Figyelő, 1968. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-03 / 27. szám

FIGYELŐ, 1968. JÚLIUS 3. Beruházások 1967-ben A népgazdaság szocialista szektorában 1967-ben 56,6 milliárd forintot — az előző évinél 18,7 százalékkal, 8,9 milli­árd forinttal többet — fordítottak be­ruházásokra. Ez a növekedés volt­ az utóbbi nyolc évben a legmagasabb. Az 1967. évi beruházási növekmény százalékban a megelőző hat év átlagának csaknem négyszerese volt. Ezzel 1967- ben a beruházási volumen az előző év­hez képest valamennyi európai szocia­lista ország közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben. (A megelőző hat év átlagához képest 1967-ben a be­ruházások növekedése a Szovjetunióban mérséklődött: Bulgáriában, a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyel­­országban, Romániában jelentősen emel­kedett; Csehszlovákiában a hatéves átlaggal körülbelül megegyező volt.­ Az állami szektorban a beruházások összege 1967-ben 19,5 százalékkal nőtt. Ezen belül központi forrásból 16 száza­lékkal, saját forrásokból pedig 28 száza­lékkal több beruházást végeztek,, mint egy évvel korábban. A szövetkezeti szektor állóalapjainak bővítését szolgáló beruházások 1967-ben 13 százalékkal haladták meg az 1966. évit. Az 1967. évi beruházási tevékenység részletesebb elemzése több sajátos vo­nást tár fel, amelyek közt az a legfon­tosabb, hogy a beruházási tevékenységet nagymértékben befolyásolta az új gazda­ság­irányítási rendszertől várt változá­sokra való felkészülés. Nagyobb volumen­ ű beruházási források mind az előző évhez, mind a tervezetthez képest szá­mottevően bővültek. Az 1966. évhez képest mutatkozó többlet az állami be­ruházásoknál 8,2 milliárd forint, a szövetkezeti beruházásoknál 0,7 milliárd forint. Ennek körülbelül 40 százalékát az állami költségvetés, körülbelül 60 százalékát pedig a vállalatok és szövet­kezetek saját alapjai, illetve bankhitelek fedezték. Erre a tervezettet számottevően meg­haladó növekedésre az adott lehetőséget, hogy a népgazdasági tervezés 1967. évi rendszerében minden előzetes engedélye­zés vagy utólagos igazolási kötelezettség nélkül túl lehetett teljesíteni az érték­határ feletti beruházások 1967. évi elő­irányzatait. A beruházási ráfordítások növelését megfelelő műszaki előkészítés esetén csaknem kizárólag a beruházási javakat kibocsátó ágazatok kapacitása határozta meg. Azoknál az értékhatár feletti beruhá­zásoknál, amelyek 1968-tól úgynevezett célcsoportba, illetve a vállalati beruhá­zások körébe kerültek, az 1967. évi rá­fordítások mértékét érezhetően befolyá­solta a­ minél magasabb pénzügyi ké­szültségi fok elérésére irányuló törek­vés. A 20 százalékos, illetve 80 százalé­kos készültségi fokok ugyanis ugrópontot, kedvezőbb finanszírozási forma igénybe­vételének lehetőségét jelentették, s ez a vállalatokat arra ösztönözte, hogy be­ruházásaikat a fenti készültségi szintek fölé emeljék. Az 1967-ben kivitelezés alatt állt ér­tékhatár feletti beruházások közül a tárgyévben befejezendőkre a tervezettnél 200 millió forinttal, az 1968-ban és ké­sőbb befejezendő beruházásokra pedig 800 millió forinttal többet használtak fel. Az 1967-ben indult új beruházásokra, a lemaradások és túlteljesítések egyenlege­ként, a tervezettnél 18 százalékkal — kb. 350 millió forinttal — többet fordí­tottak. (1965-ben és 1966-ban az újonnan induló beruházások tárgyévi tervét nem teljesítették.) Az ütemgyorsítás 1967-ben elsősorban néhány nagyberuházásnál volt számot­tevő, egyidejűleg azonban más hasonló nagyságú és fontosságú beruházásoknál elmaradás mutatkozott. Például a sze­gedi kőolaj- és földgázprogram, a gyön­gyösi hőerőmű, a székesfehérvári széles­­szalaghengermű, a TVK polietilén-gyára beruházásoknál a tervhez képest együt­tesen mintegy 740 millió forinttal több; a BVK polivinilklorid II. üteme, a Ma­gyar Vagon és Gépgyár motorgyártás fejlesztése és a budapesti metró be­ruházásainál együttesen mintegy 350 millió forinttal kevesebb volt a tárgyévi beruházások összege az 1967. évre terve­zettnél. A beruházások tervezettnél gyorsabb növekedése szoros kapcsolatban van a célcsoportos és az értékhatár alatti be­ruházások alakulásával. E beruházások körében az 1967. évi terv 1,8 milliárd forintos túlteljesítését egyebek között az év közben közlekedési eszközök beszer­zésére, ár- és belvízvédelemre, az építő­ipari termelés növelésére, a kőolaj- és földgázvezeték-építés gyorsítására stb. engedélyezett mintegy 1,1 milliárd forint többletkeret tette lehetővé. Az előirány­zatok túlteljesítését segítette az a ren­delkezés is, amely szerint „a központi lakásberuházások megvalósításának gyor­sításához engedély nem szükséges.” Az állami lakásberuházásoknál a túlteljesí­tés 1967-ben több mint 600 millió forint volt. Saját forrásból... A beruházási volumen alakulására ható tényezők közül 1967-ben elsődleges­nek és egyben meghatározónak a viszonylag tág határok­ közt tervezett saját (vállalati) források tekinthetők. A népgazdasági tervhez mért túlteljesí­tés 47 százalékát (3,6 milliárd forintot) 1967-ben saját forrásokból finanszírozták. Az elmúlt évben a saját források ösz­­szege 17,8 milliárd forintot tett ki; ez 5,4 milliárd forinttal — 44 százalékkal — volt több az 1966. évi forrásoknál és 2,5 milliárd forinttal haladta meg a vál­lalatok előirányzatait. (A népgazdasági terv a vállalati előirányzatoknál lénye­gesen kevesebb, 11,5 milliárd forint sa­ját forrással számolt.) A saját forrásokon belül elsősorban a különféle fejlesztési alapok és a bankhite­lek nőttek nagyobb mértékben. Az e két forráscsoportban rendelkezésre álló pénz­eszközök csaknem két és félszer — 3,1 milliárd forinttal — nagyobbak voltak, mint 1966-ban. Az 1967. évi 17,8 milliárd forint ös­ö­­szegű saját forrásból ténylegesen 14,0 milliárd forintot használtak fel, 31 szá­zalékkal többet mint 1966-ban. A forrá­soknál kisebb felhasználás szükségkép­­­pen kihat az idei gazdálkodásra is. A beruházók ugyanis 3,5 milliárd forint ösz­­szegű alapmaradványt hoztak át 1968-ra, ez 52 százalékkal — 1,2 milliárd forint­Az iparon belül 1967-ben a beruházá­soknak mintegy kétharmada az alap­­anyaggyártó ágazatok fejlesztését szol­gálta. A vegyiipari, villamosenergia­ipari, kohászati és építőanyagipari ága­zatokba beruházott összegek az ipar 1967. évi összes beruházásainak csaknem a fe­lét képezték. A gépipari beruházások — a műszer­ipart kivéve — az ipar átlagát jelentősen meghaladó mértékben (36 százalékkal) nőttek. Különösen gyors volt a közleke­­désieszköz-gyártó ágazat fejlesztése; itt az 1967. évi beruházások összege több mint másfélszerese volt az előző évinek. A könnyű- és az élelmiszeripar beruhá­zásainak növekedése csak kis mértékben haladta meg az ipar átlagát. Az ipar állóeszköz-állománya kereken 20 milliárd forinttal bővült. Több, a struktúra korszerűsítését segítő új léte­sítményt helyeztek üzembe, köztük a Borsodi Vegyi Kombinát karbamid­­üzemét, a Dunai Kőolajipari Vállalat pa­­raffinmentesítő üzemét, a Csepeli Csőgyár újabb csőgyártó üzemét, befejezték a Csepeli Papírgyár bővítését. Az építőiparban 27 százalékkal volt több a beruházás, mint az előző évben. Ennek csaknem kétharmadát gépberuhá­zásokra fordították. A mezőgazdaságba beruházott összeg 12 százalékát — 900 millió forinttal — haladta meg az előző évit. A beruházá­sok felét épületek, építmények létesíté­sére, mintegy harmadát pedig gépesítésre fordították. Meggyorsult a mezőgazdasági terménytárolók építése: 1967-ben 4800 vagon új magtár-kapacitás létesült (1966- ban 3700 vagon). Ezzel szemben kevesebb szarvasmarha- és sertésférőhelyet helyez­tek üzembe, mint 1966-ban. A mezőgazdaságban 12 százalékkal több belföldi gépet szereztek be, mint 1966-ban. Az importgépek beszerzése az előző évi szinten maradt. A legfontosabb mezőgazdasági erő- és munkagépekből — az arató-cséplőgépeket és a fűkaszáló­kat kivéve — 1965. év óta fokozatosan csökkenő mennyiséget szereztek be; az üzembehelyezett gépek száma a legutóbbi három évben 1967-ben volt a legalacso­nyabb. A közlekedési beruházások 19 száza­lékos növekedésén belül az importgép­beszerzés , 44 százalékkal , 670 millió­val nagyobb az 1967. év eleji nyitóállo­mánynál. A saját alapokból végzett beruházások 88 százaléka az elmúlt évben termelési célokra, 12 százaléka pedig nem termelő (kommunális) feladatok megvalósítására szolgált. A saját alapból megvalósított termelési rendeltetésű beruházásoknak több mint a fele az iparra, körülbelül egyharmada a közlekedésre jutott. A saját alap nagyobbik hányadát (56 százalékát) gépbeszerzésekre, 36 százalé­kát építkezésre fordították. Ezek az ará­nyok lényegében megegyeznek az 1966. évivel, s az állami beruházások egészére vonatkozó arányoknál kedvezőbbek. A beruházási források 1967. évi bővü­lésében közrejátszott az is, hogy a gaz­dálkodó egységek egy része nem élt az eredmény terhelése nélküli állóeszköz­selejtezés lehetőségével. Sok vállalat a selejtezéseket inkább nyeresége terhére — és fejlesztési alapja javára — végezte el. Megélénkült tavaly a használt álló­eszközök értékesítési forgalma is; az eb­ből származó bevételek szintén a válla­lati saját alapokat növelték. Változó ágazati arányok 1967-ben, az előző évhez képest elért 8,9 milliárd forintnyi beruházási volu­mennövekedésnek több mint a fele (55 százaléka) az iparban, körülbelül 16 százaléka a kommunális ágazatokban, 14 százaléka a közlekedésben, kereken 10 százaléka a mezőgazdaságban, körülbelül 5 százaléka a többi ágazatban valósult meg. A beruházási tevékenység tehát a népgazdaság valamennyi ágazatában meghaladta az előző évit. A növekedés különösen az építőiparban és az iparban volt számottevő, olyannyira, hogy az a beruházások szerkezetében is változást hozott, forinttal­­, a belföldi gépeké 10 száza­lékkal haladta meg az előző évi szintet. Ami a vasúti beruházásokat illeti, az előirányzathoz képest meggyorsult a szolnoki vasútállomás rekonstrukciója, valamint a Nyíregyháza—Záhony közötti vonalfejlesztés és villamosítás. A vasúti járműállomány bővítésére fordított ki­adások — elsősorban az import — az év közben engedélyezett mintegy 200 millió forint pótlólagos beruházási lehetőség­ből adódóan megnőttek. A közúti szállí­tás fejlesztését szolgálta egyebek között 147 új kamion gépkocsi beszerzése. Mint­egy 118 millió forintot fordítottak új ten­geri (Budapest), illetve Duna—tenger­járó hajók (Hajdúszoboszló, Somogy) be­szerzésére. A hajópark 17 uszállyal is bővült. A kereskedelem fejlesztésére 1,8 milli­árd forintot — az előző évinél 11 száza­lékkal többet — fordítottak. Az üzembe­helyezett kereskedelmi beruházások ösz­­szege azonban kisebb, mint 1966-ban. Kommunális, igazgatási és egyéb be­ruházásokra 1967-ben 11,7 milliárd forin­tot használtak fel (+ 14%). Az említett összegnek kb. 30 százalékát lakásépítésre, 31 százalékát egészségügyi, szociális és kulturális beruházásokra fordították. Állami erőből létesített lakásokra 3,6 milliárd forintot — az előző évinél 12 százalékkal nagyobb összeget — használ­tak fel. Az állami építőipari vállalatok 22049 lakást adtak át a­ megrendelőknek, ez 2582-vel — 13 százalékkal — több az előző évinél és meghaladta az előirány­zatot is. Üzembehelyezés — részlegesen Az év folyamán több új kórházat ad­tak át rendeltetésének. Közülük a leg­nagyobbak a salgótarjáni 530 ágyas, az orosházi 402 ágyas, a hatvani 452 ágyas és a szolnoki 300 ágyas kórház. A beruhá­zások nyomán összesen 2235 új beteg­ággyal gyarapodott az állomány. Üzembe helyeztek továbbá 1570 új bölcsődei férő­helyet, 244-gyel többet, mint tavaly, 403 általános és 157 középiskolai osztály­termet adtak át (1966-ban 475-öt, illetve 261-et). A népgazdaság szocialista szektorában 1967-ben összesen 48,2 milliárd forint összegű állóeszközt helyeztek üzembe, 14,5 százalékkal többet, mint az előző évben. Az üzembehelyezés jelentős növe­kedése kedvező, az utóbbi négy évben nem tapasztalt jelenség. Az 1967. évi eredmények értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy 1966-ban 47 milliárd forint helyett tény­legesen csak 42 milliárd forint összegű állóeszköz üzembehelyezésére került sor, így 1967-ben jelentős összegű — előző évről áthúzódó — beruházás aktiválá­sára volt mód. Számításba kell venni azt is, hogy az év folyamán lehetőség nyílt a ráfordítá­sok növelésére, a beruházók pedig érde­keltek voltak az üzembehelyezés meg­gyorsításában. a beruházások új rendjé­ről szóló — már 1967-ben folyamatosan megjelent — rendelkezések ismeretében az érdekeltek nagy erőt fordítottak a be­ruházások pénzügyi készültségi fokának növelésére, illetve arra, hogy 1967. vé­géig a beruházások minél nagyobb hánya­dát üzembe lehessen helyezni. Az üzembehelyezés növelésében való érdekeltség — tapasztalat szerint — leg­gyakrabban nem a beruházás teljes be­fejezésére, hanem a részlegesen üzembe­helyezhető létesítmények használatba­vételére irányult. A részleges üzembe­helyezések természetesen előmozdítják a beruházási cél megvalósítását, a kapaci­tások érdemben azonban általában csak a teljes üzembehelyezés után hasznosít­hatók. 1967-ben például a folyamatban levő 738 értékhatár feletti beruházás kapcsán 13,2 milliárd forint üzembe­helyezést számoltak el, de ebből csak 3,5 milliárd forint jutott a teljesen be­fejezett 150 beruházásra; 9,7 milliárd fo­rintot az áthúzódó 588 beruházás rész­legesen üzembehelyezett objektumai kép­viseltek.■ összegezve: a beruházási tevékenység globális mutatószámai kedvezőek. Az üzembehelyezett beruházások összege azonban a tárgyévi ráfordításoknak 85 százalékát teszik csak ki, kisebb hánya­dát, mint 1966-ban (88%). Emiatt 1967. folyamán a beruházások befejezetlen ál­lománya kb. 7—8 milliárd forinttal (21— 23 százalékkal) nőtt. E növekedés mér­téke öt év óta 1967-ben volt a legmaga­sabb. Bár a korábbinál nagyobb éves be­ruházási program megvalósítása önmagá­ban kedvező jelenség, a tervek évközi emelése vagy jelentős túlteljesítése szá­mos nem kívánatos következménnyel járhat. A beruházások növekedését némileg túlzottnak is tekinthetjük, nem utolsó sorban azért, mert az előirányzott­nál bővebb források mellett is elmaradt az eredetileg tervezett feladatok egy részének megvalósítása. Másrészt, a meggyorsult fejlesztési ütemmel együtt járt a beruházási eszközök bizonyos szétforgácsolódása és a kivitelezési idő­tartam sem javult a kívánt mértékben. Deák Ferenc Beruházások népgazdasági ágak szerint 1967. évi beruházások 1966. 1967. milliárd az 1966. év évi beruházások öt százalékában százalékos megoszlása Ipar 25,4 124,1 43,0 44,9 Építőipar 1,2 127,1 2,0 2,1 Mezőgazdaság 8,4 122,0 15,8 14,9 Közlekedés 8,1 118,6 14,3 14,3 Kereskedelem 1,8 110,6 3,4 3,2 Kommunális ágazatok 11,7 113,6 21,5 20,6 A szocialista szektor összes beruházásai 56,6 118,7 100,0 100,0 3 KÁRPITOZÓ ÜZEMEK! Skandináv exportból visszamaradt, modern vonalú, fenyő­ nyárból készült FOTEL BELSŐRÁMÁK, HEVERŐKERETEK BÜKK FOTELOLDALPÁROK FOTELEKHEZ ÁTVEHETŐK! ART­EX Külker. Vállaltu­ Bpest V., Nádor u. 31. Telefon: 122—790/104 m. ügyintéző: Heckmann József

Next