Figyelő, 1960. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-05 / 27. szám

2 Személyi tulajdonban, ta­nácsi rendelkezés alatt álló lakások „elcserélése” A lakásrendelet [35/1956. (IX. 30.) M. T. számú rendelet] 10/a §-a és a 37. §-ának (3) bekezdése le­hetővé teszi, hogy a bérlő olyan lakás kiutalását kérje a lakás­ügyi hatóságtól, amely a jogos lakásigényének mértékét nem haladja meg. Ezek a rendelkezé­sek, annak ellenére, hogy a la­káscserét szabályozó rendelkezé­sek között foglalnak helyet, ille­tőleg azokhoz szorosan kapcso­lódnak — tartalmukat és sajátos­ságukat tekintve —, eltérnek a lakáscsere esetétől, s azzal nem vonhatók egyenlő elbírálás alá. A lakáscsere jellemző sajátos­ságai közé tartozik ugyanis, hogy maguk az érdekelt bérlők vá­lasztják ki azokat a személyeket, akikkel a lakásukat kölcsönösen elcserélni kívánják. Az említett esetben azonban a lakás régi és új bérlője között ilyen kapcso­lat nem jön létre. A lakás új bérlőjét ebben az esetben nem a ré­gi bérlő választja meg, hanem a lakásügyi hatóság jelöli ki, így a felek csereszerződést sem köt­nek. Erre annál kevésbé van le­hetőség, mert a lakását felajánló bérlő általában nem is a lakás­ügyi hatóság által kijelölt új bér­lő korábbi lakásába költözik. Le­hetőség van ugyanis arra, hogy pl. a lakásügyi hatóság a régi bérlő részére újonnan épült álla­mi lakást utaljon ki, míg a fel­szabaduló nagyobb lakást olyan igényjogosult személy részére biz­tosítsa, aki lakással nem rendel­kezik. Felmerül a kérdés, hogy ha a bérlő által a lakásügyi hatóság részére felajánlott lakás személyi tulajdonban van és tanácsi ren­delkezés alatt áll, a tulajdonost az említett rendelkezések alkal­mazása során milyen jogok ille­tik meg. Minthogy az említett esetben nem lakáscseréről van szó, nincs szükség a tulajdonos hozzájárulására ahhoz, hogy az új bérlőt a lakásügyi hatóság ki­jelölje. Tekintettel azonban arra, hogy a lakás ,jogilag, megüre­sedik, a tulajdonosnak megnyí­lik az a joga, hogy a megüre­sedett lakásra igény tartson a maga vagy egyeneságl­eli rokona számára, s a lakásügyi hatóság a tulajdonost, illetőleg egyenes­ágbeli rokonát jelölje ki a lakás használójául. Ebben a vonatkozásban azon­ban különbséget kell tenni a la­kásrendelet idézett 10/a §-a, ille­tőleg­ a 37. § (3) bekezdése kö­zött. Az előbbi esetben ugyanis a lakás — bár meghaladja a bér­lő jogos lakásigényének mérté­két — műszaki felépítése miatt, vagy egyéb okból társbérlet lé­tesítésére nem alkalmas, tehát a bérlő jogos lakásigényének mér­tékét meghaladó lakrészre a tu­lajdonos nem tarthat igényt. A második esetben — az előbbivel ellentétben — a lakás társbérlet létesítésére alkalmas, tehát a tu­lajdonos nemcsak a megüresedés esetén élhetne beköltözési jogá­val, hanem már ezt megelőzően is igényt tarthat a bérlő jogos lakásigényének mértékét megha­ladó lakrészre. Az említett rendelkezéseknek az a célja, hogy a bérlők jogos lakásigényének mértékét megha­ladó lakásokat bevonja a terv­szerű lakáselosztásba, s ily mó­don mind a régi, mind az új bérlő részére a jogos lakásigé­nyének megfelelő lakást biztosít­son. E cél elérését azonban meg­hiúsítaná, ha a tulajdonos a bér­lő jogos lakásigényének mértékét meghaladó, s a lakásügyi ható­ság részére megfelelő cserelakás ellenében felajánlott lakásra igényt tartana. Ebben az esetben ugyanis a lakásügyi hatóság a bérlő korábbi nagyobb lakásával a tulajdonos beköltözési joga miatt nem rendelkezhetne, s ez a lakásalap csökkenését eredmé­nyezhetné. Ennek megelőzése cél­jából kívánja meg a rendelet, hogy a bérlő a korábbi lakását beköltözhető állapotban bocsássa a lakásügyi hatóság rendelkezé­sére. A beköltözhetőség azt is jelenti, hogy a tulajdonos a be­költözési jogával nem kíván élni, tehát a felajánlott lakással a la­kásügyi hatóság rendelkezhetik. A Legfőbb Ügyészség állásfog­lalása szerint a személyi tulaj­donban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásokra nézve tehát az idézett rendelkezések alkal­mazására általában csak akkor kerülhet sor, ha a bérlő a kére­lemhez csatolja, vagy a lakás­ügyi hatóság beszerzi a tulajdo­nos nyilatkozatát, amely szerint az a lakásra a maga vagy egye­neságbeli rokona számára nem tart igényt. Annak azonban nincs akadálya, hogy a lakásügyi ha­tóság olyan esetben is alkalmaz­za a szóban levő rendelkezéseket,­­amikor a tulajdonos a megürese­dett lakásra igényt tart ugyan,­­de egyidejűleg a korábbi, taná­csi rendelkezés alatt álló laká­sát a lakásügyi hatóság rendel­kezésére bocsátja. ★ Az Országos Takarékpénztár közleményei: (Pécsi öröklakások) Az idén vidéki városaink közül Pécsett fejeződik be a legtöbb öröklakás építése. A I. és IV. negyedév folyamán 2 épületben a következő 42 öröklakásba lehet beköltözni: Pécs, Perczel Mór u. 21. számú társasházban: 2 db 1 szobás; 7 db 2 szoba hall; 2 db 3 szobás; 3 db 3 szoba hallás. Pécs, Majláth utcai társasház­ban: 2 db garzon; 3 db 1 szoba háló­fülkés; 6 db 2 szobás; 15 db 2 szoba hallás; 2 db 3 szoba hallás. LAKÁS-TANÁCSADÓJA 1- —--------------------■■ 1 ■ 1 ■ 1 --------------------- 1 ——_ A FIGYELŐ JELENTI -------------------­JÚLIUSI UTAZÁSI ÚTMUTATÓ Az IBUSZ most tette közzé az őszi olcsó társasutazásainak részletes programját. A tár­­sasutak szeptembertől indulnak és azokra július elejétől lehet jelentkezni. Külföldi utak 1. Lipcse—Drezda (5 nap, 12-20 Ft -s költő­pénz). A program Drezda és Lipcse városok megtekintése, egész napos autóbuszkirándu­­lás a Szász-Svájcba, valamint a meisseni vár és porcelángyár megtekintése szerepel. 2. Tátrai külön vonat (5 nap IX. 15—X. 31. 760 Ft, XI. 1—XII. 31. 715 + költőpénz). A programban kassai városnézés, tátrai kirán­dulások és Pozsony megtekintése szerepel. 3. Krakkói különvonat (5 nap, 1130 Ft + költőpénz). Útvonal: a Vág völgyén, majd a Beszkideken keresztül vezet Krakkóba. Egész napos kirándulás Zakopanéba, a lengyel Ma­gas Tátrába. 4. Különvonat a Lipcsei Vásárra (5 nap, 1022 Ft + költőpénz). Elszállásolás kollégiumok­ban. 5. Varsó (8 nap, 1750 Ft + költőpénz). Az egyik utat repülőgépen, a másikat autóbu­szon teszik meg: a cseh és a lengyel Tátrán, valamint Krakkón át. 6. Csehszlovákia—Lengyelország—NDK (12 nap autóbusszal, 2523 Ft + költőpénz). Út­vonal: Komárom, Nitra, Piestany, Zilina, Ostrava, Katowice, Wroclaw, Görlitz, Dres­den, Leipzig, Naumburg, Karlovy Vary, Ma­­rianské Lázné, Praha, Brno, Bratislava. 7. Csehszlovákia—Lengyelország (9 nap, 1725 Ft + költőpénz). Útvonal: Balassagyarmat, B. Bystrcia, Garam völgye, Dobsina, Tátra, Zakopáné, Krakow, Katowice, Oswiencim, Ostrava, Piestany, Bratislava. 8. Csehszlovákia—NDK (11 nap autóbusszal IX. 15-ig, 2265 Ft, IX. 16-tól 2143 Ft + költő­pénz). Útvonal: Brno, Praha, Dresden, Leip­zig, Naumburg, Weimar, Buchenwald, Jena, Karlovy Vary, Marianské Lázné, Plzen, Jin dr. Hrades, Bratislava. 9. Autóbusz-körutazás az NDK-ban (12 nap vonat—autóbusz IX. 15-ig 2784 Ft, IX. 16-tól 2607 Ft + költőpénz). Útvonal: vonattal Pra­­hába (1 nap tartózkodás), Dresden (2 nap), autóbusszal Meissen, Leipzig (2 nap), Naum­burg, Erfurt (2 nap), Eisenach, Wartburg, Weimar, Buchenwald, Jena, Karl Marx-stadt, Dresden, innen vonattal Budapestre. Belföldi különvonatok Budapestről júliusban az alábbi hétvégi különvonatok­ indulnak: Július 9—10. Fonyód (29 Ft), Siófok­ (22 Ft). Július 10. Fonyód, Siófok, Balatonfüred (29 Ft), Zebegény (10 Ft), Nagymaros—Visegrád (27,10 Ft), Kismaros—Királyrét (16,20 Ft), Agárd (10 Ft), Gyöngyös—Mátrafüred (23,60 Ft). Július 16—17. Fonyód, Siófok. Július 17. Fonyód, Siófok, Balatonfüred, Zebegény, Nagymaros—Visegrád, Kismaros—Királyrét, Esztergom (12,60 Ft) Eger (28,60 Ft). Július 23—24. Fonyód, Siófok. Július 24. Fonyód, Siófok, Balatonfüred, Zebegény, Nagymaros— Visegrád, Kismaros—Királyrét, Agárd, Sió­fok. Július 30—31. Fonyód, Siófok. Július 31. Fonyód, Siófok, Balatonfüred, Zebegény, Nagymaros—Visegrád, Kismaros—Királyrét, Agárd, Eger, Miskolc. A különvonatokra az indulás előtti héten hétfőtől csütörtök délig lehet jelentkezni az egyes IBUSZ-irodákban. Csoportos jelentke­zést üzemek részére (20 személyen felül) az Indulás előtt már egy hónappal elfogadnak. Dunai vízibusz-kirándulások Júliusban minden szerdán és szombaton a jelentkezők kívánságának megfelelően Leányfaluba, Horányba, vagy Dunafüredre vacsorával egybekötött vízibusz-kirándulás indul. Részvételi jegy 29 Ft. Jelentkezni az IBUSZ-irodákban lehet. Repülőjárat Siófokra Július 17-én, 24-én és 31-én egész napos kü­­lönrepülőjárat Indul Budapestről Siófokra (122,60 Ft). Hangverseny-buszok Az IBUSZ júliusban szombatonként 2 na­pos autóbusz-különjáratot indít Fertődre és Sopronba. A részvevők meghallgatják a fer­­tődi kastélyban a Haydn-hangversenyt, majd Sopronba mennek. Teljes ellátással, belépők­kel 247 Ft. Július 30-án autóbusz-különjárat indul Martonvásárra az idei második Beetho­­ven-hangversenyre. (Útiköltség belépő nélkül 32 Ft.) Országjáró IBUSZ—TIT túrák Észak-i­­agyarország—Alföld: július 24-én 8 napos út indul.­­Útvonal: Gyöngyös, Mátra­háza, Parádfürdő, Eger, Lillafüred, Miskolc, Tapolca, Miskolc, Aggtelek, Szerencs, Sáros­patak, Tokaj, Tiszalök, Nyíregyháza, Debre­cen, Hortobágy, Hajdúszoboszló, Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Szeged, Kecske­mét. Részvételi díj teljes ellátással és belé­pőkkel 929 Ft. Dunántúli alföldi túra: július 31-én 8 napos autóbusztúra indul. Útvonal: Budapest, Vi­segrád, Esztergom, Győr, Pannonhalma, Zirc, Veszprém, Balatonfüred, Tihany, Nagyvá­zsony, Tapolca, Badacsony, Keszthely, Hévíz, Balatonlelle, Kaposvár, Szigetvár, Pécs, Aba­­liget, Harkány, Siklós, Bátaszék, Baja, Sze­ged, Orosháza, Szolnok, Budapest. Részvételi díj teljes ellátással és belépőkkel 911 Ft. Észak-Magyarország: augusztus 9-én 6 na­pos autóbusztúra indul. Útvonal: Budapest, Szolnok, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Debre­cen, Nyíregyháza, Tokaj, Sárospatak, Mis­kolc, Putnok, Aggtelek, Miskolc, Lillafüred, Eger, Parádfürdő, Galyatető, Budapest. Rész­vételi díj teljes ellátással és belépőkkel 720 Ft. Dunántúl—Balaton: július 26-án 6 napos autóbusztúra indul. Útvonal: Budapest, Vi­segrád, Esztergom, Komárom, Győr, Pannon­halma, Pápa, Herend, Veszprém, Balatonfü­red, Tihany, Nagyvázsony, Tapolca, Sümeg, Zalaegerszeg, Hévíz, Keszthely, Nagykanizsa, Balatonmáriafürdő, Siófok, Székesfehérvár, Budapest. Részvételi díj teljes ellátással és belépőkkel 669 Ft. Aggtelek: július 8—10 (283 Ft). Ugyanaz más útvonalon július 22—24 (293 Ft). Július 9—10, 23—24 (221 Ft). Más útvonalon ugyan­csak 2 nap, július 16—17, 30—31 (215 Ft). Miskolc—Bükk—Mátra: július 23—24 (228 Ft). Július 9—10. Egy és fél nap 206 Ft. Bü­kk­­fennsík: július 30—31 (222 Ft). Július 23—24. Egy és fél nap 199 Ft. Eger—Mátra: július 9—10. Egy és fél nap, 174 Ft. Vértes—Dunakanyar: július 16—17. Egy és fél nap, 147 Ft. Útvonal: Budapest, Zsámbék, Tata, Dorog, Esztergom, Visegrád, Budapest. Dunakanyar—Győr–Bakony: július 9—10., augusztus 6—7 (216 Ft). Július 30—31. Egy és fél nap, 177 Ft. Bakony—Dunakanyar: július 22— 24 (308 Ft). Dunántúli nagy túra: július 8—10 (372 Ft). Útvonal: Budapest, Siófok, Hé­víz, Zalaegerszeg, Sümeg, Pápa, Pannonhal­ma, Győr, Esztergom, Budapest. Balaton— Balatonfelvidék: július 16—17 (213 Ft). Július 23— 24, 30—31. Egy és fél nap, 109 Ft. Pécs— Harkányfürdő—Siklós: július 15—17, 29—31­ (366 Ft). Július 9—10, 23—24 (263 Ft). Alföld—Dunántúl: július 29—31. Kettő és fél nap, 375 Ft. Szeged—Baja: július 16—17. Két nap, 222 Ft. Észak-Keletmagyarország—Alföld: július 15—17. Kettő és fél nap, 325 Ft. Szarvas—Gyula: július 30—31. 2 nap, 247 Ft. A többnapos utaknál a részvételi díj tar­talmazza a teljes ellátás, a szállás és a be­lépők költségét is. Egynapos kirándulások Eger—Mátra: július 17, 31, 113 Ft. Más út­vonalon július 17, 31, 100 Ft. Harmadik út­vonalon július 10, 24, 93 Ft. Börzsöny: július 24, 78 Ft. Cserhát: július 17, 20, 90 Ft. Ka­­rancs—­Hatra: július 27, 102 Ft. Dunakanyar: július 17, 31 és augusztus 3, 66 Ft. Dobogó­kő—Tata: július 10, 24, 86 Ft. Vértes: július 24, 86 Ft. Balatonfelvidék: július 10, 13, 108 Ft. Sztálinváros: július 17, 31 80 Ft. (A rész­vételi­ díjak ebédköltséggel és belépőjegyek­kel együtt értendők.) Út az ismeretlenbe Július 17—24. 8 napos autóbusztúra indul. Útközben kérdés-felelet játék nyeremények­kel (911 Ft). Július 22—24. 2 és fél napos autóbusztúra (266 Ft). Idegennyelvű túrák Július 10. németnyelvű túra a Dunakanyarba (66 Ft). Július 17. orosznyelvű autóbusztúra a Mátrába (100 Ft). Július 24. angol nyelvű túra a Dunakanyarba (66 Ft). Irodalmi országjárás Július 17-én egynapos autóbuszos ország­járás Petőfi nyomában (98 Ft). Július 31-én a Velencei-tó körül (68 Ft). Országjárás repülőgéppel Július 10. Miskolc, innen kirándulás. Sze­rencs, Sárospatak, Tokaj, 256 Ft. Július 17: Szeged 168 Ft. Július 24: Debrecen 207 Ft. Július 31: Pécs 254 Ft. Kirándulás Siklósra, Harkányfürdőbe. Különjáratok a Szegedi Ünnepi Játékokra Különrepülőjárat: Július 23-án és 30-án. Egy és fél nap, 280 Ft, teljes ellátással. Jú­lius 26-án és 27-én 1 napos különrepülő-járat 221 Ft, szállás- és vacsoraközséget is bele­értve. Autóbusz-különjáratok: 2 és fél napos, jú­lius 22. és 29. Részvételi díj: teljes ellátással 392 Ft. — 2 napos, július 23. és 30. Teljes el­látással 249 Ft. — 1 és fél napos, július 30. Teljes ellátással 176 Ft — 1 napos július 23, 24 , 26, 27, 30, 31. Teljes ellátással 121 Ft. Az előadásokra szóló belépőjegyek árát a részvételi díj nem tartalmazza. Milyen esetekben és hogyan lehet az áru hibája miatt minőségi kifogást vép. A belkereskedelmi miniszter új ren­deletben szabályozta az áruk hibája miatt emelhető minőségi kifogások, rek­lamációk intézését. A több rendelkezé­sek a következők: Mikor és hogyan lehet az áru hibája miatt reklamálni? Alapvető elv, hogy a vásárlóknak csak kifogástalan minőségű vagy a feltünte­tett minőségi osztálynak megfelelő árut lehet eladni. Ha az áru hibás, vagy az előírt minőségi osztálynak nem felel meg, a vevőnek joga van az üzletnél minőségi kifogást emelni, amelyet a ke­reskedelmi szerv, illetve a kereskedő nem utasíthat el, hanem a reklamációt köteles haladéktalanul, de a legkésőbb, Budapesten 8, vidéken pedig 15 nap alatt megvizsgálni és elintézni. A vevő az áru hibája miatti kifogá­sát 8 napon belül jogosult az üzletnek bejelenteni akkor, ha a hiba nyomban felismerhető. Ha az áru minőségi hibája csak használat közben vagy egyébként hosszabb idő után állapítható meg, il­letve derül ki (rejtett hiba esete), a 8 nap a hiba felfedezésétől számít. A vásár­lástól számított 6 hónapon, túl azonban a vevő rejtett hiba miatt sem tehet mi­nőségi kifogást. A vevő az áru minőségi hibája miatt kifogását annál az üzletnél teheti meg, ahol az árut vásárolta. Ha az árut fi­zetési jegyzék (blokk) kíséretében adták, a reklamációnál a bolt kívánságára a fizetési jegyzéket is fel kell mutatni. Ha azonban a vásárlás helye és időpontja a fizetési jegyzék nélkül is megállapít­ható, az üzlet a reklamációt nem utasítha­tja el amiatt, mert a vevő a fizetési széket nem tudja felmutatni. Mikor nem lehet az áru hibája miatt minőségi kifogást emelni? Ha a vevő az árut csökkentett áron, tudva hibásan vette meg vagy olyan üz­letben vásárolta, ahol köztudomásúan csökkent értékű cikkeket árusítanak (pl. Alkalmi Áruk Háza stb.) az áru ismert hibája miatt minőségi kifogást nem emelhet. Hibás árut egyébként csak csökkentett áron és csak kijelölt boltok­ban szabad forgalomba hozni. A hibás árun fel kell tüntetni a minőségi hibát és az árengedmény mértékét, ha pedig ez magán az árun (burkolatán, függő­­cimkéjén stb.) nem tüntethető fel, azt egyéb módon kell a vásárlókkal közölni. A vevő szavatossági jogát akkor sem gyakorolhatja, ha a minőségi hibát ő ma­ga (pl. az árut gondatlanul kezelte, zá­rolta vagy rendeltetésellenesen használ­ta) idézte elő. Milyen szavatossági jogokat gyakorolhat a vevő? Ha a reklamáció helytálló, a vevő a következő szavatossági jogok közül vá­laszthat: követelheti az áru kicserélé­sét, kijavítását vagy követelheti a vételár megfelelő leszállítását. Ha az áru rendeltetésszerű használatra alkalmat­lan, és a kicserélésre vagy kijavításra nincsen mód, illetve az túlságosan hosz­­szú időt venne igénybe, a bolt a vevő kívánságára köteles az árut visszaven­ni és a vevőnek a vételárat visszafizet­ni. Ha a vevő a hibás áru kijavítását vagy a vételár leszállítását kívánja, a boltnak jogában áll a kijavítás, illetve a vételár leszállítása helyett az árut ki­cserélni kivéve, ha az csak túlságosan nagy késedelemmel történhetne meg. Az un. egyedileg meghatározott áruk (pl. műtárgyak, használati cikkek stb.) eladása esetén a vevő a szavatossági jo­gai közül az áru kicserélését nem kí­vánhatja, csak a többi jogával élhet kijavíttatás, vételárleszállítás, illetve visszaadás és a vételár visszakövetelése). Az élelmiszerekre vonatkozó külön szabályok Az élelmiszer rejtett hibája esetén (ideértve a zárt csomagolású élelmisze­rek minőségi hibáját is) a vevő a mi­nőségi kifogást az áru szavatossági ide­jén belül jelentheti be. Nyomban fel­fedezhető, nyílt hiba esetén a közvetlen fogyasztásra kerülő, illetve gyorsan romló élelmiszereknél (pl. hentesáru, sajt stb.) minőségi kifogást a bolt csak addig fogadhatja el, amíg a vásárló az árut a boltból ki nem vitte. Ha a rek­lamáció helytálló, a bolt a vevő kíván­ságának megfelelően köteles az árut kicserélni vagy visszavenni és az árát a vevőnek visszatéríteni. A rendelet végül kimondja, hogy az érvényes szabályok szerint garancia alá eső árucikkek és termékek jótállási kö­telezettségét az előzőkben ismertetett rendelkezések nem érintik, a garanciális jog és a szavatossági jog egymástól füg­getlenül, külön-külön érvényesült

Next