Figyelő, 1960. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1960-07-05 / 27. szám
2 Személyi tulajdonban, tanácsi rendelkezés alatt álló lakások „elcserélése” A lakásrendelet [35/1956. (IX. 30.) M. T. számú rendelet] 10/a §-a és a 37. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a bérlő olyan lakás kiutalását kérje a lakásügyi hatóságtól, amely a jogos lakásigényének mértékét nem haladja meg. Ezek a rendelkezések, annak ellenére, hogy a lakáscserét szabályozó rendelkezések között foglalnak helyet, illetőleg azokhoz szorosan kapcsolódnak — tartalmukat és sajátosságukat tekintve —, eltérnek a lakáscsere esetétől, s azzal nem vonhatók egyenlő elbírálás alá. A lakáscsere jellemző sajátosságai közé tartozik ugyanis, hogy maguk az érdekelt bérlők választják ki azokat a személyeket, akikkel a lakásukat kölcsönösen elcserélni kívánják. Az említett esetben azonban a lakás régi és új bérlője között ilyen kapcsolat nem jön létre. A lakás új bérlőjét ebben az esetben nem a régi bérlő választja meg, hanem a lakásügyi hatóság jelöli ki, így a felek csereszerződést sem kötnek. Erre annál kevésbé van lehetőség, mert a lakását felajánló bérlő általában nem is a lakásügyi hatóság által kijelölt új bérlő korábbi lakásába költözik. Lehetőség van ugyanis arra, hogy pl. a lakásügyi hatóság a régi bérlő részére újonnan épült állami lakást utaljon ki, míg a felszabaduló nagyobb lakást olyan igényjogosult személy részére biztosítsa, aki lakással nem rendelkezik. Felmerül a kérdés, hogy ha a bérlő által a lakásügyi hatóság részére felajánlott lakás személyi tulajdonban van és tanácsi rendelkezés alatt áll, a tulajdonost az említett rendelkezések alkalmazása során milyen jogok illetik meg. Minthogy az említett esetben nem lakáscseréről van szó, nincs szükség a tulajdonos hozzájárulására ahhoz, hogy az új bérlőt a lakásügyi hatóság kijelölje. Tekintettel azonban arra, hogy a lakás ,jogilag, megüresedik, a tulajdonosnak megnyílik az a joga, hogy a megüresedett lakásra igény tartson a maga vagy egyeneságleli rokona számára, s a lakásügyi hatóság a tulajdonost, illetőleg egyeneságbeli rokonát jelölje ki a lakás használójául. Ebben a vonatkozásban azonban különbséget kell tenni a lakásrendelet idézett 10/a §-a, illetőleg a 37. § (3) bekezdése között. Az előbbi esetben ugyanis a lakás — bár meghaladja a bérlő jogos lakásigényének mértékét — műszaki felépítése miatt, vagy egyéb okból társbérlet létesítésére nem alkalmas, tehát a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladó lakrészre a tulajdonos nem tarthat igényt. A második esetben — az előbbivel ellentétben — a lakás társbérlet létesítésére alkalmas, tehát a tulajdonos nemcsak a megüresedés esetén élhetne beköltözési jogával, hanem már ezt megelőzően is igényt tarthat a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladó lakrészre. Az említett rendelkezéseknek az a célja, hogy a bérlők jogos lakásigényének mértékét meghaladó lakásokat bevonja a tervszerű lakáselosztásba, s ily módon mind a régi, mind az új bérlő részére a jogos lakásigényének megfelelő lakást biztosítson. E cél elérését azonban meghiúsítaná, ha a tulajdonos a bérlő jogos lakásigényének mértékét meghaladó, s a lakásügyi hatóság részére megfelelő cserelakás ellenében felajánlott lakásra igényt tartana. Ebben az esetben ugyanis a lakásügyi hatóság a bérlő korábbi nagyobb lakásával a tulajdonos beköltözési joga miatt nem rendelkezhetne, s ez a lakásalap csökkenését eredményezhetné. Ennek megelőzése céljából kívánja meg a rendelet, hogy a bérlő a korábbi lakását beköltözhető állapotban bocsássa a lakásügyi hatóság rendelkezésére. A beköltözhetőség azt is jelenti, hogy a tulajdonos a beköltözési jogával nem kíván élni, tehát a felajánlott lakással a lakásügyi hatóság rendelkezhetik. A Legfőbb Ügyészség állásfoglalása szerint a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásokra nézve tehát az idézett rendelkezések alkalmazására általában csak akkor kerülhet sor, ha a bérlő a kérelemhez csatolja, vagy a lakásügyi hatóság beszerzi a tulajdonos nyilatkozatát, amely szerint az a lakásra a maga vagy egyeneságbeli rokona számára nem tart igényt. Annak azonban nincs akadálya, hogy a lakásügyi hatóság olyan esetben is alkalmazza a szóban levő rendelkezéseket,amikor a tulajdonos a megüresedett lakásra igényt tart ugyan,de egyidejűleg a korábbi, tanácsi rendelkezés alatt álló lakását a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátja. ★ Az Országos Takarékpénztár közleményei: (Pécsi öröklakások) Az idén vidéki városaink közül Pécsett fejeződik be a legtöbb öröklakás építése. A I. és IV. negyedév folyamán 2 épületben a következő 42 öröklakásba lehet beköltözni: Pécs, Perczel Mór u. 21. számú társasházban: 2 db 1 szobás; 7 db 2 szoba hall; 2 db 3 szobás; 3 db 3 szoba hallás. Pécs, Majláth utcai társasházban: 2 db garzon; 3 db 1 szoba hálófülkés; 6 db 2 szobás; 15 db 2 szoba hallás; 2 db 3 szoba hallás. LAKÁS-TANÁCSADÓJA 1- —--------------------■■ 1 ■ 1 ■ 1 --------------------- 1 ——_ A FIGYELŐ JELENTI -------------------JÚLIUSI UTAZÁSI ÚTMUTATÓ Az IBUSZ most tette közzé az őszi olcsó társasutazásainak részletes programját. A társasutak szeptembertől indulnak és azokra július elejétől lehet jelentkezni. Külföldi utak 1. Lipcse—Drezda (5 nap, 12-20 Ft -s költőpénz). A program Drezda és Lipcse városok megtekintése, egész napos autóbuszkirándulás a Szász-Svájcba, valamint a meisseni vár és porcelángyár megtekintése szerepel. 2. Tátrai külön vonat (5 nap IX. 15—X. 31. 760 Ft, XI. 1—XII. 31. 715 + költőpénz). A programban kassai városnézés, tátrai kirándulások és Pozsony megtekintése szerepel. 3. Krakkói különvonat (5 nap, 1130 Ft + költőpénz). Útvonal: a Vág völgyén, majd a Beszkideken keresztül vezet Krakkóba. Egész napos kirándulás Zakopanéba, a lengyel Magas Tátrába. 4. Különvonat a Lipcsei Vásárra (5 nap, 1022 Ft + költőpénz). Elszállásolás kollégiumokban. 5. Varsó (8 nap, 1750 Ft + költőpénz). Az egyik utat repülőgépen, a másikat autóbuszon teszik meg: a cseh és a lengyel Tátrán, valamint Krakkón át. 6. Csehszlovákia—Lengyelország—NDK (12 nap autóbusszal, 2523 Ft + költőpénz). Útvonal: Komárom, Nitra, Piestany, Zilina, Ostrava, Katowice, Wroclaw, Görlitz, Dresden, Leipzig, Naumburg, Karlovy Vary, Marianské Lázné, Praha, Brno, Bratislava. 7. Csehszlovákia—Lengyelország (9 nap, 1725 Ft + költőpénz). Útvonal: Balassagyarmat, B. Bystrcia, Garam völgye, Dobsina, Tátra, Zakopáné, Krakow, Katowice, Oswiencim, Ostrava, Piestany, Bratislava. 8. Csehszlovákia—NDK (11 nap autóbusszal IX. 15-ig, 2265 Ft, IX. 16-tól 2143 Ft + költőpénz). Útvonal: Brno, Praha, Dresden, Leipzig, Naumburg, Weimar, Buchenwald, Jena, Karlovy Vary, Marianské Lázné, Plzen, Jin dr. Hrades, Bratislava. 9. Autóbusz-körutazás az NDK-ban (12 nap vonat—autóbusz IX. 15-ig 2784 Ft, IX. 16-tól 2607 Ft + költőpénz). Útvonal: vonattal Prahába (1 nap tartózkodás), Dresden (2 nap), autóbusszal Meissen, Leipzig (2 nap), Naumburg, Erfurt (2 nap), Eisenach, Wartburg, Weimar, Buchenwald, Jena, Karl Marx-stadt, Dresden, innen vonattal Budapestre. Belföldi különvonatok Budapestről júliusban az alábbi hétvégi különvonatok indulnak: Július 9—10. Fonyód (29 Ft), Siófok (22 Ft). Július 10. Fonyód, Siófok, Balatonfüred (29 Ft), Zebegény (10 Ft), Nagymaros—Visegrád (27,10 Ft), Kismaros—Királyrét (16,20 Ft), Agárd (10 Ft), Gyöngyös—Mátrafüred (23,60 Ft). Július 16—17. Fonyód, Siófok. Július 17. Fonyód, Siófok, Balatonfüred, Zebegény, Nagymaros—Visegrád, Kismaros—Királyrét, Esztergom (12,60 Ft) Eger (28,60 Ft). Július 23—24. Fonyód, Siófok. Július 24. Fonyód, Siófok, Balatonfüred, Zebegény, Nagymaros— Visegrád, Kismaros—Királyrét, Agárd, Siófok. Július 30—31. Fonyód, Siófok. Július 31. Fonyód, Siófok, Balatonfüred, Zebegény, Nagymaros—Visegrád, Kismaros—Királyrét, Agárd, Eger, Miskolc. A különvonatokra az indulás előtti héten hétfőtől csütörtök délig lehet jelentkezni az egyes IBUSZ-irodákban. Csoportos jelentkezést üzemek részére (20 személyen felül) az Indulás előtt már egy hónappal elfogadnak. Dunai vízibusz-kirándulások Júliusban minden szerdán és szombaton a jelentkezők kívánságának megfelelően Leányfaluba, Horányba, vagy Dunafüredre vacsorával egybekötött vízibusz-kirándulás indul. Részvételi jegy 29 Ft. Jelentkezni az IBUSZ-irodákban lehet. Repülőjárat Siófokra Július 17-én, 24-én és 31-én egész napos különrepülőjárat Indul Budapestről Siófokra (122,60 Ft). Hangverseny-buszok Az IBUSZ júliusban szombatonként 2 napos autóbusz-különjáratot indít Fertődre és Sopronba. A részvevők meghallgatják a fertődi kastélyban a Haydn-hangversenyt, majd Sopronba mennek. Teljes ellátással, belépőkkel 247 Ft. Július 30-án autóbusz-különjárat indul Martonvásárra az idei második Beethoven-hangversenyre. (Útiköltség belépő nélkül 32 Ft.) Országjáró IBUSZ—TIT túrák Észak-iagyarország—Alföld: július 24-én 8 napos út indul.Útvonal: Gyöngyös, Mátraháza, Parádfürdő, Eger, Lillafüred, Miskolc, Tapolca, Miskolc, Aggtelek, Szerencs, Sárospatak, Tokaj, Tiszalök, Nyíregyháza, Debrecen, Hortobágy, Hajdúszoboszló, Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Szeged, Kecskemét. Részvételi díj teljes ellátással és belépőkkel 929 Ft. Dunántúli alföldi túra: július 31-én 8 napos autóbusztúra indul. Útvonal: Budapest, Visegrád, Esztergom, Győr, Pannonhalma, Zirc, Veszprém, Balatonfüred, Tihany, Nagyvázsony, Tapolca, Badacsony, Keszthely, Hévíz, Balatonlelle, Kaposvár, Szigetvár, Pécs, Abaliget, Harkány, Siklós, Bátaszék, Baja, Szeged, Orosháza, Szolnok, Budapest. Részvételi díj teljes ellátással és belépőkkel 911 Ft. Észak-Magyarország: augusztus 9-én 6 napos autóbusztúra indul. Útvonal: Budapest, Szolnok, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Debrecen, Nyíregyháza, Tokaj, Sárospatak, Miskolc, Putnok, Aggtelek, Miskolc, Lillafüred, Eger, Parádfürdő, Galyatető, Budapest. Részvételi díj teljes ellátással és belépőkkel 720 Ft. Dunántúl—Balaton: július 26-án 6 napos autóbusztúra indul. Útvonal: Budapest, Visegrád, Esztergom, Komárom, Győr, Pannonhalma, Pápa, Herend, Veszprém, Balatonfüred, Tihany, Nagyvázsony, Tapolca, Sümeg, Zalaegerszeg, Hévíz, Keszthely, Nagykanizsa, Balatonmáriafürdő, Siófok, Székesfehérvár, Budapest. Részvételi díj teljes ellátással és belépőkkel 669 Ft. Aggtelek: július 8—10 (283 Ft). Ugyanaz más útvonalon július 22—24 (293 Ft). Július 9—10, 23—24 (221 Ft). Más útvonalon ugyancsak 2 nap, július 16—17, 30—31 (215 Ft). Miskolc—Bükk—Mátra: július 23—24 (228 Ft). Július 9—10. Egy és fél nap 206 Ft. Bükkfennsík: július 30—31 (222 Ft). Július 23—24. Egy és fél nap 199 Ft. Eger—Mátra: július 9—10. Egy és fél nap, 174 Ft. Vértes—Dunakanyar: július 16—17. Egy és fél nap, 147 Ft. Útvonal: Budapest, Zsámbék, Tata, Dorog, Esztergom, Visegrád, Budapest. Dunakanyar—Győr–Bakony: július 9—10., augusztus 6—7 (216 Ft). Július 30—31. Egy és fél nap, 177 Ft. Bakony—Dunakanyar: július 22— 24 (308 Ft). Dunántúli nagy túra: július 8—10 (372 Ft). Útvonal: Budapest, Siófok, Hévíz, Zalaegerszeg, Sümeg, Pápa, Pannonhalma, Győr, Esztergom, Budapest. Balaton— Balatonfelvidék: július 16—17 (213 Ft). Július 23— 24, 30—31. Egy és fél nap, 109 Ft. Pécs— Harkányfürdő—Siklós: július 15—17, 29—31 (366 Ft). Július 9—10, 23—24 (263 Ft). Alföld—Dunántúl: július 29—31. Kettő és fél nap, 375 Ft. Szeged—Baja: július 16—17. Két nap, 222 Ft. Észak-Keletmagyarország—Alföld: július 15—17. Kettő és fél nap, 325 Ft. Szarvas—Gyula: július 30—31. 2 nap, 247 Ft. A többnapos utaknál a részvételi díj tartalmazza a teljes ellátás, a szállás és a belépők költségét is. Egynapos kirándulások Eger—Mátra: július 17, 31, 113 Ft. Más útvonalon július 17, 31, 100 Ft. Harmadik útvonalon július 10, 24, 93 Ft. Börzsöny: július 24, 78 Ft. Cserhát: július 17, 20, 90 Ft. Karancs—Hatra: július 27, 102 Ft. Dunakanyar: július 17, 31 és augusztus 3, 66 Ft. Dobogókő—Tata: július 10, 24, 86 Ft. Vértes: július 24, 86 Ft. Balatonfelvidék: július 10, 13, 108 Ft. Sztálinváros: július 17, 31 80 Ft. (A részvételi díjak ebédköltséggel és belépőjegyekkel együtt értendők.) Út az ismeretlenbe Július 17—24. 8 napos autóbusztúra indul. Útközben kérdés-felelet játék nyereményekkel (911 Ft). Július 22—24. 2 és fél napos autóbusztúra (266 Ft). Idegennyelvű túrák Július 10. németnyelvű túra a Dunakanyarba (66 Ft). Július 17. orosznyelvű autóbusztúra a Mátrába (100 Ft). Július 24. angol nyelvű túra a Dunakanyarba (66 Ft). Irodalmi országjárás Július 17-én egynapos autóbuszos országjárás Petőfi nyomában (98 Ft). Július 31-én a Velencei-tó körül (68 Ft). Országjárás repülőgéppel Július 10. Miskolc, innen kirándulás. Szerencs, Sárospatak, Tokaj, 256 Ft. Július 17: Szeged 168 Ft. Július 24: Debrecen 207 Ft. Július 31: Pécs 254 Ft. Kirándulás Siklósra, Harkányfürdőbe. Különjáratok a Szegedi Ünnepi Játékokra Különrepülőjárat: Július 23-án és 30-án. Egy és fél nap, 280 Ft, teljes ellátással. Július 26-án és 27-én 1 napos különrepülő-járat 221 Ft, szállás- és vacsoraközséget is beleértve. Autóbusz-különjáratok: 2 és fél napos, július 22. és 29. Részvételi díj: teljes ellátással 392 Ft. — 2 napos, július 23. és 30. Teljes ellátással 249 Ft. — 1 és fél napos, július 30. Teljes ellátással 176 Ft — 1 napos július 23, 24 , 26, 27, 30, 31. Teljes ellátással 121 Ft. Az előadásokra szóló belépőjegyek árát a részvételi díj nem tartalmazza. Milyen esetekben és hogyan lehet az áru hibája miatt minőségi kifogást vép. A belkereskedelmi miniszter új rendeletben szabályozta az áruk hibája miatt emelhető minőségi kifogások, reklamációk intézését. A több rendelkezések a következők: Mikor és hogyan lehet az áru hibája miatt reklamálni? Alapvető elv, hogy a vásárlóknak csak kifogástalan minőségű vagy a feltüntetett minőségi osztálynak megfelelő árut lehet eladni. Ha az áru hibás, vagy az előírt minőségi osztálynak nem felel meg, a vevőnek joga van az üzletnél minőségi kifogást emelni, amelyet a kereskedelmi szerv, illetve a kereskedő nem utasíthat el, hanem a reklamációt köteles haladéktalanul, de a legkésőbb, Budapesten 8, vidéken pedig 15 nap alatt megvizsgálni és elintézni. A vevő az áru hibája miatti kifogását 8 napon belül jogosult az üzletnek bejelenteni akkor, ha a hiba nyomban felismerhető. Ha az áru minőségi hibája csak használat közben vagy egyébként hosszabb idő után állapítható meg, illetve derül ki (rejtett hiba esete), a 8 nap a hiba felfedezésétől számít. A vásárlástól számított 6 hónapon, túl azonban a vevő rejtett hiba miatt sem tehet minőségi kifogást. A vevő az áru minőségi hibája miatt kifogását annál az üzletnél teheti meg, ahol az árut vásárolta. Ha az árut fizetési jegyzék (blokk) kíséretében adták, a reklamációnál a bolt kívánságára a fizetési jegyzéket is fel kell mutatni. Ha azonban a vásárlás helye és időpontja a fizetési jegyzék nélkül is megállapítható, az üzlet a reklamációt nem utasíthatja el amiatt, mert a vevő a fizetési széket nem tudja felmutatni. Mikor nem lehet az áru hibája miatt minőségi kifogást emelni? Ha a vevő az árut csökkentett áron, tudva hibásan vette meg vagy olyan üzletben vásárolta, ahol köztudomásúan csökkent értékű cikkeket árusítanak (pl. Alkalmi Áruk Háza stb.) az áru ismert hibája miatt minőségi kifogást nem emelhet. Hibás árut egyébként csak csökkentett áron és csak kijelölt boltokban szabad forgalomba hozni. A hibás árun fel kell tüntetni a minőségi hibát és az árengedmény mértékét, ha pedig ez magán az árun (burkolatán, függőcimkéjén stb.) nem tüntethető fel, azt egyéb módon kell a vásárlókkal közölni. A vevő szavatossági jogát akkor sem gyakorolhatja, ha a minőségi hibát ő maga (pl. az árut gondatlanul kezelte, zárolta vagy rendeltetésellenesen használta) idézte elő. Milyen szavatossági jogokat gyakorolhat a vevő? Ha a reklamáció helytálló, a vevő a következő szavatossági jogok közül választhat: követelheti az áru kicserélését, kijavítását vagy követelheti a vételár megfelelő leszállítását. Ha az áru rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, és a kicserélésre vagy kijavításra nincsen mód, illetve az túlságosan hoszszú időt venne igénybe, a bolt a vevő kívánságára köteles az árut visszavenni és a vevőnek a vételárat visszafizetni. Ha a vevő a hibás áru kijavítását vagy a vételár leszállítását kívánja, a boltnak jogában áll a kijavítás, illetve a vételár leszállítása helyett az árut kicserélni kivéve, ha az csak túlságosan nagy késedelemmel történhetne meg. Az un. egyedileg meghatározott áruk (pl. műtárgyak, használati cikkek stb.) eladása esetén a vevő a szavatossági jogai közül az áru kicserélését nem kívánhatja, csak a többi jogával élhet kijavíttatás, vételárleszállítás, illetve visszaadás és a vételár visszakövetelése). Az élelmiszerekre vonatkozó külön szabályok Az élelmiszer rejtett hibája esetén (ideértve a zárt csomagolású élelmiszerek minőségi hibáját is) a vevő a minőségi kifogást az áru szavatossági idején belül jelentheti be. Nyomban felfedezhető, nyílt hiba esetén a közvetlen fogyasztásra kerülő, illetve gyorsan romló élelmiszereknél (pl. hentesáru, sajt stb.) minőségi kifogást a bolt csak addig fogadhatja el, amíg a vásárló az árut a boltból ki nem vitte. Ha a reklamáció helytálló, a bolt a vevő kívánságának megfelelően köteles az árut kicserélni vagy visszavenni és az árát a vevőnek visszatéríteni. A rendelet végül kimondja, hogy az érvényes szabályok szerint garancia alá eső árucikkek és termékek jótállási kötelezettségét az előzőkben ismertetett rendelkezések nem érintik, a garanciális jog és a szavatossági jog egymástól függetlenül, külön-külön érvényesült