Figyelő, 1959. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-07 / 27. szám

Június 21-én bezárta kapuit a XXVIII. — eddigi legjelentősebb — Poznani Nem­zetközi Vásár, amelyet kereken 400 000 látogató — köztük 5500 külföldi — tekin­tett meg. Ez a szám azonban távolról sem fejezi ki a vásár jelentőségét, mert a vá­sárigazgatóság arra törekedett, hogy e nagyszabású ipari seregszemle elsősorban, az exportra termelő, valamint a jelentős importfelhasználó ipari üzemek dolgozói­nak tájékozódását szolgálja. Jóval nagyobb volt a kormánydelegá­ciók száma is az előző évieknél. Nem­csak valamennyi szocialista országból, hanem Olaszországból, Franciaország­ból és Svédországból, Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Irakból és Izraelből is érkezett kormányküldöttség. A vásárt rendező Lengyelország üz­letkötéseinek összege, amelyből több mint 60 százalék a szocialista tábor országaira esett, húsz százalékkal haladta meg a ta­valyit, s ezen belül a fogyasztási cikkek­ben történt kötések értéke 73 százalék­kal volt nagyobb, mint az elmúlt évben. Ez évben a nyugati cégek szemmel látha­­tóan minden eddiginél jobban igyekeztek fokozni az üzletkötéseket a szocialista tá­bor országaival. A magyar üzletkötések száma, ame­lyek értéke kb. 55 százalék,­­ 45 száza­lék arányban oszlik meg az export és im­port között, lényegesen meghaladja a ta­valyit, egyedül a lengyel külkereskedel­mi k­á­z- - ia, 50 szá­zalékkal nagyobbak a múlt évinél. A legfontosabb exportcikkeink, ame­lyekben lényeges összegű kötés jött létre az idei vásáron, a következők: autóbu­szok, dömperek, motorkerékpárok, tele­víziók, különböző gépek, húskonzervek, cipők, gépi berendezések, vegyszerek és gyógyszerek. Lengyelországtól elsősorban szenet, kokszot, műtrágyát és vegyianyagokat, bútort, tehervagonokat, személygépkocsit és gépi berendezéseket vásároltunk. A ba­ráti or-z/mok '-ív O' mé- a N' ■* r'-’­­mokratikus Köztársaságnak félmillió, Bulgáriának negyedmillió rubel érték­ben adtunk el gépi berendezéseket. Jelentősek voltak a különböző tőkés cégekkel folytatott tárgyalásaink is, ame­lyek egy részének befejezésére Budapes­ten kerül sor. Tekintélyes nyugati kon­szernek tettek például ajánlatokat kom­­penzációs-és reexport üzletekre. A vásár időtartama alatt létrejött kö­tések közül megemlíthető például, hogy nagy mennyiségű konfekció-árut adtunk el egy holland cégnek, dollár ellenében pedig darut egy belga vállalatnak. Gruber György _ S POWEl POZNANT ZÁRÓJELENTÉS A MAGYAR EXPORTCIKKEK LEGYŐZIK A TRÓPUSOKAT Egyre fokozódó exporteredményeink alapján ma már természetesnek tartjuk, hogy, iparunk termékei mind nagyobb számban jutnak el távoli, köztük a forró égövihöz tartozó, tengerentúli országokba is. Kevesen tudják azobban, hogy milyen széleskörű, tudományos kísérleteken ala­puló sikeres védekezés folyik elsősorban a közel- és távolkeleti exportban legin­kább érdekelt híradástechnikában és jár­műiparban a trópusi klíma, különösen pe­dig a forró, párás, nagy por- és homok­tartalmú levegő káros behatásai ellen. A különböző védekezési eljárásoknak, az ú. n. tropizálásnak pedig számottevő sze­rep jut az említett országokba irányuló kivitelünk növekedésében, újabb tenge­rentúli piacok megszerzésében. Erről győződhetünk meg például a Beloiannisz-gyárban, amelynek különle­ges laboratóriumában mesterségesen állí­tanak elő különböző trópusi klímákat és ezekben vizsgálják a leghatásosabb véde­kezési módszereket. Így például egyes műszereket 40 fokos melegben működtet­nek, másokat párás levegőben tartanak, de szükség esetén előállítanak „sivatagi homokvihart”’ is, sőt a rossz útviszonyok­ra gondolva, még rázófülkét is építettek. A telefonközpontokat, átviteltechnikai berendezéseket hőállóbbá tették azzal, hogy megtalálták a fémek megfelelő öt­vözési arányát, a huzalok burkolataként pedig jól bevált a nem rozsdásodó és a különböző gombák ellen is védelmet nyúj­tó műanyag. A nedvesség ellen impreg­nálják az egyes alkatrészeket, például a tekercseket, másokat pedig mint a kon­denzátorokat, hermetikusan elzárják a külső levegőtől. A felületvédelem céljait szolgálja, hogy a festékbe penészelő anya­gokat kevernék, a csavarokat és díszítő fémelemeket pedig többszörösen galvani­zálják. Akármilyen sikeresek is a laboratóriu­mi kísérletek, még kedvezőbb a helyszíni ellenőrző és kutatómunka. A Beloiannisz gyár egy vegyészmérnöke és egy híradás­­technikusa ezért állandóan a kantoni ku­­tatóintézetben dolgozik, ahol kínai kolle­gáikkal együtt tanulmányozzák a szub­­trópikus és tropikus klíma hatását az elektromos berendezésekre. Magyarorszá­gon is létesítettek egy megfigyelőállomás­t Kecskemét környékén s ebben a homok és por elleni védekezéssel kísérleteznek. A Csepel Autógyár termékeinél a fém­részek megóvása mellett nagy gond a motorok hűtése és a keréktömlők tartós­ságának biztosítása is. Ezért az Egyip­tomba, Irakba, Kínába, Vietnamba, Ko­reába, Burmába, Ceylonba és hasonló ég­hajlatú országokba szállított autókat na­gyobb­ hűtővel látják el, sőt azokat újab­ban úgynevezett nyomás alá helyezett hű­tővel szerelik fel, s ezáltal a víz még 100 foknál sem forr fel. Az időtállóbb tömlő­ket a Ruggyantaárugyár a több nyers­gumi felhasználásával és többszörös vá­szonréteg alkalmazásával készült Corda­c HD gumikkal biztosítja. Robbaó­­motoroknál a porral, homokkal telített sivatagi levegőt a Csepel Autógyár kü­lönleges, olajfürdős légszűrője tisztítja. A tropizáláshoz tartoznak még többek között a különleges szellőző­berendezések és az a probléma is, hogy például a teher­autók rakfelületénél, vagy a telefonauto­maták kapcsolószekrényeinél fát nem le­het használni, mert az a nedves, meleg levegőben vetemedik és kiszárad. Ázsiá­ban és Afrikában állandó veszélyt jelen­tenek a termeszhangyák és más rágcsá­ló állatok is. Védekezésül fa helyett polí­rozott fémet használnak. S ha azt a hírt olvassuk, hogy valamely délszaki országból újabb export-megren­delést kaptunk, ez egyben elimerése an­nak is, hogy sikeres volt mérnökeink, technikusaink fáradozása; legyőztük a trópusokat. Az üzemek életébül Új gépek — termelőszövetkezeteknek A Szombathelyi Mezőgazdasági Gép­gyár — mint már jelentettük —, ebben az évben terven felül számos gépet bo­csát a mezőgazdaság rendelkezésére. Már átadtak 250 garnitúra sima talajművelő­hengert és 30 darab négyzetes vetőgépet is. A gyárban sok új mezőgazdasági gépet is készítenek. Már elkészült 5 db takar­­mánypépesítő gép, amelyeket most pró­bálnak ki a termelőszövetkezetek. Kipró­bálás alatt áll az USZ—28-as motorikus meghajtású, nagyteljesítményű szecska­vágó mintapéldánya. Készül a gyárban egy új típusú fűkasza, valamint egy nagy­teljesítményű kukoricamorzsoló is. A lumberjack és a villámzár Nemrég a kereskedelem a Zalaegersze­gi Ruhagyárban készült több tucat lum­­berjacket minőségi hiba miatt nem vett át. A minőségi hiba az volt, hogy a lumberjackekbe elütő színű villámzárat varrtak. A ruhagyár azzal védekezik, hogy az adott időpontban nem volt megfelelő színű villámzára, mert a Lemezárugyár nem tudja kielégíteni az igényeket, nem szállít a kívánt választékban. A Lemezárugyár ezzel szemben — bár elismeri, hogy a villámzárgyártással időnként vannak problémák —, arra hivatkozik, hogy a zalaegerszegiek nem rendelnek időben és szín, valamint méret szerint pontosan. A mi véleményünk viszont az, hogy a villámzár-ügy megfelelő kooperációval megoldható. Remélhetőleg: villámgyor­san. Acél helyett feketetemper-öntvény A Soproni Vasöntödében érdekes kísér­leteket folytatnak. Ezek célja, hogy egyes teherautó-öntvényeket acél helyett feke­te temper-öntvény­ekből állítsanak elő. Az új technológia kidolgozásával szer­zett tapasztalatok biztatóak. A Csepel Autógyárnak — amely élénken érdeklő­dik a kísérletek iránt —, már több olyan autója fut, amelynek egyes alkatrészeit feketetemper-öntvényből készítették. A harmadik negyedévben fő soproniak ma 30 tonna ilyen öntvényt szállítanak a Csepel Autógyárnak. Előzetes számítások szerint évente sok millió forintot lehet majd megtakarítani ezzel az eljárással, s emellett számottevő mennyiségű acélöntvény szabadul fel egyéb célokra. Hulladék-hasznosítás A fa: importcikk. Ára a termelői ár­rendezés következtében jelentősen meg­nőtt. Ez a drágulás a Minőségi Bútor­gyárban mintegy 50—60 százalékos anyagáremelkedést jelent. Tekintettel arra, hogy a gyár termékeinek túlnyomó részét exportálja —, s itt sem konstruk­ciós, sem technológiai változtatásokra, vagy fapótló anyagok felhasználására nincs lehetőség —, az önköltség minél na­gyobb mérvű csökkentésének azt az útját választották, hogy az eddig hulladékba veszett faanyagból tetszetős, kisméretű asztalokat, s egyéb, a népgazdaságnak hasznos cikkeket, elsősorban méhészet­i segédeszközöket — lépkereteket, céla­­nyitó állványokat, anyaszállító zárká­kat­­ készítenek. Az erre az évre tervbe vett 500 do­hányzóasztalkából 250 már elkészült, mintegy 150 ezer forint értékben, s ugyancsak elkészítettek már 140 ezer forint értékű méhészeti segédeszközt is. Kedvező irányban halad, gazdaságosabb termelésre serkent a kongresszusi munkaverseny­­ .­­ Az MSZMP Központi Bizottságának március 6-i határozata — mint ismeretes — javasolta a dolgozó népnek az ipari termelés 4 százalékos, a termelékenység 2 százalékos túlteljesítését, s az önköltség 1 százalékos csökkentését. A párthatáro­zatban megjelölt célok teljesítéséért — egyszersmind a pártkongresszus tisztele­tére — azóta széleskörű munkaverseny bontakozott ki a népgazdaság minden ágában. A verseny új vonásai A kongresszusi munkaverseny egész sor olyan új vonást mutat, amely most, né­hány hónap elteltével már egyre jobban körvonalazódik. A legfontosabb: a versenyfelajánlások alapvető jellemzőjé­vé vált, hogy figyelembe veszik a nép­gazdaság szükségletét. Ily módon a ter­vek mennyiségi túlteljesítését csak ott engedélyezték a minisztériumok, ahol az export, vagy hazai igények ezt lehetővé tették. Bár végleges kép még nem alakulhatott ki a versenyvállalások várható eredmé­nyeiről, már az eddigi adatok is jelzik a verseny irányát, népgazdasági eredmé­nyeit. A vállalatok eddigi jóváhagyott fel­ajánlásai — új áron számítva —, az ipar­ban mintegy 2,8 milliárd, az építőipar­­ban pedig több mint 200 millió forint értékű terven felüli hasznos terméket je­lentenek a népgazdaságnak. Ebből 800 milliót meghaladó értékű felajánlás a beruházási cikkek terven felüli termelé­sére irányul, mintegy 700 millió pedig a vállalásokban foglalt többtermelés kooperációs igényeit elégíti ki. Jelentős eredmények a népgazdaság különböző ágaiban A bányászatban tett felajánlások ösz­­szegszerű értékének mintegy a fele, pél­dául a teljesítmények növelésére, a má­sik fele pedig a takarékosságra irányul. Megjegyezhetjük, hogy a mennyiségi ter­melés növelését célzó vállalások sem csak „általában” születtek, mindenekelőtt a jobb minőségű szenekből termelnek a tervnél többet. A takarékosság célkitű­zései a tervhez képest, új áron 1,1 száza­lékos költségszint csökkenést jelentenek. A villamosenergia ipar — a népgazda­ság szükségleteinek megfelelően — 100 millió kW­ orr villamosenergia többlet termelését vállalta. Emellett még mintegy 0,9 százalékos önköltségcsökkenésben ki­fejeződő takarékossági intézkedéseket ha­tároztak el A vegyipari vállalatok mintegy 280 millió forint áru többtermelést vállaltak. Ebből 90 millió jut az exportra, 190 mil­lió pedig a belföldi árualap növelésére. ■Elsősorban a műtrágya és kénsav, a nyers alumíniumtermelés, valamint a k­ő­­olajfeldolgozás és finomítás termékeiből termelnek a tervnél többet. Takarékossá­gi intézkedéseik 1,6 százalékkal csök­kentik a költségszintet. A kohó- és gépiparban bonyolult fel­adat annak eldöntése, hogy a felajánlá­sok valóban a népgazdaság szükségletei­nek kielégítésére irányulnak-e. Ennek el­bírálása a minisztériumban jelenleg is folyik. Az eddig vállalt több termelés ada­tai szerint a gépgyártás 4, a kohászat pe­dig 1,9 százalékkal növeli a tervhez ké­pest termelését. A versenyfelajánlások nyomán javul a vállalatok eredménye: a kohászatban 2,5 százalékkal, a gépgyár­tásban pedig 1,3 százalékkal javul a költ­­ségszint. A könnyűiparban a verseny általános célkitűzései: az anyag és egyéb költsé­gek, a hulladékok csökkentése, a minő­ség javítása, a termel­ékenység 1,2 szá­zalékos növelése. Különösen figyelemre méltó, hogy több iparágban jelentős mű­­szaki intézkedések is szerepelnek a fel­ajánlások sorában. A vállalások összegen mintegy 1 százalékos költségszint csök­kenésben fejezhetők ki. Az élelmiszeriparban túlnyomórészt a tervek mennyiségi túlteljesítésére irá­nyulnak a felajánlások. Ös­zesen 2,3 szá­zalékkal termelnek többet az előirány­zatnál. Az élelmiszeripari vállalatok fi­gyelembe vették vállalásaik összegezése­kor a várható jó termés nyomán rendel­kezésükre álló nyersanyag lehetőségeket is. Az építőanyagipar mintegy 150 millió forinttal termel többet , s erre különö­sen a mezőgazdasági építkezéseknél van nagy szükség. A felajánlások szerint ÉM- hez tartozó építőipari vállalatok 2,5­zá­zalékkal teljesítik­ túl tervüket, s ugyan­csak 2,5 százalékkal javítják a termelé­kenységet. Igen fontosak a 12 iskola-, va­lamint lakásépítkezések határidejének csökkentésére irányuló felajánlások, va­lamint azok a kezdeményezések, hogy különböző mezőgazdasági, épületek mun­kálatait tervükön felül vállalták. • Nagyobb figyelmet a termelékenységre! A kongresszusi munkaverseny tehát — az első hónapok tapasztalatai alapján bízvást megállapítható ez! — általában egészséges irányban fejlődik. Érdemes azonban most, a verseny derekán szóvá­­tenni néhány problémát, megoldandó fel­adatot is, hiszen az esztendőnek csak a fele telt el. Legfontosabb: az eddigi adatok szerint a felajánlások összességükben még nem biztosítják a kitűzött feladat teljesítését a munka termelékenységének emelése te­kintetében. Elmaradás tapasztalható a műszaki fejlesztésre irányuló vállalások­ban is. Egyes helyeken a megfelelő előkészítés, az együttműködés gondos összehangolá­sának hiánya akadályozza a felajánlások teljesítését, így például egyes építkezése­ken a nem kizárólag objektív okokból fennálló anyaghiány fékezi a dolgozók verseny lend­ül­etét Fontos lenne továbbá megvizsgálni, hogy egyes termékek mennyiségi növelése nem vezet-e kész­letek felhalmozódásához olyan esetekben, amikor a felhasználó vállalatok is meg­takarításokra törekednek ugyanebből a cikkből. A szénbányászat ter­vének túltel­jesítése mellett, számottevő zénmegta­­karítást érnek el például a villamosener­gia iparban és a közlekedésben is Cél­szerű lenne ezeket a felajánlásokat egy­ségesen összehangolni Végül pedig: a vállalatok zöme a má­sodik negyedévre tervezte felajánlásai tel­jesítésének javarészét,­lymódon a most kezdődő félévben általában nagy erőfe­szítésekre van szükség, hogy a felajánlá­sok folyamatosan megvalósuljanak A fél­éven belül érdemes felhívni a figyelmet az egyenletességre — tehát arra, hogy ne maradjon a kelleténél­ nagyobb há­nyad a felajánlásokból a negyedik ne­gyedévre! Abból csak kapkodás, tervsze­­rűtlenség származnék, ami ellenkezik a munkaverseny-mozgalom céljaival, egész szellemével. T. A.

Next