Figyelő, 1970. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1970-07-15 / 28. szám

*)&SHfe£ójinnnnnr Nemzetközi kapcsolatok Vincze Vilmos, a VBKM Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárának fő­­konstruktőre Iránban, Kuvaitban, Liba­nonban és Irakban járt piacfelmérő kör­úton.­­ Az NDK-ban tanulmányozta az ügyvitelgépesítés szervezését a Csongrád megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat öttagú küldöttsége. — Georg Steinböcknek, az Osztrák Me­zőgazdasági Kamara igazgatójának veze­tésével delegáció tanulmányozta a Keszt­helyi Agrártudományi Főiskola Terme­lésfejlesztési Intézetét. — Adamkó Jó­zsef igazgató vezetésével, a Mátra-Bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság négyta­gú küldöttsége a Szovjetunióban a Gu­­zerlelszki Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság tevékenységével ismerkedett. — Ghe­­orghe Iordache, a romániai Ploesti Ás­ványolajkutató Intézet tudományos osz­tálya vezetőjének vezetésével küldöttség tanulmányozta Veszprémben a MÁFKI munkáját.­­ A francia Collectorgane cég két szakembere a Kőbányai Gyógyszer­­árugyár szerelőkészítő osztályának tevé­kenységét tanulmányozta. A Szerszám- és Gépelemgyárak kecskeméti üzeme a vidéki ipartelepítési program egyik si­keres döntése volt. A 140 milliós beruhá­zással épült gyáregység műszaki gárdá­ja a múlt évi 44 milliós termelési terv­vel szemben ez év végére 101 millió fo­rint értékű készáru előállítását tervezi a határidőre még be sem fejezett gyárépít­kezés közepette. A most aláírt Girling­­licence alapján a kecskeméti gyár már ki tudja elégíteni a hazai autóbuszgyár­tást másfél tonnás lengéscsillapítókkal, s hozzákezdenek egy kooperációs kapcsolat kiépítéséhez a Vörös Csillag Traktorgyár­ral hatféle műveletet végző forgórakodó­gép munkahengereinek gyártásához. Ezenkívül a fiatal kecskeméti gyár ké­szíti nagyobb mennyiségben a Csepeli Autógyár részére a dömperplatóbillentő hidraulikákat is. si előadótermében a Magyar Elektrotech­nikai Egyesület, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Tudományos Akadé­mia, a CIE (Commission Internationale de l’Éclairage) magyar nemzeti bizottsá­ga, valamint az AIC (Association Inter­nationale de la Couleur) magyar nemzeti bizottsága, továbbá az Építőipari Tudo­mányos Egyesület, valamint az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület. A négynapos tanácskozás tárgya: Fény és szín az ember életében. A világítás­­technikai és a színdinamikai szekciókban négy, illetve két témakört tárgyalnak meg: Fényforrások és világítótestek fej­lesztési iránya; mérés műszerezés a vilá­gítástechnika és a színek területén; Sza­badtéri világítás területén elért legjobb eredmények; Belsőtéri világítás, illetve a Színdinamika elméleti kérdései különös tekintettel a színrendszerekre és szín­referenciákra; A színdinamika gyakorlati kérdései különös tekintettel a színprefe­­rencia-vizsgálatok eredményeinek fel­­használására a színes térképkiadásban. Új szervezeti felépítést vezettek be a Dunai Vasmű gyárrészle­génél. A múltban a meleghengerüzem és a hideghengermű két főmérnök irányítá­sával, közös gyárrészleg vezetéssel mű­ködött. Az új szervezeti felépítés szerint a közös gyárrészlegvezető és helyettese, valamint mindkét gyáregység közös fő­mérnöke irányítja a termelést. Az új szervezeti formában, a két hengermű munkáját jobban össze lehet hangolni. 22 millió forint hitelt kapott tizenegy kisipari szövetkezet az elmúlt évben a Magyar Nemzeti Bank­tól a belkereskedelem hiánycikk listáján szereplő termékek előállításához szüksé­ges forgóeszközökre, beruházásokra. A szövetkezetek a hitel ellenében mintegy 70 millió forint értékű többlettermelést vállaltak, csupa olyan közszükségleti cikk gyártását, melyet a vásárlók addig hiába kerestek — vagy csak elvétve ta­láltak — az üzletekben. A hitel hatására már a múlt évben is érezhető volt, az idén pedig számos termék került le a hiánycikk listájáról. A kutatóintézetek és az állami gazdaságok összefogása az idén Herceghalmán jutott legközelebb a gyakorlathoz. Egy, a magyar igények­nek megfelelő sertésfajta keresztezések­kel történő kitenyésztése optimális para­méterekkel máris biztató eredményekkel kecsegtet, aminek eredményeképpen 1976-ra körülbelül egymillió sertés vár­ható az új magyar fajtából. Hazai és külföldi genetikusok útmutatása szerint a Herceghalmi Állami Gazdaság és öt másik nagyüzem fogott össze. A Loh­­mann-rendszerű sertéstelepeken nemcsak a hazai, de a világ legjobb sertésfajtái­nak keresztezések útján való folyamatos tenyésztésére készülnek fel. Egyben meg­indul a hazai szarvasmarha-program megvalósításának tudományos előkészíté­se is. A bauxitkutatók a Bakonyban nagy intenzitással folytatják a felderítő munkálatok mellett a­ már nagyjából is­mert területek részletes kutatását. A geo­lógusok térképein már hozzávetőleges részletességgel rajzolódnak ki a Bakony bauxit­kincsének előfordulási helyei. Nyírád és Nagytárkány térségében eddig ötezer kutatófúrást végeztek. Sikerült több olyan lelőhelyet felderíteni, melyek kedvező elhelyezkedésük folytán különö­sen jó bányászati lehetőségekkel bíztat­nak. A legnagyobb és a felszínhez leg­közelebb eső lelőhelyeket Halimba mel­lett térképezték fel. A számítástechnikai ismeretek oktatását az­ Országos Vezetőképző Köz­pont Számítástechnikai Intézete két fő területen végzi a jövőben. Az egyik a ve­zetőképzés és továbbképzés, a másik pe­dig a számítástechnikai szakemberek képzése. Az első területen az Intézet munkája szorosan kapcsolódik az Orszá­gos Vezetőképző Központ 1970. második félévi tanfolyamaihoz. Annak érdekében, hogy a vezetőkkel megismertessék a szá­mítógépek hatékony alkalmazásához szükséges vezetéstudományi ismereteket,­­a tanfolyamok programjába a következő témákat is felvették: — általános számítástechnikai ismere­tek, számítógépek a döntés előkészítésé­ben, vezetésben; — vállalatvezetési gyakorlatok, vezeté­si játékok számítógép felhasználásával; — korszerű matematikai módszerek a vezetésben. A III. galvántechnikai szimpóziont számos külföldi szakember részvételével december 1—3 között Budapesten, a Technika Házában rendezi a Gépipari Tudományos Egyesület. A háromnapos tanácskozás témaköre felöleli a g­alván­­technika korszerű berendezéseit, auto­matáit; az automatizálás legújabb ered­ményeit; az elektrolitok összetételének automatikus ellenőrzését és szabályozá­sát; az automatizálás és a gazdaságos­ság kapcsolatát; s a galvan­otech­nika aktuális műszaki problémáit. Földtani adattár alakult Dél-Dunántúlon a Központi Földtani Hivatal kezdemé­nyezésére. Egyelőre Baranya, Somogy, és Tolna megyékre terjed ki az intézmény működése és tudományos tevékenységén kívül meghatározott esetekben, hatósági jogköre is van. Egyik legfontosabb fel­adata: a geológiai adattár felállítása, mi­után a városok és községek fejlődése ma már nélkülözhetetlenné teszi a földtani viszonyok ismeretét. Nemegyszer előfor­dult már, hogy ennek hiányában olyan károsodások fordultak elő, amelyeket csak tetemes többletköltséggel lehetett kijavítani. Az új intézmény első nagyobb gyakor­lati feladata, amelyre a megbízást a na­pokban kapta: a Pécs városi altalaj elvi­­zesedés okának vizsgálata, a talajszint­­térkép elkészítése, s ennek alapján annak megállapítása, hogy a beszivárgó talaj­víz okozza-e a földtani problémákat vagy a mélységi vizek a városon keresztülhú­zódó tektonikai törészóna mentén talál­nak utat és emelik a talajvíz szintjét. Ha az okokat feltárják, tervet lehet ki­dolgozni a víz romboló tevékenységének megakadályozására. Világítástechnikai konferenciát rendez szeptember 22—25 között a Ma­gyar Tudományos Akadémia kongresszu­­ s r (Folytatás az 1. oldalról) irányítja, befolyásolja a termelést, hoz­zájárul az ellátás javításához. Jó, jó — mondhatják —, de mit tehet az a vevő, aki a tesztet elolvasván, ki­választja a legjobb, leggazdaságosabb árut, bemegy az üzletbe, s ott köztik ve­le, hogy nem kapható. Ez persze kelle­metlen. Ilyenkor mérlegelni lehet. Ha olyan áruról van szó, amelynek megvá­sárlása nem azonnali létszükséglet, a vásárlást el is lehet halasztani és meg­várni, amíg a kívánt áru kapható lesz. Azok a vevők, akik így járnak el, máris aktív résztvevőivé válnak a termelési folyamat befolyásolásának. Más áru­csoportokban elég sok az ún. „helyette­sítő” cikk. Ilyenkor, ha a vásárolni kí­vánt cikk helyett csak olyan kapható, amelyről­ tudjuk, hogy nem vagy kevés­bé elégíti ki a szükségleteket, megte­hetjük, hogy inkább a helyettesítő cikk­ből veszünk. (Például pulóver helyett ingpulóvert.) A tájékoztatás hatása A fogyasztók megfelelő tájékoztatásá­nak gazdasági hatása is többféleképpen érvényesülhet. Például műszeres labo­ratóriumi vizsgálatokra épülő áruteszt­nek nemcsak az a következménye le­het, hogy egyes áruk keresletét csök­kenti, másokét növeli. A teszteredmé­nyek ismerete alapján ki-ki jobban el­döntheti, hogy mire van szüksége. Le­het például, hogy a tesztben legjobb vételkészségűnek értékelt, legérzéke­nyebb rádiókészüléket valaki azért nem fogja megvenni, mert nagyobb fontos­ságot tulajdonít a szelektivitásnak — tehát annak, hogy esetleg kevesebb adót, de azt zavarmentesen tudjon fog­ni. Vagy nem fogja megvenni a leg­jobb minőségűnek ítélt kávéfőzőt, mert a valamivel gyengébb, vagy korszerűt­lenebb készülék fele annyiba kerül. Ah­hoz azonban, hogy ilyen tudatos vásár­lási döntést hozhasson, a fogyasztónak ismeretekkel kell rendelkeznie, így a fogyasztói tájékoztatás segít az igények differenciálásában is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a vállalati érdekek számos vonat­kozásban ütközhetnek a vásárlói érde­kekkel. A vállalatnak az az érdeke, hogy minél nagyobb nyereségre tegyen szert, olyan termékeket gyártson, ame­lyeken minél nagyobb árbevétel érhető el, ehhez igazítja reklámtevékenységét, üzletpolitikáját. A vásárlóknak az az érdeke, hogy minél jobb minőségű, szebb és korszerűbb termékeket vásá­roljon, minél olcsóbban. A kettő nem egészen ugyanaz. Ha most el is tekin­tünk a visszaélés jellegű esetektől — mint amilyen például a hamis hírverés vagy a félrevezető reklám, amelyet a törvény is büntet —, a vállalatok legális, de esetenként a fogyasztói érdekekkel ellentétes törekvéseit szintén a vásár­lók megfelelő felvilágosításával lehet ellensúlyozni és korlátozni. Megéri? Úgyszólván alig van olyan árucikk, ahol nem találhatnánk erre számos példát. Vajon kétszer annyit ér-e a ve­vőnek a 8 tojásos szövetkezeti, mint a 4 tojásos békéscsabai száraztészta? Mit fizet itt meg a dupla árban? Vajon megér-e 700 forint árkülönbözetet az olyan tv-készülék, amelybe ún. URH- sávot építettek be (ezzel lehet a szí­nes adást „fekete-fehéren” fogni), ami­kor hasonló teljesítményt nyújtó adap­tert már 253 forintért vásárolhatnak. (Nem is szólva arról, hogy a jelen­legi kísérleti adás mellett még gyenge a kép minősége.) Dehát ki tudja ezt? Ma még csak az, aki az adott területen mű­szaki szakember. A boltba betérő vá­sárló csak azt látja, hogy két, egyéb­ként azonos típusú készüléket kínálnak neki, az egyiket 5960 forintért, a mási­kat a „már sokkal korszerűbbet”, ame­lyen a színes adást venni lehet, 6780 fo­rintért. A vásárlók tudatos fellépése hatást gyakorolhat tehát a piacra. Ez a hatás egybevág a társadalmi érdekekkel, de hogy létrejöhessen, a vásárlót tájékoz­tatni kell, méghozzá objektív, vállalati érdekektől mentes tájékoztatást kell kapnia. A vevők aktív szerepe nemcsak akkor és ott érvényesülhet, ha és ahol kínálati túlsúly van, de ér­vényesülhet akkor is, ha egyes területeken még nincs­ összhang a kereslet és a kínálat között, sőt ez az aktív szerep maga is nagy­ban hozzájárulhat az összhang mielőbbi megteremtéséhez. Nem felesleges tehát a vásárlók tájé­koztatása, még akkor sem, ha sok a ..hi­ánycikk”. Éppen ez a tájékoztatás gyor­síthatja meg azt a folyamatot, amelynek eredményeként a vevők kiszolgáltatott helyzete megszűnik. A kiszolgáltatottság sokszor nem is annyira az áruellátás gyengeségének, mint inkább az ismeretek hiányának a következménye. Éppen ezért ne azon zsörtölődjünk, hogy „mi­nek a vásárlókat felvilágosítani, amikor nincs elég áru.” Ellenkezőleg, üdvözöl­jünk minden kezdeményezést, mely a vá­sárlók informáltságát növeli, elmélyíti, sokrétűbbé és alaposabbá teszi. Bóc Imre A fogyasztó fegyvere Hibaigazítás Lapunk 1970. július 1-i számában Fáb­­ri Ervin: A szabályozók és készletek cí­mű cikkének első táblázatában nyomdai előjelhiba folytán a termelőeszköz keres­kedelem készletváltozása — helytelenül — ,,-)-1,746 millió forint” összeggel szere­pel. Helyesen: „—1,746 millió forint”, az 5. oldalon, a 3. hasáb utolsó mondata he­lyesen: „100 Ft nettó árbevételre 1968- ban 44,48 Ft, 1969-ben csak 39,80 Ft for­góeszközhitel jutott. Ezen belül az élel­miszeripar nélküli ipar 100 Ft árbevétel­re jutó forgóeszközhitele 38,80 forintról 35,72 forintra esett vissza”. A cikk utol­só bekezdésének első mondata: „Készlet­helyzetünk javulása tehát ez idő szerint még inkább mennyiségi, semmint minő­ségi.” Állami és tanácsi vállalatoknak, mezőgazdasági nagyüzemeknek és kisipari szövetkezeteknek elfekvő készleteinkből MEGVÉTELRE KÍNÁLUNK: különféle csapágyakat, simmeringeket, ékszíjakat, általános autóvillamossági felszereléseket, továbbá CSEPEL 352-es, 420-as, 450-es tip., SKODA 706 ROK és 706 RTK tip., SKODA 1202-es Furgon, ZISZ 150-es, 151-es tip., ZIL 164-es, ZIL PR 130-as tip., GAZ 59-es tip. gépkocsik különféle alkatrészeit. Várjuk érdeklődésüket - szombat kivételével - naponta 9-14 óra között a FŐVÁROSI KÖZTISZTASÁGI HIVATAL Anyaggazdálkodási Osztályán Budapest IX., Ecseri út 8-12. ügyintéző: Bánhegyi István és Dobos Györgyné FIGYELŐ, 1970. JÚLIUS 15.

Next