Film Színház Muzsika, 1961. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-06 / 1. szám
LISZT-BBHTdKtu 4 A A4 január elsején, NMI Szabolcsi Bence veje a nagyvilág zenekedvelő publikuma is. Épp ez, az örvendetes nemzetközi nyilvánosság, fokozott felelősséget ró az ünnepségsorozat szervezőire, rendezőire, minden művészre. A világ ránk figyel majd három héten át — újból meg újból vizsgáznunk kell a nemzetközi zenei közvélemény ítélőszéke előtt. Nemzetközi Liszt—Bartók-zongoraverseny, csodálatosnak ígérkező hangversenyek sora, tudományos konferencia, magyar zenetörténeti kiállítás, ünnepi operaelőadások és különleges érdekességű rádiókoncertek: ezek lesznek az idei Budapesti Zenei Hetek főbb eseményei (mindehhez néhány tudományos és ismeretterjesztő könyv kiadását, ismeretlen Bartók-művek kottájának megjelenését kell még hozzátennünk). Az események jelentőségéről szólva, fel kell sorolnunk néhány nevet — korántsem a teljes szereplőlistát! A nemzetközi zongoraverseny zsűrijének külföldi tagjaiból Nadia Boulanger-t (Franciaország), Kabos Ilonkát (Anglia), Szvjatoszlav Richtert (Szovjetunió), Sándor Györgyöt (Egyesült Államok), Carlo Zecchit és Guidó Agostit (Olaszország) és Földes Andort (Német Szövetségi Köztársaság) említjük. A koncertek karmesterei közül emeljük ki Ernest Amselmet, John Barbirolli, Ferencsik János, Kórody András, Lehel György és Jevgenyij Mravinszkij nevét — a szólisták sorából Fischer Anniét, Sándor Györgyöt, Földes Andort, Kovács Dénest és Bacher Mihályt említjük. Ez jön hozzánk a német Amadeuskvartett is, továbbá a Leningrádi Filharmonikusok Zenekara. Miért e felsorolás? Azért csupán, mert e névsor azt jelzi, hogy Liszt és Bartók: az egész világ ügye. S egyben azt is, hogy a Budapesti Zenei Hetek színvonala, művészi jelentősége ma már egy sorban említhető a leghíresebb zenei fesztiválokéval. Vendégeink révén mi is nagyobb darabot ismerünk meg a világból, Európa és a többi földrész előadóművészetéből. S ha minden tervünk valóra válik: bennünket is egyre inkább megismer a világ s egyre többen mondják, Kodály szavaival: „nem lehet utolsó ország, ahol ilyesmi megterem”. B. ■ ” TM ■ ünnepi bevezető szavait követően, díszhangverseny hangzott el a Rádióban. E hangversennyel kezdődött a magyar zenei élet újabb nemzetközi ünnepségsorozata és erőpróbája: a Liszt—Bartók emlékév. Ünnepség és erőpróba: e két szó kettős megvilágításban tárja elénk az új esztendő nagyszabású zenei eseményeinek jelentőségét. Liszt Ferenc születésének 150., Bartók Béla születésének 80. évfordulóját ünnepeljük — ennek az ünnepségnek rendezője és résztvevője a teljes magyar zenei élet: intézmények, művé-szek, tudósok — és a nagyközönség. De ré- s szese a mi ünnepsé- I geinknek a nagyvilág is: nagyhírű művészek sereglenek hozzánk, hogy tehetségükkel és tudásukkal hódoljanak Liszt és Bartók géniuszának. Hála a rádiónak, zenei eseményeinknek résztve