Figyelő, 1990. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-04 / 1. szám

4 KÍVÁNCSI A VILÁGBANK (Folytatás az I. oldalról.) Végül pedig három olyan tétel, amelyek dotációja­ nem gyengíti, hanem erősíti a jö­vedelemszóródás differenciáló hatását (a távfűtés, a feldolgozottabb tejtermékek, to­vábbá a mozi és a színház). E támogatások­ból a legalacsonyabb jövedelműek — cse­kély fogyasztásuk révén — az átlagosan még kisebb hányadban részesednek, mint a jövedelemből. A grafikon szemléletesen áb­rázolja, hogy a felsorolt dotációk arányai a két szélső jövedelmű népességtizedben egy­más fordított tükörképét mutatják. Ugyanakkor míg a legmagasabb jövedel­mű népességtizedre jutó 15 milliárdos dotá­ció e háztartásoknál 7,9 százalékos többle­tet jelent 190 milliárd forintos jövedelemtö­megük mellett, addig a legalacsonyabb jö­vedelmű népességtizednél 43 milliárd fo­rintos jövedelem mellett létezik a körülbe­lül 9 milliárdos dotáció és így ez több, mint 20 százalékos jövedelemkiegészítés. Megjegyzendő, hogy a KSH e vizsgálata­aktív háztartásoknál viszont csak 12,2 szá­zalékos ez az arány. E különbségek részben a lakással kapcsolatos dotációk különbsé­geiből következnek (az inaktívaknál ennek a jelentősége kisebb, az aktív háztartások, köztük is főleg a három- és többgyermeke­sek körében nagyobb), részben a városra jellemző dotációkból (lakbérek, helyi köz­lekedés, távfűtés) erednek, részben pedig az egyes kisebb tételek eltérő jellegzetessé­gei is szerepet játszanak. Ezek az arányok még mindig olyan átlagok, amelyek százez­res nagyságrendű tömegekre vonatkoznak. A valóságos háztartások által élvezett va­lóságos támogatások persze a bemutatott átlagokat jócskán meghaladóan szóródnak. Következik ez abból, hogy a leginkább tá­mogatott tételek a háztartásoknak csak egy viszonylag szűk körében jelennek meg. A lakásépítés, illetve -vásárlás szociálpoliti­kai kedvezményei például egy-egy évben a háztartások töredékét érintik, így hatásuk az érintetteknél az átlagnak sokszorosa, a többieknél pedig semmi. Emellett olyan kor nemcsak jövedelmi tizedeket, hanem huszadokat (5 százalékokat) is bemutat, s ez utóbbi szerint a legalacsonyabb jövedel­mű félmillió személynél átlagosan 21,9, a legmagasabb jövedelmi félmilliónál pedig 7,3 százalék a dotáció nagysága a jövede­lemhez mérve. Olyan más vetületek, mint a háztartás gazdasági aktivitása (aktív, illetve nyugdí­jas háztartások), a lakóhely, a családszerke­zet szintén jelentősek a dotációk elosztásáé­nak egyenlőtlensége szempontjából. A leg­kisebb jövedelmű félmillió személy 21,9 százalékos dotációarányán belül például a városi aktív háztartásoknál 30, a községi is­nagy jelentőségű tételek, mint a lakáshitel, a szilárd fűtőanyagok, a lakbér, a helyi köz­lekedés dotációja is csak a családok harma­­dát-felét érintik. Hogy helyenként és családonként valójá­ban mennyi is a dotáció, az azon múlik, hogy a szóban forgó háztartásban hány, mi­lyen és mekkora dotáció összegeződik. Ter­mészetesen nincs olyan pénzügyi rendszer, amely háztartásonként tudna elszámolni a dotációkkal. Ezek jövőbeni kezelésénél, s esetleges megszüntetésük kompenzálásánál változatlanul a nagy szóródással kell szá­molni. KAJ­IH GÁSPÁR-DR. ZAFÍR MIHÁLY 1988 1989 Milliárd Jövede- Milliárd Jövede­forint sem,100% forint sem,100% Lakbér 11,2 1,40 8,6 0,92 Szilárd fűtőanyag, távfűtés 20,6 2,57 21,7 2,33 Víz, csatorna 7,2 0,90 8,7 0,92 Tej, tejtermék 4,8 0,61 4,8 0,53 Helyi és távolsági közlekedés 13,6 1,70 13,1 1,41 Tankönyv, mozi, színház 1,9 0,24 2,2 0,24 Folyó fogyasztáshoz összesen 59,3 7,42 59,1 6,35 Lakáshitel 32,8 4,10 45,0 4,84 Lakás szociálpolitikai kedvezmény 8,00 1,00 12,0 1,29 Lakásberuházáshoz összesen 40,8 5,10 57,0 6,13 Lakossági támogatások összesen 100,1 12,52 116,1 12,48 A Tatabányai Bányák Vállalat megvételre felajánlja az alábbi gépeket és berendezéseket: FM 36/700-as típusú harántgyalu, állványos csiszológép, egyetemes köszörű, MOA—503-as típusú mozgóállvány. MB—2-es típusú, univerzális másolóberendezés. DFG—3002-es típusú, 3 tonnás dízeltargonca, DV—1733-as típusú, 3,2 tonnás dízeltargonca. 4045 H típusú (szovjet), 5 tonnás, benzinüzemű targonca. GFS —12,5-ös típusú, komplett, vízfüggönyös festékszóró fülke, AHE—250-es típusú hegesztő dinamó, HEGA CO2 típusú védőgázos hegesztőberendezés.­­ SCFI 450-es típusú hegesztő transzformátor. Poliózon típusú ózonfejlesztő berendezés. FA-Blok típusú (lengyel) autódaru. 25 m-es max gépkinyúlással és max. 25 t teheremeléssel Érdeklődni lehet a (34)-16-222-es vagy a (34)-11-222-es 16-70-es melléken, 7 és 9 óra között. Külföldi segítség MIRE FORDÍTJÁK? Alig múlik el nap anélkül, hogy ne hallanánk híreket ilyen vagy olyan hitelről, fejlesztési támogatásról, segélyről, melyet ez vagy az az ország ajánlott fel Magyarországnak. Nehéz nyomon követ­ni, hogy ezek az ígéretek az OECD 24 országának — ezen belül az Európai Közösségnek — a közös akciói vagy azon felüli ajánlatok. Nagyon különböző jellegű segítségről — pontosabban annak szán­dékáról — van szó, hiszen más a projekthez kapcsolódó támoga­tás, az áruhitel és a szabadon felhasználható bankkölcsön. A Mi­nisztertanács nemrég döntött az e munkák hazai összehangolását szolgáló tárcaközi bizottság létrehozásáról. A bizottság vezetőjét, Fazakas Szabolcs miniszterhelyettest, a Nemzetközi Kapcsolatok Titkárságának vezetőjét kérdezte munkatársunk az új testület fel­­­­adatköréről. Úgy tűnik, egyfajta róka fogta csuka, csuka fogta róka helyzet alakult ki. A segíteni akaró orszá­gok konkrét programokat várnak Magyarország­tól, utóbbi viszont a várható összeg ismerete nél­kül nehezen tud ilyeneket prezentálni. ► A Nyugat által felajánlott kedvezmé­nyek különböző típusúak. Az EK múlt év decemberi határozata a mennyiségi korlá­tozások felszámolásáról, a vámok és a me­zőgazdasági termékeket sújtó lefölözések mérsékléséről 1990. január 1-jével legkeve­sebb 60—80 millió dollárral csökkenti éves vámterheinket. Nem szólva a közvetett, struktúrajavító hatásokról. Nem hiszem, hogy múlt év közepén bárki is gondolt vol­na ilyen gyorsaságra a kereskedelmi és ke­reskedelempolitikai korlátok — egyébként 1995-ig tervezett — lebontásában. E tekin­tetben tehát aligha lehet helytálló a népme­séből származó idézet. Az igényeinket illetően a magyar kor­mány a 24-eknek küldött 80 oldalas memo­randumában elég konkrétan ecsetelte, mi­lyen területeken és formákban számít a fej­lett nyugati világ segítségére. Ennek alap­ján mérték, mérik fel az egyes országok, mi­re mennyit tudnak, akarnak áldozni. És itt valóban gyakran magunk sem tudjuk, hogy például az amerikaiak, a japánok stb. által felajánlott összegek a 24-ek listájába érten­dők, vagy azon felül. Az 1989. december végi brüsszeli üléssel lezárult az egyeztető szakasz. Huszonhárom fős csapatot hoztak létre, melynek tisztáznia kell, mekkora ösz­­szeget, milyen formában és mire fordíta­nak. Ennek megfelelően Magyarországon is létrehozunk egy tárcaközi bizottságot. Nem a szokásos pénzosztogató intézmény jele­nik meg az újabb tárcaközi bizottsággal? ► Az említett bizottságban 12, a fejlett or­szágokkal kiépített kapcsolatokban érintett intézmény, minisztérium képviselői vesz­nek részt. Feladata kettős: egyrészt a már említett 23 fős EK-beli csapattal működik együtt, leltárt készít a felajánlott hitelekről, segélyekről, másrészt e grémium feltérképe­zi itthon azokat a prioritásokat, fejlesztési elképzeléseket, amelyekre a nyugati világ hajlandó pénzt áldozni bilaterális vagy multilaterális alapon. Utóbbi szempontból az álláspontok nem egyformák, egyes or­szágok a kétoldalú, mások a többoldalú se­gítségnyújtást részesítik előnyben. Szó sincs tehát arról, hogy a tárcaközi bi­zottság mások feladatát átvéve, valamiféle pénzosztogató szerepkört töltene be. Amit tehet: megpróbálja koordinálni a tárcák ez­zel kapcsolatos munkáját és a 24-ekkel való együttműködést. És hogyan fog működni ez a bizottság? ► Mint említettem, egy sor nyitott kérdés van a számba jöhető pénzek jellegéről, azaz nem tudni, mit adnak segélyként, mit adnak hitelként, mit adnak bizonyos célhoz kötötten, mit adnak szabadon felhasznál­ható hitelként. Sőt gyakran azt sem tudni, a felajánlott összegek hogyan oszlanak meg Magyarország és Lengyelország között. Biztosnak látszik viszont, hogy három terü­leten, az oktatásban, a környezetvédelem­ben és a­ vállalkozásélénkítésben nemcsak hitelre, hanem segélyre, támogatásra is szá­míthatunk. Az­oK-nak például erre kiépült szervezete van, ilyen célra 300 millió dol­lárt ajánlott fel. Az oktatás, a környezetvé­delem, a vállalkozás pedig nem tárcákat, hanem funkciókat érint a gazdaság külön­böző területein. Úgy gondoljuk, éppen a sokrétű kapcsolódások miatt albizottságo­kat hozunk létre, az oktatási ügyeket az Ok­tatásügyi Minisztérium fogja koordinálni. És itt nemcsak tanulók és tanárok cseréjé­ről van szó, hanem az egész — beleértve a szakember-, a menedzserképzési rendszer­ről, idehaza és külföldön. Hasonlóképpen a környezetvédelem sem csak a Környezet­­védelmi Minisztérium dolga, környezeti ár­talmak iparban, mezőgazdaságban egy­aránt előfordulnak. Méginkább érvényes az ágazatokon túlnyúló kapcsolatrendszer a vállalkozásra. Tulajdonképpen a negyedik együttműködési terület, az élelmiszer-gaz­daság az, ahol viszonylag jól elkülönül a MÉM feladatköre. Nyugati pénzeket eddig is szép összegben hasz­náltunk fel — nem gazdaságfejlesztési célokra. Vajon az Önök bizottsága mitől fog a korábbi ha­sonló szervezeteknél hatékonyabban működni? ► Említettem, hogy a tárcaközi bizottság­nak nem feladata a fejlesztési célok rangso­rolása, a legkedvezőbbek kiválasztása. A nyugati világ akkor hajlandó hitelt nyúj­tani, ha megfelelő, számukra elfogadható projektumokat tudunk felvonultatni. Ilye­neket pedig nem szabad — de nem is lehet — minisztériumokban, hivatalokban kita­lálni. A mi feladatunk az értelmes javasla­tok begyűjtése, akár a szocialista exportka­pacitások nyugati piacra való átállításához, akár új vállalkozásokhoz, akár a háttéripar, akár a képzési rendszer fejlesztéséhez szük­séges pénzekről van szó. A javaslatokat el­juttatjuk Brüsszelbe, ahol ezeket szembesí­tik az egyes országokban elképzelt célok­kal. Egyébként eddig az EK-n belül sem volt erre szervezet, a 23 tagú csapattal most jött létre. Igaz, eddig az ígéretekből sem na­gyon folyt be pénz. A tárcaközi bizottság tehát kormányzati szinten koordinálja a feladatokat és tartja a kapcsolatot az EK szervezetével. Persze munkája során a mi­nisztériumokra, érdek-képviseleti szerveze­tekre kell támaszkodnia. De az ilyen bizottságok eddig is így működtek és meglehetősen messze kerültek az üzleti élettől.­­ Nekünk nem üzletet kell kötnünk, ha­nem az üzletkötés feltételeit kell megterem­tenünk. Tehát a 24 ország által felkínált tá­mogatáshoz a kedvező fogadási feltételeket próbáljuk kialakítani. Ha tehát mondjuk adott összegű hitelt kaptunk, a hitelnyújtás a bank feladata. Bankszerű eszközökkel és a kritériumok alapján dönt, hogy a legked­vezőbb ajánlatot tevők jussanak kölcsön­höz. Vagy ha kialakítottunk egy alapot a vállalkozásra, azt pályázat alapján használ­ják fel megfelelő pályázók között. Sokféle forma képzelhető el, a lényeg, hogy bürok­ratikus úton ne kössük meg sem a külföldi hitelezők, sem a hazai felhasználók kezét. BECSKY RÓBERT 1990. január 4. VILÁG­PIACI Árak és ÁRFOLYAMOK A legfontosabb valuták és néhány tucat nyersanyag napi tőzsdei jegyzése, további fontos termékek világpiaci árai. Az utolsó két hónap átlagos világpiaci árai és árfolyamai. Megjelenik minden munkanapon. Információ és megrendelés: Lovas Ede Telefon: 118-6585 Levélcím: KOPINT DATORG 1389 Budapest, Pf. 133.

Next