Figyelő, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-28 / 26. szám

Ipar, mezőgazdaság, idegenforgalom a Duna mentén Komárom megye az ország gazdasági­lag — különösen pedig iparilag — leg­fejlettebb területei közé tartozik. Ebben nagy szerepe volt a természeti kincsek­ben való gazdagságnak, valamint a Du­nának is, amely a megye északi határán folyik, mintegy 90 kilométeres hosszú­ságban. A megye népességének egyharmada — több mint százezer ember — él a folyó mellett kialakult településeken, összes településeink 20 százalékán. A megye öt városából kettő, 72 községéből tizenhá­rom terül el a folyó mentén. Több he­lyen a települések egész sora épült össze egymással agglomerációs vonalat alkot­va. Ilyenek például: Komárom — Szőny — Almásfüzitő; Dunaalmás — Neszmély; Süttő — Lábatlan — Nyergesújfalu; Tát ■— Tokod — Dorog. Esztergom új arca Az ipar gyors ütemű — de extenzív jel­legű — fejlődésével összefüggésben a Duna-vonal lakóinak száma az utolsó két népszámlálás közötti tíz esztendőben 11 ezerrel emelkedett, amelyből 50—50 szá­zalékos arányban részesült a természetes szaporodás és a bevándorlási többlet. A legnagyobb növekedés Esztergomban, Nyergesújfalun, Komáromban, Táton és Dorogon következett be. E települések népességének együttes növekedése meg­haladta a 9 ezret. Az elvándorlás hatá­sára Ács, Neszmély és Dömös lélekszá­­ma kissé csökkent, Dunaalmásé és Pilis­­maróté pedig változatlan maradt. A Duna-vonal Komárom megyei sza­kaszának széles körű hasznosítása már a múlt század második felében megin­dult. A Dunának — amely önmagában is felbecsülhetetlen kincs — hasznosítási lehetőségét növelte, hogy közelében jó minőségű barnaszenet és építőanyagipari nyersanyagokat (mészkövet, márgát, vö­rösmárványt, kaolint, kavicsot) találtak. A felszabadulás után a Duna-vonal ipara rendkívül gyorsan fejlődött. A szénbányászat és az építőanyagipar mel­lett főleg a vízigényes iparágak üzemei települtek a Duna mellé. Jelenleg a me­gye iparában foglalkoztatottaknak 44 százaléka — 33 ezer ember — az itteni ipari üzemekben dolgozik. Olyan, orszá­gosan is fontos gyárak helyezkednek el itt, mint az Ácsi Cukorgyár, a Komáromi Lenfonó, a Komáromi Kőolajipari Vál­lalat szőnyi és almásfüzítői üzemei, az Almásfüzitői Timföldgyár, a Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat sü­ttői te­lepe, a Lábatlani Papírgyár, a Lábatla­­ni Cement és Mészművek, a Vasbeton­­ipari Művek lábatlani gyára, Nyergesúj­falun az Eternitgyár és a Magyar Visco­­sagyár, Tokodon az üveggyár, Dorogon a szénbányák vállalat, a Kőbányai Gyógy­­szerárugyár üzeme. Esztergomban a La­bor Műszeripari Művek, a SZIM maró­gépgyára, az Elektronikus Mérőkészülé­kek Gyára, a Látszerészeti Eszközök Gyára és a Pestvidéki Gépgyár. Az ipar korábban egyoldalúan kiter­melő és építőanyagipari jellege teljesen megváltozott. A vegyipar, a gép- a mű­szeripar és a könnyűipar nagy jelentőségű új gyárai jöttek létre. Külön ki kell emelni Esztergom ilyen irányú fejlődését. A felszabadulás előtt tipikusan egyházi város arculata teljesen megváltozott. Fontos gép- és műszeripari üzemek lé­tesültek a városban, s az iparban foglal­koztatottak száma ma már meghaladja a 1 70 ezret. Az igazgatási, okta­tási, műve­lődési szerepkör gazdasági szerepkörrel bővült, a városnak ma már szép számú munkásosztálya van. A nők foglalkozta­tási lehetőségei is számottevően megnőt­tek. Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára és a Látszerészeti Eszközök Gyára szak- és betanított munkásainak többsége esztergomi asszony és lány. Dorog környékén a következő években tovább változik az ipar szerkezete. A szénbányászat jelentőségének csökkené­sével nő a vegyipar, a gép- és műszer­ipar, valamint a könnyűipar aránya. A Duna-vonal mezőgazdaságának je­lentősége és fejlettsége az ipartól szá­mottevően elmaradt. A nyugati megye­határtól Dunaalmásig terjedő terület a Kisalföld keleti része, itt a mezőgazda­­sági termelés természeti feltételei kedve­zőek. Az ácsi, a szőnyi termelőszövetke­zetek és a Komáromi Állami Gazdaság éppen ezért az igen eredményesen mű­ködő mezőgazdasági nagyüzemekhez tar­tozik. Dunaalmástó­l kelet felé haladva azonban a Gerecse, majd a Pilis-hegység viszonylag kis helyet hagy a mezőgazda­­sági művelés számára. A nem túlságo­san kedvező természeti adottságok elle­nére a táti, a tokodi termelőszövetkeze­tek és a Pilisi Parkerdő Gazdaság ered­ményesen tevékenykednek. A Duna-vo­nal mezőgazdasága által foglalkoztatot­tak száma csupán 1/5-e az iparban foglal­koztatottakénak. Út, vasút Részben az ország korábban erős nyu­gati orientációja, részben az ipar vi­szonylag korán megindult fejlődése­­kö­vetkeztében a Duna-vonal közlekedése is hosszabb múltra tekint vissza. A koráb­ban 1-es, ma 10-es országos fő közleke­dési út az első szilárd burkolatú út volt, amely Budapestet összekötötte Béccsel. Jelentősége az ipar közúti szállításai szempontjából ma is nagy, hatásfokát viszont rontja, hogy lakott területeken halad keresztül. Esztergomtól a megye­határig a Duna-kanyar közúti közleke­dése a 11-es számú főközlekedési úton folyik. A Duna mellett elhelyezkedő telepü­léseket 30 autóbuszvonal több száz járata érinti naponta. A 10-es és a 11-es főközle­kedési út — avultsága és nagy igénybe­vétele következtében — korszerűsítésre szorul. E munkálatok már a IV. ötéves tervben megkezdődnek. A nyugati me­gyehatártól Almásfüzitőig az M—1-es főközlekedési út, valamint a Buda­pest—Hegyeshalom kettős vágányú vil­lamosított útvonal bonyolítja le a te­her- és személyszállítást. A Komárom— Dorog, illetve Dorog—Esztergom vasút­vonal egyvágányú, nincs villamosítva és igen elavult. Korszerűsítésük sürgősen megoldandó feladat. Vízgondok — a víz mellett A Duna-menti települések egy részé­nek vízellátása ma sincs megnyugtató módon megoldva. A Komárom—Szőny— Almásfüzitő vízellátását szolgáló regioná­lis vízmű létesítése csak a közelmúltban kezdődött meg, teljes kiépülése az V. öt­éves tervben várható. Nyergesújfalun a következő évek lakásépítési feladatai csak a vízmű bővítésével együtt oldha­tók meg. Dorog és Esztergom térségének vízellátása már évek óta megoldatlan. Az idén elkészült 10 partiszűrésű kút és a tokodi IV/c. „ereszke” vizének az ellá­tásba történő bekapcsolása sem teljes és végleges megoldás. Ilyen megoldást csak a regionális vízmű hozhat, amelynek ki­vitelezésére az V. ötéves tervben kerül sor. A Duna vize már akkor nagyon szeny­­nyezett, amikor megyénk határához ér. A Csehszlovákiából megyénknél betor­kolló Vág és Garam folyó, továbbá a megye vízgyűjtői — , a Corcó, az Általér és a Kenyérmezei patak — is nagy meny­­nyiségű szennyező anyagot szállít a­­ fo­lyóba. Ezenkívül megyénk ipari üzemei — közülük is elsősorban a Komáromi Kőolajipari Vállalat telepei, az Almásfü­zitői Timföldgyár, a Lábatlani Papírgyár, a Nyergesújfalui Viscosagyár, a Tokodi Üveggyár és az esztergomi gép- és mű­szeripari üzemek —, valamint a Duna menti települések tovább fokozzák a víz szennyezettségét, mivel hatásos szenny­víztisztító telep szinte egyetlen helyen sem működik. Csak Komárom, Szőny, Almásfüzitő, Lábatlan, Nyergesújfalu és Esztergom térségében naponta csaknem 100 ezer köbméter szennyvizet bocsáta­nak a folyóba. A Duna vonalának igen fontos idegen­­forgalmi, üdülési szerepe is van. A tör­ténelmi múlt, az építészeti és kulturális emlékek, a természeti szépségekben gaz­dag tájak évről évre több külföldi és bel­földi turistát vonzanak ide. A Duna-vonal idegenforgalmának to­vábbi fontos meghatározó tényezője az átutazó forgalom. Komárom igen fontos határátkelőhely Csehszlovákia irányá­ba. A városnak ezenkívül 62 C-fokos kénes, szénsavas melegvízű gyógyfürdő­je van, amely egyre több bel- és külföl­dit vonz. A Komárom-­koppánymonosto­­ri Dunaág mellett most kezdődött meg a telkek parcellázása, a területek közmű­vesítése. Néhány éven belül igen kedvelt üdülőterület alakulhat itt ki, ha sikerül csökkenteni a Duna vizének nagyfokú szennyezettségét.­­Az ország egykori fővárosa, Esztergom párját ritkítóan gazdag történelmi em­lékekben. Elragadó városképe, országos hírű közgyűjteményei, műemléki véde­lem alatt álló épületeinek nagy száma, és művészi értéke a legszebb magyar váro­sok közé emelik. Több tízezer turistát vonz a Duna-part és a kirándulóhelyek­ben bővelkedő városkörnyék is. A Búbá­­nat-völgyben a hétvégi házak egész sora épült fel a közelmúltban. Kedvelt fü­rdő- és kirándulóhely továbbá Pilismarót és Dömös, Klastrompuszta, Vaskapuhegy és Feketehegy a természetjárók kedvelt he­lyei. Még nem teljes... E rövid áttekintés is elég meggyőzően igazolja talán, hogy a Duna-vonal Ko­márom megyei szakasza az ország leg­értékesebb és egyben legfejlettebb terü­letei közé tartozik. P hasznosítása már igen sokoldalú ugyan, de még koránt­sem nevezhető komplexnek. A további hasznosítás érdekében a Dunának csak néhány kihasználatlan lehetőségére sze­retnék utalni.­­ Annak ellenére, hogy a Duna-men­ti ipari üzemek többsége nagy tömegű termékeket állít elő, majd szállít el (kő­olaj, timföld, cement, mész, eternitáruk, betonáruk, szén stb.); a Dunának mint vízi útnak a kihasználása ma még mini­mális. Köztudott dolog pedig, hogy a leg­olcsóbb szállítási mód a vízi szállítás. Ér­demes lenne megyénk üzemeinek, válla­latainak e kérdést behatóbban megvizs­gálniuk.­­ A Duna mentén elterülő mezőgaz­dasági üzemek által öntözött területek nagysága ma még nagyon messze elma­rad a lehetséges mértéktől. A koppány­­monostori öntözőfürt és a Tata-völgyi öntözőmű kiépítésével az 1500 kh-nál alig nagyobb öntözött területtel szemben 10 ezer kh-nyi terület öntözése válik le­hetővé. Sajnos, megvalósításukra — anyagi eszközök hiányában — csak az V. ötéves terv éveiben kerülhet sor. A nagy­üzemi gazdaságok azonban már most na­gyobb öntevékenységről tehetnének tanú­­bizonyságot.­­ A Duna idegenforgalmi, üdülési és vízisportolási adottságainak további hasznosítása a folyó vizének nagyarányú szennyezettsége miatt szinte lehetetlen. Nagyon sürgős és hathatós intézkedések­re van szükség a szennyezettség meg­szüntetése érdekében, mert különben egyik legnagyobb kincsünk, a Duna vize teljesen értéktelenné válik.­­ A Duna megyei szakaszán több na­gyon szép sziget található. Különösen kiemelkedik a koppánymonostori és az esztergomi. Az árvíz elleni védelem megoldatlansága miatt azonban ezeket a szigeteket sem lehet üdülésre, fürdőzésre, vízi sportolásra használni. A Duna-vonal Komárom megyei sza­kaszának komplex hasznosítása régen megkezdett, de most kiteljesedőben levő folyamat. Teljes megvalósulása a megyei szervek, vállalatok tervszerű és céltuda­tos tevékenységén kívül az országos fő­hatóságok és a szomszéd megyék segítsé­gét, összehangolt, szoros együttműködé­sét kívánja meg. Dr. Antalóczy Albert I P/USMAPt VEBnESUJ­­WTT&, ^uPPANMONOSTOB/^ LABATLAl [SzOA/y\ IMAROM JJFSZMEL V 'tM­AALMAS Mooyopos BÁNYA LOVADPUSZTA DUNASZENEM/HÍ OS­­ VASPUSZTA, NAGYHARVALY VASSZOMVL VASZALY\ 'SZOMOS JELMAGYARAZAT: E3 BARNASZÉN 7 kőbánya­i HŐERŐMŰ­­ TIMFÖLDGYÁRTÁS GÉPGYÁRTÁS vám/agyártás g VEGY/MR □ olajfinomitó BR/KI TTGYÁRtÁS F9 EP/TOANYAGIPAR FAIPAR TEXTILIPAR MALOMIPAR CUKORGYÁRTÁS SZŐLŐTERMELÉS GYÜMÖLCSTERMELÉS ZÖLDSÉGTERMELÉS ROM MÚZEUM GYÓGYFÜRDŐ­­ •W* ORSZÁGHATÁR I • MUGYFHA­TÁR ---■ JÁRÁSRATAH GYORSFORGALAMÚ VASÚT £GY£B VASÚT I= FŐÚTVONAL — EGYIKÚT­I HAJÓZHATÓ FOLYÓ —-= FOLYÓ, PATAK TÓ, MOCSÁR FIGYELŐ, 1972. JÚNIUS 28. 19

Next