Figyelő, 1968. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1968-09-11 / 37. szám

Külkereskedelmi forgalmunk árai — mind az export, mind az importárak — 1967-ben csökkentek. A szocialista országokkal lebonyolított forgalomban az 1966 során megindult árrendezés befejező szakaszaként életbe léptetett új szerződéses árak következtében mind a behozatali, mind a kiviteli árak egyaránt mintegy 2,5 százalékkal csökkentek az előző évhez képest. (A két év alatt végrehajtott árrendezés során 1965-höz viszonyítva a behozatali és kiviteli árak összességresés a nyersanyagoknál A behozatali árak alakulását alapvetően a forgalom több mint felét kitevő nyersanyagok és félkésztermékek importarányának mintegy 6 százalékos csökkenése határozta meg. A behozatal túlnyomó része a szocialista országokból származott, ahol az árak mintegy 5 százalékkal voltak alacsonyabbak az előző évi szintnél. Ebben nagy szerepük volt az energiahordozóknak, egyes vaskohászati anyagoknak, valamint a vegyi anyagok közül a cellulóznak, nitrogén műtrágyának és bizonyos műanyagoknak. Egyidejűleg a fontosabb anyagok közül emelyükben egyaránt több mint 6 százalékkal csökkentek.) A nem szocialista országokkal lebonyolított forgalomban az árak a tőkés nyersanyag-piacokon kialakult általános tendenciának megfelelően tovább mérséklődtek. A behozatali és kiviteli forgalom eltérő áruszerkezete következtében azonban a behozatali árak csökkenése jelentősen meghaladta a kiviteli árakét, s így az együttes árváltozást jelző külkereskedelmi cserearány számottevően javult. Kedett a réz, az ón, a rézgálic, a fa, illetve papírfélék ára. , A nem szocialista országokból származó importnál az anyagok ára nagyobb mértékben, kb. 8 százalékkal csökkent. Ez elsősorban abból adódott, hogy a réznek és a nyers marhabőrnek az ára az 1966. évi 40, illetve 27 százalékos növekedés után 1967-ben a tőkés világpiacon bekövetkezett áresés hatására 20, illetve 24 százalékkal csökkent. Olcsóbban vásároltuk a növekvő kínálat következtében a nyersgumit, az olajipari takarmányokat, az acéltermékeket és a durva gyapjút. A fontosabb cikkek közül ugyanak A kiviteli árak Gépek és gépi berendezések Ipari fogyasztási cikkek Nyersanyagok és félkésztermékek Élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok Összesen: A nyersanyagok és félkésztermékek nagyobb részét a szocialista országokba exportáljuk, ahol a behozatali árakhoz kér emelkedett a mosott finom gyapjú, a csomagolópapír, és a nyersgyapot ára. Gyapotimportunk elég jelentős részét kitevő hosszúszálú egyiptomi gyapot ára a növekvő kereslet következtében 13 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben. A szocialista országokból vásárolt élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok ára az előző évihez képest alig módosult, mivel az árváltozások lényegében kiegyenlítették egymást. (A takarmány árpa ára 17 százalékkal, a növényi olajok és zsírok ára 11 százalékkal csökkent, míg a sertéshús 18 százalékkal, a narancs 4 százalékkal, a vaj 3 százalékkal drágult.) A nem szocialista országokból származó élelmiszerimport árszínvonala lényegében az előző évi szint körül mozgott. Az árszínvonal stagnálásán belül a megnőtt nyugat-európai termelés következtében csökkent a behozott nyershús ára; a marhahúst 26 százalékkal, a sertéshúst 11 százalékkal vásároltuk olcsóbban, mint egy évvel korábban. Csökkent továbbá a világpiaci árak olcsóbbodása miatt — mintegy 8,2 százalékkal — a kávé ára. Ugyanakkor számottevően emelkedett a hántolt rizs, a kakaóbab, továbbá a növényi olaj és zsír ára. (A gépek és gépi berendezések, valamint ipari fogyasztási cikkek importárainak alakulásáról, a forgalom jellegéből következő alacsony reprezentáció miatt csak kevésbé megbízható árindexek számíthatók. A rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy a gépek ára lényegében nem változott, míg az ipari fogyasztási cikkeké valamemelyest csökkent.) Agrárexport: csökkenő árszínvonal A kiviteli árak átlagos színvonala 1967- ben kb. 20 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1966-ban, alakulása 1967-ben hasonlóan, a kiviteli árak is csökkentek. Az árszínvonal átlagos csökkenését alapvetően a bauxit, a timföld, a melegen hengerelt acél, a benzin, a gyógyszeralapanyagok stb. árának csökkenése határozta meg. A nem szocialista viszonylatú anyagkivitel árindexe a tőkés világpiac mérséklődő árszínvonalával ellentétben az előző évhez képest kismértékben emelkedett. Ezen belül főként a kőolajtermékek ára nőtt, míg a nitrogén-műtrágya, gyógyszeralapanyag és hengerelt acél ára az előző évi szint alatt maradt. Az élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok szocialista országokba irányuló kiviteli ára kisebb mértékben esett, elsősorban a friss gyümölcs és a zöldségkonzerv, valamint a bor árának csökkenése következtében. A viszonylag kisebb volument képviselő hús- és húskészítmények, valamint a sajt ára ugyanakkor emelkedett. A nem szocialista országokba irányuló élelmiszerexport árszintje valamivel nagyobb mértékben, 4 százalékkal csökkent. Ebben elsősorban a kivitel több mint 20 százalékát kitevő vágómarha-export 2 százalékos áresése is közrejátszott, míg a vágósertést 7 százalékkal olcsóbban lehetett értékesíteni, mint 1966- ban. (A kizárólag fejlett tőkés országokba irányuló vágóállatexport árcsökkenését az idézte elő, hogy Nyugat-Európában a megnövekedett belső termelés következtében gyengült a kereslet. Egyidejűleg a Közös Piac országai ezekre a cikkekre tovább emelték a külső országokkal szemben a lefölözést.) Az elmondottakon kívül jelentősen csökkent még a fejlett tőkés országokba exportált vágott baromfi, vaj, tojás és a sajt ára is. A gépek ára a külföldi piacokon az utóbbi években „tartott” volt, számottevő árváltozásra nem került sor, értékesíthetőségük természetesen nem elsősorban az áraktól, hanem korszerűségüktől, megbízhatóságuktól stb. függ. Az ipari fogyasztási cikkek ára — főként a szocialista országoknak a világpiaci árakhoz igazodó szerződéses árainak csökkenése következtében — 1967- ben alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Alacsonyabb áron bonyolódott le többek között a rádió- és televíziókészülékek, a pamut- és selyemszövetek és a műszálharisnyák exportja. Dr. Marton Ádám 1967. évi külkereskedelmi árindexek 1966 - 100 nem összesen szocialista szocialista országok Összesen 96,7 97,6 94,9 Ebből: Nyersanyagok és félkésztermékek 93,7 94,6 91, 1 Élelmiszerek és élelmiszeripari anyagok 99,7 98,9 99,7 / / %V?K A KÜLKERESKEDELMI ÁRAK ALAKULÁSA 1967-BEN _________________________________________________________________________________________________________________ Behozatal (A) Kivitel (B) Cserearány (BA) Szocialista országok 97,6 97,3 99,9 Nem szocialista országok 94,9 98,3 103,6 Összesen: 96,7 97,8 101,1 A behozatali árak 1967-ben a következőképpen alakultak: Árindex, 1966 ,ip6 ebből Árindex, 1966 - 106 nem összesen szocialista szocialista országok 99,2 99,1 100,1 96,6 95,7 98,6 97,6 95,7 100,6 97,1 98,2 95,9 97,8 97,5 98,3 'nun'(Djdra ]közismert tény, hogy a technika és az atom századában a népgazdaságok életében milyen nagy szerepe van a tudománynak. Évről-évre terebélyesedik nálunk is a különböző tudományágak kapcsolata az iparral, a mezőgazdasággal. Jól illusztrálták a tudományos kutatómunka örvendetes fejlődését azok a statisztikai adatok, amelyeket éppen a héten hoztak nyilvánosságra. Ezek szerint hazánkban a nemzeti jövedelem 1,5 százalékát, a fejlesztési kiadásokkal 2,23 százalékát fordítjuk kutatásra. A statisztikusok az elmúlt évben 947 kutatóhely adatait gyűjtötték öszsze és dolgozták fel. E kutatóhelyek közül 130 főhivatású, önálló intézményként működött, 718 tanszéki kutatóhelyen az oktatók munkaidejük egyötödét fordíthatták kutatómunkára. Sokatmondó tény, hogy az év végén több mint 43 ezren dolgoztak kutatóhelyeken, ami azt jelenti, hogy minden 1000 dolgozó közül 8 valamiféle kutatómunkát végzett. Csak az elmúlt esztendőben közel 11 és fél ezer témával foglalkoztak, és a témák 35 százalékát sikeresen lezárták. Ha mindehhez még hozzátesszük, hogy a ráfordításokból a legtöbb a gépipari és a vegyipari kutatásokra jut, utánuk a fizikai, a növénytani és az építéstudományi kutatásokra költjük a legtöbb pénzt — nyilvánvaló, hogy nagyon szerteágazó tudományos tevékenység zajlik hazánkban. Nemigen lehet országos méretekben kimutatni, hogy a tudományos kutatás pontosan mekkora anyagi hasznot hoz a népgazdaságnak. Az idézett adatok azonban feltétlenül azt jelzik, hogy a tudományágak kutatói sokféle lehetőséggel élve munkálkodhatnak népgazdaságunk fejlesztésén, a tudomány és a vadi gyakorlat összhangjának erősítésén. (h) 2 (Folytatás az 1. oldalról.) Mésiképpen az ipari vezérkar nem hagyhatja otthon tervezőit, gyártmányfejlesztőit sem. A szakmák teljes árukínálalatát amúgy sem igen látják egyszerre, egyidőben. Lehet az őszi vásár, hogy mást ne mondjunk —, sokféle relációban — bemutatkozó is. Fejlődő népgazdaságunkban alig múlik el hónap új üzemek, vállalatok, kisipari szövetkezetek — sőt tsz-melléküzemágak! — születése, alakulása, beindulása nélkül. Csaknem lehetetlennek tűnő feladat egy-egy új üzem, vállalat részére a „bejelentkezés” az ipar sokágú vérkeringésébe, a „felkínálkozás” minden illetékesnél, a jövő partnereinél. Itt a vásáron egy jól rendezett termék- és szolgáltatásismertetés, -kiállítás feltétlenül közelebb visz a célhoz. Két példát az említett sokféle relációból: a TEMAFORG (Textilhulladék és Fonalosztályozó Vállalat) az őszi vásáron kereskedelmi és propaganda irodájában szakemberei által ismerteti meg minden érdeklődővel a textilhulladékok felhasználási lehetőségeit a textil-, bútor-, kárpitos-, építési iparban hang- és hőszigeteléshez, a mezőgazdaságban, valamint fonalak, férfi kötöttáruk készítéséhez. Az Építővegyianyagokat Gyártó Vállalat bemutatókon, szaktanácsadásokon ismerteti új anyagait, pl. a csempe- és tapétaragasztót, betonkötés-gyorsítót és fagyáspótlót stb. De ez valóban csak két példa a sok kínálkozó közül. Az ipar és a kereskedelem évek óta rendez árubörzéket. Most illetékesek arra is gondoltak, miért ne lehetne az évente megrendezésre kerülő Budapesti Őszi Vásár egyfajta óriási árubörze is. Valóban érdemes meditálni ezen, bár hallottunk máris olyan ellenvetést, hogy ehhez az őszi vásár későn van. Ilyentájt a gyárak már régen készen vannak jövő évi gyártmánytermékeikkel, kapacitásuk beosztásával, s a kereskedelem is már régen lekötötte például a késő téli, tavaszi árukat. Persze lehet erre azt is felelni: abból Szell börzét tartani, amiből nincs későn. Mi úgy véljük, az idei, az első tapasztalatok erre vonatkozóan is adnak majd útmutatást. A távolmaradók problémája Első hallásra nagyon pozitívnak tűnik, hogy közel félezer kiállító — ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalat és szövetkezet, magánkisiparos —, vesz részt a vásáron, 31 ezer négyzetméteres területen. Aki azonban jobban körülnéz, sok neves, nagy céget hiába keres. A jelentkezés, a részvétel önkéntes volt, a felettes szervek senkit nem köteleztek, nem erőltettek a kiállításra. A hiányzók mégis elgondolkoztatnak.. (Még akkor is, ha a Budapesti Őszi Vásár célkitűzése nem azt megmutatni, mire képes a magyar ipar, hanem: mit nyújt, mit kínál a hazai fogyasztóknak). Akár azért nem jöttek el, mert gyártmányaikat a vásár nélkül is jól el tudják adni, akár mert semmi újat nem tudtak produkálni, vagy mivel nagyobb részben exportra termelnek, ítélték feleslegesnek a részvételt... — mindenképpen elemezni kell a távolmaradásokat. (Azt is számításba véve, hátha nekik van igazuk, hátha magasak a részvételi költségek, eredménytelen a részvétel stb). Választ sok kérdésre nyilván maga a vásár ad majd eredményeivel, tapasztalataival, negatívumainak boncolgatásával együtt. Addig is úgy tekintjük, mint feltétlenül dicséretes kísérletet, a Hungexpo Vásár- és Propaganda Iroda jó szándékú kezdeményezését. (Még azzal együt is, hogy a vásárváros területét évközben többször szeretnék kihasználni). Az első Budapesti Őszi Vásár sok lehetőséget rejt magában. Azt is, hogy az idei tapasztalatok felhasználásával a következő években tovább terebélyesedjék. H. Gy. Kirakat, börze, vásár, fórum? 1 Bii!_'' i \* yl Tervezőirodák, építőipari vállalatok! Reprezentatív épületekhez, kirakatokhoz és portálokhoz IMPORTÁLT TÜKÖRÜVEGET ajánlunk, kedvező árfeltételekkel, az idei negyedik évnegyedben. Kérjük, érdeklődjenek a FERUMON KÜLKERESKEDELMI VÁLLALATNÁL, szombat kivételével mindennap 8—17 óráig, a 382 —163-as vagy a 188 — 910-es telefonon. FIGYELŐ, 1968. SZEPTEMBER 11.