Figyelő, 1970. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1970-07-01 / 26. szám
MINDENT SZABAD, AMI NEM TILOS? (Folytatás az 1. oldalról) indokolt, s a névtelenség egyértelműen a kedvezőtlen munkahelyi légkört jelzi. (Itt jegyezzük meg: a népi ellenőrzésnek módja van arra, hogy a közérdekű bejelentőket jogvédelemben részesítse; erre 1969-ben 13 esetben került sor. A fő baj az, hogy az üldözőket senki sem vonja felelősségre, pedig a dolgozók igazságérzete joggal ezt követelné!) Aközérdekű bejelentések 315 esetben téma-, illetve célvizsgálattá szélesedtek, közülük nem egy a Minisztertanács vagy a Gazdasági Bizottság elé került, (például a tsz-ek kiegészítő tevékenysége, az M1-es út ügye, az M7-es út fásítása vagy a Gépi Fővállalkozó Ktsz közfelháborodást keltett munkástoborzó tevékenysége), sok más esetben pedig jelentős gazdasági bírság vagy más szankció alkalmazására vezetett. Melyek a bejelentések nyomán levonható legfőbb tanulságok? Az ágazati megoszlást tekintve a legtöbb beadvány — szám szerint több mint 2500 — az ipart érintette, ez az összes bejelentéseknek több mint egynegyede. A népi ellenőrzés fennállása óta először fordult elő, hogy az ipar „vívta ki” ezt a cseppet sem előkelő helyezést. A legtöbb panasz arra vonatkozott, hogy a vállalati érdekek sokszor háttérbe szorítják a lakossági érdekeket, ez esetenként egyes termékek (cipő, bútor, néhány textília) minőségének romlásában is jelentkezik. Nőtt a tartós fogyasztási cikkek garanciális javítási igénye, egyes olcsóbb, keresett termékek hiányoztak a boltokból stb. Különösen magas (több mint 1800) a helyi ipart érintő panaszok száma, ezek jórészt a szolgáltatásokkal, illetve ezek számlázásával, indokolatlanul magas áraival kapcsolatosak. Még mindig sok, bár kissé csökkent az építőipart érintő bejelentés: ezek többsége az építkezések elhúzódását, a kivitelezés minőségét, a garanciális javítások késedelmes, hiányos elvégzését, az indokolatlanul magas végső árakat kifogásolja. Különösen sok a panasz a magánerőből és a KISZ-építőközösségek által épített társasházak szervezésénél, ami lassan új kereseti forrássá növi ki magát. A SZÖVOSZ által szervezett lakásszövetkezetek mellett szükség lenne a tanácsok nagyobb támogatására, valamint az egyértelmű, átfogó jogi rendezésre. Sok panasz érte a kereskedelmi ágazat munkáját is (több mint 1600 bejelentés, 18 százalék.) Ezek negyedrésze a vendéglátóipart, más részük a választékhiányt, a súlycsökkentést, a számlázást stb. teszi szóvá. Továbbra is hiányoznak bizonyos alkatrészek és építőanyagok, s a múlt évben a tüzelőanyag is gondot okozott. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a kereskedelmi vállalatok ellenőrzése nem elég hatásos. A beadványok 17 százaléka a mezőgazdaságot érinti — ez csökkent ugyan, de egyes megyékben (például Bács-Kiskunban) ez teszi ki a panaszok csaknem felét. A jelzések több mint 80 százaléka a tsz-ekkel, azok bizonylati rendjével, gazdálkodási fegyelmével, a szövetkezeti tulajdon hanyag kezelésével, a szövetkezeti demokrácia megsértésével kapcsolatos. A közlekedés hátul áll a sorban: munkáját csak 273 bejelentés kifogásolta. Vezetők és vezetettek Joggal merülhet fel a kérdés: mi lehet egy-egy vizsgálat eredménye, milyen intézkedési joga van a népi ellenőrzés szerveinek? Kezdjük a legenyhébbnél, az úgynevezett közvetett intézkedéseknél. Itt — a döntési jogkört tiszteletben tartva — felhívást intézhetnek a törvényes állapot helyreállítására (erre a bejelentések nyomán 950 esetben került sor), javaslatot tehetnek—fegrelmi vagy kártérítési eljárás, felelősségre vonás megindítására (ez 517-szer fordult elő), illetve — ez a leggyakoribb — különféle javaslatokat tehetnek, végül 570 esetben szignalizációval éltek NER-ek, azaz jelzéseket adtak a vállalatok, intézmények felsőbb szerveinek az általuk tapasztaltakról. Összességében a vizsgálatok 25—30 százalékánál volt szükség valamilyen intézkedésre, s ez az arány magasnak mondható. Még nagyobb baj, hogy sokszor — a bejelentéseket követő csaknem 500 esetben — az illetékesek nem tettek intézkedést, vagy nem kielégítő módon. És most néhány szót a közvetlen fegyelmi jellegű intézkedésekről. Csökkent a szabálysértési feljelentések, a fegyelmi és kártérítési eljárások megindítására irányuló kezdeményezések száma, ami a vizsgálatok megelőző jellegére utal. Érdekes viszont, hogy az elmúlt évben öszszesen megtett mintegy 1000 fegyelmi és kártérítési javaslat között nőtt azok száma, amelyek vezető állású dolgozók felelősségre vonására irányultak. Ez azt is jelzi, hogy valóban nőtt a személyi döntések száma, s így a felelősség könnyebben megállapítható, de hozzájárul az is, hogy a beosztottakkal szemben a vezetők maguk járnak el, s nem utolsósorban ebből következtetni lehet a népi ellenőrzés tekintélyének növekedésére is. Az előbbiekkel ellentétben növekedett viszont (98-ról 105-re) a büntető feljelentések száma az elmúlt évben, közülük a legtöbb a társadalmi tulajdont sértő bűntett volt. Sikerrel folytak az állam javára kezdeményezett pénzügyi jellegű eljárások.A 150 eljárás zömében többletadó kivetésére, a túlzott nyereség elvonására, illetve a jogtalanul felvett állami támogatás visszafizetésére vonatkozott. A Bács-Kiskun megyei NEB javaslatára a megyei tanács VB például 2,7 millió forint fondorlatos úton felvett állami támogatás visszafizetésére kötelezte a jánoshalmi tsz-kázi vállalkozást.) Végül a KNEB-nek (a NEB-eknek nem) joga van gazdasági bírság kiszabását kezdeményezni. Erre tavaly négy esetben került sor, olyan ügyekben, amelyeknél az okozott jelentős kárt a károsultak nagy száma miatt nem lehetne visszafizetni. A tavaly kiszabott három gazdasági bírság összege meghaladta a 12 millió forintot, a Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaságot pedig az idén tavasszal kötelezte a KGDB másfél millió forint gazdasági bírság megfizetésére. A KNEB-nek ezenkívül joga van arra is, hogy egyes dolgozókat állásukból 30 napra felfüggesszen és anyagi javaikat zároltassa, de erre tavaly nem került sor. A fegyelmi ügyek ugyancsak kínálnak néhány tanulságot. A Gépi Fővállalkozó Ktsz jogtalan „munkástoborzási” ügye és más kisipari és mezőgazdasági termelőszövetkezeti ügyek a szövetkezetek „átmeneti” időszakának gondjaira mutatnak rá: arra, hogy az OKISZ, a SZÖVOSZ és a területi-szakmai szövetségek által eddig gyakorolt törvényességi felügyeletet a tanácsok vették át, de még nem jutottak — nem juthattak — „hivatásuk magaslatára", hiszen ehhez kevés volt az idő és a kellően képzett szakember. Nagy szükség van már az új szövetkezeti törvényre is. A törvénysértések második — korábban igen népes — csoportja a tsz-ek melléküzemági tevékenységével volt kapcsolatos, s ide nemcsak a „kollektív” törvénysértések tartoztak, hanem az úgynevezett „szerencselovagok” megjelenése is, akik ellen a szövetkezetek nem védekeztek megfelelően. (A tsz melléktevékenységét azóta jogszabály foglalja keretbe.) Meg kell tanulniuk a szövetkezeti vezetőknek azt is, hogy a döntés komplex feladat, s ha bármely összetevőjét elhanyagolják, márbaj lehet. Most vizsgálják azt, hogy a jogellenes cselekményeknek mennyire okozója egyes jogszabályok hiánya vagy elavultsága, illetve a túlszabályozottság. Ugyancsak „tipikus eset” volt — főként a tsz-eknél — a mérlegeredmények meghamisítása, illetve az állami támogatás vagy kedvezményes hitel fondorlatos megszerzése. (Az egyik tsz például szarvasmarha istálló építésére kért támogatást és a kész létesítményben baromfitenyésztésre rendezkedett be.) Jó néhányszor a beruházó érdektelensége, gondatlansága is hozzájárul ahhoz, hogy a kivitelező (fővállalkozó)megszegje a törvényt Tipikus példa erre a Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság, amely a bíróságon ráadásul azzal védekezett, hogy „az új mechanizmusban mindent szabad, ami jogszabályilag nem tilos”, és erre hivatkozva számolt fel indokolatlanul magas nyereséget, valamint — a beruházó tudtával és beleegyezésével — el nem végzett munkákat. A sort — sajnos — folytatni lehetne, de ízelítőül érjük be ennyivel. Tény, hogy a népi ellenőrzésnek nem a feljelentés a fő feladata, az esetek 90 százalékában nem is ezzel foglalkozik. Nagyon fontos szerepe van viszont a megelőzésben, abban, hogy a figyelmet ráirányítja a népgazdaság legkritikusabb pontjaira, feltárva a szélesebb összefüggéseket, a javítás módozatait. A népi ellenőrzésnek ugyanakkor — tegyük hozzá: helyesen — nagy hatalma van, véleménye eljut a legfelsőbb fórumokig — rajta keresztül pedig valamennyiünk véleménye, bárkié, aki törődik az ország ügyeivel, s közérdekű jelenségekre felhívja a figyelmet, vagy társadalmi munkában maga is népi ellenőrként tevékenykedik. Sóvári Gizella 2 k&swe£ó'nnnnnnr Nemzetközi kapcsolatok Lengyelországban, a Katowicei Téglagyárban folytatott tapasztalatcserét a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépfilm Vállalat tíztagú küldöttsége. — Szovjet műszaki delegáció tárgyalt az esztergomi Labor Műszeripari Művek•nvK--Friedrich Götz vezetésével az NDK Országos Tervbizottsága vegyipari főosztályának delegációja fesven a Nehézvegyipari Kutató Intézet tevékenységével ismerkedett. — A Kenderfpac- és Szövőipari Vállalat küldöttsége foly'tat°t't Szófiában a DUNAV len-, kenderipari egyesülés vezetőivel. Az NSZK-beli begussa cég vezetői a Salgótarjáni Síküveggyárban tárgyaltak. — Veszprémben az Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnál tárgyaltak a jugoszláv TRIGOPROMET cég szakemberei. — Spanyol üzletemberek tárgyaltak a Pécsi Textilgyárban. — A zsadányi termelőszövetkezettel ismerkedett Józef Kubitza, a krakkói mezőgazdasági főiskola üzemtani tanszékének vezetője. Csorvási kertészék Ausztriában a permetezés nélküli szőlőkultúrát tanulmányozták. Ausztriában folytatott tapasztalatcserét az ácsi és a dunaszentmiiklósi termelőszövetkezet küldöttsége. Rudolf Sedlaceknek, a prágai SMER szövetkezet elnökének vezetésével hattagú delegáció tanulmányozta a balatonkenesei Sirály Ktsz tevékenységét. Szövetkezeti gazdaságok újszerű szövetkezését kívánja létrehozni a Kiskunsági tsz-ek Területi Szövetsége a körzetébe tartozó közös gazdaságokban: az anyagbeszerző és raktározási társulást. A kezdeményezés indítéka a közismert jelenség, hogy a közös gazdaságokban a műszaki anyagokat, az alkatrészeket, a különböző fém- és vasáruikat csaknem egészében a kiskereskedelmi boltokban vásárolják a szükségesnél és a tervezettnél drágábban, s egyben az egyéni fogyasztók hátrányára. Az új társulással több anyagbeszerző felszabadulna, ami önmagában nagy megtakarítást jelentene, az előrejelzések szerint, szövetségi szinten évi 3—4 millió forintot. A tárgyalások folyamatban vannak, elsősorban a lerakat helyének meghatározására. Előzetes megállapodás született már a Ferroglobus Vas-műszaki Kereskedelmi Vállalattal Kecskeméten és a Vidia Vas-műszaki Nagykereskedelmi Vállalattal Szegeden. Mindkét kereskedelmi vállalat elengedi a kiskereskedelmi árrés felét, ha nagy tételben vásárol tőle a szövetségi lerakat. A terveik szerint a szövetkezés még az idén létrejön, s ezzel útmutatást is adnak a hazai területi szövetségeknek hasonló szövetkezések létrehozására. Új 500 forintos bankjegy és 2 forintos érme A Magyar Nemzeti Bank az 1967. évi 36. számú törvényerejű rendeletben meghatározott jogkörében augusztus 21-én megkezdi 500 forintos címletű bankjegyeinek kibocsátását. Július 1-től kezdődően hozza forgalomba a Magyar Nemzeti Bank az új 2 forintos érméket. A korábban kibocsátott kupronikkel és alpakka 2 forintos érmék 1971. június 30-ig maradnak forgalomban. Az optimális vállalati politika kialakítására matematikai módszereket alkalmaz a Magyar Gördülőcsapágy Művek. A többi között matematikai módszerek felhasználásával dolgozták ki a vállalat negyedik ötéves tervét és több változatban termelés-tervezést is végeztek. A munkálatok egyrészt a termelési gyártmányösszetétel, másrészt a késztermék-készletek optimalizálására vonatkoznak. A munkákat a KGM Ipargazdasági Szervezési és Számítástechnikai Intézete végzi, s a költségek fedezésére segítséget nyújt a számítógépek alkalmazását segítő program keretében a Kohó- és Gépipari Minisztérium is. A II. könnyűszerkezeti konferenciát augusztus 3—8 között külföldi szakemberek részvételével Székesfehérvárott rendezi a Gépipari Tudományos Egyesület. A konferencia a következő témakörökkel foglalkozik: I. Könnyűszerkezeti anyagok: anyagok, anyagi vzsgálati módszerek és eredmények, amelyek a könnyűszerkezetek gyártásában és alkalmazásában kedvezőbb feltételeket teremtenek. II. A könnyűszerkezetek elvi kérdései, konstrukció és kivitelezése: a teherviselés és formaadás feltételeinek helyes összekapcsolása, konstrukciós és technológiai elvek a könnyűszerkezeteknél. III. Alkalmazási eredmények és tapasztalatok: a könnyűszerkezetek területén elért kísérleti és alkalmazási eredmények a járműiparban, gépiparban, vegyiparban, építőiparban, stb. a gyártó és felhasználó tapasztalatai. IV. A fejlesztés további teendőinek meghatározása. A konferencia célja a könnyűszerkezeteknél, elsősorban a könnyűfémek és acélszerkezetek nagyobb mérvű felhasználásának elősegítése, a hagyományos szerkezetekkel való konstrukciós, technológiai és gazdasági összehasonlítás, a fejlesztés további teendőinek meghatározása, külföldön elfoglalt helye, a színvonal ismertetése és tudományos értékelés nemzetközi síkon. A közúti járműprogram megvalósítására a Kismotor- és Gépgyár új üzemet létesít Baján. Itt különböző motor-, légiók- és karosszériaszerelvényeket állítanak majd elő, öt katasztrália hold területen — kereken 160 millió forintos költséggel — hatezer négyzetméter alapterületű gépműhely épül raktárral és kiegészítő részlegekkel, továbbá 3000 négyzetméteres felületkikészítő műhely, valamint négyszintes irodaház, mosdó, öltöző és művelődési terem. A berendezések felét a hazai ipar állítja elő, a többit az NDK-ból, Lengyelországból és Csehszlovákiából importálják. Sor kerül tőkés beszerzésre is. Ugyancsak a járműprogram céljára hív létre a vállalat Mezőkövesden is új üzemet. A beruházási költségekből 10,5 millió forintot a gyár, 19,5 millió forintot pedig a Borsod megyei Tanács fedez. Mezőkövesden már az idén nyolcmillió forint értékben állítanak elő járműszerelvény- és motoralkatrészeket, 1972-re pedig 50 millió forintra emelkedik az éves kapacitás. Megkezdték az előkészületeket a Szegedi Ipari Vásárra, amely nemcsak a szocialista ipar fejlődésének szemléltetője, a fogyasztási cikkeket gyártó ipar, a kereskedelem és a fogyasztók nyári találkozója, hanem a határmenti árucsere vására is lesz. A legnagyobb számmal a vas- és fémipari cikkeket előállító vállalatok szerepelnek. Ezt követi a textilipar, a fa- és bútoripar, az élelmiszeripar, a szőrme-, bőr-, valamint a vegyi- és műanyagipar. Először jelennek meg termékeikkel a többi között a szegedi vásáron a Férfi Fehérneműgyár, az Alumíniumgyár, a Mohácsi, Farostlemezgyár, Mekalor Mechanikai Művek, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, a Magyar Édesipar, és a Magyar Likőripari Vállalat. A jugoszláv vállalatok között nemcsak vajdaságiak szerepelnek. Szinte egész Jugoszlávia területéről képviseltetik magukat a Szegedi Vásáron, a fogyasztó cikkeket gyártó vállalatok. 17 db MÁV fedett, 6 vagon eladó, amelyek alkalmasak gyárakban, üzemekben, bányákban stb. telepen belüli anyagmozgatásra. Megtekinthetők Budafok-Hároson Füstös Jánosnál, (telefon: 469—996), vagy érdeklődni lehet Merczy Miklósnál — Budapest XXII., Kossuth Lajos u. 84. sz. alatt — a 469—971-es telefonon. magyar Állami pincegazdaság Budafoki üzeme FIGYELŐ, 1970. JÚLIUS 1.