Figyelő, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-28 / 26. szám
Ipar, mezőgazdaság, idegenforgalom a Duna mentén Komárom megye az ország gazdaságilag — különösen pedig iparilag — legfejlettebb területei közé tartozik. Ebben nagy szerepe volt a természeti kincsekben való gazdagságnak, valamint a Dunának is, amely a megye északi határán folyik, mintegy 90 kilométeres hosszúságban. A megye népességének egyharmada — több mint százezer ember — él a folyó mellett kialakult településeken, összes településeink 20 százalékán. A megye öt városából kettő, 72 községéből tizenhárom terül el a folyó mentén. Több helyen a települések egész sora épült össze egymással agglomerációs vonalat alkotva. Ilyenek például: Komárom — Szőny — Almásfüzitő; Dunaalmás — Neszmély; Süttő — Lábatlan — Nyergesújfalu; Tát ■— Tokod — Dorog. Esztergom új arca Az ipar gyors ütemű — de extenzív jellegű — fejlődésével összefüggésben a Duna-vonal lakóinak száma az utolsó két népszámlálás közötti tíz esztendőben 11 ezerrel emelkedett, amelyből 50—50 százalékos arányban részesült a természetes szaporodás és a bevándorlási többlet. A legnagyobb növekedés Esztergomban, Nyergesújfalun, Komáromban, Táton és Dorogon következett be. E települések népességének együttes növekedése meghaladta a 9 ezret. Az elvándorlás hatására Ács, Neszmély és Dömös lélekszáma kissé csökkent, Dunaalmásé és Pilismaróté pedig változatlan maradt. A Duna-vonal Komárom megyei szakaszának széles körű hasznosítása már a múlt század második felében megindult. A Dunának — amely önmagában is felbecsülhetetlen kincs — hasznosítási lehetőségét növelte, hogy közelében jó minőségű barnaszenet és építőanyagipari nyersanyagokat (mészkövet, márgát, vörösmárványt, kaolint, kavicsot) találtak. A felszabadulás után a Duna-vonal ipara rendkívül gyorsan fejlődött. A szénbányászat és az építőanyagipar mellett főleg a vízigényes iparágak üzemei települtek a Duna mellé. Jelenleg a megye iparában foglalkoztatottaknak 44 százaléka — 33 ezer ember — az itteni ipari üzemekben dolgozik. Olyan, országosan is fontos gyárak helyezkednek el itt, mint az Ácsi Cukorgyár, a Komáromi Lenfonó, a Komáromi Kőolajipari Vállalat szőnyi és almásfüzítői üzemei, az Almásfüzitői Timföldgyár, a Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat süttői telepe, a Lábatlani Papírgyár, a Lábatlani Cement és Mészművek, a Vasbetonipari Művek lábatlani gyára, Nyergesújfalun az Eternitgyár és a Magyar Viscosagyár, Tokodon az üveggyár, Dorogon a szénbányák vállalat, a Kőbányai Gyógyszerárugyár üzeme. Esztergomban a Labor Műszeripari Művek, a SZIM marógépgyára, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, a Látszerészeti Eszközök Gyára és a Pestvidéki Gépgyár. Az ipar korábban egyoldalúan kitermelő és építőanyagipari jellege teljesen megváltozott. A vegyipar, a gép- a műszeripar és a könnyűipar nagy jelentőségű új gyárai jöttek létre. Külön ki kell emelni Esztergom ilyen irányú fejlődését. A felszabadulás előtt tipikusan egyházi város arculata teljesen megváltozott. Fontos gép- és műszeripari üzemek létesültek a városban, s az iparban foglalkoztatottak száma ma már meghaladja a 1 70 ezret. Az igazgatási, oktatási, művelődési szerepkör gazdasági szerepkörrel bővült, a városnak ma már szép számú munkásosztálya van. A nők foglalkoztatási lehetőségei is számottevően megnőttek. Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára és a Látszerészeti Eszközök Gyára szak- és betanított munkásainak többsége esztergomi asszony és lány. Dorog környékén a következő években tovább változik az ipar szerkezete. A szénbányászat jelentőségének csökkenésével nő a vegyipar, a gép- és műszeripar, valamint a könnyűipar aránya. A Duna-vonal mezőgazdaságának jelentősége és fejlettsége az ipartól számottevően elmaradt. A nyugati megyehatártól Dunaalmásig terjedő terület a Kisalföld keleti része, itt a mezőgazdasági termelés természeti feltételei kedvezőek. Az ácsi, a szőnyi termelőszövetkezetek és a Komáromi Állami Gazdaság éppen ezért az igen eredményesen működő mezőgazdasági nagyüzemekhez tartozik. Dunaalmástól kelet felé haladva azonban a Gerecse, majd a Pilis-hegység viszonylag kis helyet hagy a mezőgazdasági művelés számára. A nem túlságosan kedvező természeti adottságok ellenére a táti, a tokodi termelőszövetkezetek és a Pilisi Parkerdő Gazdaság eredményesen tevékenykednek. A Duna-vonal mezőgazdasága által foglalkoztatottak száma csupán 1/5-e az iparban foglalkoztatottakénak. Út, vasút Részben az ország korábban erős nyugati orientációja, részben az ipar viszonylag korán megindult fejlődésekövetkeztében a Duna-vonal közlekedése is hosszabb múltra tekint vissza. A korábban 1-es, ma 10-es országos fő közlekedési út az első szilárd burkolatú út volt, amely Budapestet összekötötte Béccsel. Jelentősége az ipar közúti szállításai szempontjából ma is nagy, hatásfokát viszont rontja, hogy lakott területeken halad keresztül. Esztergomtól a megyehatárig a Duna-kanyar közúti közlekedése a 11-es számú főközlekedési úton folyik. A Duna mellett elhelyezkedő településeket 30 autóbuszvonal több száz járata érinti naponta. A 10-es és a 11-es főközlekedési út — avultsága és nagy igénybevétele következtében — korszerűsítésre szorul. E munkálatok már a IV. ötéves tervben megkezdődnek. A nyugati megyehatártól Almásfüzitőig az M—1-es főközlekedési út, valamint a Budapest—Hegyeshalom kettős vágányú villamosított útvonal bonyolítja le a teher- és személyszállítást. A Komárom— Dorog, illetve Dorog—Esztergom vasútvonal egyvágányú, nincs villamosítva és igen elavult. Korszerűsítésük sürgősen megoldandó feladat. Vízgondok — a víz mellett A Duna-menti települések egy részének vízellátása ma sincs megnyugtató módon megoldva. A Komárom—Szőny— Almásfüzitő vízellátását szolgáló regionális vízmű létesítése csak a közelmúltban kezdődött meg, teljes kiépülése az V. ötéves tervben várható. Nyergesújfalun a következő évek lakásépítési feladatai csak a vízmű bővítésével együtt oldhatók meg. Dorog és Esztergom térségének vízellátása már évek óta megoldatlan. Az idén elkészült 10 partiszűrésű kút és a tokodi IV/c. „ereszke” vizének az ellátásba történő bekapcsolása sem teljes és végleges megoldás. Ilyen megoldást csak a regionális vízmű hozhat, amelynek kivitelezésére az V. ötéves tervben kerül sor. A Duna vize már akkor nagyon szenynyezett, amikor megyénk határához ér. A Csehszlovákiából megyénknél betorkolló Vág és Garam folyó, továbbá a megye vízgyűjtői — , a Corcó, az Általér és a Kenyérmezei patak — is nagy menynyiségű szennyező anyagot szállít a folyóba. Ezenkívül megyénk ipari üzemei — közülük is elsősorban a Komáromi Kőolajipari Vállalat telepei, az Almásfüzitői Timföldgyár, a Lábatlani Papírgyár, a Nyergesújfalui Viscosagyár, a Tokodi Üveggyár és az esztergomi gép- és műszeripari üzemek —, valamint a Duna menti települések tovább fokozzák a víz szennyezettségét, mivel hatásos szennyvíztisztító telep szinte egyetlen helyen sem működik. Csak Komárom, Szőny, Almásfüzitő, Lábatlan, Nyergesújfalu és Esztergom térségében naponta csaknem 100 ezer köbméter szennyvizet bocsátanak a folyóba. A Duna vonalának igen fontos idegenforgalmi, üdülési szerepe is van. A történelmi múlt, az építészeti és kulturális emlékek, a természeti szépségekben gazdag tájak évről évre több külföldi és belföldi turistát vonzanak ide. A Duna-vonal idegenforgalmának további fontos meghatározó tényezője az átutazó forgalom. Komárom igen fontos határátkelőhely Csehszlovákia irányába. A városnak ezenkívül 62 C-fokos kénes, szénsavas melegvízű gyógyfürdője van, amely egyre több bel- és külföldit vonz. A Komárom-koppánymonostori Dunaág mellett most kezdődött meg a telkek parcellázása, a területek közművesítése. Néhány éven belül igen kedvelt üdülőterület alakulhat itt ki, ha sikerül csökkenteni a Duna vizének nagyfokú szennyezettségét.Az ország egykori fővárosa, Esztergom párját ritkítóan gazdag történelmi emlékekben. Elragadó városképe, országos hírű közgyűjteményei, műemléki védelem alatt álló épületeinek nagy száma, és művészi értéke a legszebb magyar városok közé emelik. Több tízezer turistát vonz a Duna-part és a kirándulóhelyekben bővelkedő városkörnyék is. A Búbánat-völgyben a hétvégi házak egész sora épült fel a közelmúltban. Kedvelt fürdő- és kirándulóhely továbbá Pilismarót és Dömös, Klastrompuszta, Vaskapuhegy és Feketehegy a természetjárók kedvelt helyei. Még nem teljes... E rövid áttekintés is elég meggyőzően igazolja talán, hogy a Duna-vonal Komárom megyei szakasza az ország legértékesebb és egyben legfejlettebb területei közé tartozik. P hasznosítása már igen sokoldalú ugyan, de még korántsem nevezhető komplexnek. A további hasznosítás érdekében a Dunának csak néhány kihasználatlan lehetőségére szeretnék utalni. Annak ellenére, hogy a Duna-menti ipari üzemek többsége nagy tömegű termékeket állít elő, majd szállít el (kőolaj, timföld, cement, mész, eternitáruk, betonáruk, szén stb.); a Dunának mint vízi útnak a kihasználása ma még minimális. Köztudott dolog pedig, hogy a legolcsóbb szállítási mód a vízi szállítás. Érdemes lenne megyénk üzemeinek, vállalatainak e kérdést behatóbban megvizsgálniuk. A Duna mentén elterülő mezőgazdasági üzemek által öntözött területek nagysága ma még nagyon messze elmarad a lehetséges mértéktől. A koppánymonostori öntözőfürt és a Tata-völgyi öntözőmű kiépítésével az 1500 kh-nál alig nagyobb öntözött területtel szemben 10 ezer kh-nyi terület öntözése válik lehetővé. Sajnos, megvalósításukra — anyagi eszközök hiányában — csak az V. ötéves terv éveiben kerülhet sor. A nagyüzemi gazdaságok azonban már most nagyobb öntevékenységről tehetnének tanúbizonyságot. A Duna idegenforgalmi, üdülési és vízisportolási adottságainak további hasznosítása a folyó vizének nagyarányú szennyezettsége miatt szinte lehetetlen. Nagyon sürgős és hathatós intézkedésekre van szükség a szennyezettség megszüntetése érdekében, mert különben egyik legnagyobb kincsünk, a Duna vize teljesen értéktelenné válik. A Duna megyei szakaszán több nagyon szép sziget található. Különösen kiemelkedik a koppánymonostori és az esztergomi. Az árvíz elleni védelem megoldatlansága miatt azonban ezeket a szigeteket sem lehet üdülésre, fürdőzésre, vízi sportolásra használni. A Duna-vonal Komárom megyei szakaszának komplex hasznosítása régen megkezdett, de most kiteljesedőben levő folyamat. Teljes megvalósulása a megyei szervek, vállalatok tervszerű és céltudatos tevékenységén kívül az országos főhatóságok és a szomszéd megyék segítségét, összehangolt, szoros együttműködését kívánja meg. Dr. Antalóczy Albert I P/USMAPt VEBnESUJWTT&, ^uPPANMONOSTOB/^ LABATLAl [SzOA/y\ IMAROM JJFSZMEL V 'tMAALMAS Mooyopos BÁNYA LOVADPUSZTA DUNASZENEM/HÍ OS VASPUSZTA, NAGYHARVALY VASSZOMVL VASZALY\ 'SZOMOS JELMAGYARAZAT: E3 BARNASZÉN 7 kőbányai HŐERŐMŰ TIMFÖLDGYÁRTÁS GÉPGYÁRTÁS vám/agyártás g VEGY/MR □ olajfinomitó BR/KI TTGYÁRtÁS F9 EP/TOANYAGIPAR FAIPAR TEXTILIPAR MALOMIPAR CUKORGYÁRTÁS SZŐLŐTERMELÉS GYÜMÖLCSTERMELÉS ZÖLDSÉGTERMELÉS ROM MÚZEUM GYÓGYFÜRDŐ •W* ORSZÁGHATÁR I • MUGYFHATÁR ---■ JÁRÁSRATAH GYORSFORGALAMÚ VASÚT £GY£B VASÚT I= FŐÚTVONAL — EGYIKÚTI HAJÓZHATÓ FOLYÓ —-= FOLYÓ, PATAK TÓ, MOCSÁR FIGYELŐ, 1972. JÚNIUS 28. 19