Figyelő, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 2. szám

2 Budapesti tervek (Folytatás az 1. oldalról) Miképpen osztják el az új lakásokat? A tervjavaslat szerint az 56 ezer tanácsi lakásból 20 ezret szövetkezeti konstrukcióban értékesítenek, 36 ezer lakást pedig bérlakásként hasznosítanak. Gondoskodnak arról, hogy a lakosság differenciáltan jelentkező igényekhez és teherviselő képességéhez igazodó különböző felszereltségű, egyszerűbb kivitelű, olcsóbb lakások is épüljenek. Egyébként az építendő tanácsi lakások átlagos alapterülete 53 négyzetméter lesz, ami lehetővé teszi a differenciált lakásfajták felépítését úgy, hogy az egyszobás lakások aránya 7—8 százalék, a másfél szobásaké 11 —12 százalék, a kétszobásaké 45 százalék, az ezeknél nagyobb lakásoké pedig 35— 37 százalék legyen. Továbbra is vezet a házgyár Szakkörökben köztudott, hogy az elmúlt években az építőiparban legjelentősebben éppen a lakásépítési technológia fejlődött. A házgyári paneles technológiával csökken az üzemi gyártás és helyszíni építés időtartama, jelentősen emelkedik a termelékenység, javul a minőség és a kivitelezési munka szervezettsége. Bővül az építési kapacitás. Mindezek miatt a negyedik ötéves tervidőszakban a házgyári technológiával készülő lakások teszik majd ki az épülő lakások háromnegyed részét. Emellett azonban további útkeresések is folynak, mint a térzsaluzatos öntött beton alkalmazása, amely a helyszíni építést iparosítja. Az öntött és paneles eljárás kombinált alkalmazásával épül a lakások csaknem 25 százaléka. Jelentős helyet foglal el a fejlesztési célkitűzések megvalósításában a tanácsok független lakásépítése. Huszonkilencezer olyan lakás építésével számolnak, amelyek részben állami szervek beruházásában, részben pedig magánerőből valósulnának meg. A magánerőből öröklakásokat, társasházakat és családi házakat létesítenek. E lakások egyre növekvő hányada több szintes épületekben lesz, s a több szintes lakóépületek nagyrésze területileg is összevontan, lakótelepeken valósul meg. Mondanunk sem kell, hogy az ilyenfajta építkezési mód a sok előnnyel jár. Az előző ötéves tervidőszakhoz mérten a negyedik ötéves tervben 80 százalékkal magasabban irányozták elő a közműellátás fejlesztését. Mindezt úgy, hogy egy részük szervesen kapcsolódik a lakásépítkezésekhez, annak előfeltételeit teremti meg, más részük a távlati fejlesztési tervekkel összhangban a fennálló feszültségeket hivatottak megszüntetni. Az egyik legfontosabb kommunális célkitűzés a vízellátás nagymérvű javítása. Erre a tanács fejlesztési alapjából 725 millió forint, a vállalatfejlesztési alapból 909 millió forint áll majd rendelkezésre. A víztermelő kapacitás fejlesztésével közel 20 százalékkal növekszik öt év alatt a termelt víz mennyisége, s 1975-re meghaladja az évi 300 millió köbmétert. Ugyanakkor a napi csúcsfogyasztás értéke 1975-re a tavalyival szemben várhatóan 34 százalékkal emelkedik. Az új vízművek felépítésével egyidőben javul majd a víz minősége is. Mint ahogy egyidőben bővítik és korszerűsítik a vezetékhálózatot. A fejlesztés eredményeként mintegy 16 százalékkal szaporodik a vízellátásba bekapcsolt lakások száma, meghaladva a 600 ezret, ami az összes lakásállomány 86 százalékát jelenti. A vízellátásból részesülő lakosok részaránya ilyenformán 95 százalékos lesz. Éppen a manapság oly gyakori csőtörések kapcsán tarthat külön is érdeklődésre számot a fővárosi csatornázás fejlesztési programja. A csatornahálózat hossza a mintegy 100 kilométeres új hálózattal együtt eléri majd a mintegy 2300 kilométert. A teljes lakásállomány 13 százalékát kapcsolják be 1975 végéig a csatornahálózatba. Gázellátás, távfűtés A legnagyobb mértékű a gázellátás fejlődése a negyedik ötéves tervben. A csaknem másfél milliárd forintos fejlesztési alapból mintegy 480 millió forintot az úgynevezett szinttartásra, tehát a meglevő hálózat karbantartására, 1080 millió forintot pedig fejlesztésre fordítanak. Megteremtik a gáztermelés és a zavartalan elosztás feltételeit is. A városi gáz termelése 27,5 százalékkal nő, az átvett földgáz mennyisége pedig közel kétszerese lesz a jelenleginek. Úgy véljük, ezzel lehetőség nyílik a mind jobban növekvő igények kielégítésére, ami magától értetődően bizonyos lakáskultúra-színvonalnövekedést is eredményez majd. 1971— 75 között a fogyasztóhelyek száma eléri a 395 ezret, s ebből már 156 ezer helyen fűtésre használják a gázt, s ez több mint kétszerese az 1970. évinek. Ilyenképpen is javul Budapest levegőjének tisztasága. Úgy gondoljuk, nagyon találóan nevezik Budapest negyedik ötéves tervében a kommunális szolgáltatások egyik legdinamikusabbban fejlődő ágának a távfűtést. A negyedik ötéves terv során létesülő új lakótelepek távhőellátását szolgáló fűtőerőművek és vezetékek építésére a lakásépítési keretből mintegy 300 millió forintot költenek. Vállalati forrásokból — mintegy 200 millió forintnyiból — a már meglevő lakótelepek hőellátását, illetve egyes erőművek kapacitásának bővítését fedezik. Ugyancsak a vállalati forrásokból valósul meg a távhőszolgáltató vezetékrendszer szükséges átépítése a kelenföldi lakótelepen, az új távhőellátás kiépítése az Újlipótvárosban szó. A tervidőszak végére a távfűtéses lakások száma megközelíti a 120 ezret, ez 137 százalékos növekedés. Ha mindehhez hozzászámítjuk az ugyancsak korszerűnek mondható gázfűtésű lakásokat is, akkor a táv- és gázfűtéses lakások együttes száma 125 ezer darabról 275 ezerre növekszik, részarányuk az összes lakásállományon belül 20-ról 39 százalékra emelkedik. 1 8 milliárd a közlekedésre Mivel a főváros lakosságának a lakás után valóban alighanem a közlekedés okozza a legtöbb gondot, nyilvánvaló helyesléssel találkozik, hogy a Fővárosi Tanács vezetői mind a tömeg-, mind a közúti közlekedésnél jelentős fejlesztésre törekszenek. Éppen ezért, a lakásépítés után a közlekedés fejlesztésére szolgáló előirányzat a legnagyobb. Tanácsi központi felosztási alapból 1525 millió Ft Egyedi nagyberuházások (nem tanácsi fejlesztési alapból) 3049 millió Ft Vállalati fejl. alapból 3471 millió Ft összesen: 8045 millió Ft Feltétlenül ide kell még számítani azt is, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium mintegy 600 millió forintot ad támogatásként a tervben szereplő fontosabb útépítési feladatokhoz, s ugyancsak a közlekedés fejlesztését szolgálja a lakáscélcsoportból és a kerületeknél e célra számításba vett összeg. A tömegközlekedési hálózatban öt év alatt várhatóan mintegy 10 százalékkal növekszik a szállított utasok száma. Éppen az új lakótelepek bekapcsolása következtében jelentős mértékben továbbra is elsősorban az autóbuszutasok számának gyarapodására számítanak, bár a tervidőszakban tovább nő a metró jelentősége is, hiszen 1975-ben várhatóan az utasforgalom 6,7 százalékát bonyolítja már le. A villamoson és trolin szállított utasok száma az elképzelések szerint több mint 100 millióval csökken. A metró kelet—nyugati vonalának teljes befejezése, az észak—déli vonal első szakaszának építése, a régi földalatti meghosszabbítása és a Batthyány tér rendezése lesznek egyébként a fővárosi tömegközlekedés legjelentősebb beruházásai. A közúti közlekedésben kiemelkedő jelentőségűek a csomópontok és a térrendezés feladatai, amelyekre mintegy 450 millió forint az előirányzat. Egy részük a metróvonalak építéséhez kapcsolódik, vagy a főútvonalak bevezető szakaszaival függ össze, másrészük a forgalom növekedése miatt szorul átépítésre. Gondoskodnak a közvilágítás fejlesztéséről is, főleg a balesetveszélyes útvonalakon. Egyébként a kerületi tanácsok saját forrásaikból is terveznek közlekedési fejlesztést, lényegében út- és járdaépítésre mintegy 105 millió forintot költenek. Fejlődő kórházi és járóbetegellátás Ami pedig a budapesti lakosok egészségügyi helyzetének alakulását illeti: mintegy 1 milliárd 20 millió forintot használnak majd fel egészségügyi és szociális fejlesztésre. Mivel a legtöbb problémát a kórházi ellátás jelenti, a tervidőszakban a fő feladat a fekvőbetegellátás fejlesztése. A kórházi ágyak számát 1056-tal növelik, emellett a meglevő kórházak területén két, egyenként 124 ágyas új pavilont építenek. Tovább javul a járóbetegellátás. Ennek érdekében részben önálló szakorvosi rendelőintézeteket építenek, részben bővítik a meglevő, ám jelenleg zsúfolt intézményeket. A 10 ezer lakosra jutó szakorvosi óraszám mintegy 6 százalékkal nő. Ide kívánkozik még egy adat: 3600-zal fejlesztik a bölcsődei férőhelyek számát, így javul az ellátottság, ugyanis 100 bölcsődés korú gyermekre a jelenlegi 19,8 férőhely helyett a tervidőszak végén 24 férőhely jut. Mivel a gyermekgondozási segély hatására csökkennek a bölcsődei elhelyezési kívánságok, az elérhető ellátási szintnél kedvezőbb lesz a várható igények kielégítése. A gyermekjáróbetegellátás fejlesztése keretében sor kerül a serdülőkorúak — a 14—18 évesek — gondozásának kiterjesztésére. A fővárosban — főleg a lakásépítések ütemével összhangban — jelentős mértékben fejlesztik a negyedik ötéves terv időszakában az oktatásiintézmény-hálózatot, méghozzá mintegy 1 milliárd 300 millió forinttal. A többi között 10 400 óvodai férőhely, 628 általános iskolai tanterem épül. Az előirányzatból 115 millió forintot a középiskolai, úgynevezett célcsoportos beruházásokra fordítanak; ebből az összegből az előzetes számítások szerint 50 műhely- és 19 előadóterem építése, gépi felszerelése, valamint 500 diákotthoni férőhely létesítése lesz lehetséges. Kultúrközpontok, filmszínházak Amint azt Budapest Főváros Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tervjavaslatában kiemelte, a negyedik ötéves tervben számolnak a népművelés iránti igények növekedésével is. Ez logikus, hiszen a lakosság egyre nagyobb része jut több szabad időhöz, s gyarapszik a fiatalkorú népesség is, telve kulturált szórakozási lehetőségek iránti igénnyel. Az új lakótelepeken kulturális központokat építenek, egy építészeti egységben kapnak helyet a különböző kulturális feladatokat ellátó helyiségek, a klub, a könyvtár, a mozi stb. Az óbudai, a zuglói, az újpalotai és a kelenföldi lakótelepeken új kultúrközpontok létesülnek. A meglevő kulturális intézményeket természetesen szintén fejlesztik. Megépítik a József Attila telepi, Üllői úti és a kelenföldi lakótelepi új filmszínházakat. Ezeket ígéri tehát a negyedik ötéves terv Budapestnek, s Budapest lakosainak. U. Gy. NDK-vállalatok három jelentős tudományos tanácskozást tartanak januárban Budapesten, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjában. 14-én és 15-én a VEB Kombinat Luftund Kältetechnik klímatechnikai szimpozionjára kerül sor. 18-tól 20-ig az Armaturenwerke VEB, Magdeburg rendez kollokviumot, míg 21-én és 22-én a VEB Kombinat ROBOTRON Büromaschinexport a METRIMPEX külkereskedelmi vállalattal közösen rendezendő tanácskozásának témája: Elektromos adatfeldolgozó berendezések ROBOTRON 300-zal. Cegléden korszerűsítik a PENOMAH, a Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat üzemét. A többi között 200 vagonos hűtőházat emelnek és feldolgozó üzemet is létrehoznak, miáltal a kapacitás a jelenleginek a két és félszeresére emelkedik. Tervezik napi egy vagon kapacitású konzervüzem felállítását is. A korszerűsítés eredményeként több mint 100 új munkahelyet teremtenek, elsősorban nők részére. 13 ezer új munkahelyet alakítanak ki a negyedik ötéves tervben Szolnok megyében. A megye helyiségei közül elsősorban Karcagon, Mezőtúron, Kunszentmártonban és Tiszafüreden kerül sor erőteljes iparfejlesztésre. Tiszafüreden például a Magyar Hajó- és Darugyár fejleszti üzemét, Karcagon pedig a Híradótechnikai Vállalat és a Szerszámgépipari Művek. A tatabányai szénbányáknál jelentékeny műszaki fejlesztést hajtanak végre az idén. A többi között a jelenlegi 72 százalékról 78 százalékra növelik a frontfejtésekből kikerülő szén arányát. A XII-es aknában megkezdik a jövesztőgépes művelési kísérleteket, másutt korszerű berendezéseket állítanak üzembe. A számítások szerint így a géppel jövesztett szén aránya csaknem megkétszereződik, 13,5 százalékról 25 százalékra emelkedik. A Kisalföldön a folyók védővonalának erősítésére a negyedik ötéves terv időszakában 423 millió forintot fordítanak. A Duna és a Rába töltéseinek erősítésére kereken hatmillió köbméter földet mozgatnak meg. A síkvidéki vízrendszert is számottevő beruházásokkal korszerűsítik. A többi között Győr-Sopron megyében négy új öntözőművet létesítenek, s ezek eredményeként a jelenlegi 69 ezer holdról 88 ezer holdra nő az öntözhető terület. DDDQE3Q13 Nemzetközi kapcsolatok A szovjet Elektroszila vállalat négytagú küldöttsége a Ganz Villamossági Műveknél folytatott tárgyalásokat. Az indiai BARAT cég vezetőivel tárgyalt az Egyesült Izzó delegációja. Két milliárd forinttal nő öt év alatt a budapesti ruházati szövetkezetek termelése: a textil- és textilruházati iparé 36, a bőr-, szőrme- és cipőiparé 67 százalékkal. A lábbeli-termelés 4,5 millió párról 9,7 millió párra, a bőrkesztyű gyártás 1 250 000-ről 2 000 000 párra növekszik, míg kötöttárukból 50, ruhaipari termékekből pedig 51 százalékkal termelnek többet 1975-ben, mint jelenleg. A belkereskedelemnek a jelenleginél 800 millió, a külkereskedelemnek pedig 880 millió forint értékű áruval adnak majd többet a szövetkezetek. Épül az ország legnagyobb és legkorszerűbb földgázfűtéses téglagyára Szentesen. A már elkészült, több mint 11000 négyzetméteres nagycsarnokban helyezik majd el az NDK és hazai gyártmányú modern gépsorokat, a teljesen automatizált üzem berendezéseit. A Gyárkéményépítő Vállalat dolgozói felépítették a két nagy, egyenként 100 méteres alagútkemencét, amelyeket az alföldi gázmezők földgázával fűtenek majd. A kemencékben tűzálló kocsisoron halad át a nyerstégla. A próbatermelést már ez év közepén megkezdhetik, évente 56 millió kistéglának megfelelő mennyiségű különféle építőanyagot, főként üreges téglát gyártanak majd. A 75 éves IKARUS-gyár A mai formájában 1949. január 2-én alakult meg. Megvalósították a korszerű sorozatgyártást, 1949-ben már sorozatban gyártották a korszerű önhordóvázas típusú autóbuszokat, a világon először Magyarországon, az Ikarusban. Az első Ikarus 30. típusú autóbusz részt vett a Genfi Nemzetközi Autószalon 1951. évi kiállításán. 1954-ben nagy feltűnést keltett a Genfi és Párizsi Nemzetközi Autószalonokon kiállított új Ikarus 55 farmotoros, önhordóvázas autóbusz. 1962- ben határozták el a nagyjából hasonló profilú Ikarus és a Székesfehérvári Általános Mechanikai Gépgyár összevonását. Ily módon jött létre az Ikarus gyár 2. sz. gyártelepe 1963. január 1-én, melynek irányítása a mátyásföldi gyárból történik. Az ötvenes évek második felétől kezdve a gyár termékeinek exportja, melyet a MOGÜRT bonyolít le, meghaladja az össztermék mennyiség 80 százalékát. Jelenleg három telepen folyik az autóbuszgyártás. A negyedik ötéves terv végére, 1975-ben a termelés meghaladja az évi 10 000 darabos mennyiségét. FIGYELŐ, 1971. JANUÁR 13.