Figyelő, 1990. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-04 / 1. szám
4 KÍVÁNCSI A VILÁGBANK (Folytatás az I. oldalról.) Végül pedig három olyan tétel, amelyek dotációja nem gyengíti, hanem erősíti a jövedelemszóródás differenciáló hatását (a távfűtés, a feldolgozottabb tejtermékek, továbbá a mozi és a színház). E támogatásokból a legalacsonyabb jövedelműek — csekély fogyasztásuk révén — az átlagosan még kisebb hányadban részesednek, mint a jövedelemből. A grafikon szemléletesen ábrázolja, hogy a felsorolt dotációk arányai a két szélső jövedelmű népességtizedben egymás fordított tükörképét mutatják. Ugyanakkor míg a legmagasabb jövedelmű népességtizedre jutó 15 milliárdos dotáció e háztartásoknál 7,9 százalékos többletet jelent 190 milliárd forintos jövedelemtömegük mellett, addig a legalacsonyabb jövedelmű népességtizednél 43 milliárd forintos jövedelem mellett létezik a körülbelül 9 milliárdos dotáció és így ez több, mint 20 százalékos jövedelemkiegészítés. Megjegyzendő, hogy a KSH e vizsgálataaktív háztartásoknál viszont csak 12,2 százalékos ez az arány. E különbségek részben a lakással kapcsolatos dotációk különbségeiből következnek (az inaktívaknál ennek a jelentősége kisebb, az aktív háztartások, köztük is főleg a három- és többgyermekesek körében nagyobb), részben a városra jellemző dotációkból (lakbérek, helyi közlekedés, távfűtés) erednek, részben pedig az egyes kisebb tételek eltérő jellegzetességei is szerepet játszanak. Ezek az arányok még mindig olyan átlagok, amelyek százezres nagyságrendű tömegekre vonatkoznak. A valóságos háztartások által élvezett valóságos támogatások persze a bemutatott átlagokat jócskán meghaladóan szóródnak. Következik ez abból, hogy a leginkább támogatott tételek a háztartásoknak csak egy viszonylag szűk körében jelennek meg. A lakásépítés, illetve -vásárlás szociálpolitikai kedvezményei például egy-egy évben a háztartások töredékét érintik, így hatásuk az érintetteknél az átlagnak sokszorosa, a többieknél pedig semmi. Emellett olyan kor nemcsak jövedelmi tizedeket, hanem huszadokat (5 százalékokat) is bemutat, s ez utóbbi szerint a legalacsonyabb jövedelmű félmillió személynél átlagosan 21,9, a legmagasabb jövedelmi félmilliónál pedig 7,3 százalék a dotáció nagysága a jövedelemhez mérve. Olyan más vetületek, mint a háztartás gazdasági aktivitása (aktív, illetve nyugdíjas háztartások), a lakóhely, a családszerkezet szintén jelentősek a dotációk elosztásáénak egyenlőtlensége szempontjából. A legkisebb jövedelmű félmillió személy 21,9 százalékos dotációarányán belül például a városi aktív háztartásoknál 30, a községi isnagy jelentőségű tételek, mint a lakáshitel, a szilárd fűtőanyagok, a lakbér, a helyi közlekedés dotációja is csak a családok harmadát-felét érintik. Hogy helyenként és családonként valójában mennyi is a dotáció, az azon múlik, hogy a szóban forgó háztartásban hány, milyen és mekkora dotáció összegeződik. Természetesen nincs olyan pénzügyi rendszer, amely háztartásonként tudna elszámolni a dotációkkal. Ezek jövőbeni kezelésénél, s esetleges megszüntetésük kompenzálásánál változatlanul a nagy szóródással kell számolni. KAJIH GÁSPÁR-DR. ZAFÍR MIHÁLY 1988 1989 Milliárd Jövede- Milliárd Jövedeforint sem,100% forint sem,100% Lakbér 11,2 1,40 8,6 0,92 Szilárd fűtőanyag, távfűtés 20,6 2,57 21,7 2,33 Víz, csatorna 7,2 0,90 8,7 0,92 Tej, tejtermék 4,8 0,61 4,8 0,53 Helyi és távolsági közlekedés 13,6 1,70 13,1 1,41 Tankönyv, mozi, színház 1,9 0,24 2,2 0,24 Folyó fogyasztáshoz összesen 59,3 7,42 59,1 6,35 Lakáshitel 32,8 4,10 45,0 4,84 Lakás szociálpolitikai kedvezmény 8,00 1,00 12,0 1,29 Lakásberuházáshoz összesen 40,8 5,10 57,0 6,13 Lakossági támogatások összesen 100,1 12,52 116,1 12,48 A Tatabányai Bányák Vállalat megvételre felajánlja az alábbi gépeket és berendezéseket: FM 36/700-as típusú harántgyalu, állványos csiszológép, egyetemes köszörű, MOA—503-as típusú mozgóállvány. MB—2-es típusú, univerzális másolóberendezés. DFG—3002-es típusú, 3 tonnás dízeltargonca, DV—1733-as típusú, 3,2 tonnás dízeltargonca. 4045 H típusú (szovjet), 5 tonnás, benzinüzemű targonca. GFS —12,5-ös típusú, komplett, vízfüggönyös festékszóró fülke, AHE—250-es típusú hegesztő dinamó, HEGA CO2 típusú védőgázos hegesztőberendezés. SCFI 450-es típusú hegesztő transzformátor. Poliózon típusú ózonfejlesztő berendezés. FA-Blok típusú (lengyel) autódaru. 25 m-es max gépkinyúlással és max. 25 t teheremeléssel Érdeklődni lehet a (34)-16-222-es vagy a (34)-11-222-es 16-70-es melléken, 7 és 9 óra között. Külföldi segítség MIRE FORDÍTJÁK? Alig múlik el nap anélkül, hogy ne hallanánk híreket ilyen vagy olyan hitelről, fejlesztési támogatásról, segélyről, melyet ez vagy az az ország ajánlott fel Magyarországnak. Nehéz nyomon követni, hogy ezek az ígéretek az OECD 24 országának — ezen belül az Európai Közösségnek — a közös akciói vagy azon felüli ajánlatok. Nagyon különböző jellegű segítségről — pontosabban annak szándékáról — van szó, hiszen más a projekthez kapcsolódó támogatás, az áruhitel és a szabadon felhasználható bankkölcsön. A Minisztertanács nemrég döntött az e munkák hazai összehangolását szolgáló tárcaközi bizottság létrehozásáról. A bizottság vezetőjét, Fazakas Szabolcs miniszterhelyettest, a Nemzetközi Kapcsolatok Titkárságának vezetőjét kérdezte munkatársunk az új testület feladatköréről. Úgy tűnik, egyfajta róka fogta csuka, csuka fogta róka helyzet alakult ki. A segíteni akaró országok konkrét programokat várnak Magyarországtól, utóbbi viszont a várható összeg ismerete nélkül nehezen tud ilyeneket prezentálni. ► A Nyugat által felajánlott kedvezmények különböző típusúak. Az EK múlt év decemberi határozata a mennyiségi korlátozások felszámolásáról, a vámok és a mezőgazdasági termékeket sújtó lefölözések mérsékléséről 1990. január 1-jével legkevesebb 60—80 millió dollárral csökkenti éves vámterheinket. Nem szólva a közvetett, struktúrajavító hatásokról. Nem hiszem, hogy múlt év közepén bárki is gondolt volna ilyen gyorsaságra a kereskedelmi és kereskedelempolitikai korlátok — egyébként 1995-ig tervezett — lebontásában. E tekintetben tehát aligha lehet helytálló a népmeséből származó idézet. Az igényeinket illetően a magyar kormány a 24-eknek küldött 80 oldalas memorandumában elég konkrétan ecsetelte, milyen területeken és formákban számít a fejlett nyugati világ segítségére. Ennek alapján mérték, mérik fel az egyes országok, mire mennyit tudnak, akarnak áldozni. És itt valóban gyakran magunk sem tudjuk, hogy például az amerikaiak, a japánok stb. által felajánlott összegek a 24-ek listájába értendők, vagy azon felül. Az 1989. december végi brüsszeli üléssel lezárult az egyeztető szakasz. Huszonhárom fős csapatot hoztak létre, melynek tisztáznia kell, mekkora öszszeget, milyen formában és mire fordítanak. Ennek megfelelően Magyarországon is létrehozunk egy tárcaközi bizottságot. Nem a szokásos pénzosztogató intézmény jelenik meg az újabb tárcaközi bizottsággal? ► Az említett bizottságban 12, a fejlett országokkal kiépített kapcsolatokban érintett intézmény, minisztérium képviselői vesznek részt. Feladata kettős: egyrészt a már említett 23 fős EK-beli csapattal működik együtt, leltárt készít a felajánlott hitelekről, segélyekről, másrészt e grémium feltérképezi itthon azokat a prioritásokat, fejlesztési elképzeléseket, amelyekre a nyugati világ hajlandó pénzt áldozni bilaterális vagy multilaterális alapon. Utóbbi szempontból az álláspontok nem egyformák, egyes országok a kétoldalú, mások a többoldalú segítségnyújtást részesítik előnyben. Szó sincs tehát arról, hogy a tárcaközi bizottság mások feladatát átvéve, valamiféle pénzosztogató szerepkört töltene be. Amit tehet: megpróbálja koordinálni a tárcák ezzel kapcsolatos munkáját és a 24-ekkel való együttműködést. És hogyan fog működni ez a bizottság? ► Mint említettem, egy sor nyitott kérdés van a számba jöhető pénzek jellegéről, azaz nem tudni, mit adnak segélyként, mit adnak hitelként, mit adnak bizonyos célhoz kötötten, mit adnak szabadon felhasználható hitelként. Sőt gyakran azt sem tudni, a felajánlott összegek hogyan oszlanak meg Magyarország és Lengyelország között. Biztosnak látszik viszont, hogy három területen, az oktatásban, a környezetvédelemben és a vállalkozásélénkítésben nemcsak hitelre, hanem segélyre, támogatásra is számíthatunk. AzoK-nak például erre kiépült szervezete van, ilyen célra 300 millió dollárt ajánlott fel. Az oktatás, a környezetvédelem, a vállalkozás pedig nem tárcákat, hanem funkciókat érint a gazdaság különböző területein. Úgy gondoljuk, éppen a sokrétű kapcsolódások miatt albizottságokat hozunk létre, az oktatási ügyeket az Oktatásügyi Minisztérium fogja koordinálni. És itt nemcsak tanulók és tanárok cseréjéről van szó, hanem az egész — beleértve a szakember-, a menedzserképzési rendszerről, idehaza és külföldön. Hasonlóképpen a környezetvédelem sem csak a Környezetvédelmi Minisztérium dolga, környezeti ártalmak iparban, mezőgazdaságban egyaránt előfordulnak. Méginkább érvényes az ágazatokon túlnyúló kapcsolatrendszer a vállalkozásra. Tulajdonképpen a negyedik együttműködési terület, az élelmiszer-gazdaság az, ahol viszonylag jól elkülönül a MÉM feladatköre. Nyugati pénzeket eddig is szép összegben használtunk fel — nem gazdaságfejlesztési célokra. Vajon az Önök bizottsága mitől fog a korábbi hasonló szervezeteknél hatékonyabban működni? ► Említettem, hogy a tárcaközi bizottságnak nem feladata a fejlesztési célok rangsorolása, a legkedvezőbbek kiválasztása. A nyugati világ akkor hajlandó hitelt nyújtani, ha megfelelő, számukra elfogadható projektumokat tudunk felvonultatni. Ilyeneket pedig nem szabad — de nem is lehet — minisztériumokban, hivatalokban kitalálni. A mi feladatunk az értelmes javaslatok begyűjtése, akár a szocialista exportkapacitások nyugati piacra való átállításához, akár új vállalkozásokhoz, akár a háttéripar, akár a képzési rendszer fejlesztéséhez szükséges pénzekről van szó. A javaslatokat eljuttatjuk Brüsszelbe, ahol ezeket szembesítik az egyes országokban elképzelt célokkal. Egyébként eddig az EK-n belül sem volt erre szervezet, a 23 tagú csapattal most jött létre. Igaz, eddig az ígéretekből sem nagyon folyt be pénz. A tárcaközi bizottság tehát kormányzati szinten koordinálja a feladatokat és tartja a kapcsolatot az EK szervezetével. Persze munkája során a minisztériumokra, érdek-képviseleti szervezetekre kell támaszkodnia. De az ilyen bizottságok eddig is így működtek és meglehetősen messze kerültek az üzleti élettől. Nekünk nem üzletet kell kötnünk, hanem az üzletkötés feltételeit kell megteremtenünk. Tehát a 24 ország által felkínált támogatáshoz a kedvező fogadási feltételeket próbáljuk kialakítani. Ha tehát mondjuk adott összegű hitelt kaptunk, a hitelnyújtás a bank feladata. Bankszerű eszközökkel és a kritériumok alapján dönt, hogy a legkedvezőbb ajánlatot tevők jussanak kölcsönhöz. Vagy ha kialakítottunk egy alapot a vállalkozásra, azt pályázat alapján használják fel megfelelő pályázók között. Sokféle forma képzelhető el, a lényeg, hogy bürokratikus úton ne kössük meg sem a külföldi hitelezők, sem a hazai felhasználók kezét. BECSKY RÓBERT 1990. január 4. VILÁGPIACI Árak és ÁRFOLYAMOK A legfontosabb valuták és néhány tucat nyersanyag napi tőzsdei jegyzése, további fontos termékek világpiaci árai. Az utolsó két hónap átlagos világpiaci árai és árfolyamai. Megjelenik minden munkanapon. Információ és megrendelés: Lovas Ede Telefon: 118-6585 Levélcím: KOPINT DATORG 1389 Budapest, Pf. 133.