Figyelő, 1974. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-02 / 1. szám
A fogyasztás növekedése mennyiségi és minőségi elemekből tevődik össze. Például egy rend öltönynek két rend öltöny mennyiségileg mindenképpen kétszerese. De ha az egy rend öltöny pamutból, vagy kártolt, kevert gyapjúszövetből készült, a két rend öltöny pedig fésűs tisztagyapjú szövetből, akkor a volumen nem kétszeres, hanem kettőnél többszörös. Ugyanis a pamut, vagy kevert gyapjúszövet öltönnyel a tiszta fésűsgyapjú öltöny nem egyenértékű, hanem többet ér annál, minősége alapján nagyobb volument képvisel. Ilyen megfontolások alapján különböztetjük meg a fogyasztás volumenének mennyiségi összetevőjét (itt kétszeres) és minőségi összetevőjét (itt annyi, amennyivel a volumen több mint kétszeres). A mennyiségi összetevő felismerése, értelmezése, számszerűsítése egyszerű: mennyiségi növekedésen nem érthetünk egyebet, mint egyszerűen mennyiségileg mérhető változást. Tehát azt, hogy az azonos rendeltetésű termékeket magukban foglaló esportok, mint például a televízió, a kenyér és péksütemény, a férfi öltöny stb. fogyasztásának mennyisége hogyan alakul. A minőségi összetevő felismerése talán nem ennyire kézenfekvő, de értelmezése, számszerűsítése szintén megoldható. A példánál maradva, ha az öltönyök közül egyre több a tiszta gyapjú és a gyapjúszintetika keverék, viszont egyre kevesebb a kevert gyapjú és a műszál, tehát az olcsóbb minőség — ez a gyakorlatban megfigyelhető jelenség — akkor az öltönyök átlagára növekszik és ez kifejezi Abban, hogy ez a folyamat éppen 1967—1968-ban (és nem korábban, vagy nem későbben) kapott különösen erőre, jelentős szerepe volt az új gazdaságirányítási rendszer hatásaként annak, hogy a lakossági jövedelmek növekedésének üteme felgyorsult. Egyre inkább anyagi lehetőség nyílott a drágább termékek megvásárlására, ezzel párhuzamosan lényegesen javult az áruellátás, s a hazai termelés, és az import jelentősen gazdagította az áruválasztékot. Rugalmasság Végigtekintve a fogyasztás különböző területein azt lehet megállapítani, hogy a minőségi összetevő szerepe legkisebb az élelmiszereknél, és legnagyobb a ruházati cikkeknél. Az élelmiszer-fogyasztásban a minőségi összetevő viszonylagos állandósága és mérsékelt volta — többé-kevésbé törvényszerűen — abból következik, hogy a termékcsoportok jelentős részénél az összetétel csak szűk határok között, vagy gyakorlatilag alig változhat. Például a cukor, a liszt, a hús esetében az összes „csokoládé és a csokoládés készítményeik termékcsoportban az olcsó csokoládédrazsé és olcsó desszertek részaránya csökkent, a táblacsokoládék, figurális áruk, drága készítmények — mint például a konyakosmeggy — aránya nőtt; a cukorkák esetében a töltetlen keménycukorkával szemben különféle drágább, töltött készítmények térhódítása, az édesipari lisztesáruknál az egyszerű kekszszel és nápolyival szemben az aprósütemények elterjedése jelenti a minőségi összetétel változását. A száraztésztánál a hagyományos tojástalan és 2 tojásos készítményekkel szemben 6—8—12 tojással készülő termelőszövetkezeti készítmények és importáruk megnövekedett fogyasztása volt jellemző. Ezek a tények a minőség javulását. Ez a helyzet akkor, ha az árak a vonatkozó időszakban nem nőnek. Ha az árak nőnek, akkor az öltönyök átlagárának változása mindkét hatást, az árak növekedését és a minőség javulását egyaránt magán viseli. Ebből kiindulva a minőségi összetevőt az átlagáraknak olyan változása fejezi ki, amelyből az árváltozás már ki van iktatva. (A példaként idézett férfi öltönyök átlagára 1967-ben 1050, 1972-ben 1374 Ft volt; 31 százalékkal emelkedett. Ebből 16 százalék az árnövekedés — amint azt a kiskereskedelmi árstatisztika kimutatja —, a többi a minőség javulásának hatása.) A mennyiségi és a minőségi összetevők fejlődése azt mutatja, hogy a mennyiségi fogyasztás a szükséglet teljes kielégítésének — a telítettségnek — eléréséig növekvő, ezt követően stagnáló jellegű. A minőségi összetevő szorosan kapcsolódik a mennyiségi kielégítettség szintjéhez. A mennyiségi kielégítettség minimális szintje alatt jelentősége még csekély. A mennyiségi szükségletkielégítés skáláján továbbhaladva a minőség jelentősége fokozódik, majd a mennyiségi kielégítettség megvalósulása után gyakorlatilag szinte egyeduralkodóvá válik. Az összetétel Hazánkban a 60-as évek közepétől a fogyasztás növekedése meggyorsult. Egyre több termék fogy és a lakosságnak egyre szélesebb rétegénél megy régibe a vázolt folyamat, tehát a minőségi összetevő jelentőségének fokozódása. tétel azért mozoghat csupán szűk határok között, mert e termékcsoportokon belül nincsenek számottevően eltérő minőségű, illetve jelentősen eltérő árú termékek. Más csoportoknál ugyan vannak ilyenek, de az élelmiszerekre jellemző merev fogyasztói szokások miatt szerkezetük csak rendkívül lassan változik. Jellegzetes példa erre a zöldség és a gyümölcs, bizonyos mértékig ilyen a zsiradékok csoportja is. Az összetételváltozást fékező, az összetételt stabilizáló itt említett és hasonló termékcsoportok az élelmiszer-fogyasztásnak jelenleg közel kétharmadát adják, ami érthetővé teszi, hogy az élelmiszerfogyasztás egészének minőségi összetétel-változását messzemenően befolyásolják. Vannak viszont termékcsoportok, amelyeknél rendszeres és jelentős összetételváltozás megy végbe; ezek dinamizmusa biztosítja az élelmiszerfogyasztás egészét jellemző összetétel-változási folyamatot. Ilyen például a csokoládé és a csokoládés készítmények, a cukorka, az édesipari lisztesáruik, vagy a száraztészta csoportja, állnak a minőségi összetétel változásának jóval 100 százalék fölötti indexszámai mögött. Hasonló példának kívánkozik a kenyér és péksütemény. Bár áraik 17 év alatt nem változtak, az átlagáruk az 1955. évi 3 Ft-ról 3,56 Ft-ra, illetve 7,37-ről 9,82-re nőtt kilogrammonként. Ennek megfelelően minőségi összetétel-indexük 119, illetve 133 százalék. Egyidejűleg nemcsak külön a kenyér és külön a péksüteménycsoport összetétele változott, hanem nőtt a péksütemény-fogyasztás a kenyér terhére (a zsúrkenyér, zsemlekenyér a péksütemények közé számít). Ennek eredményeként a kenyér- és péksütemény-fogyasztás együttes átlagára a vizsgált 17 év során 3,31 Ft-ról 4,34 Ft- ra emelkedett, összetétel-indexük így 131 százalék. (A kenyér és péksütemény együttesen 6,7 százalékát teszik ki az élelmiszerfogyasztásnak). A divat és a minőség A ruházkodási cikkek fogyasztásában legnagyobb a minőségi összetevő szerepe, ugyanakkor a fogyasztás mennyisége már több mint egy évtizede szinte stagnál. A mennyiségi növekedés egy lakosra jutó évi átlagos üteme 1960 és 1967 között 1,2, 1967 és 1971 között 1,7 százalék volt, ugyanakkor a minőségi összetétel változása 1960—1967 között évi átlagban 1,2, 1967—1971 között pedig már 2,9 százalékkal növelte a fogyasztás használati értékvolumenét. Jó néhány termékcsoportban a vásárlás mennyisége csereként, egyeseknél ez összefüggött a fogyasztási szerkezet átalakulásával. A férfiöltönyök vásárolt mennyiségeinek csökkenésével szemben például a külön nadrág és zakó, illetve a nadrághoz hordott kötött mellény, vagy kardigán divatjának megfelelően nagymérvű mennyiségi növekedés volt tapasztalható a férfi zakó és nadrág, továbbá a férfi felső kötöttáru csoportban. Ez utóbbi vásárlásának gyors növekedése a férfi ingák fogyasztásának csökkenésével is összefüggött, ez esetben A fogyasztó értékítélete A mennyiségi és minőségi összetevő alakulása nyomán a fogyasztói értékítéletben szükségszerűen kialakulnak bizonyos tudati, érzékelési hatások. Amíg a mennyiségi növekedés az egyes embereknél, családoknál többnyire a fogyasztás növekedéseként, az életszínvonal javulásaként kézzelfoghatóan érzékelhető, sokkal kevésbé áll ez a minőségi összetevőre. A fogyasztói értékítéletben az átlagáraknak a minőségi változásán alapuló növekedése és az árnövekedés nem válik el világosan. A fogyasztóknál az összetétel-változásból származó átlagár-növekedés is — lévén ez ugyancsak effektív többletkiadás, habár nagyobb használati érték áll mögötte — többnyire áremelkedz ingpulóver hordásának divatja hatott a fogyasztás szerkezetére. Mennyiségi növekedés tapasztalható a cipők fogyasztásában. Ez részben azzal függ össze ami a minőségi összetétel 100 alatti indexszámaiban bizonyos mértékig kifejezésre is jut, hogy elterjedtek a kevésbé tartós cipők, és ezért gyakrabban szükséges vásárolni. (Annak következtében, hogy a cipőfogyasztásból egyre többet tesznek ki az olcsó, kevésbé tartós fajták, a férfi és női cipők átlagára a cipőárak emelkedésének ellenére is kisebb volt 1972-ben mint 1955-ben.) Végül pedig mennyiségi növekedés volt tapasztalható a férfi és a női fehérneműk esetében (a férfiing kivételével), ami számottevő javulást jelent ruházkodási fogyasztásunknak e leginkább elmaradott csoportjában. A minőségi összetétel indexe 1967— 1971 között (az említett férfi- és női cipők kivételével) valamennyi termékcsoportban emelkedett. Ez főleg úgy jött létre, hogy mind a szövetek, mind a konfekció és kötöttáruk alapanyagában a korábbi műszál és a kevert gyapjú helyébe egyre inkább a szintetikus szál és a tiszta gyapjú lépett. A mennyiségi és minőségi összetevő szerepét érzékeltetik 1967—1971 között — amikor a minőségi összetevő szerepe erősen felgyorsult — a következő adatok:désként érzékelődik. Különösen erőteljes e hatás akkor, ha a drágább, jobb termékek megvásárlását a fogyasztóra rákényszeríti az olcsóbbak hiánya. Mivel a minőségi összetevő szerepének fokozódása — a szükséglet kielégítés adott szintjétől és jövedelemnövekedés ütemétől függő — objektív folyamat, ezért a fogyasztói értékelésre gyakorolt hatásával is objektív követelményként kell számolni. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az árukínálat bázisa is meszemenően befolyásolja a minőségi összetétel alakulását. Azt tekinthetjük követelménynek, hogy az árukínálat és a kínálat árskálája az olcsó, közepes és drága minőséget tekintve egyaránt legyen összhangban a lakosság életszínvonalával és ne mondjon ellent társadalmi céljainknak. Dr. Zafír Mihály Xl 'Syvv -Mennyiség és minőség a fogyasztásban A termékfogyasztás egy lakosra jutó volumenének növekedése összetevőnként Az áru-főcsoportonkénti fogyasztás növekedése összetevőnként (1968—1971 évek átlaga) Az egy lakosra jutó volumen évi átlagos növekedési üteme (százalék) 1956—1960 1961—1967 1958—1971 1972 1956—1972 A mennyiségi növekedés miatt 1,9 2,8 3,9 2,6 3,7 Az összetétel változása miatt 0,6 0,6 1,6 0,5 0,8 Összesen: 5,5 3,1 5,6 3,1 1,5 Az összetétel változásának szerepe (%) 11 18 29 16 18 Néhány termékcsoport ár-, átlagár- és összetétel-alakulása Összetétel-Átlagár (Ft kg) Átlagár Árváltozás Termékcsoport -------------------------------- ----------------1955 1972 index (1972/55) (százalék) Csokoládé, csokoládés készítmények 17,40 91,00 136 78 174 Cukorka 27,00 30,50 127 85 149 Édesipari lisztesáruk 24,00 26,50 110 85 116 Száraztészta 8,28 15,90 192 100 192 Az egy lakosra jutó volumen növekedése (százalék) Árufőcsoportok --------------—---------------------------------------------------—-----— mennyiségi neve- az összetétel váltókedésből zásából összesen Termékfogyasztás összesen 3,9 1,6 5,5 Ebből: Élelmiszerek 2,2 0,8 3,0 Élvezeti cikkek 6,6 1,0 7,6 Ruházkodási cikkek 1,7 2,9 4,6 Tartós fogyasztási cikkek 13,4 3,0 16,4 4 GAZDASÁGI JOGGYAKORLAT Az áru megtekintésének jelentősége adásvételnél Egy gondatlan vásárlás következményei ügyében foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság. Az egyik fővárosi áruház egy mezőgazdasági termelőszövetkezettől 345 ezer forintért műszőrmét vásárolt. Az ügylet megkötése előtt az áruház megbízottai az anyagot megtekintették. Az áru nem a tsz készítménye volt, hanem feldolgozásra egy lakástextil vállalattól 40 százalékos engedménnyel vásárolta, s ami megmaradt belőle, azt ugyanazon az áron adta el az áruháznak. Amikor azonban a tsz a szőrmét leszállította, a vevő — különböző minőségi hibákra hivatkozva — nem volt hajlandó azt átvenni, mire a tsz pert indított ellene. A Legfelsőbb Bíróság a vállalatot a peresített 345 ezer forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a szakértő megállapította: az áruban, valóban találhatók nyílt hibák, de ezeket az áruház képviselői, akik az anyagot a tsz telepén látták, felismerhették volna. Ezek után a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — Döntő jelentősége van annak, hogy a felek között a szerződés milyen feltételek között jött létre. A rendelkezésre álló adatok azt bizonyítják, hogy adásvételi szerződés történt, mert a vállalatnak az ügyletkötésnél eljáró alkalmazottai a szóban forgó árut megtekintett állapotban vásárolták meg. Téves az áruháznak az a védekezése, hogy raktári beszerzés történt és ezért ebben az ügyben az erre vonatkozó kormányrendeletnek megfelelő adás-vételi szabályokat kell alkalmazni. A tsz ugyanis nem gyártó vállalat, raktári készlettel nem rendelkezik, csak megmaradt áruja volt, de a szerződő felek akarata sem irányult úgynevezett raktári beszerzésre. A szerződés „megtekintésre” jött létre, különben nem lett volna szükség arra, hogy az áruháznak képviseletre is jogosult két tagja a tsz telephelyén megjelenjen és ott a vételárban, valamint a szállításra vonatkozóan megállapodjanak. Az eladó nem szavatol azokért a hibákért, amelyeket a vevő a megtekintéskor felismerhetett. Ez erre az esetre is vonatkozik, ezért a szövetkezetet a hibás áru szállítása miatt felelősség nem terheli. Nyilvánvaló, hogy a tsz-től kapott 40 százalékos jelentős árengedmény az áruház megbízottainak lazább magatartását, ügyletkötési készségét lényegesen befolyásolta és a vételt a hibák ellenére is érdekükben állónak találták. FIGYELŐ, 1974. JANUÁR 2.