Figyelő, 1970. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1970-07-15 / 28. szám
*)&SHfe£ójinnnnnr Nemzetközi kapcsolatok Vincze Vilmos, a VBKM Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárának főkonstruktőre Iránban, Kuvaitban, Libanonban és Irakban járt piacfelmérő körúton. Az NDK-ban tanulmányozta az ügyvitelgépesítés szervezését a Csongrád megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat öttagú küldöttsége. — Georg Steinböcknek, az Osztrák Mezőgazdasági Kamara igazgatójának vezetésével delegáció tanulmányozta a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Termelésfejlesztési Intézetét. — Adamkó József igazgató vezetésével, a Mátra-Bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság négytagú küldöttsége a Szovjetunióban a Guzerlelszki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tevékenységével ismerkedett. — Gheorghe Iordache, a romániai Ploesti Ásványolajkutató Intézet tudományos osztálya vezetőjének vezetésével küldöttség tanulmányozta Veszprémben a MÁFKI munkáját. A francia Collectorgane cég két szakembere a Kőbányai Gyógyszerárugyár szerelőkészítő osztályának tevékenységét tanulmányozta. A Szerszám- és Gépelemgyárak kecskeméti üzeme a vidéki ipartelepítési program egyik sikeres döntése volt. A 140 milliós beruházással épült gyáregység műszaki gárdája a múlt évi 44 milliós termelési tervvel szemben ez év végére 101 millió forint értékű készáru előállítását tervezi a határidőre még be sem fejezett gyárépítkezés közepette. A most aláírt Girlinglicence alapján a kecskeméti gyár már ki tudja elégíteni a hazai autóbuszgyártást másfél tonnás lengéscsillapítókkal, s hozzákezdenek egy kooperációs kapcsolat kiépítéséhez a Vörös Csillag Traktorgyárral hatféle műveletet végző forgórakodógép munkahengereinek gyártásához. Ezenkívül a fiatal kecskeméti gyár készíti nagyobb mennyiségben a Csepeli Autógyár részére a dömperplatóbillentő hidraulikákat is. si előadótermében a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia, a CIE (Commission Internationale de l’Éclairage) magyar nemzeti bizottsága, valamint az AIC (Association Internationale de la Couleur) magyar nemzeti bizottsága, továbbá az Építőipari Tudományos Egyesület, valamint az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület. A négynapos tanácskozás tárgya: Fény és szín az ember életében. A világítástechnikai és a színdinamikai szekciókban négy, illetve két témakört tárgyalnak meg: Fényforrások és világítótestek fejlesztési iránya; mérés műszerezés a világítástechnika és a színek területén; Szabadtéri világítás területén elért legjobb eredmények; Belsőtéri világítás, illetve a Színdinamika elméleti kérdései különös tekintettel a színrendszerekre és színreferenciákra; A színdinamika gyakorlati kérdései különös tekintettel a színpreferencia-vizsgálatok eredményeinek felhasználására a színes térképkiadásban. Új szervezeti felépítést vezettek be a Dunai Vasmű gyárrészlegénél. A múltban a meleghengerüzem és a hideghengermű két főmérnök irányításával, közös gyárrészleg vezetéssel működött. Az új szervezeti felépítés szerint a közös gyárrészlegvezető és helyettese, valamint mindkét gyáregység közös főmérnöke irányítja a termelést. Az új szervezeti formában, a két hengermű munkáját jobban össze lehet hangolni. 22 millió forint hitelt kapott tizenegy kisipari szövetkezet az elmúlt évben a Magyar Nemzeti Banktól a belkereskedelem hiánycikk listáján szereplő termékek előállításához szükséges forgóeszközökre, beruházásokra. A szövetkezetek a hitel ellenében mintegy 70 millió forint értékű többlettermelést vállaltak, csupa olyan közszükségleti cikk gyártását, melyet a vásárlók addig hiába kerestek — vagy csak elvétve találtak — az üzletekben. A hitel hatására már a múlt évben is érezhető volt, az idén pedig számos termék került le a hiánycikk listájáról. A kutatóintézetek és az állami gazdaságok összefogása az idén Herceghalmán jutott legközelebb a gyakorlathoz. Egy, a magyar igényeknek megfelelő sertésfajta keresztezésekkel történő kitenyésztése optimális paraméterekkel máris biztató eredményekkel kecsegtet, aminek eredményeképpen 1976-ra körülbelül egymillió sertés várható az új magyar fajtából. Hazai és külföldi genetikusok útmutatása szerint a Herceghalmi Állami Gazdaság és öt másik nagyüzem fogott össze. A Lohmann-rendszerű sertéstelepeken nemcsak a hazai, de a világ legjobb sertésfajtáinak keresztezések útján való folyamatos tenyésztésére készülnek fel. Egyben megindul a hazai szarvasmarha-program megvalósításának tudományos előkészítése is. A bauxitkutatók a Bakonyban nagy intenzitással folytatják a felderítő munkálatok mellett a már nagyjából ismert területek részletes kutatását. A geológusok térképein már hozzávetőleges részletességgel rajzolódnak ki a Bakony bauxitkincsének előfordulási helyei. Nyírád és Nagytárkány térségében eddig ötezer kutatófúrást végeztek. Sikerült több olyan lelőhelyet felderíteni, melyek kedvező elhelyezkedésük folytán különösen jó bányászati lehetőségekkel bíztatnak. A legnagyobb és a felszínhez legközelebb eső lelőhelyeket Halimba mellett térképezték fel. A számítástechnikai ismeretek oktatását az Országos Vezetőképző Központ Számítástechnikai Intézete két fő területen végzi a jövőben. Az egyik a vezetőképzés és továbbképzés, a másik pedig a számítástechnikai szakemberek képzése. Az első területen az Intézet munkája szorosan kapcsolódik az Országos Vezetőképző Központ 1970. második félévi tanfolyamaihoz. Annak érdekében, hogy a vezetőkkel megismertessék a számítógépek hatékony alkalmazásához szükséges vezetéstudományi ismereteket,a tanfolyamok programjába a következő témákat is felvették: — általános számítástechnikai ismeretek, számítógépek a döntés előkészítésében, vezetésben; — vállalatvezetési gyakorlatok, vezetési játékok számítógép felhasználásával; — korszerű matematikai módszerek a vezetésben. A III. galvántechnikai szimpóziont számos külföldi szakember részvételével december 1—3 között Budapesten, a Technika Házában rendezi a Gépipari Tudományos Egyesület. A háromnapos tanácskozás témaköre felöleli a galvántechnika korszerű berendezéseit, automatáit; az automatizálás legújabb eredményeit; az elektrolitok összetételének automatikus ellenőrzését és szabályozását; az automatizálás és a gazdaságosság kapcsolatát; s a galvanotechnika aktuális műszaki problémáit. Földtani adattár alakult Dél-Dunántúlon a Központi Földtani Hivatal kezdeményezésére. Egyelőre Baranya, Somogy, és Tolna megyékre terjed ki az intézmény működése és tudományos tevékenységén kívül meghatározott esetekben, hatósági jogköre is van. Egyik legfontosabb feladata: a geológiai adattár felállítása, miután a városok és községek fejlődése ma már nélkülözhetetlenné teszi a földtani viszonyok ismeretét. Nemegyszer előfordult már, hogy ennek hiányában olyan károsodások fordultak elő, amelyeket csak tetemes többletköltséggel lehetett kijavítani. Az új intézmény első nagyobb gyakorlati feladata, amelyre a megbízást a napokban kapta: a Pécs városi altalaj elvizesedés okának vizsgálata, a talajszinttérkép elkészítése, s ennek alapján annak megállapítása, hogy a beszivárgó talajvíz okozza-e a földtani problémákat vagy a mélységi vizek a városon keresztülhúzódó tektonikai törészóna mentén találnak utat és emelik a talajvíz szintjét. Ha az okokat feltárják, tervet lehet kidolgozni a víz romboló tevékenységének megakadályozására. Világítástechnikai konferenciát rendez szeptember 22—25 között a Magyar Tudományos Akadémia kongresszu s r (Folytatás az 1. oldalról) irányítja, befolyásolja a termelést, hozzájárul az ellátás javításához. Jó, jó — mondhatják —, de mit tehet az a vevő, aki a tesztet elolvasván, kiválasztja a legjobb, leggazdaságosabb árut, bemegy az üzletbe, s ott köztik vele, hogy nem kapható. Ez persze kellemetlen. Ilyenkor mérlegelni lehet. Ha olyan áruról van szó, amelynek megvásárlása nem azonnali létszükséglet, a vásárlást el is lehet halasztani és megvárni, amíg a kívánt áru kapható lesz. Azok a vevők, akik így járnak el, máris aktív résztvevőivé válnak a termelési folyamat befolyásolásának. Más árucsoportokban elég sok az ún. „helyettesítő” cikk. Ilyenkor, ha a vásárolni kívánt cikk helyett csak olyan kapható, amelyről tudjuk, hogy nem vagy kevésbé elégíti ki a szükségleteket, megtehetjük, hogy inkább a helyettesítő cikkből veszünk. (Például pulóver helyett ingpulóvert.) A tájékoztatás hatása A fogyasztók megfelelő tájékoztatásának gazdasági hatása is többféleképpen érvényesülhet. Például műszeres laboratóriumi vizsgálatokra épülő árutesztnek nemcsak az a következménye lehet, hogy egyes áruk keresletét csökkenti, másokét növeli. A teszteredmények ismerete alapján ki-ki jobban eldöntheti, hogy mire van szüksége. Lehet például, hogy a tesztben legjobb vételkészségűnek értékelt, legérzékenyebb rádiókészüléket valaki azért nem fogja megvenni, mert nagyobb fontosságot tulajdonít a szelektivitásnak — tehát annak, hogy esetleg kevesebb adót, de azt zavarmentesen tudjon fogni. Vagy nem fogja megvenni a legjobb minőségűnek ítélt kávéfőzőt, mert a valamivel gyengébb, vagy korszerűtlenebb készülék fele annyiba kerül. Ahhoz azonban, hogy ilyen tudatos vásárlási döntést hozhasson, a fogyasztónak ismeretekkel kell rendelkeznie, így a fogyasztói tájékoztatás segít az igények differenciálásában is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a vállalati érdekek számos vonatkozásban ütközhetnek a vásárlói érdekekkel. A vállalatnak az az érdeke, hogy minél nagyobb nyereségre tegyen szert, olyan termékeket gyártson, amelyeken minél nagyobb árbevétel érhető el, ehhez igazítja reklámtevékenységét, üzletpolitikáját. A vásárlóknak az az érdeke, hogy minél jobb minőségű, szebb és korszerűbb termékeket vásároljon, minél olcsóbban. A kettő nem egészen ugyanaz. Ha most el is tekintünk a visszaélés jellegű esetektől — mint amilyen például a hamis hírverés vagy a félrevezető reklám, amelyet a törvény is büntet —, a vállalatok legális, de esetenként a fogyasztói érdekekkel ellentétes törekvéseit szintén a vásárlók megfelelő felvilágosításával lehet ellensúlyozni és korlátozni. Megéri? Úgyszólván alig van olyan árucikk, ahol nem találhatnánk erre számos példát. Vajon kétszer annyit ér-e a vevőnek a 8 tojásos szövetkezeti, mint a 4 tojásos békéscsabai száraztészta? Mit fizet itt meg a dupla árban? Vajon megér-e 700 forint árkülönbözetet az olyan tv-készülék, amelybe ún. URH- sávot építettek be (ezzel lehet a színes adást „fekete-fehéren” fogni), amikor hasonló teljesítményt nyújtó adaptert már 253 forintért vásárolhatnak. (Nem is szólva arról, hogy a jelenlegi kísérleti adás mellett még gyenge a kép minősége.) Dehát ki tudja ezt? Ma még csak az, aki az adott területen műszaki szakember. A boltba betérő vásárló csak azt látja, hogy két, egyébként azonos típusú készüléket kínálnak neki, az egyiket 5960 forintért, a másikat a „már sokkal korszerűbbet”, amelyen a színes adást venni lehet, 6780 forintért. A vásárlók tudatos fellépése hatást gyakorolhat tehát a piacra. Ez a hatás egybevág a társadalmi érdekekkel, de hogy létrejöhessen, a vásárlót tájékoztatni kell, méghozzá objektív, vállalati érdekektől mentes tájékoztatást kell kapnia. A vevők aktív szerepe nemcsak akkor és ott érvényesülhet, ha és ahol kínálati túlsúly van, de érvényesülhet akkor is, ha egyes területeken még nincs összhang a kereslet és a kínálat között, sőt ez az aktív szerep maga is nagyban hozzájárulhat az összhang mielőbbi megteremtéséhez. Nem felesleges tehát a vásárlók tájékoztatása, még akkor sem, ha sok a ..hiánycikk”. Éppen ez a tájékoztatás gyorsíthatja meg azt a folyamatot, amelynek eredményeként a vevők kiszolgáltatott helyzete megszűnik. A kiszolgáltatottság sokszor nem is annyira az áruellátás gyengeségének, mint inkább az ismeretek hiányának a következménye. Éppen ezért ne azon zsörtölődjünk, hogy „minek a vásárlókat felvilágosítani, amikor nincs elég áru.” Ellenkezőleg, üdvözöljünk minden kezdeményezést, mely a vásárlók informáltságát növeli, elmélyíti, sokrétűbbé és alaposabbá teszi. Bóc Imre A fogyasztó fegyvere Hibaigazítás Lapunk 1970. július 1-i számában Fábri Ervin: A szabályozók és készletek című cikkének első táblázatában nyomdai előjelhiba folytán a termelőeszköz kereskedelem készletváltozása — helytelenül — ,,-)-1,746 millió forint” összeggel szerepel. Helyesen: „—1,746 millió forint”, az 5. oldalon, a 3. hasáb utolsó mondata helyesen: „100 Ft nettó árbevételre 1968- ban 44,48 Ft, 1969-ben csak 39,80 Ft forgóeszközhitel jutott. Ezen belül az élelmiszeripar nélküli ipar 100 Ft árbevételre jutó forgóeszközhitele 38,80 forintról 35,72 forintra esett vissza”. A cikk utolsó bekezdésének első mondata: „Készlethelyzetünk javulása tehát ez idő szerint még inkább mennyiségi, semmint minőségi.” Állami és tanácsi vállalatoknak, mezőgazdasági nagyüzemeknek és kisipari szövetkezeteknek elfekvő készleteinkből MEGVÉTELRE KÍNÁLUNK: különféle csapágyakat, simmeringeket, ékszíjakat, általános autóvillamossági felszereléseket, továbbá CSEPEL 352-es, 420-as, 450-es tip., SKODA 706 ROK és 706 RTK tip., SKODA 1202-es Furgon, ZISZ 150-es, 151-es tip., ZIL 164-es, ZIL PR 130-as tip., GAZ 59-es tip. gépkocsik különféle alkatrészeit. Várjuk érdeklődésüket - szombat kivételével - naponta 9-14 óra között a FŐVÁROSI KÖZTISZTASÁGI HIVATAL Anyaggazdálkodási Osztályán Budapest IX., Ecseri út 8-12. ügyintéző: Bánhegyi István és Dobos Györgyné FIGYELŐ, 1970. JÚLIUS 15.