Figyelő, 1970. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1970-09-16 / 37. szám

(Zwrj Konjunktúra a tőkés géppiacon 1 Amíg 1968-ban a gépgyártás emelke­dése — Japánt kivéve — éppen csak követte, vagy mint az USA-ban, el sem érte az ipari termelés növekedését, ad­dig 1969-ben már jelentékenyen mégha­A gépipari termelés növekedése a ladtn azt, A legtöbb országban a vegy­ipar még mindig a leggyorsabban fej­lődő iparág, de dinamikáját a gépipar Nyugat-Európában erősen megközelí­tette és Japánban meghaladta. fejlett tőkés országokban (%-ba.n) 1967 1968 1969 •> USA - 0.7 3.7 4,5 Kanada 0,0 4.8 9.9 Japán 29,9 27.8 22,4 Nyugat-Flurópa 0.9 6,9 13,2 Közös I'iao — 0.9 8.9 16.3 EKTA 0,0 6,0 H.O NSZK — 7.0 12.3 19.6 Anglia — 0.9 6.1 5.6 Franciaország; 3.4 5.8 17,1 Olaszország 11.3 4,6 - 7,5 Svédország 0.8 4.6 12,9 Belgium 0.9 2.7 14,» Hollandia 2,5 6.5 10.» 6> Svájc* 3.8 M 12.3 6) Ausztria 2.6 6.8 16.» OECD-országok összesen: 1.6 7.0 9.8 *> Kilenc liavi adatok b) Hat havi adatok Forrás: OECD Industrial Production, 1970. 4. szám. A gépkülkerestkedeletn növekedése to­vábbra is jelentősen meghaladta a gép­ipari termelés ütemét (1968-ban kétszer. 1969-bon 2.3-szor gyorsabban nőtt), ami a nemzetközi munkamegosztás lendüle­tes fejlődését jelzi a fejlett tőkésorszá­gok gépgyártásában. Mind a gépexport, mind a gépimport gyorsabban nőtt, mint az előző évben. A gépek részesedé­se az importban emelkedett nagyobb mértékben, miután a belső piacok fel­vevőképességének tágulása a külföldi áruknak is nagyobb teret engedett, elő­segítve az importkorlátozások mérsék­lődését. Élen a Közös Piac Az általános tendenciák országonként és gépfajtánként eltérően érvényesül­nek. A gépipari termelés növekedése mail ben a fejlett tőkésországok túl­nyomó többségében gyorsult, mégpedig döntően Nyugat-Európában. elsősorban a Közös Piac országaiban. Az NSZK és Franciaország gépiparának expanziójá­nál a tőkés világban csak Japáné volt nngvobb mértékű. A Német Szövetségi Köztársaság beruházóinak biztonságér­zetét növelték az ország — több éve tartó — külkereskedelmi sikerei, a már­ka szilárd helyzete. Franciaországban a frank leértékelését megelőző hónapok­ban a pénzzel szembeni bizalmatlanság befektetési és vásárlási hullámot, kö­vetkezésképpen termelésnövekedést idé­zteit elő. ami a leértékeléssel előnyöseb­bé tett export révén csak fokozódott. A kisebb európai tőkésországok közül Ausztria. Belgium. Hollandia, Svájc és Svédország gépgyártásának nagyarányú fejlődését a belföldi értékesítési lehető­ségek javulásánál is jobban segítette az, hogy ki tudták aknázni a nagyobb tö- késországok, főként az NSZK és Fran­ciaország géppiacának kedvező konjunk­túráját. Angliában a növekedési ütem — a többi országgal ellentétben — enyhén mérséklődött, ami a fizetési mérleg és a gazdaság egyensúlyának érdekében követett, a belső piacot és az importot korlátozó, az exportot elősegítő gazda­ságpolitikára vezethető vissza. Japán­ban az előző évhez hasonlóan — vala­melyest mérséklődött a gépipar növe­kedési üteme, de még így is kimagasló volt. Az USA-ban a termelés emelkedé­sének mértéke alig volt nagyobb, mint az előző évben, mert a gyártókapacitást kimerítették. Az elektronika kiugrása A fejlett tőkésországok 1969. évi gép­külkereskedelmét egyebek között az jellemezte, hogy a kedvező konjunktu­rális helyzetben a forgalom még in­kább az egymás közötti kapcsolatra koncentrálódott. A szocialista, és a fej­lődő országokba való eladás és az on­nan származó import ugyan emelkedett, de az ütemkülönbség („zaz a forga­lomban való részesedés) a fejlett tőkés átvevő, illetve szállító országok javára nőtt. A szállító és vevő országok fon­tossági sorrendje így alakult: fejlett tő­késországok, fejlődő országok, szocia­lista országok. A konjunktúra elsősorban az elektro­technikai (beleértve az elektronikus) termékek számára kedvezett, mégpedig olyannyira, hogy a termékcsoport a ter­melés és az export növekedésében kis híján átvette (több országban át is vet­te) a vezetést az utóbbi években legerő­teljesebben fejlődő járműipari ágazat­tól. A szűkebb értelemben vett elektro­technika — tehát nem elektronikus — gyártmányok termelése és exportja va­lamivel kevésbé nőtt, mint az összgép- iparé; az átlagtól való elmaradás a ter­melésben a háztartási gépeknél, az ex­portban a beruházási elektrotechnikai cikkeknél jelentkezett. A kereslet mindkét termékcsoportnál nagy volt. így a fejlett tőkésországok jelentősen fo­kozták importjukat, különösen a ház­tartási készülékekét. (Az utóbbiak pia­cát Olaszország uralta.) Az általános gépek közül az átlagos­nál nagyobb mértékben a programve­zérlésű szerszámgépek, a mezőgazdasá­gi. az építő-, az útépítő- és a textilgépek termelése nőtt. A fejlett, tőkésországok a gyártást fokozatosan a termelés ra­cionalizálását, gazdaságosságát legjob­ban szolgáló gépek előállítására össz­pontosítják és a hagyományos típusok Iránti igények kielégítését mindinkább a külföldi szállítókra hagyják. Az ilyen hézagtöltő export nagy részét bonyo­lítja le Olaszország, de bekapcsolódnak a szocialista országok is. A járműipari, ágazatban a közúti gép­járművek gyártása az előző évi nagyobb fejlődés után a fejlett tőkésországok zömében csak enyhén emelkedett. Az USA termelése erősem Olaszországé, Angliáé enyhébben visszaesett. Másfe­lől viszont Japán, az NSZK és Francia- ország termelése 18—27 százalékkal emelkedett. ­Emelkedő gépárak 1969-ben a legtöbb gép ára emelke­dett. Jelentékenyen szűkült az a kör, amelyre korábban a változatlan ár volt / Olasz gépek Magyarországon Négy olasz gyártmányú vegytisztító berendezést helyeznek üzembe a közel­jövőben a szolnoki Patyolat-nál. Cecca- to típusú automata gépkocsi felsőmosó­berendezést vett Olaszországból — a külkereskedelem közvetítésével a pécsi 14-es Autójavító Vállalat. Kooperáció A közelmúltban műszaki és kereske­delmi egyezményt írt alá Budapesten az IKARUS, a MOGÜRT és a Steyr-Daim- ler Puch. A legújabb megállapodás sze­rint a szerződő felek 7,11 és 12 méter hosszú modern konstrukciójú autóbuszo­kat állítanak elő. A kooperáció kibővíti az eddigi üzleti forgalmat és újabb piaci lehetőségeket biztosít a közös termék ré­szére. Az autóbuszok Steyr-Ikarus fel­irattal kerülnek forgalomba. A Steyr a magyar gépjárműipar hagyományos partnerei közé tartozik. Üj import — orosz teázó A Szojúz Interag szovjet külkereske­delmi vállalat az ARTEX-en keresztül előregyártott és a helyszínen összesze­relhető, kereskedelmi célokat szolgáló pavilonokat szállít Magyarországra. El­sők között orosz teázót állítottak üzem­be Siófokon. üveggyár Hyderabadban Az ÉMEXPORT nemrégiben indította útnak az indiai Hyderabadoan épülő üveggyár berendezéseinek utolsó szállít­FIGYELÖ, 1970. SZEPTEMBER 16. a jellemző. és mérséklődött több régi gyártmánytípus lefelé irányuló ármoz­gása. Az árakat alakító tényezők között — a műszaki-gazdasági parameter-javuias mellett — az emelkedés irányában hatott néhány országban az alapanyagár és a munkabérnövekedés (USA. Olaszország, Franciaország), az erősödő inflációs ten­dencia, a valuta-értékváltozás. A belföl­di árak 1968-ban tapasztalt emelkedő irányzata 1969-ben erősödött és érezhe­tően, de korlátozott mértékben átterjedt az exportra is. A legnagyobb mértékben — 13 szá­zalékkal — a korszerű, magas termelé­kenységet biztosító gépek exportára emelkedett. (Tudományos kutatási mű­szerek, automatikus folyam at vezérlők, numerikus vezérlésű szerszámgépek, il­letve orvosi készülékek, speciális kő­olajki termelő és egyéb bányászati be­rendezések.) Közepes mértékű <8 szá­zalék körüli) áremelkedés tapasztalható a hagyományos, de javított paraméterű típusoknál (személygépkocsik, autóbu­szok). Átlag 3 százalékkal nőtt. a teher­gépkocsik. a belső égésű motorok és a hagyományos szerszámgépek exportára. összegezve az ármozgásokat: az export­árak a fejlett tőkésországok piacán át­lag mintegy 5 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor a belföldi árak növekedése 7 százalék volt. Megállapítható, hogy a gépek világpiaci ára 1969-ben is kevésbé volt konjunktúraérzékeny, mint a gépek belföldi ára. Kilátások 1971-re Ügy tűnik, hogy 1971-ben a tőkésor­szágokban a gépkonjunktúra a tetőpon­tot követő, enyhén leszálló ágba érke­zik. Megmutatkozik ez a gépkeresletet el­sősorban meghatározó beruházási tevé­kenység lassulásában is. Kivétel az USA és Anglia, ahol a korábban bevezetett, fékező intézkedéseket, fokozatosan hatá­lyon kívül helyezik. Ide sorolható Olasz­ország is. ahol a termelés emelkedése tavaly a sztrájkok és a belpolitikai fe­szültségek miatt mérsékelt volt. A tőkés- országok összességének 1971. évi gápkon- junktúrája így az 1970. évi színvonalat várhatóan tartani tudja, vagy csak ke­véssel marad el attól. A gépeihelyezés fő piacai a tőkésor­szágok számára a nyugat-európai or­szágok. A verseny azonban a konjunk­túra lanyhulásával párhuzamosan éte­mányát. A magyar gépgyártók gyors munkát végeztek: négy hónap alatt ké­szítették el és szállították le a naponta 85 tonna üveget olvasztó és feldolgozó gyár berendezéseit. A gépek szerelése a tervek szerint 1971 első hónapjaiban kez­dődik meg. Az ÉMEXPORT egy másik jelentős export rendelésének teljesítését ugyancsak az elmúlt hetekben kezdte meg. Jugoszlávia legnagyobb hideghen­germűve üzemcsarnokának acélszerke­zeteit hazánkban készítik el. Az utolsó szállítmányt a tervek szerint 1971 már­ciusáig adja át jugoszláv partnerének az ÉMEXPORT. Külföldi berendezések Üzembe helyezték az NSZK-ból im­portált Windmöller-Hölscher gépsor el­ső egységét, a Polylux pámazsákgyártó berendezést a Tiszai Vegyikombinátban. Egy új téglagyár építéséhez különféle berendezéseket importál a külkereske­delem Gyulára Csehszlovákiából, Olasz­országból és Svájcból. Magyar termékek Csehszlovákiának A Nikex Külkereskedelmi Vállalat forgalmában Csehszlovákia igen jelen­tős helyet foglal el. Az idén több mil­lió rubel értékben exportál építőipari gépeket, aszfaltkeverőket, építési felvo­nókat, csavarszivattyúkat, akvaglóbuszo- kat. bányafejtő-rakodókat. különféle ipari festőberendezéseket, ipari arma- kat az Egyesült Izzó. A DFL—11-es tí- tos geofizikai műszereket is. ződik. növekszik az érdeklődés a szo­cialista és a fejlődő országok piaca iránt. A szocialista és a fejlődő országok a nö­vekvő érdeklődést előnyösebb üzletek kö­. tésére használhatják fel. A: üzleti feltételek a vevők számára javulnak, a szállítási határidők rövidül­nek. a hiteleladások aránya nő és a hi­telidők hosszabbodpak. Növekszik a tő­kés gépgyártó cégek hajlandósága a fú­zióra. de a szocialista és a fejlődő or­szágokból való partnerekkel a termelési és értékesítési együttműködésre is. A szocialista országok behozatala szá­mára a tőkés géppiaci konjunktúra mér­séklődéséből származó előnyök gépfajtán­ként különböző mértékűek lesznek. Mint­hogy a szocialista országok gépimportját túlnyomó részben a termelés modernizá­lására szolgáló gépek alkotják, amelyek keresett berendezések, nem annyira az árban, mint inkább a szállítási határ­időkben, esetleg a hitelfeltételekben vár­hatnak javulást. Exportlehetőségeink Ami az európai szocialista országok fejlett tőkésorszagokba irányuló export­ját illeti, a növekedés 1970-ben valószí­nűleg az előző évi ütemben folytatódik, némi lassulás inkább 1971-re várható. Egyes korszerű gyártmányaik forgalma azonban továbbra is gyors ütemben nő­het. Azokban a gépipari termékekben, amelyeket ma már kevés tőkéscég gyárt, „hézagpótló" szerepük folytán pozíciói­kat megtarthatják. Magyarország fejlett tőkésországokba való gépeladásainál a korábbi években kiszélesedett kooperációs kapcsolatok és egyes korszerű termékek exportsikerei alap "a n az idén az ütem gyorsulására, 1971-ben az ütem fenntartására lehet számítani. Az európai szocialista orszá­gok, így mi is. gépeiket nem a fejlett, hanem főként a fejlődő országokban ér­tékesítik. Az oda irányuló export hely­zete elsősorban attól függ, hogyan ala­kul ezeknek az országoknak a fizetési mérlege. A nyersanyagárak még emel­kednek. így remélni lehet, hogy a fejlődő országok gépvásárlásai is bővülnek. Szokol János Szovjet exportgépsorok Szovjet megrendelésre gyárt gépsoro- túrákat, az olajbányászatban használa- pusú fénycsőbeforrasztó automatából hat darabot, az LG—4-es gyújtószerelő gépbőí 15 darabot, az SZ—215 sorozat­ból pedig három darabot gyárt az Egye­sült Izzó gépszereldéje szovjet exportra. Optikai cikkek importja Az OFOTÉRT a Szovjetunióból az idén 70 ezer darab fényképezőgépet vásárolt, jövőre a behozatal eléri a 100 ezer da­rabot. Lengyelországból jövőre 400 ezer rubelért vásárol a magyar vállalat na­gyítókat, diavetítőket stb. Az olasz Sa- filó cégtől például szemüvegkeretet, a Ferrania cégtől színesfilmeket, a Benci- ni cégtől 500 automata diavetítőket vá­sárol. De számos új céggel tovább bő­víti az OFOTÉRT kereskedelmi kapcso­latait a jövő évben. Magyar tv 25 országban 25 országba szállít az ELEKTROIM- PEX az idén magyar tv-készülékeket. Egyik új piac Irak, ahol két évvel ez­előtt jelentek meg az Orion gyártmányú tv-készülékek. Zseblámpa-gépsor Zseblámpaelemet gyártó gépsort vásá­rolt az Akkumulátorgyár a nyugat-ber­lini Nikolaus Branz cégtől. A gépsort 1971. június 30-ig szállítják Budapestre. A berendezés értéke több mint 100 ezer dollár. 7 EXPORT - IMPORT

Next

/
Thumbnails
Contents