import szénkefe-nyersanyagot takarítanak majd meg több százezer forint értékben. Jó minőségű motorházat vár Csepeltől a Wilhelm Pieck-gyár A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár a dieselesítési program keretében 130 lóerős diesel-tolatómozdonyt készít. Ehhez a Csepel Fémmű szállítja a négyhengeres motor karterjét. A Csepel Fémmű által eddig szállított karterek, azaz motorházak nem megfelelő minőségűek. Sok bennük a rejtett hiba, amelyek a megmunkálás különböző fázisaiban derülnek ki. Ezeknek kijavítása nagy munkát igényel, sőt néha ki kell selejtezni azokat. A Wilhelm Pieck-gyár többször sürgette a Csepel Fémművet megfelelő minőségű barterek szállítására, mert a késedelmes és selejtes szállítás a gyár program szerinti termelését veszélyezteti. A Csepel Fémmű végülis december 20-ig ígérte, hogy a módosított öntőmintákkal készített kartereket leszállítja. Csepel ezúttal az utolsó napon végül is szállított, s az első darabok pótmegmunkálása már folyik. Remélhetőleg ez már kifogástalan minőségű lesz, s ezután Csepel pontatlan szállításaival nem veszélyezteti a győriek munkáját. Így is lehet A kooperáció nem könnyű dolog, s a kooperáló felek általában nem dicsérik egymást. A Híradástechnikai Gépgyárban azonban — amely sok gyárral kooperál — dicsérik a partnereket. Nemrég például a vállalat azt a feladatot kapta, hogy a nyomtatott áramkörös rádiókhoz szükséges etázslapok megmunkáló gépét készítse el. Ilyen gépet azelőtt hazánkban nem gyártottak, s a feladatot a rövid határidő csak nehezítette. Ekkor jelentkezett a Csepel Művek szerszámgépgyára i s éves tervén felül vállalta a nyolcszáz gépi munkaórát igénylő munka elvégzését. Nemcsak vállalta , teljesítette is: a munkálatokat már megkezdték, s január 10-ig a rendkívül komplikált gyártást be is fejezik, így a Híradástechnikai Gépgyár is időben szállíthat a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának, ahol az etázslapokat készítik. Az üzemi tanács a selejt ellen A diósgyőri Nehézszerszámgépgyár üzemi tanácsa határozatot hozott, hogy az első munkadarabokat feltétlenül be kell mutatni az átvevő szerveknek, nehogy a későbbiek során derüljenek ki a hibák és ezáltal esetleg tömeges selejt keletkezzék. Ugyanígy kipróbálják átvétel előtt a szerszámokat is. Diktált programozás A Telefongyár présműhelyében új rendszert, diktált programozást vezettek be. Ennek lényege: dekádonként előírják az üzemrész kapacitásának és létszámának megfelelően, hogy milyen rendeléseket kell gyártani. Ugyancsak megszigorították az elszámolást is. Egyes munkadarabokat elszámolni és értük a munkabért számfejteni csak akkor lehet, ha a munka elkészült és csak abban az időszakban, amikorra programozták. A diktált programozás elősegíti, hogy az eddiginél tervszerűbben gyártsanak alkatrészeket. A présműhelyben szerzett tapasztalatok alapján ezt a rendszert a gyár több műhelyében fokozatosan bevezetik. Még ezt is elmondjuk... Megnégyszerezik a műfagyártást a diósgyőri Könnyűgépgyárban. A műfát fűrésztelepi hulladékból, forgácsból és fűrészporból készítik és a többi között parkettát, villanyóratáblát és huzalcsévét gyártanak belőle. Új vevőként jelentkezett televíziós készülékek vásárlására Finnország, Svédország és Irak. Eredményes tárgyalások folynak televíziós készülékek exportálására az Egyesült Arab Köztársasággal is. A len- és kenderipar az elmúlt évben különböző takarékossági intézkedésekkel húsz-huszonkétmillió forintot takarított meg. Csaknem száz gépet kap ebben az évben szovjet hitelből a Villamosgép- és Kábelgyár. A gépeket a középmotorgyártás fejlesztéséhez használják fel. s