Film Színház Irodalom, 1943. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1943-02-26 / 9. szám

MIT FŐZNEK A SZÍNHÁZAK KONYHÁIN? A budapesti magánszínházak most kapták meg három évre a színházi koncessziókat. (Eddig mindig csak egy évre adták ki az engedélyeket.) Ebből az alkalomból felkerestük a magánszín­házak igazgatóit: nyilatkozzanak terveikről * egyúttal vessenek egy kis visszapillantást is az idei szezonra. A hat magánszínház igazgatóinak válasza a következő: HARSÁN'VI ZSOLT: A Vígszínháznak nines programja a gok siker miatt... PÜNKÖSTI ANDOR: Az Irodalom az ntoásó években túlságosan differenciálódott... BANKY ELEMÉR: Minden műfajból a legjobbat szeretnénk... A »Jakyak« két felvonása alatt sikerült Harsányt Zsolttal néháűiy percig beszél­nünk. — Mondjon valamit igazgató úr a pro. graimróL — Program t Nincs. — Nincs programi! — Nincs. Nem tudom a következő idő- szakban mi lesz, csak egy bizonyos, hogy a bérlőkkel szemben kötelező darabokat le­játszottak és — ez egyben az egyetlen fix pontja a következő időszaknak — egy operett is sorra fog kerülni. Reméljük, hogy a Pesti Színház, lián Németh Johanna •színművét is be tud­juk mutatni. — Mi az oka, hogy ennyire bizonytalan a legközelebbi jövő? — Tele vagyunk sikerrel. — Mivel indul a következő évad? — Az őszi szezon első darabja való­színűleg Hőnyi Adorján Erzsébet ki- rtálynéról írt színműve lesz. melynek egyelőre »Fekete liliom« a címe. Utána vagy esetleg Bónyi darabja előtt mutatjuk be báró Wesselényi Miklós művét, mely­nek ideiglenes címe: *A hajó elindul.« Nemrég kaptuk meg Henry de Monthe- land »La Reime Morte« (A halott királyné) című darabját és Giono színpadi müvét. — Az író szemlével milyen volt a Víg­színház eddigi programja? — Kétségtelen, hogy ha visszatekintek, meg kell Állapítanom, hogy eddig három olyan sikerünk volt, amilyenből egy is teljesen kielégítő. Ez a három siker Bour- det: »Esküvő«, Bókay: »Az utód« és Illés: »Méreg« című darabja volt. A Madách Színház igazgatói irodájáiban kerestük fel Pünköeti Andort, hogy el­beszélgessünk vele a jövő szezon program­járól és az idei évad tanulságairóL — Nem a magam dicséretére, de a ma­gyar közönség díeséh-etére mondom — kezdi nyilatkozatát — hogy megértették tiszta irodalmi törekvéseimet és a közönség mel- lémállt. Ezzel lehetővé vált számomra, hogy a Madách Színházat továbbra is abba az irányba vezessem, amelyen eddig is haladtam. — Lesz még idén bemutató? — Lehet, nem tu­dom. A Moliére-dara- boknak olyan nagy a sikere, hogy egészen kiszámíthatatlan, mi­kor kerülhet sor új darabra. — Miben látja a siker titkát? — Az utóbbi évek­ben az irodalom túl­ságosan differenciá­lódott. Az írók nem tudnak a közönség minden rétegének ele. get nyújtani darabjaikban, csak egy kisebb réteget érdekel egy-egy színdarab meséje, problémája. A régiek, az igazi klasszi­kusok mindenki számára szóltak, álta­lános érdekű problémákat tárgyaltak, igy természetes, nemcsak a kiválasztottakat érdekli színdarabjuk. — Első bemutatóm a »Hamlet« lesz. címszerepben Várkonyi Zoltánnal. — És a »Hamlet« után? — A »Rosmereholm« bemutatójára ké­szülök és hogy azután mi lesz. azt még nem tudom. Igen sok darabot fogadtunk el, kitűnő irók munkáit, de hogy milyen sorrendben kerülnek színre, arról még nem tudok nyilatkózni. Báuky Elemér, a Magyar Színház igaz­gatója így nyilatkozik: — Sajnos nem vagyok egészen illetékes arra, hogy a színház jövő esztendei pro­gramjáról beszéljek, ugyanis én a színház gazdasági igazgatója vagyok, a művészeti rész, így tehát a darabok összeállítása, a műsorrend Róbert bátyám feladata, ö azon­ban most katonai szolgálatot teljesít, a mű­sor teljes összeállítására a napokban kerül sor, amikor is valószínűleg hazaérkezik szabadságra. Annyit elárulhatok, hogy jóné- háuy. kitűnő darab fekszik raktáron, mo­dern darabok, klasszi­kusok. A színház pro­gramja mindig az volt, hogy jó előadás keretében jó darabot adjon és ez a pro­gram a jövőben som változik. A távol-jövő helyett szívesebben be­szélek a közeljövőről, hamarosan bemuta­tásra kerül Fedők Sári és Buday Dénes »Táboruokné« című darabja. A főszerepet Pedált Sári játssza, mellette Simor Erzsi. A lendületes, kedves darab, amelynek próbái máris nagy gőzzel folynak, egész biztosan nagy sikedt arat majd, hisz oly nagy lelke­sedéssel és szeretettel készülünk bemutató­jára és Fedák annyira szívvel-lélekkel dol­gozik érte, hogy ismét annak a bizonyos »Zsazsa-sikernek« kell kirobbannia. — Különben elvünk az, hogy nyilatkoza­tok helyett inkább cselekedjünk. Tisztában vagyunk az Uj Magyar Színház feladatával és ebben a szellemben dolgozunk tovább... így szeretnénk a jövőben is: minden mű­fajból a legjobbat... VASZARY JANOS: Elsősorban magyar szerzőket akarok Bzínrehozni... Vaszary Jánossal az »Egy nap a világ« előadása előtt Miiráti Lili öltözőjében beszélgettünk. A népszerű színigazgató az elmúlt szezón tanulságát és jövő terveit az alábbi néhány mondatban közölte velúnik: — Minthogy: 1. a közönség szereti a szín­házat, 2. méginkább szereti a jó darabot, 3. legesleginkább pedig azt szereti, ha a jó darabokat jó színészek adják elő, ennél­fogva e három dologból az következik logi­kusan, hogy jövőre úgy iparkodom jó szín. házat csinálni, hogy lehetőleg jó darabokat adok kitűnő színészekkel. — Mégis — faggatjuk — mondja el, hogy mit s ki vei fog előadni a jövő szezónban? Vaszary úr Vasza- ryné őnagyságára néz, mintha csak tőle akarná megkérdezni hogy elmondjon-e egyet-mást. — Több lekötni da­rabom van. így pél­dául Michel Burán »Barbara« és Paul (léraldy »Duo« című darabja. De természe­tesen több magyar szerző műve is szerepel a tea-veimben. Elsősorban őket szeretném szimehozni, azt hiszem, ezt mondanom sem kell. Itt közbeszól Muráti: — Egyről tudok. Élénken emlékszem még a Film Színház Irodalomban meg­jelent interjúra, amely szerint Vaszary János nászajándékul egy »Soha többé ..,« című darabot irt feleségének ... — Igen. ez igaz, — bólint Vaszary — a darab meg is van. De hogy egy darab, még ha nászajándék is, mikor kerül színre, az rengeteg körülménytől függ. Nem is részletezem, hogy mi mindentől, ezt köny- nyen elképzelheti akárki, aki egy kicsit is konyít szinházpolitikához. FÉNYES SZABOLCS: Nem pihenünk habárainkon... Fényes Szabolcs éjjel-nappal dolgozik, komponál, igazgat, filmzenét ír. Fekete­kávé mellett folytatunk vele villámbeszél­getést az operettszínházi tervekről és arról, hogy mire kötelez a kétszázon túli széria, a »Mária főhadnagy« legendás és a budapesti színházak sikertörténetében sem túl gyakori sikere. — Nem pihenünk babérainkon — mondta Fényes Szabolcs — hanem továbbdolgo­zunk, mert a siker sok mindenre kötelez. Egy hatalmas arányú előadást tervezek. Tartani akarjuk a vonalat, sőt fokozni szerelnénk az eredményeket. Nem akarunk eltérni a nagyoperett stílusától. Uj dara­bunknak vEgy boldog pesti nyárs a címe. Mondhatom, hogy eddigi zeneszerzői pá­lyátnon még nem ta­lálkoztam ilyen nehéz könyvvel, mert zenei­leg olyan nagy fel- adatot ró a szerzőkre. szinpadtech nikailag olyan problémákat- ad a tervezőnek, hogy a legleelegnagyobb fá­radsággal lehet csak megoldani. Van pél­dául benne egy rész. amely az ösbudavár három terén játszódik le egyszerre s egy keringő éneke és tánca alatt mind a három díszletben játszanak a művészek. — Miit tervez még? — A jövő szezonban operettet iratunk Pékár Gyula »Mezítlábas grófnő« című el­beszéléséből. előadjuk Szilágyi László »Fekete pillangó« című posthumn« darab­ját és színréhozunk egy zenés vígjátékot, amelynek Sándor Jenő a zeneszerzője. Uj darabunkban egyébként új. fiatal bon- vivánnal próbálkozunk, vitéz Gozmány Györggyel, aki Csikós Rózsinak lesz a pa.rtuere. A darabnak Honthy Hanna a primadonnája és a férfitőszerepet Csortos Gyula játssza. SZÜLE MIHÁLY: Csak egyetlen olyan darabot szeretnék ki­fogni, mint a »Mária főhadnagy«... Szüle Mihály, a Vidám Színház igazga­tója a következőket mondja jövőévi szezonjáról: — Az első két szezóuunkból szerzett tapasztala tokát levonva: a harmadik sze­zónban főleg kis kamaradarabokat szeret nék játszani. Kevés szereplővel, lialk és finom kis dolgokat. A színház ugyanis olyan kicsi, hogy alkalmas egészen külön­leges játékstílus kifejIesztósére. A «zozón első darabja valószínűleg Bihari Nándor iVarjúfészekt című színműve lesz, fő­szerepre Rózsahegyi Kálmánt szeretném megkapni, a másodikat Theo hingen, a kiváló német komikus írta, címe hevenyé* szett fordításban: »Leány a. kirakatban.« Zenéjét Hegedűs Ta­más szerezte. Fejes Teri és Latabúr Ár­pád fogják játszani a főszerepet. Azután én magam is írtam egy könnyű kis vígjátékot, elárulom, ' hogy tu­lajdonképpen kulcs­darab, egy nagy mű­vész ujtolsó fellángo­lásáról szól, címe: »Rómeó és Piroska«, a főszerepet Turay Ida fogja játszani. Tárgyalásban vagyok Lápczy Margittal, aki lefordította néhány nagy olasz író kis kamaradarabját, ezek között van egy ismeretlen Piraniello-darab, szellemes, friss, lendületes vígjáték. Őszintén meg­vallva, sokkal több darab nincs is felvéve a műsorrendbe, hiszen a színház kicsi és ha egy kis szerencsém van, hét-három darabbal végigjátszhatom az egész szezónt. Szüle Mihály álmodozó arccal néz maga elé és csendesen mondja: — Csak egyetlen olyan sikert szeretnék kifogni, amilyen a »Mára főhadnagy« volt, akkor három szezonra nyugodtan el­vethetném a darabgondokat ...

Next

/
Thumbnails
Contents