Figyelő, 1968. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-14 / 7. szám

Népgazdaságunk 1967. évi fejlődésének értékelésénél sajátos szempontként kell figyelembe venni azokat a körülménye­ket, amelyek az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését megelőző évben a vállalatokra, gazdálkodó egységekre, s természetesen az irányító szervekre is ha­tottak. Elvileg ugyanis ebben az évben a népgazdasági terv központi célkitűzé­seinek megvalósítását — a korábbi évek­hez hasonlóan — még a tervutasítások, vállalatokra lebontott tervek teljesítésén keresztül kellett biztosítani. Egyrészt azonban a kiadott vállalati tervek mellett a vállalatok gondolkodását nagymérték­ben megérintette az új gazdasági mecha­nizmussal kapcsolatos intézkedések „elő­szele”, másrészt már az 1967. évi terv során számos, a korábbi merev kerete­ket feloldó, a gazdálkodó egységek szá­mára több rugalmasságot biztosító ren­delkezést is kiadtak. Mindez fokozott mértékben éreztette hatását a külkereskedelem területén, amely egyébként is érzékeny terület, s szeizmográfként jelzi mind a külső pia­cokon, mind a belső piacon bekövetkezett változásokat. Az elmúlt évben viszont a külső piacokon is, elsősorban a tőkés vi­lágpiacon, de a belső piacon is jelentős események történtek. (Természetesen a „belső piac” kifejezés használata itt csak oly értelemben indokolt, hogy a vállala­tok magatartása, az új gazdasági mecha­nizmus körülményei közé történő beil­leszkedésük előkészítése során már ma­gán viselte — az ez évi tervgazdálkodási feltételek mellett is — a piaci szabályo­zókra való reagálás jegyeit.) vel számolt, míg a nem szocialista vi­szonylatoknál, ahol az 1966. évi kivitel­többlet csak minimális volt, a forgalom­ban az exportnak az import növekedését 2—3 százalékkal meghaladó fejlődését irányozta elő. A rubelfizetés ellenében bonyolódó im­port növelését számos gazdálkodási és ke­reskedelempolitikai intézkedés támasztot­ta alá (a fontosabbakra még visszaté­rünk), s ezek megfelelő eredménnyel is jártak. Azonban az a számítás, illetve előirányzat, hogy ugyanezen viszonyla­tokban az export ne emelkedjék, nem bi­zonyult reálisnak, mivel nem vette kel­lően figyelembe a belső adottságokat és a külső piaci körülményeket. Nem sike­rült az sem, hogy a nem szocialista or­szágokba a kivitel a behozatalt megha­ladó ütemben növekedjék. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a külső piacokon olyan gazdasági és politikai események történtek, amelyek kivitelünket akadá­lyozták, másrészt a kormányszervek ál­tal év közben a belföldi ellátás ér­dekében hozott további intézkedések az export csökkentését és az import növelését ered­ményezték. Mindezt a nyersanyagok pia­cán számunkra kedvező árváltozások csak részben tudták ellensúlyozni. Az exportnövekedés szóródása A kivitel növekedése (tényleges pari­táson) összesen 7 százalék, ezen belül 7,4 százalék a szocialista országokba és 6 százalék a tőkésországokba. Legerőtel­jesebben emelkedett a Szovjetunióba irá­nyuló export (16 százalék), míg a többi európai szocialista országba összességé­ben stagnált a kivitel. Kisebb mértékben nőtt a távol-keleti szocialista országokba irányuló kivitel. Az iparilag fejlett tőkés­országokba az exportot mindössze 4 szá­zalékkal sikerült fokozni. (A fejlődő or­szágokba kb. 14 százalékkal.) Az elmúlt évben valamennyi KGST- országban, de leginkább a Szovjetunió­ban, jelentősen fokozódott a beruházási tevékenység. Ez a gépipari termékek iránti keresletet növelte, s szívóhatást gyakorolt a magyar gépipar szocialista piaci értékesítésére is. Amíg az ipari ter­mékek kivitele összesen csak 6 százalék­kal emelkedett, a szocialista gép- és fi­­nommechanikaicikk-export növekedése meghaladta a 8 százalékot, s az összes szocialista kivitelben részesedése elérte a 49 százalékot. (A növekedés elsősorban közlekedési eszközökben jelentkezett.) Ugyanakkor a tőkésországokba irányu­ló gépipari export több mint 10 száza­lékkal csökkent, s ezen belül is nagyobb a visszaesés a gépgyártás termékeinek ki­vitelében, míg a villamosipar és a finom­­mechanikai ipar exportjának értéke vala­melyest emelkedett. Ez utóbbi alapvetően a kedvezőbb eladási árak elérésére, s nem az export mennyiségi növelésére vezet­hető vissza. Azonban arra is utalni kell, hogy a tőkéspiacon bekövetkezett gazda­sági és politikai események (közel-keleti válság, indonéz és görög politikai helyzet, indiai rúpialeértékelés) elsősorban a gép­ipari exportot érintették hátrányosan. Az anyagexport emelkedett. Szocialista viszonylatokban a növekedés nagy része a gyógyszeripar termékeire jut, míg a tőkéspiacokon elsősorban az alumínium, valamint — a konjunkturális lehetőség kihasználása révén — az olajipari termé­kek kivitelének növelésével és kedvezőbb árakkal sikerült többlet-devizabevételt elérni. A könnyűipar termékeinek kivitele az előző évhez képest csak kismértékben emelkedett, bár a termelés 10 százalékkal haladta meg az 1966. évi színvonalat. A mezőgazdasági és élelmiszeripari ex­port a szocialista országokba jelentősen (13 százalékkal), a tőkésviszonylatokba csak kismértékben nőtt. A szocialista ex­port nagyrészt konzervipari termékekben, kisebb mértékben zöldség- és gyümölcs­­félékben emelkedett, míg a tőkésexport növekedését a baromfi, és tejipar termé­kei adták. E növekedés ellenére a tőkés­országokba irányuló kivitel — a belföldi ellátás érdekében az élősertésexport csök­kentésére hozott évközi határozat követ­keztében — alatta maradt a tervelőirány­zatnak. A vágómarha és nyershús ex­portjánál pedig az európai piacokon be­következett árcsökkenés okozott kiesést a tervezett devizabevételhez képest. A behozatal növekedése a két fő vi­szonylati csoportból együttesen 14 száza­lékot tett ki, ezen belül a szocialista or­szágokból 17 százalékkal, a tőkésorszá­gokból pedig 6,7 százalékkal emelkedett. A kivitellel ellentétben a Szovjetunióból származó importot vállalataink kisebb mértékben fokozták a többi európai szo­cialista országokból származó behozatal­nál, a távol-keleti szocialista országokból pedig az import mintegy felére esett visz­­sza. Ugyanakkor az iparilag fejlett tőkés­országokból a behozatal emelkedése meg­­haladta a 8 százalékot, a fejlődő orszá­gokban eszközölt vásárlások egyidejű csökkenése mellett, olyan rendelkezés, amely az ipari tárcák részére ún. termékcsoportos kereteket állapított meg, s lehetővé tette ezek kö­zött az átcsoportosításokat, így az anyag­importban jelentkező megtakarítás egy részét is gépbehozatalra fordíthatták. Vé­gül, már az év elejétől ismert volt, hogy az 1968-ban bevezetésre kerülő új beru­házási rendszer az eddiginél nagyobb ter­heket ró a vállalatokra, ezért a vállala­tok is a beruházások befejezésére, ill. nö­velésére törekedtek. Ebben az összefüggésben már érthető, hogy a szocialista országokból származó gépimport 31 százalékkal, a tőkés gépim­port pedig közel 23 százalékkal emelke­dett, az 1966. évi — egyébként is alacsony szintű — behozatalhoz képest. Ez utóbbi­val kapcsolatban arra is utalni kell, hogy egyes nagy értékű beruházások (pl. Péti Nitrogénművek bővítése) gépimportja 1966-ról áthúzódott, továbbá az elmúlt év­ben intézkedés történt az országban bér­letképpen működő elektronikus számító­gépek megvásárlására, illetve a megszün­tetett bérletek helyett új gépek vásárlá­sára. X­­X?^­Külkereskedelmi forgalmunk 1967-ben Változó piaci körülmények Mielőtt az 1967. évi külkereskedelmi forgalommal részletesebben foglalkoz­nánk, érdemes a korábbi évek árucsere­forgalmára visszapillantani, mivel bizo­nyos összefüggésekre ezen keresztül lehet rámutatni. 1962-ben kivitelünk és behozatalunk­­ egyaránt 12,5 milliárd devizaforint (Dft) forgalommal — egyensúlyban volt (a két fő viszonylati csoportot tekintve is). Az ezt követő években azonban a kivitel nagyjából egyenletesen (bár 1965-től csök­kenő ütemben) fejlődött, míg a behozatal az 1963. és 1964. évi, szinte ugrásszerű, növekedés után 1965-ben és 1966-ban csak kis emelkedést mutatott, s az elmúlt év­ben újabb ugrással — 1962-höz képest — lényegében azt a szintet érte el, amelyet ugyanezen időszak alatt a kivitel. Az 1967. évi népgazdasági terv célkitű­zései a külkereskedelem területén erede­tileg is a behozatalnak a kivitelt megha­ladó ütemű növekedését irányozták elő, azzal a célzattal, hogy külső piaci kap­csolatainkat — az új gazdasági mechaniz­musra való áttérés előkészítéseképpen — a belső termelőeszköz- és fogyasztásicikk­­ellátás növelésére használjuk fel. Ezt le­hetővé tette, hogy 1966 végén a szocia­lista országokkal folytatott árucsere-for­galmat jelentős (kb. 1 milliárd Dft-ot ki­tevő) kiviteli többlettel zártuk. Éppen ezért a terv a szocialista országok vonat­kozásában csak a behozatal növekedése­ BUDAPESTI RAKTÁR GÁZTÁVVEZETÉK ÉS BELSŐ GÁZSZERELÉSI MUNKÁIHOZ kivitelezőt keresünk! Befejezés: 1968. szeptember. Kiviteli érték: 500 m Ft Terv és költségvetés van. AUTÓ ÉS ALKATRÉSZKERESKEDELMI VÁLLALAT Kereskedelemfejlesztési Osztály Telefon: 125—930, 114—496, 317—340 Ügyintéző: Gécs László 2 Nagyobb gépbehozatal Behozatalunk teljes emelkedésének 65 százaléka a gépekre és berendezésekre jut. A gépexporttal kapcsolatban már utaltunk arra, hogy a KGST-országokban az elmúlt évben megélénkült a beruhá­zási tevékenység. Hazánk azonban ezen belül is kiemelkedő szerepet játszott, mert 1967-ben a beruházásaink a terve­zettnél jóval nagyobb mértékben, mint­egy 15 százalékkal nőttek, s különösen jelentős volt az importgép-beruházások emelkedése. Mindez több tényező együttes hatására alakult így. A beruházások megvalósítá­sánál 1966-ban tapasztalt feszültségek miatt több intézkedés történt az építő­ipar termelésének fokozására, anyagellá­tásának javítására, aminek következtében 1967-ben az építőipar termelése 13 száza­lékkal nőtt. A szocialista országokkal folytatott kereskedelemben kialakult ak­tívum miatt a korábbi években szokásos év elejei rendelészárlatot megszüntettük, s egész évben folyamatosan lehetett gép­importrendeléseket feladni, a Külkeres­kedelmi Minisztérium pedig — a terv in­tenciójának megfelelően — kereskede­lempolitikai intézkedésekkel is elősegítet­te a gépbehozatal fokozását. Ugyanakkor a tőkésországokból származó importra ki­adott tervutasításokat enyhítette egy olcsóbb anyagárak Az anyagimport értéke lényegében azo­nos az 1966. évivel. Azonban mennyiség­ben az anyagimport is nőtt. A KGST- országokban életbeléptetett új szerződé­ses árak csökkentésének második szaka­szát az elmúlt évben valósították meg, másrészt a tőkéspiacokon egyes fontos nyersanyagok piacán áresések következ­tek be. (Pl. a szocialista országokból szár­mazó hengereltacél-import értékben 44 százalékkal, mennyiségben viszont 71 szá­zalékkal nőtt, a tőkés import pedig ér­tékben 3 százalékkal csökkent, mennyi­ségben 2,5 százalékkal emelkedett. Az ón beszerzési átlagárát 12 százalékkal, az ólomét 21 százalékkal, a rézét közel 20 százalékkal, a nyersgumiét 15 százalékkal, a nyersbérét 28 százalékkal sikerült csök­kenteni az előző évhez képest a tőkés­piacokon.) Más kérdés, hogy az így elért ármegtakarítás nagy részét — az emlí­tett termékcsoportos keretrendszer követ­keztében — más termékek vásárlására, il­letve többletimportra fordították. Jelentős mértékben nőtt az ipari fo­gyasztási cikkek behozatala mindkét fő viszonylatból (27, ill. 23 százalékkal), a terv intencióinak, ill. az év közben el­fogadott felső szintű határozatoknak megfelelően. (Pl. a személygépkocsi-beho­zatal a szocialista országokból 14 száza­lékkal, a bútorimport pedig 41 százalék­kal, a pamutszövetimport a tőkésorszá­gokból 29 százalékkal.) A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatala a szocialista országokból — elsősorban a Szovjetunió takarmánygabona- ás hús­szállításai következtében — közel kétsze­resére emelkedett, a tőkésországokból vi­szont mintegy 15 százalékkal csökkent. Végül érdemes megemlíteni, hogy a me­zőgazdasági cikkek árváltozása a tőkés­piacokon (kávé, fehérjetakarmány, hús, dohány árcsökkenése, kakaóbab áremel­kedése) egyenlegében devizamegtakarítást eredményezett. Czettler Sándor K­L­A­N­­D a METALIMPEX Külkereskedelmi Vállalat állami vállalatnak értesíti az vagy szövetkezetnek egy UF—4 típusú elektróda-felhasználókat, Un­imásológép hoz az “ eddig még fel nem adott “ , 1968. II. negyedévi 100 mm-es másolási _ _ _______­______ szélességgel, IMPQR TELEK­TRÓDA-MEGRENDEL­ÉSEK 50 százalékos állapotban, valamint begyűjtésére a egy 50 literes , . FERROGLOBUS maUgVWSitarolo Vas és Aee| Terme lőeszköz Kereskedelmi gyári csomagolásban. Vállalatot kéri fel. ár-1 "nfe g e gy e zés* Szerint. IM­POR­T-ELEKTRÓD­AMEGR­ENDELESEK­ET LEGKÉSŐBB február 15-ig ALITI^HU A FERROGLOBUS VÁLLALAT Elektróda osztályára Budapest XIII., Pozsonyi út 56. (Budapest ^ Drége,g y 3) ügyintéző: Miholka KÉRJÜK BEKÜLDENI! Telefon: 494—750/230 mellek FIGYELŐ, 1968. FEBRUÁR 14.

Next