Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)
1835-05-23 / 13. szám
89 F i l l é r t á r. ausztriai gyalogság két ütközetben kettős lineák megell ásott az erőség tárgyai alatt, a’ lovasság és 7 batalion gyalogság Alovartól vezéreltetve a’ würtembergi gyalogsággal a’ bal szárnyat képezte. A’ törökök táborukból előnyomultak és szokásuk szerint rendetlenül besánczolták magokat a’ császáriakkal szemközt. A’ würtembergi herczeg hat lovagcsapattal a’ jantsárokra rohant ,s azokat változó megtámadások után visszanyomta. Rettenetes tüzelés mindkét részről. Hasonló sors éri a’ spáhikat is, kiket Pálffy rövid csata után futásra küzd. De a’ gyalogságnál, melly a’ lineákbéli előnyomuláskor, a’’ törökök’ közelléte miatt, mint kellett volna ki nem fejlődhetett, rendetlenség támadott. Ezt az ellenség használván, az ausztriai gyalogságot második lineája mögé nyomta vissza; de az ausztriai lovasság által elzárt török lovasság azt munkálatlan nézte, elő nem nyomulhatván. A’ jancsárok azonban vigyázatlan előrohanásukkal megnyiták szárnyukat; ekkor Pálffy négy lovagcsapattal beléjök vágtatván szörnyű vérontást okoz, és azon szempillanatban Würtemberg és Löffelholz nehéz lovagjaikkal az ellenség’ bal szárnyára rohannak. Az alatt a’ fűtő ausztriai gyalogság, a’ vár’ álgyaitól védetvén, ismét ütközet - rendbe áll ’s előnyomul; ellenben a’ törökök, kik sok de nehéz álgyuik közűl csak három battériát tudtak felállítni, zavarba jönnek és sánczaik megé szaladnak, mellyek azonban oly tervetlenül ásattak, hogy megveretetésök itt teljesön, ’s a’ kétségbeesés csak legrendetlenebb futásban találtat menedéket a’ barbarusokkal. De Haly, a’ hadnak ugy vélt oka, ’s a’jancsárok’ híres agája. Mehetned,, nem kívánnak e’ napon túlélni; kevés bajnokoktól támogatva sarkantyúzzák lovaikat ’s belévetikmagokat a’ császári csapatok’ közepébe, már nem diadalért hanem dicső halálért harczolván; tiz basák elesnek velök az ausztriai tábor’ sánczai előtt. — Pálffy Karloviczig űzé a’ futó ellenséget. Húszezer ozmán lelketlen fekvék a’ csatamezőn, mintegy tízezer elnyeleték a’ Száva’ hullámai által; fogoly csak kevés valt. Ellenben a’ hadi pénztár öt millió forintas, tömérdek mennyiségű élelem , kétezer teve, ötvenezer sátor számtalan drágaságokkal, 170 darab nehéz álgyu, 149 zászló és öt lófark zsákmánnyá lön a’ győzőknek; de a’ minden nemtelen érzésen és szenvedélyen felüli herezeg Eugen semmivel sem vala gazdagabb az ütközet után mint annak előtte, csak hogy uj babér koronázá tábornok-palozáját; ’s ezzel megelégedék a’ nagy hős, Haly’ sátorában irta győzedelmi tudósítását. Midőn öt órai zaj és vérontás után csendesség uralkodék a’ csatamezőn , összehivá az istenfélő hős a’ herczegeket és vezéreket a’ nagyvezér’ pompás sátorába , hogy ünnepélyesen adjanak hálát ’s imádják a’ győzedelmek’ urát ’s osztogatóját, kinek csak gyenge eszközéül szokta magát tekinteni. Még ezen táborozás alatt kelle Temesvárnak ’s az egész temesi banátnak ki ragadtatnia a’ török hatalom alól ’s a’ magyar koronához csatoltatnia; így álla világosan a’ nagy férjfiu’ lelke előtt, ’s így is jön. Üvegfestés. Közönségesen tudva van, hogy az üvegfestés, melly a’ régi görögöknél annyira virágzott, később elhagyatott, és azért sokan azt hitték, hogy ezen művészeti ág egészen elveszett. Fő czélja ennek az valt régenten , hogy a’ templomok’ ablakai festett üvegtáblákkal látassanak el, ’s így bizonyos sajátságos jámbor érzelmet ébresztő szürkület okoztassék az egyházban. E’ végre ásványi színek, vagy finomul megtört színes üveg használtatott, melly anyagok olvasztó kemenezében égettettek be az üvegtáblába. Nagy érdemeket szerzett magának a’ mívészet’ ezen ágában Dürer Albrecht, utána nehány angol, franczia ’s német tűnt ki, jelesen: Jervaise. — Geoffreival, ki Londonban egy szenvedő Krisztust nagy szorgalommal festett volt üvegre. Úgy látszik újra elhanyatlott e’ mivészég, ’s talán innen van, hogy a’ festékvegyíték’ titka elveszettnek gondoltatott. Azonban épen nem úgy van, mert Baumgaertner és Köthgasser, kiknek a’ laxenburgi leventavárban oly sok szép míveiket láthatni, mutatják , hogy aljasodott ugyan e’ mívészet, de még mindenkor voltak mesterei. Mostanában ismét kivonatott a’ feledékenységből az üvegfestés, mert a’ bécsi casinóban egy ilyen nembeli festés létetett ki mutatványul, mellytől a’ köztetszés meg nem tagadtathatik. A’ boroszlói professor Höcker, hajdani nevendéke a’ bécsi akadémiának ’s kiről már Göthe is dicsérettel emlékezik „Mívészet és régiség“ czímű munkájában, egy madonnát festett üvegre az alvó gyermek Jézussal, ’s oly szerencsésen sikerült ez neki, a’ mint csak valóban ritka talentomtól várhatni. E’ jeles mír a’ régibb olasz oskola’ stylusában vagyon készülve. A’ fő alak’ fejének jelentősége csudálatosan egy velítetik asszonyi szelídséggel ’s égi dicsőüléssel , melly az átlátszó üvegen még inkább meglep, úgy hogy senki sem nézheti benyomás nélkül. -