Figyelő, 1968. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-03 / 1. szám
HUNGEXPO 1968 NÉVJEGYÜNK KÜLFÖLDÖN A gazdaságirányítási reform gyakorlati alkalmazásától nemcsak azt várhatjuk, hogy a mechanizmusba beépített szabályozók objektív módon a külkereskedelem fejlesztésének irányába hatnak, hanem azt is, hogy a fogyasztók szubjektív felismerésében is mind világosabbá válik a közvetlen összefüggés a nemzetközi munkamegosztásban való fokozott részvételünk és az egyéni életkörülmények között. Ez természetesen nemcsak hazai jelenség. Éppen annak következtében, hogy napjainkra esik a világkereskedelem növekedésének eddigi legdinamikusabb szakasza (volumene ma háromszorosa a 15 év előttinek), a Föld lakosságának egyre szélesebb rétegei tapasztalják: közvetlen részesei — akár mint termelők, akár mint fogyasztók — a nemzetközi árucsereforgalom bővülő folyamatának. Lipcsétől — Plovdivig A nemzetközi vásárok és szakkiállítások világszerte megnövekedett fontosságának is egyik alapvető oka, hogy a termelők és fogyasztók mind kiterjedtebb keretek között kerülnek egymással közvetlen kapcsolatba. Ezzel a fejlődéssel egyre inkább lépést tart a magyar áruk bemutatása is e nemzetközi kereskedelmi fórumokon. Most pedig különösen előtérbe kerül — a koncentrált és sokrétű külkereskedelmi propaganda, a megszerzett piacok megtartása és bővítése s újak felkutatása érdekében — a nemzetközi vásárok, bemutatók, Magyar Hetek intenzív felhasználása. Ez a fő célkitűzése az 1968. január 1-ével megalakult HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Irodának, amely egyesíti magában — a Budapesti Nemzetközi Vásár lebonyolítása mellett — a hivatalos külföldi kiállítások szervezéséreés vállalati árubemutatók koordinálására), valamint a külkereskedelmi reklámra és propagandára (PRESTO) irányuló tevékenységet. Ezt tükrözi az 1968. évi vasárnaptár is. Magyarország 6 szocialista nemzetközi vásáron, 11 nem szocialista európai nemzetközi vásáron, 7 alkalommal pedig a tengerentúlon különféle formákban megrendezett árubemutatóval helyezi el „névjegyét". A naptár szerint első Lipcsei Tavaszi Vásáron (március 3—12) való részvételünk célja nemcsak az exportkínálat bemutatása, hanem további export-import kötések előkészítése. A magyar áru a gyártó vállalatok és a márkák erőteljes hangsúlyozása mellett jelenik meg szakosított formában részben a Technische Messe területén, részben a belvárosi vásárházakban. Több külkereskedelmi vállalat külön bemutatókkal csatlakozik hazánk hivatalos részvételéhez. A Poznani Vásáron (június 9—23) a magyar—lengyel árucsereforgalomban már bevezetett cikkeket mutatjuk be, elsősorban gépipari, finommechanikai termékeket és fogyasztási cikkeket. A részvétel itt is szakosított. A Lipcsei Őszi Vásáron (szeptember 1—8-ig) jellegének megfelelően fogyasztási cikkekkel vonulunk fel, s az exportkínálat egyaránt szól az NDK kereskedelmi szerveihez és fogyasztó közönségéhez. A Plovdivi Vásáron (szept. 22-től október 1-ig) a bolgár piacon már bevezetett cikkek mellett az eddiginél nagyobb mértékben jelennek meg híradástechnikai, vegyipari és bányaipari gépek. Egyben jelentős szerephez jutnak tartós fogyasztási cikkeink. Az idén 10 éves jubileumához érkező Brnói Gépipari Szakvásáron 6 csarnokban elsősorban a csehszlovák relációban jelentős gépipari gyártmányokat helyezünk el, s részvételünk egyik célja a gépipari termékek fokozott propagandája a közvetlen felhasználók körében. Tíz év után Lyonban A nem szocialista országok sorában csaknem 10 év után ismét jelentkeznek magyar áruk a Lyoni Vásáron (március 23-tól április 1) abból a célból, hogy külkereskedelmi kapcsolatainkat Párizson kívülre is kiterjesszük. Az 1967. évi Marseilles-i Nemzetközi Vásáron való részvételünk tapasztalatait hasznosítva itt élelmiszeripari és könnyűipari termékeinké a fő szerep. A beruházási javak egyik legjelentősebb európai seregszemléjén, a Hannoveri Vásáron (április 27—május 5), valamint a Milánói Vásáron információs irodával jelenünk meg. Emellett mindkét vásáron néhány vállalat szakcsarnokban is bemutatja termékeit. A Brüsszeli Vásáron (április 20—május 1) fogyasztási és élelmiszeripari cikkeinkkel kívánjuk biztosítani a kínálatunk iránti érdeklődést a kereskedők és fogyasztók körében: elsősorban ruházati cikkeket, élelmiszert, televíziót, rádiókészülékeket mutatunk be. Kiállítási programunkban szerepel továbbá a Friedrichshafeni Élelmiszer Vásár (május 17—26), a Barcelonai Vásár (június 1—15), úgyszintén a Trieszti Vásár (június 21—július 5), ahol kisebb árubemutatóval egybekötött információs irodával jelenünk meg, akárcsak a Bari Vásáron (szeptember 7—20). A Bécsi Őszi Vásáron (szeptember 8—15) hagyományos átfogó kiállításunk mellett — amelyen ezúttal gépipari cikkeinket is felsorakoztatjuk — Magyar Műszaki Hét egyidejű megrendezését is tervezzük. Ez utóbbira alighanem a Helsinki Vásár (szeptember 19—29) keretében is sor kerül, ahova egyébként élelmiszereket, ruházati cikkeket, könnyűipari termékeket küldünk. Mint korábban, ez évben is részt veszünk a müncheni IKOFA Élelmiszervásáron (szeptember 21—29), ahol fogyasztói propagandát fejtünk ki. Tengerentúli részvételünk sorrendben a Madrasi Vásáron (január 12—február 17) történő megjelenésünkkel kezdődik, ahol az indiai iparfejlesztési programban hasznosítható gépipari és más műszaki cikkeink állnak a középpontban. A Tripoliszi Vásáron (február 28— március 20), amelyen 1963 óta minden évben részt veszünk, elsősorban gépipari termékekkel szerepel a magyar ipar, de erősen propagáljuk az észak-afrikai piac szempontjából jelentős fogyasztási cikkeinket is. Az Algíri Vásáron (szeptember 4—19) információs irodánkban elsősorban a műszaki tudományos együttműködés eredményeit és perspektíváit ismertetjük. Vásármenetrendünk új állomása közé tartozik a biztató dél-amerikai kereskedelmi kapcsolataink miatt fontos Bogotái Vásár (augusztus 1918), ahol elsősorban gépipari termékeink bemutatásával kívánjuk erősíteni exportlehetőségeinket. Az eddigi tapasztalatok szerint — mint legutóbb az ausztriai és Párizs—Orly-i repülőtéren a sikeres szereplés bizonyítja —, külföldi árupropagandánk előnyös formája, az úgynevezett Magyar Hetek rendezése, mert ezek nagy közönségvonzásukkal és az ország sokrétű (kulturális, művészeti, sport stb.) hátterének bemutatásával is kedvező légkört teremtenek az áruk értékesítéséhez. Ilyen Magyar Hetek megrendezése is szerepel a HUNGEXPO 1968-as tervében, mégpedig Hollandiában, Teheránban, Caracasban és Mexicóban. A vásárok és árubemutatók fontossága tehát az új gazdasági mechanizmus körülményei között nyilvánvalóan tovább növekszik. A termelő vállalatok várhatóan fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy termékeik milyen módszerekkel, a világ melyik részén, milyen körülmények között jelennek meg. A jövőben nyilvánvalóan nagyobb aktivitással kívánnak részt venni az árubemutatók külkereskedelmi vonatkozású munkájában is. Ez egyben hozzájárul majd az ipar és a külkereskedelem sokoldalú, kölcsönös érdekeken alapuló együttműködésének elmélyítéséhez. Révész Éva 2 XXIV. PLOVDIVI NEMZETKÖZI VÁSÁR 1968. szept. 22. — okt. 1. A vásár területe: 510 ezer négyzetméter A kiállítás területe: 150 ezer négyzetméter Az 1967. évi vásáron 42 ország kiállítói vettek részt. A látogatók száma 520 000 volt. Szakmai napok. LÁTOGATÁSI IDŐ: 8-TÓL 18 ÓRÁIG A vásár tagja a Nemzetközi Vásárok Egyesületének. Információt ad: a Nemzetközi Mintavásár Vásárhivatala, Plovdiv, Bulgaria Sürgönyeim: PANAIRA — PLOVDIV A Bolgár Kereskedelmi Kamara Nemzetközi Vásári Osztályának címe: Sofia, AI. Stambolijski 11/a. További információkat ad a Bolgár Kereskedelmi Kirendeltség. A vásárigazgatóság meghívja önöket a vásáron való részvételre. Szíveskedjenek részvételi szándékukat idejekorán bejelenteni ! Személyi hírek A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, eredményes munkájuk elismerése mellett, az öregségi nyugdíjra való jogosultságukra tekintettel dr. Fejes Sándort, a Mezőgazdasági Termelésfejlesztési Főosztály műszaki és gazdasági szaktanácsadóját, Nizsalovszky Józsefet, a Mezőgazdasági Műszaki Fejlesztési Főosztály szaktanácsadóját, Borsodi Dezsőt, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal szakértőjét, Perjési Istvánt, a Közgazdasági Főosztály osztályvezetőjét, Kovács Tituszt, a Gazdasági Hivatal osztályvezetőjét és Száraz Gyulát, a Mohácsi Mezőgazdasági Technikum igazgatóját munkakörük ellátása alól felmentette. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztésére dr. Almási Elemér tudományos osztályvezetőt a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola élelmiszertechnológiai tanszékére egyetemi tanárrá kinevezte; dr. Munkácsi Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár rektort — e megbízatásában végzett munkájának elismerése mellett — egészségi állapotára tekintettel, saját kérésére, a Debreceni Agrártudományi Főiskolán kapott rektori megbízatása alól felmentette. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője Dr. Angyal Gábort az OVF Ügyvitelszervező és Gépesítő Iroda igazgatójává kinevezte. Pető Lajost az OVF Vízügyi Alkatrész és Anyagkereskedelmi Vállalat főkönyvelői teendőinek ellátásával megbízta. A Gazdasági Bizottság a filmgyártás és forgalmazás, valamint a filmszakmához szorosan kapcsolódó feladatok egységes alapokra épülő szervezési, gazdasági és műszaki irányítása és fejlesztése érdekében Magyar Filmtröszt létesítéséhez hozzájárult. A Magyar Filmtröszt keretében a következő vállalatok működnek: Magyar Filmgyártó Vállalat Pannónia Filmstúdió Mozgóképforgalmazási Vállalat Hungarofilm Külkereskedelmi Vállalat Magyar Filmlaboratórium Vállalat Filmtechnikai Vállalat Magyar Diafilmgyártó Vállalat. A Tröszt felügyeletét a művelődésügyi miniszter látja el. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az Állatforgalmi Tröszt, továbbá a Húsipari Tröszt összevonással történő megszüntetését rendelte el 1967. december 31.-vel. A megszűnő trösztök: Állatforgalmi Tröszt, Bp. V., Széchenyi rkp. 6., Húsipari Tröszt, Bp., V., Széchenyi rkp. 6. A megszűnő trösztök jogutódja: Állatforgalmi és Húsipari Tröszt Bp. V., Széchenyi rkp. 6 A KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóság felügyelete alatt működő Könnyűipari Szállítási Vállalat 1967 december hó 31. napjával megszűnik A megszűnő vállalat jogutódja az l. sz Autóközlekedési Vállalat, Bp. V., Tüköry u. 3. A Pénzügyminisztérium Takarékpénztári Főigazgatósága az újonnan alakult Berhida és Vidéke Takarékszövetkezet, Berhida (Veszprém megye) részére a működési engedélyt megadta. A nehézipari miniszter a Bányászati Építő Vállalat (Bp I., Iskola u. 13.) elnevezését Nehézipari Építő Vállalatra változtatta. KÚTFÚRÁST VÁLLALUNK szakosított részlegeinkkel, bárhol az országban, kút- és talajmechanikai, valamint vízszintes fúrásokat, az alábbi dimenziókban, rövid határidővel: TALAJMECHANIKA: 76 mm 0 — 305 mm 0-vel a kívánt mélységig KÚTFÚRÁS: 305 mm 0-től kezdő rakatig és 300 m mélységig, valamint 600 — 1200 mm 0-ig 25 m mélységig VÍZSZINTES ÁTFÚRÁS: 450, 650 850 mm 0-ra bentmaradó védőcsővel 24—28 m hosszig ÉVM KÖZMŰ- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT 5. SZ. FŐÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 15/c. Telefon: 127 — 014 MOST OLCSÓN GYORSAN vásárolhat jó állapotban levő, felújítás után keveset futott 4 TONNÁS TEHERGÉPKOCSIT Bármilyen típusú tehergépkocsi leadása ellenében (esetleg cseregépkocsi nélkül is) RAKTÁRRÓL KAPHATÓ az AUTÓKER Használt Autó Osztályán Budapest IX., Gyáli út 31. Telefon: 473.999, ügyintéző: Ádám András FIGYELŐ, 1968. JANUÁR 3.